Somogyi Néplap, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-10 / 134. szám
Bartók Ferencvárosban Tayasxy Noémi kiállítása Egy budapesti kiállításra kalauzoljuk el ol vasóm kát: a képzőművészét élményt nyújtó eseményére. Budapesten a Ferencvárosi Fince- tárlaton a somogyi születésű Tavaszy Noémi jubileumi bemutatkozásának témája Bartók Béla. s a kiállítás a száz éve született zeneszerzőnek állít emléket. Hommage a Bartók című kiállításával Tavaszy Noémi grafikai munkásságának ünnepi eseményéhez ért: ez a századik nyilvántartott szereplese. (Csupán zárójelben jegyzem meg: a azaz-, bál jő par Somogy'ban jött létre — Tabon, Kaposváron, a Balaton-parton.) A kerület egyetlen kiállítási intézményét sokan — elsősorban a diákok — látogatják. A kerületi tanácsot arra ösztönözte az érdeklődő közönség, hogy bővítse a kiállító..' .-met.. A nyáron majd lezárja kapuját, átépítik, és majd kétszeresére bővült terem várja az új látogatókat, -művészeket. Általában kéthetente rendeznek Itt kiállítást, . és ez nyilván sürgetni fogja az építőket is — a munka mielőbbi befejezésére. Ebbein az évben megszaporodtak azok az események, amelyeknek középpontjában Bartók Béla áll, Bartók a képzőművészetben, címmel több helyen is rendeztek kiállítást. Mindegyikük tükrözte a géniusz iránti tiszteletet; művei szellemiségének hatását, és azt a kockázatot is, hogy egyáltalán lehet-e a képzőművészet nyelvére lefordítani Bartókot. Ta-vaszy Noémi tisztességesen járt el, amikor önnön lehetőségeit fölmérve csak annyit vállalt a művészi tiszteletadásból, amennyire képességéből telik. Nem lépte át ezt a határt. Ezért is őszintének, érzem . képeit. S egyébként is: a bartóki források ismeretéről tanúskodik valamennyi. A népdal világa egy festő számára is földolgozható témát jelent — ha ismeri annak nyelvét, és rokon a képzőművész elképzeléseivel. Tavaszy Noémi nem először nyúlt ilyen témához: végigkíséri munkásságát a folklórhagyomány ápolása. Csupán egy művén, a Pásztornótán is érzékelhetjük az iménti megállapítás helyénvalóságát. A somogyi pásztor-fa- ragómjűvészet kincseinek több motívumát használta föl a Pásztomóta című kép esetében. A két ötletét visz- szavezethetjük egy karcolt szarura. A népművészeti forrással együtt kell említeni a zenét is, mely a ritmus révén képi elemként jelentkezik. A képi ritmusra —mint egy festői módszerre — jó példa Tavaszy Noémi Virágok Bartóknak című sorozata. A kiállítás, bizonyára. Somogyba is eljut majd. Nemcsak az évforduló miatt időszerű, hanem mert Tavaszy Noémi megérdemli a figyelmet azoktól, akik érdeklődnek a képzőművészetek iránt. H. B. Tanulmányok a gyermek- és ifjúságvédelemről A Somogy megyei Pedagógiai Intézet gondozásában — egy sorozat tizennegyedik köteteként — Orbán Istvánnak, a megyei 'gyermek- és ifjúságvédő intézet igazgatójának a tollából összegezés és útmutató, tanácsadó gondolatokat tartalmazó kiadvány jelent meg a veszélyeztetettség okairól, a gyermekes ifjúságvédelem szervezeteiről, Intézményeiről, illetve a nyári szökések, csavargások okainak, jellemzőinek tapasztalatairól. A veszélyeztetettség okozói között tartják számon a kedvezőtlen egészségi és erkölcsi helyzetet, a szülök alacsony -jövedelmét, a rossz lakásviszonyt, az alkoholizmust. Ezek az okok többnyire halmozottan találhatók. Az utóbbi időben a veszélyeztetettség forrása a társadalmi mobilitás nem . kívánt hatásaként a családi nevelés gyengülése is, különösen a rohamosan fejlődő városokban.. A legnagyobb gondot a szülők felelőtlen magatartása okozza — olyanoké, akik képtelenek a gyermeknevelésre, mivel sokszor ők maguk sem tartják be a társa; dalmi együttélés normáit. Á válások nagy száma is kedvezőtlen — állapítja meg a tanulmány. A válás önmagában azonban nem oka az állami gondozásba vételnek. Am a gyermekek vállalásának meg nem gondolt, szomorú eseteit mutatják a csecsemőotthonok, ahol évek óta mintegy hatvan—kilencven gyermek elhelyezéséről gondoskodnak. Somogybán 1979-ben 1719 veszélyeztetett kiskorút tartottak számon. Kétszázötvenen anyagi okok,miatt kerültek ilyen helyzetbe, 1010- en környezeti hatás miatt, 409 -pedig a magatartása miatt vált veszélyeztetetté. A tavalyi statisztikában már IBS? gyerek szerepel, különösen megnőtt az egészségügyi okból veszélyezteteltek szama. (47-ról 89-ro!) A gyermek- és ifjúságvédelem munkáját nehezíti, hogy az egészségügyi hálózat nem készült föl a fogyatékos — halmozottan sérült — gyerekek fogadására, a jejenlegi hálózat csak a három évesnél idősebbeket fogadja. A gyermek- és ifjúságvédő intézet egyik igen jelentős feladata e rendszeres nevelési segély juttatása a rászorulóknak. Míg 1974-ben tizenegy család kapott nevelési segélyt Somogy megyében, tavaly már száznyolcvannégy. Huszonnégyezer forintról csaknem három- százezerre emelkedett a gyerekek neveléséhez való hozzájárulás összege. A tanulmány megállapítja, hogy a nevelési segélyben részesülök húsz—huszonöt százaléka egészségügyi gondozást is igényel. A gyermek- és ifjúságvédelemnek sokat segítenek a Vöröskereszt-ala pszervezetek és lelkes aktivistáik: részt vállalnak a földerítésben, a felvilágosító munkában, a megelőzésben. Példát mutatnak az üzemek, a szocialista brigádok is — csa- ládpótló tevékenységükkel. A Kaposvári Húskombinát, a Somogy megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, a kaposvári termelőszövetkezet és a dömsödi téesz általános patronálási megállapodást kötött a kaposvári gyermekes ifjúságvédő intézettel. A kiadvány végén hasznos jogszabálygyűjtemény olvasható. Azokat a legfontosabb rendeleteket ismerteti, amelyek a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozókat naponta útbaigazítják. KARDZSALI TALÁLKOZÁSOK Három cirillbetű Tűzpiros por jelzi az utat Georgi Aposztolov birodalmában. Az üzemvezetőnek nincs irodája: a kapcsolóteremben — ahonnan az egész folyamatot figyelemmel lehet kísérni — ventülátoirok zaja „festi alá” a beszélgetést. Kardzsali ban az Ölöm— Cinkgyár míniumüzemóben vagyunk. Évente tízezer tonna készül ebből az anyagból, és mindent pirossá tesz, amihez hozzáér. Az üzemvezető negyedszázada lépett be először a tűzpiros por birodalmába» Tizenötször köszöntöttek új esztendőt azóta, hogy jelenlegi beosztásába kinevezték. Kemény szorítású a keze, ősz hajjal keretezett arca pedig állandóan mosolygós. Beosztottai — negyvenen vannak — a pillantását is értik. Sóikat, részletesen mesélt nekünk a technológiáról és arról, hogy a minőségért sokat kell áldozni. A Kard- zsaliban készült minium K- jelzéssel kerül a vagonokba. Azt jelenti ez, hogy megfelel a világszínvonalnak. A minőségről sok szó esett Kosztodén Szpaszov igazgató irodájában is. A főmérnökből lett igazgató sok adattal bizonyította az itteni munka minőségét. Egyet érdemes külön is kiemelni: a több mint ötven termék 84 százaléka K-jelzésű. A londoni börzén minőségvizsgálat nélkül veszik át azokat az ólom- és cinktömböket, amelyek a kardzsali kohókból kerülnek ki. A gyár háMi/yenek a felnőttek 7 így látják a harmadikosok A gyerek bizonyítványt állított ki a felnőttről, amikor a pedagógus evvel a címmel íratott vele fogalmazást: Milyen felnőtt szeretnék lenni? Nem tanulságok nélkül való az a huszonhat dolgozat, amelyet egy kaposvári iskola harmadikosai írtak. * Milyenek akarnak lenni a nyolc—kilenc évesek? Az — úgy gondolom — természetes, hogy majd' mindegyik azt válaszolta: rendes, munkaszerető. Ebben benne van a munkaszeretetre nevelés — mint pedagógiai feladat — sikeressége. Sokan azonban azt is megírták, milyenek nem szeretnének lenni felnőtt korukban. Ezt például hárman is leszögezték: „Nem lökdösném ki a sorból a boltban a gyerekeket!” Ugye. eleven tapasztalat „diktálhatta” a mondatot? S leírták néhányon ezt is: „Nem akarok olyan természetű lenni, mint a felnőttek.” Noha tálán mii' ezen az életkorszinten sem szerencsés az általánosától, e motívumok talán magyarázatot adnak a negatív kijelentésre: „Nem fogok szeszes italt inni.” Vagy.: g'Nera szeretnék reszeg lenni. ly.itidig becsületesen végezném a munkámat.” Ez a megfogalmazás talán még az előbbinél is pontosabb: „őszinte és okos akarok lenni. Nem szeretnék inni, káromkodni, irigy lenni és önző.” Bizonyos, rossz tapasztalatok sugallták a nyolc—kilenc éveseknek ezt a — 'fel- .nött ismerőseikre nézve — rossz bizonyítványt. A mik- roköm vezet jjozitiv hatása érzékelhető viszont az ilyen válaszokban: „Olyan szeretnék lenni, mint anyukám.” Ezt tisztviselő édesanya lánya írta. Ezt meg egy tűzoltó apa fia: „Becsületes, kitartó, ügyes szeretnék lenni, mint apukám.” (Ez a család igazi kis közösség: jól beosztott keresetből három gyereket nevelnek példamutató módon, közös élmények lendítő erejét jól kihasználva.) Mókán már leendő családjukat is megálmodtak. „Lesz feleségem, kérd hazban fogok lakm. A felesegem is szakmát tanul majd.” Általában neon a nagycsalád- modellt részesítik előnyben: ery gyerek, két gyerek az általános elképzeléseikben. Sokan még a nemüket is „megtervezik”. Egy érdekes valasz mögöttes tartományán el lehet gondolkodni: „A gyerekeket és az állatokat szeretném ' legjobban. Föléig az én gyerekeimet. Szigorú ' lennek, de sohasem verném meg őket. Ha valaki leverne egy fec.skefészkel, vagy valamilyen gólyafészket, vagy kisebb állatot bántana, akkor azt szétmorzsolnám!" Az elképzelésekbe belejátszanak a környezeti tapasztalatok. Az értékrend családi mércéje is érzékelhető az ilyen válaszokban: „Gazdag leszek. Sokat fogok külföldre utazni. Emeletes házban élek majd, mert ott nem olyan unalmas. De lesz családi házam is.” Vagy: „Mindent meg fogok venni, amit akarok.” És: „Dadát tartok majd a gyerekeimnek.” Az elképzelt foglalkozások körött most meg sok a vágy kép: idomár, régész, író, kaszkadőr, színész, csillagász, „tévében népi láncos” stb. Ám a gyerekek egy reszeljen működik a realitásérzék is. Ezek — sokszor szülői példára — óvónők, pedagógusok, szakmunkások, állattenyésztők szeretnének lenni. Lesznek, amilyenekké neveljük őket. L L. rom-cirillbetűs monogramja — az OCZ — egyben minőségi tanúsítvány is. Negyedszázada már, hogy az első szállítmányt elküldték a felhasználóhoz és még egyszer sem kaptak reklamációt. A gyárban 1900 ember dől-, gozik, s a Rodope érceit dolgozza föl. Azt, hogy a hegyek olyan, ércet rejtenek, amelyben ólom, cink, réz, ezüst; arany, antimón, biz- mut van, bolgár és szovjet geológusok fedezték föL A bányászoknak az egyik területen csak ötven méter mélyre kellett menniük az ércért, másutt tízszer ilyen mélyen találtak rá. A lelőhelyeket gondosan rejti a hegy: a végtelen drótkötélpályák jelzik csak a látogató számára, hogy erdőkön, sziklákon túliról érkezik a „szürke por” a dúsítóba. Onnan teherautók szállítják a kohó tárolójába. Két egymással szorosan összefüggő feladat áll' a kora üzem épült — nálunk tanultak. Negyedszázada Kardosabban. ez volt az egyetlen nagyüzem. Ma csupán egy a többi között. Igaz, hogy a boríték itt vastagabb, mint a többi gyárban, de ezért kemény munkát is várnak. Aki vállalja az izzó fémek parancsolta rendet, mindent megikap a gyártól. Van ötszáz lakásuk, saját szakközépiskolájuk; naponta tiszta fehérneműt és munkaruhát kap, aki belép az öltözőbe. A munkást az üzemben tej, szódavíz várja, fogkrémet és ' mosóport kap. Negyedévenként pedig tetőtől talpig megvizsgálja az orvos. Pihenni fekete-tengeri üdülőbe, illetve a Rodope 1600 méter magas, tiszta levegőjű hegyei közé küldik a munkásokat. — A műszaki fejlesztés mo6f azt a célt szolgálja, a berendezések korszer üstté, sén tűk hogy védjük az emberek egészségét — mond ja gyár előtt: minden fémet ki kell olvasztaná az ércből, s olyan terméket kell gyártani belőle, amely könnyen eladható. — Megoldani ezt a feladatot csak folyamatos műszaki fejlesztéssel, korszerű szervezéssel lehet — mondta az igazgató. — Amikor negyed százada megindult ez a gyár, nem volt tapasztalatunk. Bulgária egyik legelmaradottabb vidékének számított e hegyektől körülzárt terület a felszabadulás előtt. Az első brigádok — a gyár építésének idején — a Szovjetunióban tanulták a szakmát, s amikor megérkezett az első ércszállítmány, már itt álltak a kohók mellett. A műszaki fejlesztés és a szellemi kapacitás, a tapasztalat növelése azóta is elsőrendű feladatunk. Állandó a kapcsolatunk a plovdivi kutató- intézettel, a szófiai Vegyipari és Kohászati Főiskolával. Itt, a gyárban pedig technikum működik, s aki tanulásra adja a fejét, minden segítséget megkap hozza. Negyedszázada a lelkesedés es az új gepek biztosították a minőségei. Most a műszaki fejlesztés es a tapasztalat. Azok közül, akik az indulásnál segítettek, még 140-en itt vannak. Ma ők a tanítók. Segítségükkel nemcsak a mi utánpótlásunkat neveljük, hanem a másutt épült ■ kohók szakembereit is kiképeztük. A plovdivi ko- kohaszok — ott kétszer ekaz igazgató. — Azokon a helyeken, ahol a szervezetre káros gőzök felszabadulnak, nem tartózkodik már ember: távolról irányítják a folyamatot. A munkásokat azonban nemcsak ezért érdekli a korszerűsítés. A kohászok szürke színű köpenyében kísér bennünket Mihail Dimov, az üzemi párt bizottság titkára. Azt mondja: — A korszerűsítés közügy lett. A pártbizottság javaslatára úgy döntöttek a gyár vezetői, hogy minden munkás évente húsz napot a rekonstrukción dolgozik, függetlenül attól, hogy melyik üzembe szól a beosztása. A módszer beváltó: az emberek munkájuk gyümölcsének éreznek minden új gépet, korszerű technológiát. Ólomtömbök között kérdezzük a párttitkárt: — Nehéz volt ezt a húsz napot kérni az emberektől? Elmevett magát: > — Soha nem volt köny- nyebb dolgunk; az első szóra jöttek. Nemcsak a régiek, az újak is." A három rsr*nfr*»Híhöz fő- ■zódő bizalom gyökereit itt kell keres»!. Dr. Kérem Imre, Lajos Gém SOMOGYI NÉPLAP I
