Somogyi Néplap, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-13 / 137. szám

OKT-támogatás Két és fél millió — jé helyen Első es tériket töltöttük Kardzsaliban. jGyalog sétál­tunk föl a szerkesztőségtől nem messze levő domboldal­ra, a Panorama vendéglőbe. Még világos volt; fi ata lókkal, idősebbekkel ta­lálkoztunk a szép parkban. — Ezeket a fá­kat a város la-, kői, a fiatalok ül­tették — magya­rázták a kollégák. Ahogy följebb értünk, a távolba mutattak. Olyan érzésünk támadt, mintha a tízeme­letes házak — rá­érős turistaként — megindultak vol­na a hegyekbe. — Ez már az Arda folyón túl van — mondta Neso Pavlov fő­szerkesztő. S ez nem puszta köz­lés volt, hanem a büszkeség meg­nyilvánulása. Kardzsali ugyanis fiatal város; ezen á tájon 540 évig tartott a török rab­ság. A felszabadító bólgár hadsereg 1912-ben egy ipari tevékenység nélküli, szűk uljcájú, elhanyagolt telepü­lést talált. Testvérvárosunk, amelynek a neve hajdan is­meretlen volt még Bulgáriá­ban is, ma egy virágzó' bá­nya- és iparvidék központja. E fejlődés jelképe, hogy az építkezések átlépték az Ar- dát. Amikor késő este lefelé mentünk, még szebb volt a város, amint sok ezer szem­párként világítottak az eme­letes házak ablaksorai. Az igazi városfejlesztés 1959-ben kezdődött, amikor Kardzsali megyeszékhely lett. tgy aztán hamar meg­szoktuk a létesítmények fel­sorolásakor használt gyakori jelzőt, hogy ez is új meg az is. A színház, az Orfeusz mozi, a kórház, a megyei pártszékház, a nemrég föl­avatott szálloda megmutatá­sakor is ezt használták. lakosra 30 négyzetméter zöld terület jut. Mind a négy irányban ki­gyönyörködtük magunkat a varosban. Kísérőink arra is fölhívták a figyelmet, hogy miképpen igyekeznek még változatosabbá tenni a vá­rosképet. A megyei pártbi­zottság épülete egy kicsit hajóhoz hasonlít, nem sok­ban tér el a színház sem. Üj színfoltot jelent viszont a most fölavatott 15 emeletes Arpasz szálloda, aztán a magasházak tömbje az' Ar- dán túl. A hatvanezres megyeszék­hely lakossága az ezredfor­dulóra — a tervek szerint — százezerre duzzad. Ezt úgy alapozzák meg. hogy évente ezer lakást építenek. Az Ar- dán túl hétezren élnek most, 1990-ig azonban harminc­ezer ember lakik majd az új házakban. Egyik sétánkon megáll­tunk a város szép könyv­áruháza előtt. Másodikként épült ilyen Bulgáriában. Igencsak örülnénk, ha ná­lunk is lenne ilyen. Az iro­dalmi művek, a szakköny­vek gyönyörű elrendezésben kínálják magukat a föld­szinten, az emeleten. Amikor -az egyik vásárig meghallotta, hogy kaposvári vendégek vagyunk, fölmuta­tott egy könyvet: Hriszto Botev és Petőfi Sándor. A két forradalmár költő élete és műve a barátság egyik fölvitt bennünket a párt­székház tetőteraszára, s on­nan néztük rneg KardzsaLit. Előttünk a Dimitrov-emlék- művet, parkot, mögötte a folyót, azon' túl pedig az új lakótelepet láttuk. , — Most szabályozzuk a fo­lyót, a partján gyönyörű park épül. azután az olim­piai szabályoknak megfelelő evezőspálya.. Később há­rom híd ível át a túlpartra. Fentről is meggyőződhet­tünk arról, milyen sok az erdő, a park, a ‘ zöld. A kardzsaliak büszkék arra, Hullik a művelődén ott­hon vakpiata, felújításra azonban alig csurran-csöp­pen valamicske a közös er­szényből. Bővíteni kellene a könyvtár állományát, csak­hogy a költségvetés ugyan­annyi, mint tavaly volt, a könyvek ára pedig válto­zott. Művészeti találkozót vagy tábort kellene szervez­ni, de szegény az eklézsia, a résztvevők táplálására sem futja a napi „keretből". Jó volna kiváló együttesek, neves művészek felieptetesé- vel megszüntetni a kisközsé­gek kulturális életének si­várságát, ám az OKI vagy a Filharmónia tetemes szer­vezési díjat kér, marad hál. a hakni, nem ritkán huszad­rangú szereplőkkel. A fentebb említett pana­szokat gyakran halljuk ma­napság művelődési otthonok vezetőitől. A refrén is' rend­szerint ugyanaz: a megyei — városi, községi stb. — szerveknek nincs lehetősé­gük többre. Kevesen tudják azonban — még a hivatásos népművelők közül sem min­denki —, hogy van egy hét esztendeje alakított — s a minisztereket, a különböző állami és társadalmi szervek vezetőié, képviselőit testület­be tömörítő — Országos Közművelődési Tanács^ amelynek pénzalapja éven­ként átlagosan harmincmil­lió forintra rúg. A feltételek szigorúak: csak ' az a közigazgatási szerv, üzem, vállalat, téesz kaphat kisebb-.nagyobb ősz- szeget ebből az alapból be­ruházásra, fejlesztésre, új közművelődési módszerek ki­kísérletezésére vagy bevált metódusok • kibontakoztatá­sára, amely mag,a sem fukar­kodik a dolgozók, tanulók, nyugdíjasok szellemi épülé­sét támogatni. A tanács ál­tal eddig országszerte ki­osztott jó kétszázmillió fo­rint tehát kiegészítés az ér­telmes kezdeményezésekhez: munkáik.' ubok létrehozásá­hoz, aprói'alvak műsorciiáfá­sához, könyvtárak es gyer­mekintézmények segítésé­hez. egészségügyi intézmé­nyek pártfogásához, betegek, rokkantak rehabilitálásához, az amatőr művészeti mozga­lom féllendítéséhez,; múzeu­mok alapításához vagy gaz­dagításához. Hogyan részesült eddig áz úgynevezett OKT-alapból Somogy megye? Nos, nem akarjuk már a tények ismertetése előtt „el­lőni a poént", de elmond­hatjuk: az 1977 óta kapott két és fél millió forintot jó célra fordították. Igaz. ha a felhasználás lehetőségeinek, illetve módjainak tejjes lajstromát végigböngésszük, találunk foghíj akat. Kezdjük a legnagyobb „té­tellel”, az apró települések kulturális ellátásával. Me­gyénk lakosságának égyhar- mada él ilyenekben, s az OKT által biztosított sum­mának az egyhai-madát — tavaly és tavalyelőtt össze­sen 873 ezer forintot — for­dították erre a célra. Ré­szint ütött-kopott intézmé­nyek felújítására. részint műsorok szervezésére vagy „vásárláséra”. Olyan eset, hogy az alapból fizetett ren­dezvények — egyik-másik népművelő tapasztalatlan­sága miatt — ráfizetéssel jártak, csak hébe-hóba for­dult elő. Abban, hogy megyénk könyvtári ellátását manap­ság össze sem lehet hason­lítani a néhány esztendővel korábbival, szintéh nem cse­kély érdemeket szerzett az Országos Közművelődési Tanács. A központi támoga­tásként kapott több mint egymillió forintból tellett a megyei, a kaposvári városi, a nagyatádi, a barcsi, a marcali, a fonyódi, a tabi, a csökölyi bibliotékák tága­sabbá varázslására, polcok Sikeres év a megye középiskoláiban A felvételi vizsga „elmarad" Körkérdéssel fordult szer­kesztőségünk a megye kö­zépiskoláihoz: milyen ered­ményeket értek el diákjaik a tanulmányi versenyeken az 1980—81-es tanévben? A válaszokból kiderült, hogy Somogy szépen szerepelt, hiszen a tanulmányi kötele­zettségeken kívül országosan is figyelemre méltó ered­ményt ért el több tucat kö­zépiskolás. Előtérbe került a tudás, az akarás, a tehetség- ápolás? Esetleg az egyetem­re bekerülés motiválja á fia­talokat? Bizonyára közreját­szott mindez, s az is, hogy a pedagógusok egy része sokkal odaadóbban dolgozik, partnernek tekintik a diá­kokat a tanulmányi munká­ban. A fiatalok közül egyre többen érnek el kiváló eredményeket több tantárgy­ból is. Van, aki matematiká­ból és orosz nyelvből is a legjobbak között szelepei. Végre fölfedezték, hogy a humán és a reál tárgyak párosítása nem közömbösíti egymást, hanem további bi­zonyítani akarásra sarkall. S ezek a gyerekek még sin­csenek túlterhelve.. Marad . idő sportra, szórakozásra, művelődésre is. Nézzük hát az eredménye­ket. A kaposvári Táncsics gim­názium diákjai közül Me­zősi Róbert orosz nyelvből országosan az első helyen végzett. Magyar irodalomból Kiss Mariann is országos döntőbe jutojt. Az Arany Dániel matematikaverse­nyen második lett Erdélyi Ernő, A Zrínyi János kémiai versenyen negyedik helye­zést ért el Bor Tímea. Mind­ketten második osztályosok. A Munkácsy gimnázium eddig legsikeresebb évét zárta. Négy diákuk — Ba­logh Anna, Pethö Gábor, Tiszperper Zsuzsanna és Varga Mária — az országos tanulmányi versenyeken az első tíz között végzett. Gél­lé» Ildikó meg csak . elsős. de már bejutott kémiából az országos döntőbe. Oroszból a másodikos Tanos Beatrix is a korcsoportjában rende­zett verseny döntőjébe ke­rült. A Gépészeti Szakközépis­kola diákjai közül Száméi Róbert második osztályos tanuló az Irinyi János ké­miaversenyen az első tíz között végzett. A szakmai tanulmányi versenyen elért eredménye ^lapján Vida László is felvételi vizsga nélkül jutott be a műszaki egyetemre. A kereskedelmi szakkö­zépiskolából Büki Judit .áru­ismereti országos versenyen a kilencedik helyet szerezte meg, s többen a döntőbe ju­tottak. A szakközépiskolások ta­nulmányi és szakmai orszá­gos' versenyein a Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szak- középiskola diákjai közül tizenegyen kerültek a dön­tőbe. Nagy Róbert, a Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakközépiskola tanulója a szakmai tanulmányi verse­nyen . ötödik lett, így a Gö­döllői Agrártudományi Egye­temre vizsga nélkül vették fel. Kovács Ági harmadik osztályos tanuló honismere­ti dolgozatával országos ezüst oklevelet kapott az Alkotó ifjúság pályázaton. Heil Zsuzsanna, Mátyás. Il­dikó, Horváth Frigyes és Gáti Andrea, a Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakközép- iskola diákjai is felvételi nélkül jutottak a főiskolára eredményeik alapján. A tabi Rudnav Gyula Gim­názium, Mezőgazdasági Gé­pész Szakközépiskola is ki- tett magáért a tanulmányi és szakmai versenyeken. Ketten előkelő helyezést ér­tek el az elektronikai mű­szerész szakma versenyén; egy tanuló pedig a mező­gazdasági gépszerelő verse­nyem került a döntőbe. Az Janos kemiaverse­Uj szótárak Több nagyszabású szótári vállalkozás fejeződött be az Akadémiai Kiadó műhelyei­ben, s ennek eredményeként új kötetek kerültek a na­pokban a könyvüzletekbe. Bartha Lajos . szerkesztette az ötnyelvű pszichológiai ér­telmező szótárt, összeállítá­sát a pszichológiai kutató­munka és gyakorlati alkal­mazásának hazai fejlődése, valamint a nem szakkörök­ben mutatkoao érdeklődés is szükségessé tette. A szótár mintegy 2000 pszichológiai fogalmat dolgoz fel, minden címszóhoz rövid meghatáro­zás és a címszó angol, fran­cia, német és orosz megfele­lője ’tartozik. A helyesírási szótárak kö­zül az egyik legjelentősebb a Keleti nyelvek magyar he­lyesírása című. A könyv a nem la tin betűs írást hasz­náló keleti nyelvek szavai­nak helyes magyar nyelvű készítésére, fonotékák létre­hozására és az úgynevezett könyvtári kiegészítő tevé­kenység segítésére. Egyelőre nem bizonyítható, de talán az így teremtett lehetőségek­nek is tulajdoníthatjuk, hogy a könyvtárlátogatók aránya évről évre növekszik megyénkben. A feltételek lehetővé te­szik, hogy az összegből a különösen hátrányos kultu­rális helyzetben levő réte­gek felzárkóztatására is költsenek, így kaphatott a somogysámsoni művelődési otthon új foglalkozási , for­mák kialakítására 1Ö0 .ezer forintot, s mint a lapunkban korábban megjelent mélta­tásból is kitetszik, a pénz nem folyt szét. Az országos szervezet segítsége nélkül nem lehetett volna felépíte­ni a Bél-Somogy nyári mű­vészeti ellátására — hang­versenyek, folklórtalálko- zók, ünnepségek rendezésére — kiválóan alkalmas Ladi szabadtéri színpadot, ham­vába holt elképzelésnek kel­lett volna maradnia a mar­cali művészeti vagy a bog- lárlellei versmondótábornak, s hadd ne folytassuk: cik­künk így menthetetlenül fel­sorolássá válna. A tapasztalatok azt bizo­nyítják : az Onszágo6 Köz- művelődési Tanács alapjából többnyire olyan városi és községi irányító szervek igé­nyelnek, amelyek maguk seim tekintik a kulturális tevé­kenységet kipipálandó prog­rampontnak. Ez derül ki — például — a lakócsaiak igé­nyéből is. Az OKT-szabályok a nemzetiségi kultúra fel­lendítésére is lehetőséget, sőt, ösztönzést adnak. A megyei vezető szervek meg­fontoltságát mutatja az is, hogy' a közművelődési ta­nács Somogy kéréseinek kétharmadát teljesítette, ami országos viszonylatban is jó arány. I yengyei András nyen ötödik helyen végzett a gimnázium egyik diákja. Ezen a versenyen jól szere­pelt Kovács József, a barcsi Erdészeti, Vízépítési és Víz­gazdálkodási Szakközépis­kola tanulója is. Iskplatár- sa, Magyarosi Tamás a víz­ügyi szakma országos ver­senyén jeleskedett. A fonyó- di Karikás Frigyes gimnázi­um tanulója, Jávori Ottilia az első tíz között végzett az országos német nyelvi ver­senyen. Az összefogott, rendszeres munka tehát meghozta a gyümölcsét. Mindez érdeme pedagógusnak és diáknak egyaránt.. Remélhető, hogy a szép teljesítmények nemcsak erre az évre szólnak, hiszen ahogy az adatok is mutat­ják, az utánpótlás biztosítva van. Lesz folytatás, ezt azok a diákok bizonygatják, akik ugyan még nem tüntették ki magukat, de a példák láttán elhatározták: igenis, megmu­tatják, ők is tudnak annyit, mint sokan mások. A boglárlellei kertészeti szakközépiskola tanulói kö­zül Braun Csaba, Papik Zsu­zsanna és Papp Tibor az or­szágos szakmai tanulmányi versenyen kertészeti tár­gyakból a harmadik, hato­dik, illetve nyolcadik helyen végzett. KARDZSALI TALÁLKOZÁSOK Tüzet hoztunk — Szép fekvésű a város — szaladt ki a szánkon, ami­kor Grigor Besikov, a vá­rosi pártbizottság titkára hogy az országban élen jár­nak a parkosításban, a faül­tetésben, és náluk minden írásához szolgál tanácsaidó eligazítással. Major Máté szerkesztette az építészettörténeti és el­méleti értelmező szótárat, amely a maga nemében az első magyar kiadvány.- E könyvre azért is szükség volt, mert nem csupán a laikusok, hanem gyakran a szakemberek is különféle,je­lentéssel használják, és egy­mással felcserélik tárgykö­rük szavalt, fogalmait, A magyar címszavak és értel­mezésük mellett e szavak angol, francia, német, olasz e.s orosz megfelelőit is meg­találja az oivaso. szép megtes tes ülését jelenti mindenkinek. Bulgáriától búcsúzva egy- egy csokor rózsát vásárol­tunk Szófiában. A bolgár stewardessek mosollyal fo­gadtak a repülőtéren, hi­szen e virág az ország jel­képe is. Idehaza még a vá­mos is- udvariasan tovabb- engedett bennünket: — La tóm. Szófiából jöt­tek ... Virágot hoztak. Azt is persze, és meg var lamit: a barátság tüzet. Dr. Kercza Imre, Lajos Géza SOMOGYI NÉPLAP (

Next

/
Oldalképek
Tartalom