Somogyi Néplap, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-28 / 150. szám

A mesztegnyői erdőben Király Gábor 6 éves kisfiú rajza Lakótelepi váltó J Rendezzetek lakótelepi Jwütót. érdekes akadályokkal! SEfey-két tippel én is szolgá­sok. Hívd össze a srácokat, iőísöd tagjait, és hajrá, min- <dent bele! í Mielőtt elkezdenétek a «partjétekokat, a szabályo­kat ismertesd a gyerekekkel! A létszámtól függően 2—3—4 főből álljon egy csapat! A versenyben a csapat össztel­jesítménye számít Ezután .kezdődhet a játék. K islabdahajítas l Virágállványra tegyetek jfpl gumilabdát! Az állvány­tól 5 méterre helyezkedjetek el, s egyenként próbáljátok leütni a labdát kislabdahají- tetssal. Mindenkinek 3 dobá­sa vajn. Aki talál, 5 pontot kap Ki a legerősebb? t Egyszerre három gyerek mérkőzhet összekötött kötél segítségével. A háromszög­ben felálló gyerekeknek egymást kell elhúzniuk. A győztes öt, a második három, a<z utolsó négy pontot kap. Célra lövés * Egy álló kuglitól 5 méter­re helyeziz a földre egy lab­dát! A kuglitól 1 méterre húzz vonalat, a vonalig a futballjáték szabályai sze­rint vezesd a labdát; a vo­nalon állítod meg, majd úgy rúgd el, hogy a kuglit elta­láld. A szabályos labdaveze­tés 1 pont, a vonalon meg­állítás 1 pont, s az eltalált kugli 3 pont Összesen 5 pontot szerezhetsz. Meddig dobod? i Minden csapat egyforma nehéz súlyt kap (lehetőleg tömött labda legyen). Ezit kell kétkezes dobássad a fe­jed felett hátrafelé eldobni. Minden méter egy pántot ér. Fejelés • A fa ágára függessz fel egy karikát kb. 150—170 cm magasra. Ezen a karikán kell egy kis labdát átfejelni fcb. kiét méter távolságból. Továbbá állomásokat, fel­adatokat ti is kitalálhattok. Annál érdekesebb lesz a verseny, amennyivel töibb egyéni ötlettel fűszerezitek a játékot. Ez a játék megismé­telhető. Gondolkozz azon, milyen izgalmas lenne, ha a versenybe szüléiteket is be­vonnátok. — Vége a tanításnak, hol­nap már mehetünk kirándul­ni — mondta Laci pajtás, amikor az utcán összetalál- 4 koztunk. Szombaton reggel felhős, borult volt az ég. párás a le­vegő, jelentősen lehűlt a hő­mérséklet az előző napi fül- lesztő meleghez viszonyítva. Lackó korán reggel megje­lent és fokozódó izgalommal segített a bepakolásnál. Szo­morú lett, amikor kijelentet­tem, hogy csak délután ju­tunk ki az erdőbe, mert ne­kem dolgom van az egyik vadászterületen. Unalmasan hallgatta „hivatalos” beszél­getésünket, de aztán vidám lett, amikor az erdő felé ro­bogtunk. Sápa-pusztánál véget ért a bitumenes út, ismét száraz, puha homok „vitt” bennün­ket néha a fák közé. Lackó­nak ismerős volt a táj: A lenesem juhhodályok, aztán a jól gondozott erdészeti halas­tó, az elbontott tanyák előtt álló kőkereszt, a vastag fa- rönkökbő) fűrészelt „Vigyázz! Fadöntés!” figyelmeztető táb­la, melyet itt felejtettek, mert azóta a vágásterületet be is erdősítették már. Itt kemé­nyebb volt az út, nem is por­zott, aztán Felsőkak követ­kezett. Itt van az erdei kis­vasút végállomása. Sok-sok tűzifa, lekérgezett papírta és nagy halom fű- résznönk a sínek mellett. Amikor tavaly itt jártunk, csak idáig tudtunk kocsival jönni, de most száraz és jól gondozott az út. Hamarosan elhagytuk a mélyégeri rako­dót Itt is sok tűzifa volt a sínek mellé közelítve, hogy a kisvonattal elszállítsák majd. Néhány száz méter után a Nagy-csigástói lap követke­zett, ahol árnyékba állítottuk a kocsit és átöltöztünk. Erős, szánté viharos erejű szél fújt, tépte a fák lombját, ennek ellenére támadásba lendültek a szúnyogok. Zörgött a száraz avar lépéseink nyomán, bár­milyen óvatosan mentünk. Kitaposott váltón mentünk tovább. Itt nem zörgött az avar, mert a sok vadcsapás gyalogúttá szélesedett. Szem­be fújt a szél, ez jó volt, meid így zaj nélkül közelít­hetjük meg a fészket. Már látszott a Csigástói tisztás, aztán hamarosan megláttuk a két hatalmas tölgyet. Távcsővel néztük a fészket, üres volt! Közelebb mentünk. Szemünk elé emeltük a táv­csövet; tisztán látszott a ha­talmas fészek, de hiányzott az oldaláról a fehér mészsze- rű ürülék, mely bizonyíthatta volna a lakottságot Néhány percig vártunk, semmi sem mozdult, aztán visszamentünk a kocsihoz. Ott állt a vadőr. — Ez a fészek az idén la­katlan — mondta, miután üd­vözöltük egymást. A mesz­tegnyői legelő melletti erdő- részben költöttek. Négy fió­kát láttam tegnap. Az a fé­szek magasabban van, mint ez itt — mutatott a Nagycsi- gás-tó felé —, de ezzel a masinával elérhető bizonyo­san — fogta meg az 500-as teleobjektívet. — Pakoljanak be a kocsiba és jöjjenek utá­nam — mondta, miközben el­indította motorját. A vadőr a halastó partján állt és integetett. Siettünk fe­léje. Két tőkésréce tojó vezette népes családját a gyékény között. Az egyik után nyolc, a másik után tíz kisréce úszott Kattant a fotópuska, színes diára kerültek a récék, aztán igyekeztünk tovább, mert a szúnyogok ismét támadni kezdtek. — Ott a nyiladék szélén, azon a nagy tölgyfán van a fészek — mutatott előre a vadőr. — Igen, látom. Bizony ez magasabban van, mint a csi­gástói, de talán sikerül meg­örökíteni. A nap éppen a fé­szekre tűzött, tátott csőrrel lihegtek a pelyhes fiókák. Lackónak nagyon tetszett. Hazafelé többszór is megis­mételte: — De szép volt az a feny­ves. — Azt hiszem, igaza volt,.. Hogyan készüljek? Nagyon sokszor kérdezed ezt, ha táborba indulsz. S különösen akkor, ha elŐ6ZÓr. Pedig nincs ebben semmi rendkívüli, csak egy kicsit készülnöd kell. Segítek neked a felkészülésiben, ami tetszik, azt Te is valósítod meg! Jól tudom, hogy Te is ki­váncsi vagy, mint általában a gyerekek, ezt a tulajdon­ságodat most jól felhasznál­hatod. Már tudod, hova mentek táborozni, kicsit nézz utána milyenek a földrajzi adottságok, milyen érdekes­ségek találhatók, láthatók? Meglátod, ez a kis előtanul­mány még sokszor jól jön majd neked, már csak a többi srác előtti tekintély miatt. Nem árt, ha a tábor előtt tartamz egy kis edzést, pár kilométeres séta, utána foci, a mozgás nem engedi berozsdásodni az izmaidat. — Mit vigyek magammal? — kérdezed az indulás előt­ti napon. Kovács József Vadászaton Négy lándzsás vadász, akik vadat nem ejtettek: mert külön-külön nem voltak elég erősek. A fövadászt egy dombról a vaddisznó lelökte. A második vadászt a szarvas felöklelte. A harmadikat a mérges gondoskodnod, sőt sokszor a kisebbeknek is segítened kell! Megtanulhatod az er­dők házirendjét, a csöndet, a tisztaságot értékelni. Ha egyedül vagy az őrssel kóbo­rolsz, vigyázz a tájékozódás­ra! Ha van fényképezőgéped, örökítsd meg a tájat, élmé­nyeidet! Szüleidnek, testvé­reidnek készíts emléket (fa­ragást, gyűjtést stb.), ennek jobban fognak örülni, mint­ha bármit veszel is. Ha ván- dortaborban vagy, gyalogolni is kell és este fáradtan elő­készíteni az ennivalót. De majd tapasztalni fogod, nincs finomabb a saját készítésű kajánál. Ha továbbmentek, gondoskodj azokról, akik utánatoik érkeznek (fa, víz, ivóvíz, tea, tisztaság), mert ezt kívánja a turisták be­csülete. Érdekes kalandok is várnak majd rád, gondolj csak az éjszakai őrségre. E/. az egyik legszebb megbíza­orrszarvú jól megdöfködte. A negyedik vadászt hideg vízzel, az óriási mám műt lefröcskölte. A négy lándzsás vadász, akik vadat nem ejtettek: lehet, hogy külön-külön mind a négyen megsebesültek? hakat, a mozgo bokrokat, fé­lelmetes alakoknak, vonuló vadállatoknak hiszed. De ne szégyelld, a félelmet le le­het győzni. Állj háttal a fa­hoz, figyelj alaposan és egyeztesd a tárgyak nappali és éjszakai képét. így lassan felismered, szó sincs semmi­féle veszélyről. Hangulatosak az esti tá­bortüzek, tréfával, dallal, verssel, te is vegyél részt a műsorban. Az éjszakai aka­dályverseny, a hajnali ma­dárles, a napfelkelte, csupa új élménnyel fog gazdagíta­ni. Csak ennyit kell tenned. Erezd magad jól, majd meg­látod, a rövid táborozáson történtekről évekig lesz mit mesélni és tudsz majd taná­csot adni azoknak, akik tő­led kérdezik meg: Táboriba indulok, mit csináljak? Balatoni körutazás Tóth Ferenc Táborba indulok tás, vigyázni a többiekre. Ta­lán felni lógsz, a szaradó ru­A pézsmapocok • • Össze­kötő Induljatok el az 1-es számtól, és térjetek is oda vissza, s közben, kössétek össze a megszámozott kis pontokat egyenes vonalak­kal úgy, hogy a csillagokat ne érintsétek, és a vonalak ne keresztezzék egymást. Melyik a helyes útvonal? (A választ megtaláljátok a 10. oldalon.) Egy tavaszi napon Bálint tanár úr, az osztályfőnök a folyosón megállította Feledi Tibor hetedik osztályos tanu­lót. — 7’e, Tibor — mondta, és bizalmasan megfogta a fiú kabátgombját. — Szeretném, ha a jövő heti biológia szak­körön egy ti—8 perces kiselő­adást tartanál a pézsmapo­cokról. Tudod, halastavaink élete a tárgykör. Úgy tudom, édesapád az állami gazdaság halastavainak gátőre. — Apám vadász és gát­őr! — javította ki a fiú. — Hát akkor föl is tud té­ged készíteni, ha szükséges. Nem ártana, ha némi szem- léltetöanyagot is bemutatnál. Mondjuk: egy pocokgereznát. Vállalod? — Igenis! — mondta a fiú készségesen. Egy kicsit dagadt is a mel­le a megbízatástól. A követ­kező óra szünetében magával vitte barátját, Vörös Pistát az udvar egyik sarkába, s el­mondta neki a megtisztelő felkérést. Hamarosan felvirradt a nagy nap. Amikor fölment a katedrára, hogy egy pézsma­pocok szürkésbarna gerezná­jával a kezében megtartsa előadását, jól megragadta az asztal szélét, mert az a ko­rábbi gyakorlattal ellentétben mintha mozgott volna. Az el­ső mondatok alatt még na­gyokat nyelt és krákogott, de később tűzbe jött, s olyan szívvel adta elő a pézsmapo­cok Észak-Amerikából Euró­pába való áttelepítését, a ha­zánkban való meghonosodá­sát s halastavaink gátjaiban okozott tetemes kárt. Amikor helyére ment, Vö­rös Pista barátja mellé, úgy érezte, hogy mindenkinek megnyerte a tetszését az elő­adásával. Nagy volt azonban az elkeseredése, amikor Ker­nya Pali fanyar képpel hát­rafordult: strébizel az ilyen dumákkal? Be akarsz vágód­ni az oszinál? És azt a bőrt nem is te lőtted, hanem apád! — Nem igaz! Én lőttem! Kernya Pali becsmérlően mosolygott. — Mivel tudod bizonyítani, hapsikám? Tibornak minden jókedve elszállt a váratlan támadás­ra. Különösen azt szégyellte, hogy Kernya kétségbe vonta szavahihetőségét. Igenis, a bemutatott gereznát ö lőtte, az apja flóbertpuskájával! Megérlelődött benne az el­határozás: „Tanúval fogom igazolni, hogy saját kezem­mel lövök pézsmapockot!” Szombaton együtt mentek hazafelé Vörös Pistával. A két fiú megbeszélte az ügyet: öt órakor találkoznak Fele- diék lakásán, s aztán lemen­nek a tóra a f lábért tel pocok - vadászatra. Fél hatkor már kint voltak a halastavaknál. Tibor kije­lölte a leshelyet, s a két fiú, pokrócot terítve maga alá, egy bokor mögé húzódott. Alkonyodott. Sokáig nem tör­tént semmi. Tibor elmagya­rázta barátjának, hogy azért jönnek ilyen ké-ser. mert a pézsmapocok inkább éjjeli Keveset és csak aizt, ami szükséges! Először is háti­zsákba csomagolj. Így köny- nyebb a terhet vinni. Fontos a tábori egyenruha, úttörő- igazolvány, melegítő pulóver, fürdőruha, fehérnemű. Jó, ha anyaga nedvszívó, pamut. Kényelmes cipő, tisztító- és evőeszközök és esőkabát. Hasznát veszed a jegyzetfü­zetnek, tolloak, varróeszköz­nek, mosószernek. Beszéljünk még a zseb­pénzről. Kár sokat vinni, egy 100-as elég a 10—12 napra. Ha mégis többet kap­tál, kértél, kunyerálták, vi­gyázz rá, oszd be, csak fon­tos dolgokra költs. A táborban önállóságot tanulhatsz! Magadról kell állat, mint nappali. De este már könnyebben kibújik a várából. S a „bizonyítékot" ma este meg kell lőni! Csöndben várakoztak. A lenyugvó nap néhány vörös sugarat dobott a vízre, s a fekete felszín hirtelen meg­mozdult. Tibor megragadta a puskát, és célba vette a moz­gó vizet. A két fiú elámult. Mi ez? A víz felszínén há­rom kis összekuporodott va- kondoknyi állat tűnt föl. Nem úsztak, mégis vitte őket a víz. Aztán egyszerre felderült a titok: egy zömök, macska nagyságú állat mászott ki a sötét partra, hátán cipelve három kölykét. Az állat le­rázta magáról porontyait, és éles fogaival metszeni kezd­te a sásleveleket. Néhány pillanatig dermed- ten figyelték a pockok csalá­di jelenetét. Pista fogai va­cogni kezdtek az izgalomtól. — Micsoda példány! Löjj már, mert még eltűnnek, s akkor oda a bizonyíték! Tibor habozott. Aztán le­vette kezét a puska ravaszá­ról. Nagyot sóhajtva megszó­lalt: — Nincs szívem lőni! Va­dász vagyok én ... nem hó­hér! Tari János r~ ■j 3 Í4 5 6 7 ft 8 —­• » 10 r □ 12 13 • 14 Ti □ 16 u 17 75 □ 19 20 21 ft rí L. a 22 fi Itt*. í 23 24 r ^ L. 1 ír-1 **4 «­f m 26 27 26 □ 29 30 31 32 rí 33 ?4 m ft 36 □ 37 38 39 n 40 1# 41 L L • Pista szüleivel autóbusszal egy balatoni körutazáson vett részt. A vízszintes 1., 16, 41. és a függőleges 22. sorokból megtudjátok, hogy az autóbusz melyik négy üdülőhelyen állt meg egy kis pihenőre. Megfejtésül a négy helység nevét küldjétek be. VÍZSZINTES: 8. Színész, újságíró rangadó. 9. Saellős lábbeli. 11. ZVT. 12. Az SZTK elődje. 14. Testrész. 15. Papírra vet. 18. Vissza; ad régiesen. 19. Hiba egyne­mű betűi. 20. Római 55. 22. Torkunkat védi. 23. Óra- hang. 25. Női név. 26. Visz- sza: férfi név. 28. Ételízesí­tő. 29. Az arany finomságá­nak jelzése. 33. Ezen a na­pon. 34. Befed közepe. 36. Ilyen a tenger vize. 37. Köz­terület. 38. A láb része. 40. Nem tud járni. FÜGGŐLEGES: 1. Kék- színű. 2. Víz van benne. 3. AR. 4. Antal becézve. 5. Cs régiesen. 6. Konyak fele. 7. Román város a Maros men­tén. 8. Az emberi szervezet motorja. 10. Radioaktiv fém. 12. Vissza; igavonó állat. 13. IG. 16. Az ajtóval együtt emlegetik. 17. Álomba rin­gat 19. Közepén húzódik vé­gig a gerincoszlop. 21. Folya­dék. 24. A füst kivezetésére szolgál. 25. A zsebkendőt is ebben tartjuk. 27. Bars me­gyei község. 30. Asztalos Sándor. 31. Ilyen növény a kender és len. 32. Kertet művei. 35. Szántóeszköz. 37. Évszak. 38. Mint a függőle­ges 30. 40. Nem ki Beküldési határidő: 1981. július 6., hétfő. Kérjük, hogy a szükséges sorokat levelező­lapon küldjétek be, s írjátok rá: „Gyermekkeresztrejt­vényt! A helyes megfejtést és a nyertesek névsorát 1981. jú­lius 8-án az Otthon és csa­lád című összeállításunkban közöl jók. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom