Somogyi Néplap, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-10 / 134. szám

Szovjet—algériaivá rgyalások Á tartás béke vágya Leonyid Brezsrayev beszéde Lfőnyid Brezsnyev tegnap J beszédet mondott azon az j ebéden, amelyet az SZKP | KB a Szovjetunió Legfelsőbb ; Tanácsának elnöksége és a I Szovjetunió Minisztertanácsa \ adott a Kremlben a hivata- ' los, baráti látogatáson Moszkvában tartózkodó Bendzsedid Sadli. az Algériai Demokratikus és Népi Köz­társaság elnöke, a nemzeti felszabadítási front pártja főtitkára tiszteletére. Az SZKP KB főtitkára, a leg­felsőbb tanács elnökségének elnöke beszédében több fon­tos nemzetközi kérdéssel foglalkozott. Brezsnyev rámutatott: a tárgyalások középpontjában a béke védelmének kérdései álltak. Megvitatták, hogyan Verjék vissza az imperialis- ■ ta körök kísérleteit, a né­pek szabadsága, függetlensé­ge és biztonsága elleni me­rényleteit. — Az Egyesült. Államok által indított, soha nem lá­tott méretű fegyverkezési verseny, a Pentagon globális stratégiai mesterkedése ar­ra irányul, hogy megteremt­sék az amerikai imperializ­mus világuralmát. Magától értetődő, hogy ez a népek tiltakozását, felháborodását váltja ki — mondotta Brezs­nyev. — Az Egyesült Államok kormánya, amely befagyasz­totta a SALT—2 szerződést és amely nem újította fel ívelünk a párbeszédet az eu­rópai közepes hatótávolságú fegyverek problémáiról, most meg akarja nyugtatni szövetségeseit és a közvéle­ményt. Washingtonban ki­jelentették, hogy az Egye­sült Államok állítólag éppen készen áll a tárgyalások megkezdésére a Szovjetunió­val a fegyverzet korlátozás­ról, vagy éppenséggel már meg is kezdte azokat. — Sajnos azonban ezek csak szavak. Az új amerikai kormányzat hatalomra lépé­sétől egészen máig az Egye­sült Államok részéről sem az egyik, .sem a másik kér­désben egyetlen reális lépés sem született annak érdeké­ben, hogy legalább előzetes tárgyalások formájában foly­tassuk ezeknek a témáknak a megvitatását. Éppen ellen­kezőleg az amerikaiak kü­lönböző ürügyekkel elodáz­zák a tárgyalás megkezdését, bár md a magunk részéről bármikor készen állunk er­re. — Ugyanakkor a katonai költségvetések és a fegyver­zet gátlástalan megnövelése nyugaton, az erő, a diktátum és a fenyegetések kultusza a nemzetközi kapcsolatok­ban, a szocialista országok­kal és a felszabadító moz­galmakkal szembeni gyűlölet szítása, valamennyi haladó párt üldözése már ma is sú­lyos következményekkel jár a népek számára. Az egyik ilyen következmény a jobb­oldali szélsőségesek véres terrorhulláma, amely nap­jainkban sok országon sö­pör végig. A terror áldoza­tává vált sok vezető, köz­tük a legmagasabb rangú ál­lami, politikai, egyházi sze­mélyiségiek. — Bár- a konkrét körűimé, nyék eltérőek, a közös cél meglehetősen világos: tel­jesseggel bizonytalanná akarják tenni az adott or­szág politikai életét, el akar­ják fojtani a demokráciát, meg akarják teremteni an­nak feltételét, hogy a legre­akciósabb diktatúrák kerül­jenek hatalomra. Brezsnyev emlékeztetett arra, hogy Algéria népe a felszabadító harc tapasztala­taiban ismerte meg az im­perialista terrort, még jól emlékszik hírhedt OAS ke­gyetlenségeire. — A világ népei azonban más utat is ismernek az em­beriség fejlődésére, mint a gyűlölethez, a terrorhoz és a katonai előkészületekhez ve­zető utal. A Szovjetunió az SZKP nemrég megtartott kon gress zusá n el ő te rj észt ette azoknak a konkrét intézke­déseknek széles körű prog­ramját. amelyeknek célja a nemzetközi' helyzet megjaví­tása, az államok közötti bi­zalom megszilárdítása. Áll­hatatosan és következetesen ezt a politikát folytatjuk — hangoztatta Brezsnyev, Magától értetődően ez az álláspontunk az Egyesült Államokkal kialakított kap­csolatainkat illetően is. Kap­csolatfelvételeink során azt mondottuk az Egyesült Ál­lamok vezetőinek, s ezt most nyilvánosan is megismét­lem: nem keressük a szem­benállást, nem támadunk Amerika jogos érdekedre. Békét, együttműködést, a kölcsönös bizalmon alapuló normális kapcsolatot aka­runk országain^ között. Ezért ajánlunk az Egyesült Államoknak és a többi nyu­gati országnak becsületes, építő tárgyalásokat, azt hogy keressük meg a köl­csönösen elfogadható meg­oldást valamennyi közöttünk fennálló vitás kérdésben. Amellett vagyunk, hogy együtt keressük meg a tar­tós békéhez és a kölcsönö­sen előnyös együttműködés­hez vezető utakat.-r- Az igazságos és tartós béke vágya határozza meg álláspontunkat az olyan kér­désekben is, amelyek az Al­gériához és a Szovjetunióhoz egyaránt közel fekvő térsé­gekkel. a Közel-Kelettel és a Földközi-tenger medencé­jével függenek össze — han­goztatta többek között az SZKP KB főtitkára. Stanislaw Kania referátuma Az ország helyzetéről, a IX. kongresszusról Varsóban tegnap délután két órakor összeült a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága. A teljes ülésen Stanislaw Kania. a KB első titkára elnökölt, ő terjesztette elő a politikai bizottság referátumát »Az ország jelenlegi helyzetéről és a LEMP IX. rendkívüli kongresszusának elő­készületeiről« címmel. Kania, a párt helyzetéről szólva az opportunizmust, a * „szociáldemokratizálódást” minősítette a fő veszélynek. Hangoztatta, hogy az esz­mei-politikai tevékenység hi­telét alátámasztó, a párt számára értékes törekvések mellett „olyan' irányzatok is felbukkantak, amelyek fi­gyelmen kívül, hagyják a párt lenini elveit, kifejezet­ten szociáldemokrata jelle­gűek, s ezzel veszélyeztetik a párt egységét, képességét, hogy a társadalomban a ve­zető erő Szerepét töltse be.” A tapasztalt negatív jelen­ségeket Kania összefüggésbe hozta a közelgő pártkong­resszus arculatát illető fél el- . mekkel. A politikai bizott­ság álláspontja az, jelentette ki, hogy a kongresszust az előre kijelölt időben meg kell tartani, „ugyanakkor határozottan le kell küzdeni mindent, ami a pártot gyen­gíti, marxi—lenini jellegét, működésének lenini alapjait aláássa.” „Nincs fontosabb annál — mutatott rá —, mint hogy a párt fő erőit a válság leküz­désére és a szocialista meg­újhodás érdekében mozgó­sítsuk. Eddig csak ritkán nyúltunk fegyelmi eszkö­zökhöz, a belátásra és a jó­zan észre építettünk. Ma már azonban minden olyan esetben, amikor megsértik pártunk eszmei alapjait, 'a fegyelmet, határozottan igénybe kell vennünk mind­azokat az eszközöket, ame­lyek a párt egységét segítik elő," Az ország helyzetéről szól­va rámutatott: „Az anar­chista megnyilvánulások, a tudatosan ellenforradalmi tettek a szocializmust, a nemzeti létet fenyegetik. Á nigériai államfő életrajra Alhadzsi Shchti Shagari, m Nigériai Szövetségi Köztársaság elnöke 11)25. májusában született, az észak-nigériai Szokoto ál­lambeli Shagari faluban. Apj^, tanító és falusi elöljáró volt. Maga Shagari is 14 évig tanító­ként dolgozott. A politikai moz­galomhoz 1945-ben csatlakozott, megalakította az angol gyarma­tosítók ellen fellepő ifjúsági társadalmi tanácsot. 1952-ben képviselővé választották, az ak­kori miniszterelnök, Tafawa Ba- lewa munkatársa lett. 1958 és 1966 között — sorrendben — a kereskedelmi és iparügyi, a gaz­daságfejlesztési, a nyugdíjügyi, a belügy-, az egészségügyi és a közmunkaügyi minisztériumot vezette. Az 1966 januári államcsínyt követően rövid időre visszavo­nult a politikai élettől. Kétszáz hektáros farmján gazdálkodott, s önkéntes oktatói munkát vég­zett, Szokoto államban közre­működött több mint száz álta­lános és három középiskola lé­tesítésében. / A közéletbe lfMtf-ben tért vissza. 1968-ban tagja lett Észak- nyugat-Nigéria állam kormányá­nak. 1970-ben a szövetségi kor­mány gazdaságfejlesztési, majd rehabilitációs és újjáépítési mi­niszterévé nevezték ki. 1971-ben pénzügyminiszter lett, s egyide­jűleg a Világbank és a Nemzet­közi Valutaalap kormányzója­ként is tevékenykedett. Shagari az 1975. évi állam­csínyt követően nem vállalt kormánymegbízatást. Miután új­ra engedélyezték polgári pártok működését, megszervezte Nigé­ria Nemzeti Pártját, amelynek elnökéve választották. Pártja ot jelölte az 1979. évi elnökvá­lasztásra. amelyen a mintegy 20 millió szavazatból 5,7 milliót kapott, s messze megelőzte éz- zel ellenfeleit. 1979. október 1-en foglalta el államfői hivatalát. Az iszlám híve. Nős* öt gyer­meke van. Elnökgyilkosság után SOMOGYI NÉPLAP A merénylet sikeres volt, a hatalomátvételi kísérlet nem — így Iéhet summázni a május végi váratlan, bang­ladesi puccs kimenetelét Hiába gyilkolták meg a dél­ázsiai országa második legna­gyobb városába, Chittagong kikötőjébe látogató elnököt, Ziaur Rahmant a lázadó helyőrségparancsnok, Ahmed Manzur dandártábornok em­berei, nem sikerült csatla­kozásra bírniuk a hadsereg más egységeit. Így a fővá­rosból, Daccá ból érkező csa­patok két napon belül hely­reállították a rendet. Man­zur életével fizetett a zendü­lésért: az elfogására küldött katonák ölték meg. Az ország politikai jövő­je mégis meglehetősen sö­tétnek tűnik, Banglades, az egykori Kelet-Pakisztán, amely 1971-ben véres pol­gárháború után vált függet­lenné, ma is a világ egyik legszegényebb allama. Az el­ső elnököt; Mudzsibur Rah­mant 1975-ben szintén láza­dó katonatisztek ölték meg, az összeesküvést követő puccssorozat zűrzavarából emelkedett ki Ziaur Rahman (aki csak névrokona a ko­rábbi elnöknek). A fiatal tábornok kémény „rendcsi­nálásba” kezdett, s politiká­jának buktatói ellenere el kell ismerni, hogy az elmúlt években sikerült bizonyos konszolidációt elérnie- A sú­lyos gazdasági helyzeten azonban alig tudott javítani. Az egy főre jutó nemzeti jö­vedelem mindössze 100 dol­lár körül mozog, az írástu­datlanság 80—90 százalékos, kevés a sikere a családter­vezési kampányoknak, s az ország ma is erősen függ a nemzetközi segélyektől, kol- t csonóktóL Ziaur Rahman koporsóját milliós tömeg kísérte utolsó útjára Daccában Tgvaly év végén az egyéb-» ként igen' megosztott ellen­zék összefogott, s parlamen­ti bojkottal kívánta kihar­colni követelései teljesítését. Ziaur Rahman, aki" nem akarta, hogy az egész ad­digi demokratizálási folya­mat megakadjon, nem nyúl­hatott erőszakos eszközök­höz, így néhány területen engedni kényszerült. A mostani .puccs háttere máig sem világos, ám ■ az egyik elterjedt - magyarázat szerint a hadsereg egy ré­szé eppen attól yal0 — egyébként alaptalan — félel­mében fordult az elnök el­len, hogy a nyugalom hely­reállítása érdekében túlságo­san engedékennyé váük az ellenzékkel szemben. A nehézségeket most épp ez. az utódlás problémája jelenti. Az alkotmány sze­rint 180 napon belül kell ki­írni az elnökválasztás 1: a legvalószínűbb időpont no­vember eleje. Egyelőre sem a kormányzó BNP, sem az ellenzék soraiban nincs egy­értelmű utód-személyiség, az viszont biztos, hogy az el­nökválasztás kulcskérdése a leendő . jelölt kapcsolata a hadsereggel, illetve jövőbeni viszonya Indiával. A hátralevő hónapokban tehát a politikusokat a je­löl lségért való küzdolern kö­ti le. l‘>/, szomorú s veszélyes tény, hiszen a gazdasági fel­adatok íg.v ohatallajiul hát­térbe szorulnak. Megnő a veszélye annak, hogy a po­litikai erők eddigi ingatag egyensúlya is felborul, hogy a hatalmi harcok kiéleződ­nek, s hogy a hadsereg eset­leg ismét beavatkozik. Már­pedig Banglades jövőjét az szolgálná, ha az átmenetet szavazatok, nem pedig íegy- verek döntenek el. Se. G. Tart a hatalom szerveinek megbénítását célzó tevé­kenység.” Az előző, április­ban tartott plénum óta — tette hozzá — nem voltak ugyan tömeges sztrájkok, de a kormányzatot továbbra is . fenyegetik ilyen akciókkal. Legutóbb is figyelmeztető sztrájkot hirdettek június lt-ére, s „jó, hogy győzött a józan ész, és az akciót visszavonták.” Nyugtalanító méreteket öltenek a különféle szovjet­ellenes megnyilvánulások, amelyeknek sokszor a Szo­lidaritás helyi, nem hivata­los kiadványaiban is teret adnak.' Az Utóbbi , időben meggyaláztak több szovjet hősi emlékművet.'- Kania mindezt a társadalmi fegye­lem általános lazulásával es azzal hozta összefüggésbe, hogy az országban a demok­rácia jelszavainak leple alatt több ezres példány­számban terjesztenek külön­féle álhíreket tartalmazó röpiratokat. Széles fronton és különösen hevesen tá­madják a hatalmi appará­tust; a pártaktívát, a rend­őrséget és a biztonsági szol­gálatot „Nem véletlen, hogy az országban terjedő röpla­pok tartalma egyre inkább emlékeztet a Szabad Európa rádiónak a hidegháború ide­jén sugárzott adásaira”, mondotta. Erősödnek a negatív poli­tikai jelenségek a Szolidari­táson belül, amelyet a KSS— KjOR csoporttal kapcsolatban álló személyek a szocializ­mus más ellenségeivel együtt továbbra is igyekeznek el­lenzéki politikai szervezetté alakítani. Még arról is. szó van, hogy a Szolidaritásból új, ellenzéki pártot formál­janak. „Látni kell, hogy az események ilyetén alakulá­sa konfrontációhoz, a lehető legdrámaibb következmé­nyekhez v^pet. Mindent meg­teszünk ennek elkerülése ér­dekében, ugyanakkor min­denkinek meg kell értenie, hogy ez nem csak az egyik lélen múlik .. A rendkívül bonyolult bel­ső helyzet nyomán kételyek merülhetnek fel a (tavaly szeptember—októberi) VI. plénumon elfogadott szocia­lista megújhodási irányvo­nal helyességével kapcsolat­ban folytatta. „A politikai bizottság álláspontja szerint azonban ennek az irányvo­nalnak — a nehézségek elle­nére — mnc,s ésszerű alter­natívája. Nem az irányvona­lat. kell módosítani, hanem eredményes megvalósításá­nak módjai kell keresni.” A hatalom nem hagyhatja, hogy működését megbénít­sák. Az ilyen kísérletekre „élesen kell reagálni” és „már holnaptól bizonyítani kell, hogy nem tűrjük to­vább a szocializmus, a Szov­jetunióval. s a többi szocia­lista országgá! való szovelsé­gesi kapcsolataink elleni tá­madásokat, a törvény és a közrend megsértését”, han­goztatta Kania. Ezekután a LEMP KB el­ső titkára kijelentette: „A Szolidaritás több milliós tag­ságát biztosítjuk arról, hogy a párt mindenhez megadja a támogatást, ami tevékenysé­gükben megfelel a szakszer­vezet alapszabályának, ami a dolgozók érdekeit szolgál­ja. Ugyancsak — továbbra is — támogatjuk az ágazati szakszervezeteket, helyze­tük megerősítését. Ugyanak­kor határozottan fellépünk az ellen, hogy a Szolidari­tásnak politikai ellenzék,' a szocialista államban működő destruktív erő szerepét jut­tassák. Ezt világosankell lát­nia a Szolidaritás valameny- nyi vezető szervének.” A LEMP KB első titkára kifogásolta, hogy a tömegtá­jékoztatási eszközök nem szállnak kellőképpen szem­be a párt és a szocializmus ellen irányuló jobboldali, vagy szovjetellenes nézetek­kel, amelyek röplapokon és más kiadványokban terjed­nek. Hangsúlyozta, hogy a szerkesztőségek vezetésének megerősítésére személyi jel­legű'intézkedéseket kell fo­ganatosítani. Nagy hang­súlyt helyezett arra, hogy a párt nem mond le sem sa­ját orgánumainak, sem más tömegtájékoztatási eszközök­nek az ösztönzéséről, befo­lyásolásáról. Ami a rendkívül súlyos gazdasági problémákat ille­ti, folytatta Kania, azok elő­idézésében komoly szerepük volt az elmúlt évtized gaz­daságpolitikai hibáinak, „de ez csak az igazság, egy ré­sze: a mostani gondok nem kevés oka az elmúlt hóna­pokból vagy a jelenlegi idő­szakból származik*. Az év első öt hónapjában az ipari termelés csaknem 12 száza­lékkal, a szén kitermelés 19 millió tonnával volt alacso­nyabb, mint az elmúlt esz­tendő hasonló időszakában, és a csökkenő irányzatok to­vábbra is folytatódnak. Ami ezen a téren a szak- szervezeteket illeti; nem le­het az országot „felelősök­re és ellenőrökre osztani: a szakszervezeteknek az. or­szág érdekében a termelés szintjéért is vállalniuk kell a közös felelősséget.” — Pártunk a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom része, szerepe van annak egységében, ezért nemcsak saját népünkért és országunkért tartozunk fe­lelősséggel, hanem a szocia­lizmus sorsáért, jövőjéért! az európai és a világbékéért is”. Időre van szükség a hallatlanul nehéz problémák megoldására, de egy biztos: „Most már nem szabad semmilyen kérdésben vissza­vonulni, nem szabad kitérni a harc elől egyetlen olyan területen sem, ahol a szo­cializmusra, a hazára lesel­kedő veszélyekről van szó”. Végezetül a LEMP KB el­ső titkára emlékeztetett az SZKP Központi Bizottságától kapott levél egyik megálla­pítására, miszerint „a len­gyelországi szocializmust fe­nyegető komoly veszély a független lengyel állam létét teszi kockára”. Ezzel kap­csolatban rámutatott: a LEMP mindeddig — a nyu­galom érdekében — a meg­egyezés eszközeit alkalmaz­ta. „Ma, a szocialista haza függetlensége védelmének nevében a párttagokhoz, a szövetséges pártokhoz, a szakszer vezet khez, az ifjúsá­gi szervezetekhez es minden hazafihoz fordulunk azzal a felhívással: egyesítsük gon­dolatainkat és erőteszítésein- ket a józan ész, az állampol­gári felelősség frontján”. A beszámoló után meg­kezdődött a vita, amelyen tizennyolcán szólaltak fel. Este a LEMP KB teljes ülé­sét elnapolták, a tanácsko­zás ma további vitával foly­tatja munkáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom