Somogyi Néplap, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-06 / 131. szám

Képzőművészeti élet a középiskolákban kát & penészfoltok cifráik ki... Bővítésre, a kisállatok el­helyezéseitek biztosítására Ugyan nemrégiben csurrant- csöppent némi pénz, am ez csupán szépségtapasz a csúf arcon. Az új állatkérhaz föl­építésé másfél evtizede rend­szeresen szerepel az illetékes fórumok napirendjén, de egyelőre se terv, se pénz; még azt sem tisztázták, va­jon az érdekelt másik két megye mekkora összeggel járulna hozzá. És egyáltalán hozzájárulna-e az új létesít­mény költségeihez? Dr. Kur­di György, az állatkórház vezetője elmondta: a jelenle­gi öreg épületben már nem lehet megoldani a műtők fű­tését, es ez számos állat éle­tébe — vagy egészségébe — kerül. Adminisztratív nehézségek miatt a mentőszolgálat éj­szakai ügyeletét sem tudták megszervezni, holott az álla­tok is többnyire éjszaka szül­nek. A segítségnyújtás hiá­nya miatt elpusztult tehe­nekről és kisborjakról, kan­cákról és kiiscsikókról ugyan­csak nem készítettek. még statisztikát. A számítások szerint egy új állatkórház beruházási és kivitelezési költségei öt-hat év alatt megtérülnének. Ér­demes volna hát elgondol­kodni azon, mi éri meg job­ban: várni-e és panaszkodni „a népgazdaság helyzetére” vagy 'összefogni az illetékes három megye hatóságaival és az érdekelt téeszekkel. ál­laim gazdasagokkal, termé­szetvédelmi szervekkel. Mert bizony, furcsa, hogy arra az országrészre, amely állatállo­mányunk. egynegyedét adja, az állatkórházi apparátusnak mindössze három százaléka jut — és az is hogyan. Is 4L Időszerű, hogy minden kő- népiskola eredeti műalkotás­sal is rendelkezzen. Megva­lósítható ez az igény, hiszen nő a művészek es a művek •zárna, majdnem ötezer Vüaptag működik, s indokolt, hogy az új alkotások közös­ségi, ható térbe kerüljenek. Nyugodtan állíthatjuk: a középiskolákba kerülő kép­zőművészeti alkotások szinte új nevelői státust helyette­sítenek, esztétikai ügyeletük­kel fegyelmet, tiszteletet pa­rancsolnak. Az utóbbi évek­ben árnyalódott középisko­láink képzőművészeti élete, bővültek az egyes formák és módszerek. Eleve azzal, hogy több he­lyen az új épület új monu­mentális mozaikkal is bővült, így a tokaji gimnáziumban Bakallár József, a kecskemé­ti szakközépiskolában Óvári László alkotása révén. Vá­sárhelyen a Bethlen Gábor gimnázium díszkútját Ka- motsay István tervezte, s igen színvonalas Táncsics- portrét adott át Rajki László szobrászművész a dabasi Táncsics Mihály gimnázium­nak. Űj vonás, hogy egyre több középfokú intézmény vállal­kozik kiállítások rendezésé­re. Kimagasló a kiskunhalasi Szilády Áron, a ráckevei Ady Endre gimnázium tár­latprogramja, s az is köz­tudott, hogy a ráckevei gim­náziumban megvalósított Ady Galéria mintegy száz műtárgyat birtokol Ferenczy Béni, Varga Imre, Vecsési Sándor, Domonkos Béla, Li­geti Erika, Kiss Nagy And­Tv-jegyzet Muskát Mária tisztessége A televízió jóvoltából csütörtökön este milliók is­merkedhettek meg Angi Ve­rával. Traján Annával, Mus­kát Máriával, André István­nal. Olyan magyar filmről van szó, amelyet a kritika m közönség díjazással is nagyra értékelt, a megértett tőlünk keletre Is, nyugatra is. Gábor Pál — Vészi End­re kitűnő kisregényéből l#Tfl-ben készített — filmjé­ben egy erkölcsi csigolya­kopást diagnosztizál a mé­lyen humanista, a gyógyító ajándékon túli személyes fe­lelősségérzettel rendelkező „orvon” alapállásból ö ma­ga fogalmazott Így: „Ennek • filmnek a cselekménye IMS-ben játszódik, egy rop- parvt nehé* * * korszaknak a MteaQbén... A személyi kul­tusz gyökeret verésének és WVm tokozásának vagyunk Is — tudnunk kel! olykor kemény igent és határozott nemet mondani, még ha k on f liktus h elv zetet is te­remt. Angi Vera megtagad­ja a szerelmet... Látszólag csak ezt: valójában sokkal többet ennél. Azért hiszem, hogy Gábor Pál filmje „nagy film”, mert nem fe­kete-fehér színekkel dolgo­zik: árnyalja a kor rajzát. Vannak itt dogmatikusok, sőt demagógok la. (Lásd Traján Anna, s a .központi elvtárs”. akit Konrád Antal játszik!) De — ha most ike- Tékpárjukan le Is maradnak Traján Anna és Angi Vera mellől — a teljes emberi életet vállaló Muskát Már riák, André Istvánok, Sugár veteránok tiszta személyisé­ge garanciát jelent a folyta­táshoz. K I» rás, Gacs Gábor, Csik István műalkotásaiból. Papp László váci kezde­ményezése is figyelemre mél­tó. Fotósorozatokat készített időszerű évfordulókra Móra Ferenc, Radnóti Miklós, Le­nin, Móricz Zsigmond és Bartók Béla archív emlék­anyagából, s ezen fotódoku­mentációkat közreadta Vác valamennyi középiskolájának vándorkiállítás keretében. Molnár Elekné, a nagykőrö­si Arany János Gimnázium és Óvónőképző rajztanára mindent lerajzoltat tanítvá­nyaival; ebből különös raj­zos napló kerekedett a vá­rosról és környékéről. Somo- di László festőművész a szentendrei Móricz. Zsigmond Gimnázium rajztanára. Min­den érettségi tablót az ő irá­nyításával tehetséges tanít­ványai terveznek. Sok diák­rajz díszíti a folyosókat, a művészettörténet mestermű- veinek társaságában ... Minden — vagy pontosab­ban: majdnem minden — a középiskolák rajztanáraitól függ. Hiszen a diák minde­nütt tehetséges, valamire vár, « ha értékkel közelítenek irányába — azonnal baráti módon fogadja. Ezt a lehe­tőséget továbbfejleszteni, bő­víteni a mi feladatunk. Hol mutatkoznak hiányok? Elsősorban a szakköri mun­kában. Szükséges lenne ne­ves művészek bekapcsolása ebbe a tevékenységbe, hiszen ez önmagában jelentene ér­téknövekedést és a magyar képzőművészet utánpótlásá­nak biztosítását E ma meg ritkaságnak ható diák-kép- zőművészkörök számára üd­vös volna országos pályáza­tokat hirdetni — hogy ser­kentse az ambíciókat Tart­hatatlan ugyanis, hogy az országos középiskolai tanul­mányi versenyek nem for­dítanak elég gondot a kép­zőművészetre. Pedig csak az átható és sokirányú gondos­kodás pallérozhatja Ifjúsá­gunk vizuális kultúráját, se­gítheti őket abban, hogy kép­zőművészetünk új művedődvé és új közönségévé váljanak. U M. Brigádok az ádándi gyerekekért Jeles ünnep volt az idei gyermeknap az ádándi is­kolásoknak. Hogy kis dol­gokkal is. lehet nagy örömet szerezni, jó példa erre az, ami Ádándon több szocia­lista brigád összefogásának eredményeként született, A gyerekek nap nap után bir­tokukba veszik az új hintát, mászókát és más játékokat... Több üzemet is fölkeresett az iskola szülői munkakö­zössége a siófoki járásban, és támogatásukat kérte az intézmény oktató-nevelő munkájához. A kérést sehol sem utasították vissza, s az ígéretekből egy-egy szép ajándék lett. A Videoton ta­hi gyáregységének Petőfi Sándor szocialista brigádja például megjavította az is­kola televízióját, rádióját, a DRW Széchenyi István szo­cialista brigádja egy rrjaszó- kát készített; a GOV Ápri­lis 4. brigádja hintát szerelt össze, a siófoki November 7. Tsz Fekete István nevét vi­selő közössége ügyességi já­tékkal, a Pélpusztai Állami Gazdaság építőcsoportja pe­dig fából készült »vonattal-« ajándékozta meg az ádándi gyerekeket. előtt. De vajon lehet-e Igaza egyiknek is? A kötet címadó novellája már egy más világot tár elénk: egyszerű, mindennapi- nak induló történet egy egyetemistáról és két szén­hordó munkásról. Fogadásból az egyik szenesember hu­szonegy korsó sört iszik meg, mert különb akar lenni, meg akarja mutatni... végül mégsem sikerül. A diák tud­ja, hogy értelmetlen a „ver­seny”, a békesség kedvéért hiába fizetné ki „győztes­ként” is a sört, nincs visz- szaút: röpül a pofon a vesz­tes dühkitöréseként. Bezú­zott arccal már csak haza lehet menni és elaludni „az­zal az alattomos reménnyel, hogy reggelre mindent el­felejt”. Hányán és hányszor vagyunk mi is úgy, hogy életünk egy-egy epizódját szeretnénk mihamarabb el­felejteni. De nem olyan köny- nyű ez. az igyekezet kevés! Tetteink apró kockáiból épül egyre magasabbra életünk — s múltunk meghatározó kö­veit megsemmisíteni nem le­het, mert az egyenlő lenne az összeomlással. Az egye­temistán is mély lelki nyo­mokat hagy ez a találkozás. Mélyeket, kitörölhetetlene- ket. A következő két írás az emberi okokat keresi, hogy egy kisfiút vajon mi hajszol a nevelőotthonból a folyto­nos szökésbe, s hogy egy házasságból — mely tulaj­donképpen nem rosszabb, mint akármelyik hétköznapi, úgynevezett „jó házasság” — miért akar menekülni a kö­zépkorú férfi? Az utolsó oldalakon „lát-” leletek” találhatók két szét­szakadt házasság következ­ményeiről, valamint egy kü­lönös rekviemről egy közúti baleset kapcsán. Huszonegy korsó hétközna­pi sör, kilenc, humánummal átitatott elbeszélés. A vívói dó-löprengő emberségesség az, ami a kötetet lényegileg összefűzi es figyelemre mél­tóvá teszi. Gyarmati László Angf Vmt m • Mrfikany fcwmasalÁny manipulálható mmnMyiaés, Tragédiája ab­ban gyökeredzik. Naivitása menti. de föl nem mentheti: ax «mbar minden mai sza­váért, tettéért felel a. holnap előtt. „Védőügyvédjeként’’ mit hoatoatunk fel mentségé­re? Tapasztalatlanságát fel­tétlenül. A nála fölkészül- tebbek te léptek akkoriban hasonló útra. Bonyolult po­litikai helyzet állt elő 1948- ban: a pártok — noha egy­re világosabb volt az MKP felülkerekedése — még gyűr- körtek; a parasztpártok mű­ködtek. a szociáldemokraták fuzionáltak a kommunisták­kal, • ez nem ment végbe konfliktusok nélkül. 1948 második felétől a Magyar Dolgosak Pártjában egész­ségtelen és káros folyamatok fejlődtek ki • vezetőségen belül, torzítva a párt politi­káját, as ország politikai életét. Gábor Pál—Vészi Endre filmjében az a nagy­szerű, hogy egy kis közös­ségbe» — káderképző tanfo­lyam hallgatói közt — áb- ráaolja a felsőbb szintű po­zícióharc. Illetve a személyi kultusz erősödésének indivi- duumazlnten mérhető torzu­lásait a „kisemberben”. Ér­vényes összegzése ez egy adott korszaknak, és üzenet egyúttal Fölkavaró film ez. Tükröt tart elénk. S ennek a tükör­nek megvan az a sajátossá­ga, hogy arculatunk torzulá­sain kívül arcunk emberi szépségét Is megmutassa. Ügy kritizálja múltunkat Gábor Tál. hogy nem'tagad­ja meg a kezdet, heroiznnisál. és a tetteket sem. Angi Vera — nővérünk — áldozat. A forradalmiságot, a legnyárs- polgáribban értelmezett je- zsuitizmussal, rrfachiavelliz- mussal azonosítók áldo­zata. És önmaga gyenge egyéniségének áldozata Ak­kor te. ma ú — ál holnap Nóra rúg Allatkórház — gondokkal Nóra nyugtalan. Lábával szakadatlanul rúgíkapál, s fe­jének heves mozdulataival is tiltakozále a ráerőszakolt nyugalom ellen. Az istálló csöndje él a sötétség szokat­lan a Somogysárdról beho- Nórának a futás, az ugrálás, afickándozás az élete; a díj­ugratás országos versenyéin második helyezést ért él. zott ötéves kancának. Ment Szenved az embóliától, a legnemesebb lovak leggyako­ribb betegségétől. Odébb kiscsikó »zomorko- dik, ízületi gyulladás gyanú­jával. Csikósán virgonckodni csak akikor kezd, amikor Fol\ényi Imre állatorvos oda - sétál hozzá, megsiimogatja a fejét, megveregeli Okos pofá­ját. Hálásan pislog gyógyító­jára, s még akkor is föl-föl- nyerit a boldogságtól, amikor továbbsétálunk — a szarvas- marhák és a kisállatok felé. A ló is „ember”... Sőt, a doktorok szerint, olykor em- berebb az embernél. Naponként ismétlődik a szeretet ilyen és hasonló megnyilvánulása a kaposvári állatkórhazban. Évente át­lag nyolcszáz ló nyerít, mar­ha béget, disznó röfög, ma­dár csipog távozáskor fehér köpenyes jótevőire; az „am- • buláns" betegeknek pedig se szeri, se szama. Ezenkívül félezer kutya kapja meg esz­tendőről esztendőre a ve­szettség elleni védőoltást utó­lagosan itt, a város perifé­riáján, az egykori uradalmi istállóban — mert a tulajdo­nos vagy megfeledkezett ML teless égéről vagy nem kapott időben értesítést. S a gondok csak szaporodnak. Mint Po- tza Elemér állatorvos el­mondja, növekszik a kedvte­lésből tartott állatok száma, s az emberek viszonya az er­dő-mező állataihoz is jócskán megváltozott: egyre gyak­rabban hoznak be kint talált, sérült madarakat, törött lá­bú, vérző emlősöket. Nem­csak szőkébb hazánkból, ha­nem Baranyából és Tolna megyéből is» Hazánk har­minc állatkórháza közül ugyanis csupán egy jut a Dél-Dunántúlra. A kaposvári tavaly több mint húszmillió forint értékű „haszonállat” pusztulását akadályozta meg. S ha a természetben élő ál­latok értékét is figyelembe vesszük, a haszon összeha­sonlíthatatlanul nagyobb a „kimutatottnál”. A gazdasági, természetvé­delmi s — ha úgy tetszik — humánus szempontból egy­aránt jelentős intézmény munkakörülményei azonban vajmi keveset változtak az utóbbi évtizedekben. A jó­szágok elhelyezésére szolgáló helyiségek elviselhetetlenül zsúfoltak a kritikus idősza­kokban, járványok idején — sok állat gyógyítására ezért nincs lehetőség. Az ebből származó kárt eddig senki nem mérte föl. Jellemző, hogy az orvosok pihenőszo­báját. is egy uradalmi istálló­ból alakították ki; egyik fa­láról a vakolat pereg, niasi­Huszonegy korsó sör Az idei könyvhétre jelen­tette meg a Magvető Könyv­kiadó Somogyi Tóth Sándor kaposvári születésű, József Attila-dijas író Huszonegy korsó sor című elbeszélés- kötetét, melynek alaphangvé­telében átfogalmazza kissé a rousseau-i tételt ily módon: „Vissza az emberhez!" El- gépiesedő világunkban mély­séges és őszinte humanizmu­sával ábrázol hétköznapi em­bereket, sorsokat, szerelme­ket, emberi és társadalnú konfliktusokat. Minden írá­sának középpontjában a cse­lekvő-gondolkodó ember áll a maga gyarlóságában, vá­gyaival és elégedetlenkedé­seivel. A kötet első felében egy elrontott házasság szenvedő alanyai: apa, anya és a gyer­mek sorsa, egyéni tragédiája rajzolódik ki. Nem is egyet­len írásban, hanem mintegy novellafüzérben: a filmren­dező apa a lassan felnőtté váló fiát várja, hogy addigi életükről, eltitkolt, elhallga­tott családi szakadékaikról beszéljen vele. A fiú megér­kezik, de fölösleges a szó: érez ő mindent. Jó ideig ő volt a „villámhárító” kicsa­pongó művészapja és édes­anyja között — miatta ma­radt meg oly sokáig a lát­szatra ideális házasság, amely a felszín alatt fokozatosan egyre tarthatatlanabbá és el­viselhetetlenebbé vált. Így törvényszerűen következett be a szakítás, s bár a szü­lőknek mindez megkönyeb- bülést hoz, ők is érzik, hogy „valahogy nem jól van ez így”. Mindketten a saját iga­zukat igyekeznek bizonygat­ni önmaguk és gyermekük

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom