Somogyi Néplap, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-14 / 138. szám

V11A <M» lto LETA-R J A I, EX5 T E 5 U LIET E K I ARA: 1,80 Ft SO M QGM NÉPLAP XXXVÍ1. évfolyam, 138. szám 1981. június 14., vasárnap Az építők ünnepe Az építik magasba nyúló darui, nehéz zúgású munka­gépei éppen úgy hozzá tar­toznak egy fejlődő település képéhez, mint az utcákat sze­gélyező, zöldellő díszfák vagy a parkok. A daruk a fejlődés, a gyarapodás jelei: gémjük sugarában napbarnított, szél­cserzett arcú emberek dol­goznak. Munkájuk nyomán új épületek nőnek ki a föld­ből, és új színt kapnak a ré­giek, simábbak lesznek az utak, komfortosabbak az ott­honok. A társadalom mindig nagy figyelemmel kísérte az építők tevékenységét: örömmel fo­gadta a jó munka eredmé­nyeit, és érzékenyen reagált a hibákra. E hét végén korábban áll­tak le a daruk: az építők ün­nepén mindenütt fehér asztal mellé ültek a munkások. Hol­nap újra megmozdulnak a gépek, s folytatódik a mun­ka: az építőknek megyénkben sok és szép feladat jutott. A megoldásban mind több ügyes gép, technológia segíti őket. Az utóbbi években szá­mos új fogalommal — tech­nológiával, építési rendszer­rel — ismerkedett meg a köz­vélemény. Üj eljárásokkal építik a lakásokat, egyre több előre gyártott szerkezetet al­kalmaznak. Ez a műszaki, technikai fejlődés alaposan megváltoztatta az építők munkáját: raktárba, múze­umba kerültek az ősrégi esz­közök, s helyéttük bonyolul­tabbak, korszerűbbek, terme­lékenyebbek kerültek a mun­kahelyekre. A technika mó­dosulása megváltoztatta a szakmák súlyát, és átformál­ta az embereket. Az építők egy része üzembe került, s — jobb munkafeltételek kö­zött — pontos technológiai előírás szerint gyártja az épületekhez a kész és félig kész elemeket. Egy új létesít­mény minőségét már üzemi körülmények között alapoz­zák meg. Ez a technikai, technológiai váltás milliókba került, és feltételezi a szemléletválto­zást is: a nagyobb lehetősé­gek nagyobb fegyelmet köve­telnek. És folyamatos tanu­lást: aki az építők nehéz, de szép munkáját választja, a szakmunkás-bizonyítvánnyal vagy a technikusi, mérnöki oklevéllel együtt nem szerez egy életre szóló, mindig hasz­nosítható ismereteket. Aligha lehet véletlen, hogy a legtöb­ben ma az építők közül ta­nulnak. A megyében elsőként a somogyi építő- és építő­anyag-ipari vállalatok, szö­vetkezetek hozták létre okta­tási központjukat. Az a cél­juk, hogy minden szakember­nek lehetőséget nyújtsanak szakmai ismereteinek fölfris­sítésére és a továbbképzésre. Az újra való törekvés, az ismeretek gyarapítása előbb vagy utóbb meghozza az eredményt. Ezt a megyében élő ember a lakások minősé­gének javulásában éppen úgy észreveheti, mint a lakások, városrészek külső megjelené­sében. A minőség javításá­ban, a városkép formálásá­ban és az építési idők csök­kentésében is jelentősek még a tartalékok. Az alap azon­ban megvan: ismertek a fel­adatok, és egyre biztosabb kézzel kezelik az emberek az új technológiákat. A munka­helyeken egyre több intézke­dés születik a folyamatos te­vékenység feltételeinek meg­teremtéséért. Mindez együtt biztosíthatja azt, hogy csak akkor pihen­jen a daruk gémje, amikor ünnepelnek az építők. Befejeződött a nigériai államfő magyarországi látogatása Közös közleményt adtak ki Losoncai Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke és a meghívá­sára hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Alhadzsi Shehu Shagari, a Nigériai Szövetségi Köztár­saság elnöke vezetésével szombat délelőtt az ország- ház nándorfehérvári termé­ben tartott zárómegbeszéles- sel befejeződtek a magyar— nigériai tárgyalások. Jelen voltak a két tárgyaié kül­döttség tagjai: magyar rész­ről Faluvégi Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se. Púja Frigyes külügy-, Ábraliám Kálmán építésügyi és városfejlesztési, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter, Kovács Antal államtitkár, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal elnöke, Garai Róbert külügyminisz­ter-helyettes, Melega Tibor külkereskedelmi miniszter­helyettes és Vadász Frigyes, a Magyar Népköztársaság nigériai nagykövete; nigériai részről Ishaya S. Audu kül­ügyminiszter. A. Ebun Oyagbola asszony tervezési miniszter, A, Ibrahim Gusau mezőigazdasági miniszter, Sylvester Ugoh, a tudomá­nyos-műszaki ügyek minisz­tere. Victor Mast pénzügy- miniszter és Lawrence Fa- bunmi. a Nigériai Szövetsé­gi Köztársaság magyarorszá­gi nagykövete. A zárómegbeszélést köve­tően Losonc zi Pál és Alhad­zsi Shehu Shagari a parla­ment delegacies termében közös közleményt írt alá a Nigéria Szövetségi Köztársa­ság elnökének június 10. és 13. között a Magyar Nép­köztársaságban tett hivata­los látogatásáról. Abrahám Kálmán és A. Ebun Oyagbola a Budapes­ten folytatott megbeszélései­ről emlékeztetőt irt alá. Ezt követően a Kossuth Lajos téren, a Magyar Nép- köztársaság és a Nigériai Szövetségi Köztársaság zász­lajával díszített országház előtt — ahol felsorakozott a Magyar Néphadsereg dísz­zászlóalja — ünnepélyes bú­csúztatás következett. A bú­csúztatásra megjelent Lo- sonczi Pál1, Faluvégi Lajost az Elnöki Tanács és a kor­mány több más tagja, köz­tük Púja Frigyes külügymi­niszter, továbbá az állami, társadalmi élet számos más vezető személyisége. Ott volt a két nagykövet, Vadász Frigyes és Lawrence Fabun- mi is. Kürtszó harsant, a dísz- zászlóalj parancsnoka jelen­tést tett a nigériai elnöknek, majd fölcsendiülit a két or­szág himnusza. Ezután Al­hadzsi Shehu Shagari Lo- sonczi Pál társaságában el­haladt a díszzászlóalj előtt. A nigériai elnök és kíséreté­nek tagjai elköszöntek a há­zigazda magyar vezetőktől, a budapesti diplomáciai képvi­seleteknek a búcsúztatásuk­ra megjelent vezetőitől, ha­zájuk nagykövetségének dip­lomatáitól és a Magyarorszá­gon tanuló nigériai diákok képviselőitől. Az ünnepélyes aktus — amelyet sokszáz budapesti lakos is végignézett — a ka­tonai diszzászlóaljnak a Rá­kóczi induló hangjaitól kí­sért díszmenetével zárult, amelyet Alhadzsi Shehu Shagari és Losonczi Pál együtt tekintett meg. Úttö­rők virágcsokrot nyújtottak át az afrikai ország állam­főjének, majd Losonca Pál és Alhadzsi Shehu Shagari szívélyes kézfogással vett búcsút egymástól. A vendégek gépkocsikba szálltak, és díszmotorosok kíséretében a Ferihegyi re­pülőtérre hajtettak. A nigériai elnök külön gé­pe fél 11-kor emelkedett a magasba a budapesti légiki­kötőből. Üj exkavátor. Nagy exportlehetőséget ígér az NDK- beli Zemag-gyár új UB 14—12 típusú exkavátora, amely több­féle feladat elvégzésére is alkalmas. Az építőiparban is hasz­nálható gépet a Szovjetunióban külszíni bányákban állítják üzembe. Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22, paragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést június 25-én, csütörtök délelőtt 11 órára összehívta. A kormány javasol­ja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a Magyar Népköztársaság 1980. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést, valamint a statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény ed­digi végrehajtásáról szóló beszámolót. (MTI) A Mészöv küldöttközgyűlése Kaposváron Bár senki sem mondta ki, az öt év munkáját értékelő tegnapi küldöttközgyűlés hozzászólásai és a kiadott írásos tájékoztató számsze­rű elemzései alapján egyér­telmű: fordulóponthoz ju­tottak. a megye fogyasztási szövetkezetei. Az eddigi munkamódszerekkel és gaz­dálkodási szerkezettel a fej­lődés üteme nem tartható. A szövetkezetek figyelemre méltó eredményeket értek el, csakhogy ezek zöme kizáró­lag mennyiségi jeliegű. Na­gyobb a forgalom, több a termelés, de kevesebb a nyereség és a tervezettnél kisebb a hatékonyság. Ennek alapján könnyű megállapítani a holnapi ten­nivalókat, de nehéz végre­hajtani azokat. Mert tény, hogy javítani kell az ellátás színvonalát, a közgazdasági elemző munkát, a költség- gazdálkodást és még sok egyebet, de az is kétségte­len, hogy a szövetkezetek­nek — köztük is elősorban az áfész-eknek — különösen hátrányos helyzetben kell eleget tenniük a növekvő követelményeknek. Az ő feladatuk többek között a csökkenő lélekszámú apró települések ellátása. Szerény forgalom, magas szállítási és egyéb költség, fokozódó la­kossági igények. E téren nem jelentkezik versenytárs. Annál inkább néhány más, több nyereséggel kecsegtető üzletágban. Nem az a baj, hogy verseny van, sokkal in­kább az, hogy éz a verseny olykor nem kellően korrekt. Az egyik áfész-elnök elpa­naszolta, hogy az általuk megszervezett és támogatott gyümölcstermelés hasznát más cég fölözi le. Olyan, amelyik nem az ingyenes facsemeték kiosztásakor jött többet ajánlani, hanem ami­kor már beérett a termés ... Különösen visszás, hogy a Cukorgyári helyzetjelentés Épül az ötvenméteres körmedence A tűző napon, körbe-kör- bejárva egy hatalmas me­dence fenekén, piros traktor vonszol egy furcsa, ládasze­rű alkotmányt a Kaposvári Cukorgyár répafogadó be­rendezéseinek szomszédsá­gában. Készül a kör alakú, radiális ülepítő. A traktor a talaj betont teríti szét. Ez át­engedi a vizet. Ha teljesen lebetonoznák a medence al­ját, a talajvíz nyomása tá­nyérként emelné meg vagy szétroppantaná a betonleme­zeket. Így csak az ülepítő szélén fut körbe egy beton­csík, melyen a gépészeti szerkezet kerekei gördülnek majd. Mindezt Tamási Artúr csoportvezetőtől tudom, aki elmondja azt is, hogy a medence elkészülte után itt ülepítik le a vízből a fino­mabb szennyeződéseket, me­lyeket a kő-, a gaz-, és a törmelékfogók nem szűrtek ki. Az iszapot nagy teljesít­ményű szivattyúkkal nyo­matják ki a Kapcson túli zagytárolóba. A tisztított víz ezután visszakerül a zárt körbe. Az ötven méter átmérőjű ülepítő keleti oldalán a Dél- viép brigádjai zsaluzzák áz óriás méretű szivattyúházat. Belül már áll a három nagy teljesítményű szivattyú alap­jának vastraverze. Ha min­den jól megy, akkor szep­temberben kezdhetik a gé­pészeti szerelést a Gyár- és Gépszerelő Vállalat dolgozói. — A szivattyúházba száz tonna beton vasat építettünk be — mondja Hajmást La­jos, a Délviép művezetője. — A nagy körmedence kiásá­sakor tizenkét—tizenhárom ezer köbméter földet emel­tünk ki, leterítünk há­romezer 'köbméter talajbe­tont, a műtárgyakhoz pedig további ezer köbméter be-. ton kell. A szivattyúház be­tonozását nagytáblás zsalu­zással oldjuk meg, így keve­sebb ácsra van szükség, lé­nyegesen gyorsabban hala­dunk, s a betonfelületek is simábbak lesznek. A medence alján lassan szétterpeszkedő betongyűrűt a nagy melegben gyakran kell locsolni. Mialatt bejár­juk az építési területet, a hangyaszorgalommal dol­gozó traktor elunja magát, s fürgén kimászik a gödör meredek feljáróján. A szi­vattyúház mellett szürke be­toncsövek állnak glédában. A savanyúvízcsatoma gyár­telepen belüli nyomvonalát megszakították az épülő lé­tesítmények, így azt át kell helyezni, egyúttal a föld alá fogják süllyeszteni. Szin­tén a földbe kerül három nagy vegyi tartály is. A technológiához szükséges nátronlúgot és a formaiint ezután a balesetveszélyt ki­zárva, zárt rendszerben fejt­hetik le a vasúti kocsikból, s így jut majd el a felhasz­nálási területre is. A gyár főépületében, a cukoroldali átrendezésnél az első szint öt kavarótartá­lya már a helyére került, most az első emelet acél- szerkezetű főtartóit szere­lik. A gyárudvaron, a közúti és a vasúti répafogadók kör­nyékén lassan kibontakozik a technológiai lánc összképe. ' Cte. L. kis szövetkezetek anyagi összefogásából létrejött Ská- la-coop olykor épp e kis szövetkezetekkel szemben érvényesíti kiváltságos lehe­tőségeit. Bizonyos mezőgaz­dasági szerszámokból példá­ul kizárólag az áruházait látja el, mondván: a rendel­kezésre álló mennyiség Bu­dapesten is elfogy ... Szóba került, hogy a fel­vásárlóhelyek nem elég kor­szerűek, nincserilfek meg az . alapvető szociális föltételek. Sajnos — és itt a következ­tetések messze vezethetné­nek — az egyes szövetkeze­tek termelésének nagyságé, nyeresége és fejlesztési lehe­tősége nincs mindig arány­ban. A monopolhelyzetben levő nagyvállalatokkal s ze mben kiszolgáltatottak a kis áfész- ek. Sört nyáridőben az a szövetkezet kap, amelyik sa­ját járművével a gyárhoz megy, és a szállítási költsé­get nemigen reklamálja... Az itt csupán jelzett gon­dokra fontos odafigyelni, a fogyasztási szövetkezetek szerepe ugyanis igen nagy a megye ellátásában és terme­lésében. Az áfész-ek taglét­száma például több mint 80 ezer, azaz a megye lakossá­gának 22 százaléka. A fogyasztási szövetkeze­tek érdeme, hogy —1 jóllehet a vendéglátóhelyeknek még több mint a fele italbolt — 15 új melegkonyhás vendég­lőt hoztak létre. Kiskereske­delmi boltjaik átlagos alap­területe 99 négyzetméterről 125-re nőtt. A saját gondokkal küzdő lakásszövetkezetek 3758 la­kást kezelnek a megyében, amelyek közül 1433 az elmúlt öt évben épült. Figyelemre méltó, hogy a szövetkezeti lakások átlagos alapterülete öt négyzetméterrel nagyobb, az egy négyzetméterre jutó építési költség pedig kétezer forinttal kevesebb az állami megrendelés alapján épült lakásokénál. A tegnapi közgyűlés a szekcióüléseken valamennyi fogyasztási szövetkezet mun­káját, gondjait és feladatait részletesen áttekintette, majd megválasztotta a Mészöv megyei elnökségének tag­jait, a tes'tülétek tisztségvi­selőit. A Mészöv elnöke is­mét dr. Kiss József lett, he­lyettese dr. Nemes Kálmán és Juhász István,

Next

/
Oldalképek
Tartalom