Somogyi Néplap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-15 / 164. szám

Közösségi művelődés A népfront kulturális feladattervéből A népfrontmozgalom a , jö­vőben is részt vállal a kor­szerű műveltség, a szocialis­ta kultúra terjesztésében, az életmód formálásában, a társadalmi csoportok élet­vitelének alakításában. E tö­rekvésre figyelemmel vette számba a közelmúltban a HNF országos titkársága azokat az eredményeket, amelyeket a közművelődés fejlesztésében, a politikai is­meretterjesztésben értek el az utóbbi évek során, főként a közművelődési törvény megszületése óta eltelt fél évtizedben. Különösen az olvasómoz­galom, valamint a honisme­reti kutató- és gyűjtőmunka szervezésével segített hozzá sok ezreket a mozgalom ön­maguk szüntelen szellemi gyarapításához. A helyi nép­frontszervek a művelődő kö­zösségek ügyének fölkarolá­sával értek el — összessé- gükben meg szerény, ám biz­tató — sikereket a lakóterü­leti kulturálódás lehetősé­geinek bővítésében. A elem­zésből olyan helyzetkép bon­takozott ki, amely világo­san megjelöli azokat a la­kossági rétegeket is, — így a bejáró, ingázó dolgozókat, az apró falvakban, illetve a nagyvárosi lakótelepeken élőkét, —. akikeddig a szük­ségesnél és lehetségesnél kevesebb segítséget kaptak a népfronttól a művelődéshez, életmódjuk megváltoztatá­sához. Az országos titkárság ál­lásfoglalása a közművelődési népfrontmunkában szerzett tapasztalatok nyomán hatá­rozta meg a legfőbb felada­tokat. Ezekről tájékoztatták a titkárságon az MTI mun­katársát, kiemelve, hogy ez, minden lakossági rétegnél más és más tennivalókat, módszereket kíván. Az élet­vitelükben elmaradott em­berek elsősorban abbkn szo- • rulnak támogatásra, hogy igény’ ébredjen bennük a művelődés iránt — s ennek kielégítésére rátaláljanak a megfelelő tevékenységi for­mákra, közösségekre is. A helyi népfrontbizottsá­gok a jövőben több figyel­met kívánnak fordítani a be­járó munkásokra, nem fe­ledkezve meg róluk, amikor a lakóhelyi közéleti kérdé­sek kerülnek napirendre. A városokban pedig — a szak- szervezetekkel és a KÍSZ- szel együttműködve — a munkásszállások sokszí­nűbb, gazdagabb kulturális életének kialakításához já­rulnak hozzá. A program fontos része az apró falvak — hagyomá­nyokban oly gazdag, ám az utóbbi években, terét vesz­tett — közösségi művelődési lehetőségeinek a kibontakoz­tatása, a városok új lakóte­lepein pedig a kulturált közösségi együttlét feltéte­leinek megteremtése. Nemzeti kultúránk, törté­nelmi önismeretünk gyara­pításának, a szocialista tu­datformálásnak változatla­nul fontos fóruma az olva- sómözgalmi és honismereti munka, elsősorban a részt­vevők körének kiszélesítése és tartalmi továbbfejlesztése. E mozgalmak rendezvényeit kívánják fölhasználni az anyanyelvi műveltség tuda­tosabb terjesztésére is — csatlakozva , más szervek ilyen irányú kezdeményezé­seihez. így például a szak­munkásképző intézetek most induló „Ismerd meg az anyanyelvedet!” akcióját is támogatja a népfront. Közművelődési tevékeny­ségében több figyelmet for­dít a vizuális ízlés fejleszté­sére. Ennek újszerű formá­jaként vetődött föl az ötlet: a könyvtárak, művelődési központok adjanak otthont a „látványtáboroknak’', ame­lyek a képzőművészet, a film, a televízió, a forma- tervezett iparcikkek özöné­ben segítenének eligazodni. Az öntevékeny művészeti csoportok hagyományőrző és értékteremtő munkájának szervezettebb támogatása, ze­nei anyanyelvűnk ápolása ugyancsak megfelelő helyet kap a Hazafias Népfront kulturális feladattervében. Á könyv és az ember Nemrég Kaposvárról ad­tunk. hírt: arról, hagy olcsón — egységáron — lehet köny­vet vásárolni. Tavasszal va­lamennyi üzletben kiárusí­tották az öt évnél idősebb kötetek zömét. A Balaton - parton ezekben a napokban is „ponyván” árulják a könyvet, szintén az eredeti ár alatt. Megpróbáltam a ;,pult" alá látni: a hazai könyvkiadás adataiból sok mindent meg lehetett tudni. 1976 óta az events megjelenő könyvek és füzetek száma meghaladja a kilencezret, a példányszámuk pedig a százmilliót Az ötö­dik ötéves 'terv idején a kü­lönböző kön yví él ességekből átlag huszonkét százalékkal többet, adtak ká, negyven szá­zalékkal több példányszám­ban, miint a hetvenes, évek elejéin. A tízezer lakosra jutó könyv 1980-ban 8,0 volt, tíz évvel ezelőtt 5,1. Ilyen mér­vű emelkedés a környező or­szágúkban még megközelítő­en sem tapasztalható. Auszt­riában 6,4-iröl 8,6-ra, * Cseh- sedovákiáhan 6,2-onől 6,3- na, Bulgáriában 4,5-rffl 4,8- ra emelkedett Hazánkban tízezer lakosra kUenovenhétezer példány könyv jut a fentebb sorolt országokban általában öt- ven-hatvtanazer, a Szovjet­unióban heitvenezer. Az 1970 és 1978 közötti 'emelkedés nálunk hetvenszázalékos volt míg a többi országban olyan húszszázalékos 1980-ban kismértékben —; mr. évék óta tartó csökkenés után — emelkedett a tudo­mányos művek száma ha­zánkban, az ismeretterjesztő művek átlag példányiszáma 14 ezer 900-ról 17 ezer 100- ra. Visszaesés tapasztalható a Bzépirodalmd művek kiadá­sa terén, emelkedett ellen­ben az ifjúsági és gyermek- irodalmi művek száma. (Egy ilyen mű átlag negyvenhá­romezer-kétszáz példányban kerti! forgalomba.) Általában tehát nagy- arányban emelkedett a könyvek példányszámú, de a beJső megoszlás hullámzó. A piaci elosztás is megtöri az egyensúlyt; gondoljunk pél­dául arra. hogy karácsony­kor műyen, kevés gyermek- könyv jut a kaposvári bol­tokba. A kiárusítás pedig azt hi- •zenx tükrözi: van amiből sok a fölösleg, raktáron, míg a legkereseviebb művekhez csak nehezen lehet hozzájut­ni, Az átlag hetvenszázalé­kos példányszámemelkedés az elmúlt nyolc év alatt bi­zonyos túltermelést idézett elő. A kiegyensúlyozottabb könyvellátáshoz az eddiginél hatékonyabb piackutatásra van szükség Jobban kellene ismerni az olvasók igényét — műre é® példányszámra vonatkozóan egyaránt H. B. Hazánk és Kelet-Európa _____________- ■ _______•___________■ _________**_______ . ’ - U Ú jult erővel (1957-61) Az MSZMP KB 1957 má­sodik feléljen — abból ki­indulva, hogy a szocializ­mus építése falun is kitel­jesedjen — jóváhagyta az új agrárpolitika téziseit. Ezek szerint a. párt „egyik legfon­tosabb feladatának tekinti annak elősegítését, hogy me­zőgazdaságunk fokozatosan korszerű, szocialista nagy­üzemi .mezőgazdasággá ala­kuljon át”. Ennek útja pedig a szövetkezetesítés, a fokoza­tosság és az önkéntesség el­veitek tiszteletben tartásával, a nagyüzemi gazdálkodás fölényének nem az admi­nisztratív biztosításával, ha-, nem a bizonyításával. A Központi Bizottság 1958. december 7-i ülése az ered­mények alapján — a köz­hangulat figyelembe vételé­vel — úgy döntött, hogy az átszervezés üteme meggyor­sítható. Nem minden vita nélkül, ám a felelős szervek jo munkájának eredménye­ként is a következő tavasz­ra százezrek leptek be a szö­vetkezetekbe (főleg az Észak- Dunántúlön és Szolnok me­gyében). Ezután rövid fél­mények konszolidálása, kö­vetkezett, majd második ne­kifutásra (1960-ra) a szocia­lista szektor túlsúlyra jutott a mezőgazdaságban (76 szá­zalék). Közben folyt az ala­pos politikai munka, a meg­győzés és a meglévő tsz-ek gazdasági, politikai megszi­lárdítása. A harmadik sza­kasz vége, az 1961-es év már a 93 százalékos szocialista arányt, az átszervezés nagy munkájának elvégzését je­lentette — mégpedig úgy, hogy mindezen idő alatt nőtt a mezőgazdasági termeles. 1962-ben a korszakos VIII. kongresszus jogos büszke­séggel jelentette az ország népének: Magyarországod befejeződött a szocializmus alapjainak lerakása. A kelet-közép-európai szo­cialista országok társadalmi szerkezete tovább fejlődött. A városi és a falusi burzsoá­zia gyakorlatilag eltűnt. Az iparban foglalkoztatottak aránya 23—48 százalékra nőtt, a mezőgazdasági dol­gozok részesedése 17—G3 szá­zalékra csökkent. (A két szélső értéket változatlanul A szocializmus alapjainak lerakása befejeződött. A térség országai — össz­hangban. a szovjet békeof- fenzivával —. igyekeztek a nemzetközi enyhülési folya­mat erősítéséhez is hozzájá­rulni. 1957-ben Ch. Stoica román kormányfő javaslatot tett egy balkáni biztonsági konferencia összehívására, A. Rapacki lengyel külügy­miniszter pedig közép-euró­pai at.omfegyverment.es öve­zet létesítésének tervét ter­jesztette elő az ENSZ köz­gyűlésén. (A Szovjetunió az európai enyhülést támogatni kívánó jószándékának — egyik — jeleként 1958i-ban kivonta a Romániában állo­másozó szovjet csapatokat.) 1961-ben két olyan világ- politikai jelentőségű ese­mény történt, amely vala­mennyi kelet-közép-európai szocialista országra befolyás­sal volt. 1958—61 között egyre éle­sebbé vált a berlini helyzet. Berlin — a legyőzött Né­metország szovjet csapatok által elfoglalt fővárosa — iSJúgtséi kgádyq. _ ju S készülés, erőgyűjtés, eiea­■iUUma m ESS adug Dalokat visznek haza Nemzetközi gyermektábor Fonyódligeten Kellemes élményekkel és sok-sok új barát címével in­dultak haza tegnap a fo- nyódligeti úttörőtábor kül­földi vendéged. Két hétig magyar úttörőkkel nyaralt együtt 187 bolgár, csehszlo­vákiai, német, szovjet és jugoszláv gyerek. Helyettük somogyi pajtások utaztak a szomszédos országokba. Legkönnyebb dolguk a csehszlovákiai Zeliezovcéból érkezett úttörőknek volt, ők ugyanis szépen beszélnek magyarul, így az ismerke­déshez nem kellett tolmács. Kísérő tanáruk, Rusznyák Ferencné lelkesen mesélt a marcali általános iskolával kialakult kapcsolatról. — Tíz év óta barátaink a marcali iskola tanárai és diákjai, s a legnagyobb él­ményünk mindig a nyári csereüdültetés. Nekünk nin­csen ilyen tavunk, mint a Balaton, de ott van a gyö­nyörű Tótra, ahová eivisz- szük a marcali úttörőket. Az itteni úttörőktől sokat ta­nultunk: jól szervezett, pél­dás a mozgalmi életük. Ér­dekesek, ötletesek az akciók is: ezekből átvettünk néhá­nyat, és sikerrel alkalmaz­tuk is. — Milyen a mozgalmi munka a zeliezovcei úttörő­csapatnál? — A" mi csapatunknak 372 tagja, van, * szervezeti föl­építése hasonló a magyaré­hoz. Elsősorban a gyűjtő­munka népszerű; jó eredmé­nyeket értek el a gyerekek a papír-, a fém- és a gyógy - növénygyüjtésben. Sok ki­rándulást és vetélkedőt is szervezünk, emellett kiemel­kedő sikereket hozott a mű­velődési tevékenység. A nemzetközi tábor lakói­nak legkedveltebb prog­ramja természetesen a für­dés és a napozás volt. Est* pedig rövid műsorokkal mu­tatkoztak be, koncertet hall­gattak, s a KISZ Központi Művészegyüttese rajkózene- karának tapsolhattak. A szlo­vák úttörők faházámak ajta­ján a siófoki altábor meghí­vója díszelgett. Két hét alatt rendszeres volt a vendégvá­rás. Demeter Margit lamer őr tájként üdvözölte a Bala­tont: szüleivel gyakran nya­ral itt. — Tegnap kirándulni vol­tunk a csopőrttal; elmen­tünk Zalaegerszégre, Sop­ronba, megnéztük a jákd templomot, s jártunk a túlsó parton, Badacsonyiban és Ti­hanyban. örültem, hogy ebbe a táborba jövünk; ta­valy szentén itt voltam. Re­mek programjai vannak ... Csak az a baj, hogy hamar letelt ez a két hét... Igaz, augusztusban újra jövök Ma­gyarországra. Kiss Renáta most lesz nyolcadikos, s rajélnök az úttörőcsapatában. . — Mi vonzza nálatok , leg­inkább a pajtásokat? — Nálunk is úgy van, hogy legtöbbet a tisztségvi­selők dolgoznak; nem min­denki vállal szívesen több­letmunkát. Főként a játékos, vidám rendezvényeket sze­retik az úttörők, de lelkesen részt vesznek a gyűjtésben is. A magyar pajtásaktól sok játékot és dalt tanu­lunk; ezek biztosan tetszeni fognak majd az otthoniak­nak ... A fon yódil igéd nyaralás maradandó emlékük lesz a baráti országok úttörőinek. Csomagjaikba az új barátok címe mellé sok ajándék ke­rült. A magyar úttörővezetők jóleső érzéssel hallgathatták a dicsérő szavakat. A tábor szervezésében valóban pél- damutatóak voltak. I. É. Patikamúzeum nyílik Pápán a kórház épületében a% ősszel megnyílik a Patika- múzeum, 1757-ben alapították. A továbbra is kórházi gyógy­szertárként működő Patikamúzeum a kórház KlSZ-alapszer- vezetének védnökségévé! , készült el. mn diakok Siofokon Testvérváros küldöttel Siófok és a finnországi Oulu városa között az utób­bi négy évben elmélyüilt a testvérvárosi kapcsolat. Többször érkeztek küldöttek Ouluból, és a siófokiak vi­szonozták látogatásukat A baráti eszmecserék során megismerték egymás ered­egészéhez hasonlóan, a má­sodik világháborúban szö­vetséges négy győztes nagy­hatalom megszállása alatt állt 1949 — a két önálló német állam megalakulása — óta Berlin nyugati öveze­tei a szocialista NDK-val szembeni ellenséges . tevé­kenység legfőbb bázisává váltak. A város keleti és nyugati részét elválasztó vo­nal azonban nem minősült — ellenőrzés szempontjából — államhatárnak. Ily módon — különböző okok következ­tében — 1948—61 között 2,7 milliónyian hagyták el Nyu- g.at-Berlinen keresztül az NDK-t, s ez az amúgy is munkaerőhiánnyal küzdő or­szágnak súlyos problémákat okozott. A felforgató tevé­kenységnek sem sikerült a nyitott határon gátat szabni. 1961. augusztus 16-án az NDK kormánya — a Szovjetunió és a többi szövetségese egyet­értésével — fallal vette kö­rül Nyugat-Berlint, s beve­zette az államhatárokon szo­kásos ellenőrzést. Bár a nemzetközi helyzet átmeneti­leg kiéleződött, mégis sike-' rült úgyszólván teljesen ki­iktatni az európai együttmű­ködés egyik zavaró tényező­jét. Az albán pártvezetés sem 1953-ban, sem 1956-ban tény­legesen nem volt hajlandó szektás-dogmatikus tevé­kenységét U­ményeit, gondjait, s mindkét helységben finn—magyar, il­letve magyar—finn baráti társaságok alakultak. A százezer lakosú Oulu Ipari, kereskedelmi és iskolaváros, 380 négyzetkilométernyi te­rületen fekszik. Egy megle­hetősen nagy terület admi­nisztratív és kormányzati központja. Az eddigi kül­báit kijavítani. Ideológiá­jában és politikai lépéseiben egyre közelebb került a XX. kongresszus konzek­venciáit mind nyíltabban el­vető kínai vezetőkhöz. Bár a Szovjetunió és a többi európai szocialista ország 1957—59 között még igen nagy gazdasági segítségben részesítette Albániát, a Kí­na felé fordulás első jele­ként 1955—57-ben az Albá­niának nyújtott <kínai támo­gatás megnégyszereződött. Albánia egyre jobban el­távolodott az európai szo­cialista országoktól. A kom­munista és munkáspártok 1960-as moszkvai konferen­ciáján E. Hodzsa már nyíl­tan bírálta a szovjet pártot, az SZKP 1961 októberi XXII. kongresszusán — amely to­vábbfejlesztette a sztálini időszak kritikai elemzését — az albán pártvezető revizio- nizmussal vádolta a szovjet pártot. Ezt követően Albá­nia december 11-én a dip­lomáciai kapcsolalot is meg­szakította a Szovjetunióval. Gyakorlatilag beszüntette a KGST-ben és a Varsói Szer-* ződésben a tevékenységét. Albánia és a többi európai szocialista ország között a pártkapcsolatok megszűn­tek, az államközi-gazdasági érintkezés beszűkült. Molnár Tamás (FolytatjukJ döttségeknek felnőtt tagjai voltak (a közigazgatás, a ke­reskedelem, az ipar stb. kép­viselői), most azonban Oulu, a diákváros küldte el képvi­selőit a magyarországi test­vérvárosba. Tegnap este ér­kezett a Balaton-partra az a tíztagú középiskolás társa­ság, amely 11 napot tölt ha­zánkban — a Siófoki Városi Tanács és a Hazafias Nép­front Finn—Magyar Baráti Társasága vendégeként. Színes, sok élményt ígérő 11 nap vár rájuk. Ma a Ba­laton fővárosával és kör­nyékével Ismerkednek, majd áthajóznak a túlsó partra, ahol az ősi Tihany műemlé­keit, kiál lításait tekintik meg. Meghívást kaptak egy dzsess zkoncertne is — a Be­loiannisz fedélzetére —, és a Dél-Balatoni Kulturális Közipontban találkozót ren­deznek számukra helyi ze­neiskolásokkal — a finn diá­kok közül ugyanis többen tanulnak zenét. A siófoki kö­zépiskolások vendégül lát­ják őket, s tolmács segítsé­gével lesz mód baráti esz­mecserére is ÍFinn országban a 9 osztályos általános isko­la elvégzése után három, évig járnak a tanulók gim­náziumba). E hét végén részt vesznek a Jakab napi búcsún Szántódpusztán, majd kon­certre invitálják ókét Bog- lárlellére, s budapesti kirán­dulás is szerepel a prog­ramiban. A várnai KISZ-bé- zottság és * Kőolfttveze+ák- építő Vállalat ifjúmunkásai is mindent elkövetnek; hogy az oului fiatalok kellemesen érezzék magukat a magyar testvérvárosban. Jövőre e látogatás viszon­zásául siófoki középiskolá-' Rok utaznak majd Finnor- szájglba. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom