Somogyi Néplap, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-12 / 136. szám

Pártszervezeteink a bürokrácia ellen Brigád a konyhán K evés olyan ember akad, aki ne tudna < valamiféle bosszúsá­got felidézni, ami hivatalos ügyeinek intézése közben érte. A hivatali munka bü­rokratikus vonásai bizony gyakorta megkeserítik egyi- künk-imásikunk életét. Ért­hető hát, hogy e jelenségek ostorozása szinte napi téma a hétköznapi beszélgetések­ben csakúgy, mint a nyilvá­nosság hivatalos fórumain. S eközben egyre gyakrabban fogalmazódik meg az a kér­dés is: kik és mit tehetné­nek ellene? A tekintet — természete­sen — mindenekelőtt a hi­vatali munka „első vonalá­ban” tevékenykedők, vagyis a lakosság ügyeinek közvet­len intézői felé fordul. Jó néhányan hajlamosak csakis őket hibáztatni minden bü­rokráciáért. S noha ez a legkevésbé sem jogos vagy igazságos, azért az sem vonható kétségbe, hogy az ügyintézők munkastílusától, felkészültségétől, lelkiismere­tességétől, felelősségivállaló hajlandóságától is függ, hogy elégedetten vagy bosszúság­tól eltelve lépünk-e ki a hi­vatal ajtaján. Ha pedig ez így van, ak­kor nyilvánvalóan a hiva­talokban dolgozó kommunis­ták, &z ott működő pártszer­vezetek számára sem lehet közömbös .az ügyintézés színvonala. Felelős és ran­gos pártfórumok. így a XII. kongresszus határozatai egyenesen kötelezik is őket arra, hogy munkálkodjanak az ügyintézés gyorsabbá és egyszerűbbé tételén, lépje­nek fel a bürokrácia ellen. E határozatok arra a felis­merésre épülnek, hogy az ügyintézés minősége ma, ná­lunk politikai kérdés. Nem egyes személyek — ügyfelek és tisztviselők — viszonyá­ra hat ki csupán, hanem be­folyásolja a lakosságnak a szocialista államról, a népi hatalomról alkotott vélemé­nyét, ahhoz fűződő viszo­nyát. Ebből adódóan a párt- szervezeteknek elsőrendű po­litikai kötelességük a bürok­ratikus jelenségek elleni cél­tudatos és állandó küzde­lem, a gyors és pontos ügy­intézés előmozdítása. Sok mindent tettek már és tehetnek még az érintett pártszervezetek ebben a te­kintetben. Eiső helyen a hi­vatal légkörének, az ott dol­gozók szemléletének alakítá­sa említhető. Ha valahol, a mostanában sokat emlegetett emberi tényezőnek itt való­ban kulcsszerepe van. A pártpolitikai munka sokat tehet az olyan hivatali köz­szellem meggyökereztetésé­ért az állandósításáért, amelyben a tisztviselők a szó legnemesebb értelmében vett szolgálatnak, a lakos­ság szolgálatának tekintik foglalatosságukat. Sokat te­het a meggyőző. nevelő munka azért, hogy az ügy­intézők ne a kényelmesebb utat keressék, ne a felelős­ség áthárítására fordítsák energiájukat, hanem azt vizsgálják, miként lehet egy-egy' ügyet az érintettek és a tágabb közösség érde­keit egyaránt szem előtt tartva, a lehető legjobban megoldani. A hivatali munkának megvan a maga rendje és szabálya. Amit a társadalmi élet némely más területén joggal kárhoztatunk és ve­tünk el a „hivatalnoki mun­kastílus” bírálandó megnyil­vánulásaként, az a hivatal tevékenységében nemegy­szer az egyedüli helyénvaló eljárásmód. A pártszerve­zet természetesen nem léphet föl az ilyen eljárások ellen, de meg kell különböztetnie az előírások pontos betartá­sát azok lélektelen, gépies kezelésétől, a körülmények gondos mérlegelését az óva­toskodó tehetetlenségtől, a precizitást, az üres formák előtérbe állításától; röviden; a körültekintő ügyintézést a bürokratizmustól. Ezen a területen »is igaz, hogy az eredményes mun­kának feltétele a szűkebb és tágabb érdekek gondos egyeztetése. Aligha lehet vi­ta tárgya, hogy a közérdek a bürokratikus jelenségek leküzdését igényli. Ám lé­nyegében ilyen irányba mu­tat az ügyintézéssel foglal­kozók közvetlen érdekeltsé­ge is. Aki ismeri a hivatali munkát, az tudja, hogy a bürokráciától sokszor maguk a tisztviselők is szenvednek, s nemegyszer több fejfájást okoz nekik, mint az ügyfél­nek. Igaz, a bürokratizmus spanyolfala némelykor segít elfedni egyes ügyintézők lustaságát, hoz^á nem érté­sét, felkészületlenségét. A nagy többségre azonban nem ezek a tulajdonságok jel­lemzőek. ők nem érdekeltek egy efféle spanyolfal lété­ben. Viszont az ő nyugal­mukat is gyakorta felboly­gatja, ha önmaguk vagy kol­légáik hosszadalmas körül­ményeskedésre kényszerül­nek, ha emiatt hiányzik a sikerrel végzett munka örö­me. E r pp ez az érdekeltség 'ad alapot ahhoz, hogy a pártszerveze­tek következetesen és ha­tározottan lépjenek föl ak­kor is, amikor az adott hi­vatal keretein túl levő té­nyezők váltják ki a bürok­ráciát. Felelős testületek nyilvánosan is szóltak már arról, hogy a bürokratiz­musnak ma nálunk egyik számottevő forrása a ren­delkezések elburjánzása. a jogi túlszabályozottság, mely a tisztségviselőket gyakran bürokratikus lépésekre kényszeríti. Az irányító po­litikai fórumok változásokat sürgetnek e tekintetben is. E változásoknak fontos része­sei a hivatali pártszerveze­tek, amikor a maguk ta­pasztalatait elemezve feltár­ják a bürokratizmust „fe­lülről” kiváltó okokat, s jel­zik véleményüket a döntés­re illetékeseknek. E jelzé­sek révén a hivatali párt­szervezetek a maguk köz­vetlen működési területén túlmenően is közreműköd­hetnek az igazgatási munka korszerűsítésében. Hogv a bürokratizmus el­leni küzdelem ne egyszeri kampány legyen, hanem a hivatal életének állandó ele­me, ahhoz az szükséges, hogy e törekvés az egész ot­tani kollektíva ügyévé vál­jék. Ebben a pártszervezet eleven politikai, szervező, meggyőző munkája nagyon fontos szerepet tölt be. Az ésszerű, egyszerű, korszerű ügyintézésnek a mi viszo­nyaink között ez a politikai tevékenység nélkülözhetetlen mozgatója és ösztönzője. Vizsgálatot indított a népi ellenőrzési bizottság a nagy­atádi járásban. Arra keres választ, miként lehetne se­gíteni a háztáji gazdaságok munkáját. A következő he­tekben ellátogatnak az el­lenőrök a csurgói, a görgete­gé a gyékényesé az iharos- berényi, a kutasi és a se- gesdi termelőszövetkezetbe, tájékoztatást kérnek a Ka­posvári Húskombináttól,, a Gabctnaforgalmi Vállalattól, a csurgói tejüzemtől. a Tszker-től, és a járás főál- latoiVosi hivatalától, hogy részletei ben is megismerhes­sék. hogyan segíthetik a ház­Zúg a ventillátor; csak a meleg levegőt keveri, eny­hét adó hűvösség nem ke­letkezik. Szokatlanul korán érkezett a kánikula. 35 fok lehet, benn a konyhában, a széntüzelésű, hatalmas tűz­hely körül legalább tizenöt fokkal több. Nyolcadik éve van üzemi konyhája a berzencei Már­cius 15. Termelőszövetkezet­nek. Annak pedig éppen ötödik éve, hogy a konyhán dolgozók megalakították a Latinca Sándor szocialista brigádot. — Az a törekvésünk, hogy változatos, jó ízű ebédet ad­junk mindennap, mert ezzel kedvezően befolyásolhatjuk dolgozóink hangulatát. Igaz, képtelenség kielégíteni min­denkinek az igényét, a kéré­seket, a javaslatokat azon­ban, amennyire lehet, figye- ' lembe vesszük — mondja Putjcs Vendelné főszakács, a brigád vezetője. Heten voltak az alapítók, s öten vannak még itt a ré­giek közül. Putiesné, meg Hunyadi Istvánná konyhave­zető és három szakács: Ba­logh Istvánná, Horváth De- zsöné, Nagy Pálné. Naponta 150—160 személyre főznek. Tavasszal, nyáron és ősszel többen veszik igénybe az üzemi konyhát, mint télen. Évente rendszeresen jönnek hozzájuk katonák — segíte­ni a betakarításban —, s ez ugyancsak megnöveli a konyhai brigád feladatát. A katonáknak napi négy al­kalommal kell meleg ételt adni, s nemcsak hétköznap, hanem vasárnap is. Messze környéken jó híre van a tsz konyhájának. Ott- jártunkkor húsleves, tejfölös zöldborsófőzelék — idei bor­sóból — sertéspörkölttel volt a „menü”. Nem ritka a rán­tott csirke, a csirkepaprikás, s többször készítenek malac­sültet is. — Nyolc brigád tevékeny­kedik szövetkezetünkben, a legjobb közülük a konyhá- soké. Példásan ellátják fel­„A keléskor derült ki, hogy az első osztályúnak feltün­tetett vetőmag minősége jócskán hagy kívánnivalót. 150 hektáron csak elvétve kelt ki a Vetőmag Vállalat dombóvári területi központ­jától vásárolt és a Török­szentmiklósi ÁG által ter­melt kukoricavetőmag. A gazdaságot súlyos kár éri. Nem csupán a kárba veszett vetőmag ára, de az újrave- tés és a kényszerű késede­lem okozta várható termés- kiesés miatt is. Meggyőző­désünk szerint az 1979-es termésből származó vető­magban volt a hiba, nem csupán a tsz-ben kelt ugyan­is rosszul, de a háztájiban is, ahova nyolc mázsát ki­adtunk.” Lényegében így hangzott az inkei tsz-ből érkezett vészjelzés. Első pillantásra valóban felháborító az ügy. táji és kisegítő gazdaságok árutermelését, miként növel­hető az értékesítés bizton­sága. A háztáji gazdaságok a nagyatádi járásban is gon­dokkal küszködnek. Nehéz például beszerezni a kisgé­peket a 'növényvédő szere­ket a tápokat. Néhány he­te a csurgói gazdabolt meg­nyitóján a helyi áfész elnö­ke elkeseredve panaszolta; hiába járták be az országot, küldözgettek leveleket és telexüzeneteket sok cikket nem kaptak meg. A Skála- Coopban jó pár somogyi áfész pénze fekszik — tehát adatukat, s bármilyen tár­sadalmi munkáról van szó, készségesen vállalják — di­cséri a Latinca brigádot Varga János tsz-elnökhelyet- tes és Kovács Istvánná párt­titkár. Tavalyi munkájukkal ők érdemelték ki elsőnek a szö­vetkezet brigádjai közül az aranykoszorús jelvényt. A Hazafias Népfront megyei bizottsága pedig kiváló tár­sadalmi munkás jelvénnyel tüntette ki őket. A legtöbb ünnepséget, a különböző rendezvényeket — más helyiség hiányában — a tsz éttermében tartják. Olyankor sokasodik a bri­gád munkája. Naponta ti­zenhatfelé viszik ki az ebé­det kocsival: Tüskevárra, Malátszegre, Lankócra, Perdócba s más helyekre. Egy-egy nap 90—100 ebédet szállítanak a földekre, s a munkát fölváltva végzik: segítenek a tálalásban, az ebéd kiosztásában, majd összeszedik a kiürült edénye­ket. Valamennyien családos anyák. A bölcsődét patro­nálják, de ott vannak min­den társadalmi megmozdulá­son, akár parkosítanak, akár pedig az utcákat, tereket szépítik vagy a községet ta­karítják. Putiesné tizedik éve tanácstag, hatodik éve Nem tagadta ezt a Vető­mag Vállalat dombóvári te­rületi- központjának igazga­tója sem, így már a panasz beérkezését követő napon utasítást adott a náluk ma­radt kontrollmínta próbacsí- ráztatására. Lássunk csodát; a kelés 93 százalékos volt. A tsz nem fogadta el ezt az eredményt, és a vitás mag maradékából mintát küldött az Országos Vetőmag Fel­ügyelőség budapesti labor­jába. Ennek osztályvezetőjé­től tudtuk meg tegnap, hogy a beküldött mag 96 százalé­ka jól csírázott, s a vala­mennyi fémzárolt vetőmag­tételből rendelkezésre álló, úgynevezett letéti minta is 94 százalékos eredményt mu­tatott. Míg a magok csöndesen sarjadtak, valamennyi érin­tett — többek között a szó­ban forgó magtételt minősí­társtulajdonosok — mégis hiába kémek tőle segítséget. Bezzeg a budai Skálában van kiskapa, univerzális gép. A Skála-Coop képvise­lője azzal érvelt: kevés a kisgép. nehéz elosztani... És sorolhatnánk még tovább: a tápszerbeszerzés nehézsé­geit, a felvásárlás faramuci­ságait ... A népi ellenőrök minden bizonnyal fölmérik majd a visszásságokat, hogy orvo­solni lehessen a bajokat. Mindannyiunk érdekében — a háztáji gazdálkodás javí­tására. tevékenykedik a végrehajtó bizottságban. Minden fizetéskor 20—20 forintot tesznek a brigád kö­zös kasszájába: ebből vásá­roltak gyermeknapkor aján­dékot az apróságoknak, s ebből a pénzből utaznák, ki­rándulnak. Nemrég Zalaka- roson jártak, de elmentek már Kaposvárra és Nagy­atádra is színházba, aztán voltak együtt a budapesti ipari vásáron, kiállításon. Igyekezetüket, törekvésü­ket jelzi, hogy ők is bene­veztek a Teszöv által indí­tott Ki tud többet a Szov­jetunióról? vetélkedőbe, s bejutottak a legjobbak közé. Oklevelet nyertek. Valamennyien szakmun­kások, megvan a szakácsi képesítésük. A termelőszö­vetkezet ahogy léhet, úgy könnyít a munkájukon. Van robotgépük, a burgonyát sem kézzel, hanem géppel tisz­títják. Hűtőkamrák, -szek­rények állnak rendelkezé­sükre. A konyhán, az étkezdében, a raktárakban mindenütt ragyogó tisztaság van, s nagy a rend. Ez és a főztjük na­ponta bizonyítványt állít ki a Latinca brigád lelkiisme­retes munkájáról. S akkor a legboldogabbak, ha az étke­zést befejezők így búcsúznak tőlük: „Köszönjük; ma me­gint finomat főztek . tő szolnoki vetőmag-felügye­lőség képviselője — helyszí­ni vizsgálatot tartott Inkén. Megállapították a rossz ke­lést, de többek között azt is, hogy a kifogásolt, igen vízigényes fajtát (szarvasi se 303) jórészt április végén szántott, száraz — ráadásul túlnyomórészt homokos — földbe vetették. A nem hoz­záértő számára is sejthető, hogy ezek után az lett vol­na csoda, ha a mag tökéle­tesen kel. A szemlén készült részletes jegyzőkönyv sze­rint a tsz ennek ellenére is fenntartja kártérítési igé­nyét, sőt annak megpróbál akár bírósági úton is ér­vényt szerezni. Ha por, hát legyen por. Kétséges azonban, hogy ér­demes-e a kárt tetézni. Érthető, hogy a gazdaság vezetői — jórészt a káreset fölötti felindultságukban — igyekeznek anyagi orvoslást találni. Félő, hogy erre nem a legcélravezetőbb módot választották. Az eset általá­nosabb tanulságot rejt. A mezőgazdasági termelés megannyi kockázattal, .oly­kor hiábavaló erőfeszíté­sekkel is jár. Ezeket a gon­dokat az üzemeknek maguk­nak kell megoldaniuk. Né­hány százezer forintnyi kár­térítés persze hasonló eset­ben minden tsz-nek jól jön­ne. Érdemes azonban elgon­dolkodni azon, hogy a jö­vőbeli panaszok hitele és a korrekt partneri kapcsolatok többet érnek két-három- százezer forintnál.... B. F SOMOGYI NÉPLAP Paradicsom, paprika Megkezdte a fóliás paprika szedését a kaposmérői Latinca Tsz kertészetében. Az üvegházban termelt fehér paprikából eddig százhúszezret, hegyes erősből százötven-ezret, paradi­csomból pedig húsz tonnát szállítottak a Zöldert-nek. Leg­nagyobb réséé a kaposvári piacra került Gycnes László A háztáji segítéséért NEB-vizsgálat az atádi járásban Szalai László Az inkei vetőmagpanasz...

Next

/
Oldalképek
Tartalom