Somogyi Néplap, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-26 / 148. szám

Régi mű, mely mindig új Ojra olvasom ezt a „filo­zófiai végrendeletet”, ame­lyet hajdan, középiskolás koromban már be kellett volna fogadnom; és csönde­sen átizzik bennem minden sora. „Az ige testté lön .. Akkor, hajdanán pedig kí­vülről íújatták -velünk né­hány passzusát, s mégsem fogant meg bennünk a mű. Kölcsey Ferenc Parainesis Kölcsey Kálmánhoz című, gyönyörű erkölcsi tanításá­ról van szó, amelyet egy re­mek sorozatában — a Gon­dolkodó Magyarok címűben — adott ki a Magvető. Kis útikalauz a tökéletes sze­mélyiség megközelítéséhez, az emberi humánum kegyel­mi állapotába jutásához. Igen, meg kellett érnem hozzá. Nem tudom, a mai középiskolások hogyan fo­gadják be; talán ők már most is igeként hallgatják a tanárok szájából vagy ol­vassák ihletetten ezt az em­beriség és a nemzeti hala­dás szolgálatára tanító nagy művet, amely ma éppúgy ér­vényes, mint egykor volt. Mint egykor — 1836-ban —, amikor született. Azt mond­ja Szigethy Gábor az elő­szóban: „Bárhol ütjük fel a Parainesist, hamar- talá­lunk szépen csiszolt monda­tokat, melyekből egyértel­műen kicseng Kölcsey Fe­renc szívvel s értelemmel vállalt elkötelezettsége ha­könyvespolc zája s népe sorsa iránt.” (Az ifjú unokaöccsben aztán ter­mékeny talajra is hullottak az igék: férfiként a szabad­ságért áldozva életét.) Bárhol ütjük fel a Parai­nesist...? Igen, felüthetjük bárhol: e végrendeletnek nincs egyetlen fölösleges mondata. És: minden mon­datára katedrálist lehetne építeni. Tegyünk próbát! „Az, aki életében sokat érzett és gondolkozott; s ér- zeményit és gondolatait nyom nélkül elröppenni nem hagyta: oly kincset gyűjthe­tett magának, mely az élet minden szakában, a szeren­cse minden változásai közt gazdag táplálékot nyújt lel­kének.” Kell-e ehhez jobb igazolás, mint a Paraine­sis? A csekei birtokon Köl­csey Ferenc e kincs tulajdon nában volt, amikor írni kezdte útmutató intelmeit. Nincs pontosabb, költőibb megfogalmazása annak, hogy az ember közösségi létre született, mint ez: „Az em­ber egyedül gondolva nem több a magányos vadállatnál, mely élte fenntartásáért zsákmányt keresve bolyong. Emberi ész és erő csak tár­saságban fejlik ki; s amint valamely embertársaság szerencsésb, szebb, dicsőbb Aranykezű kubacsi mesterek / Dagesztánban, a Kubacsi nevű aulban (kaukázusi fa­lu) csodálatos ügyességű aranyművesek laknak. Ma- szudi arab földrajztudós és történész már a X. század­ban megemlékezett mun­káiban a híres kaukázusi tégy vermű vesékről. A kubacsi szablyák, ku­pák, serlegek, korsók, tál­cák, vázák, női ékszerek ma is világhírűek, nem egy ok­levelet szereztek a nemzet­közi kiállításokon tökéletes kivitelükért, finom vonású rajzolatukért A rendkívül gazdag választék ellenére is minden egyes darab egyedi alkotás, rögtön felismerhető rajta a mester keze vonása. És itt majdnem mindenki mestere ennek a művészet­nek. Ezért járja a kubacsiak között az a mondás, hogy a gyerek hamarabb tanulja meg, hogyan kell megfogni a vágószerszámot mint a kanalat. A mesterség titkai nemzedékről nemzedékre, apáról fiúra szállnak. A helybeli iskolában az arany- művességet külön tantárgy­ként tanítják. Az iskola az államtól kapja a nemesfé­met és az egyéb anyagokat. A fémtárgyak zöme a ku­bacsi „Hudozsnyik” (Mű­vész) Szövetkezetben ké­szül. De a kubacsiak nem­csak aranyból és ezüstből készítenek dísztárgyakat. Azt »tartják: bármely fém érté­kes, ha hozzáértő kezekbe kerül. Az autószerelők szolgálatai manapság annyira drágák, hogy ha valakinek akár csak a legcsekélyebb érzéke is van a technikához, sokkal előnyösebb, ha saját maga lát neki a javításnak. Én egészen a legutóbbi időkig egyáltalán semmit sem ko- nyitottam az autókhoz, de kísérleteztem, sajat tévedé­seimből tanultam, és most néhány hasznos tanáccsal szolgálhatok az olvasóknak. Kezdjük e furcsa szerkezet működésének alapelveivel. Az az erő, mely az önök autójának kerekeit többé-ke- vésbé a szükséges irányban forgatja, a belső égésű mo­tor. A gépkocsik többségénél ez a hamutartó és a fényszó­ró között helyezkedik el. A motor működési elvét meg­érteni lehetetlen. Én egyéb­ként hajlandó vagyok hinni az egyik egyetemi tanár is­merősömnek, aki azt mondta, hogy a Selsö égésű motor a kenyérpirító elve alapján működik, feleségem, aki je­len volt ennél a beszélgetés­nél, kijelentette, ő sohasem látta, hogy egy autóból pirí­tott kenryérdarabkák röpköd­tek völna. Én azonban azt az ellenvetést tettem, hogy az ö kenyérpiritójából sem röp­ködnek. Legföljebb akkor, amikor mar szénné égtek. hazává alkotta magát: pol­gárai minden szépben és jó­ban asaerént haladhatának. Ezért kell minden mívelt embernek a hazát legfőbb gondjává tennie ..Líra és logika együtt. S ez nem szól ma is min­den emberhez halála napjá­ig? „Törekedjél ismeretek­re!” S „minden ismeret kút­feje a tapasztalás.” Így igaz, az ismeretekért olykor ál­doznunk is kell. Teljes ember-e az, aki nem beszéli a feldajkáló anyanyelvet úgy, mint be­szélhetné? Aligha hiszem. Ebben is igaza van Kölcsey- nek: „Teljes birtokában len­ni a nyelvnek, melyet a nép beszél: ez az első s elenged­hetetlen feltétel”. Ez a ma­ga korában hitvallás és program is lehetett, a leg­nemesebb törekvések egyike. „Meleg szeretettel függj a hon nyelvén!— mert haza nemzet és nyelv három egy­mástól válhatatlan dolog...” Ehhez nem kell kommentár. A teljességre törekvést ta­nulhatjuk meg a hevületben írt testamentumból. Élni pe­dig csak ennek jegyében ér­demes. A teljességre törekvő ember pedig tesz valamit embertársaiért, szűkebb kö­zösségben, tágabb értelmű társadalmi létben. „Többször mondám: az élet fő célja — tett; s tenni magában vagy másokkal együtt senkinek sem lehetetlen.” De lapozzunk tovább! Min­den sora tanács, kvintesz- szencia. „ ... szüntelenül szeretettel viseltessél az em­beriséghez:” — írja. „... Fá­radj a hazáért s ne ten ma­gadért”. És: „Közdolgokban hallgatni, hol káros véle­mény vagy tett nyilatkozik, hű polgárnak nem szabad”. Hányszor feledjük ezt! S hányszor látjuk kárát ké­sőbb! Ilyenkor ítéljük meg sötétebben a világot, a lehe­tőségeket. Ahelyett, hogy magunkat ítélnénk el.. Mert vigasz és örökérvé­nyű bölcsesség nyilvánul meg ebben a Kölcsey-arany- igazságban: „Az emberiség nagy tömegében az előre, a jobbra törekedés tisztábban vagy homályosabban mindig érezhető”. Válasz ez minden társadalmi, minden történel­mi konfliktusra — eseten­kénti — pesszimizmusunkra is. Leteszem a vékonyka kö­tetet. Mintha átmosott vol­na valami. Mintha tisztább, jobb lennék. Csak ezért a szellemi higiénés érzetért is érdemes „rehabilitálni” az egykori unt kötelező olvas­mányt ... . ...... Lesko László Akárhogyan legyen is, ta­pasztalatom azt sugallja, hogy a motor fő alkatrésze a benzinporlasztó nevezetű, os­toba berendezés. Ha gépko­csijuk motorja nem valami jól működik, ellenőrizzék, nem lötyög-e a benzinpor­lasztó, vagy nem veszítették el végképp. A lötyögő por­lasztót asztali kés segítségé­vel meg lehet erősíteni. Deszerlkés e célra nem al­kalmas. Ha a porlasztó vég­képp nincs sehol, akkor las­san haladjanak ugyanazon az úton visszafelé, amelyen jöttek, és igyekezzenek meg­találni — gondoljanak arra, hogry a kis asztali lámpa és a kávéskanna korcs hibrid­jéhez hasonlít. A másik fontos alkatrész, mint kiderítettem, a gyer­tya. Nem vagyok bizonyos benne, hogy egyáltalán szük­ség van-e rájuk, mivel azon- * ban a gyertyák manapság divatosak, és egyetlen intim vacsora sem zajlik le nélkü­lük — az ember kénytelen magával vinni őket. A kerekek — azok a nagy, gömbölyű tárgyak, melyek a gépkocsi sarkaiban vannak. Miközben rendeltetésükről töprengtem, lassanként arra a gondolatra jutottam, fő­ként arra kellenek, hogy az HÉTVÉGI /TAj°Iá Táblák Szenvedélyes tábla- és fel­iratolvasó vagyok; szent meggyőződésem, hogy min­denfajta tiltó, figyelmeztető és útbaigazító feliratból okulhat valamit az ember. Egyforma érdeklődéssel ta­nulmányozom a lakóházak ablakaiban kirakott hirdeté­seket és az üzletek falán el­helyezett jogszabálykivona­tokat. Ha csak ezekből állí­tanám össze olvasmányai­mat, akkor sem unatkoznék, hiszen van belőlük bőven, s a változatosságra sem pa- naszkodhatom: mindegyik tí­pusnak megvannak a maga jellegzetességei. , A hivatalos. Jellemzője, hogy nagy, komor betűkkel, bekeretezve, üveglap alatt olvasható. Általában tilt, jobbik esetben figyelmeztet. Il3'en például az „Ittas sze­mélyeket nem szolgálunk ki”, az „Ebben a helyiség­ben 18 éven aluliak csak .. stb. Ha nagyon fontoskodó akar lenni, különböző pa­ragrafusokra és rendeletek­re hivatkozik. Ebben a „mű­fajban” kedvencem az a nagyméretű plakát, amely­ből pontosan megismerkéd- hetem a háztartási szemét fogalmával. A tájékoztató. Üveglapra festik, színes-aranyozott be­tűkkel. Megtudható belőle, hogy a cukrászdában fagy­lalt is kapható, a boltban pénztár is található, s hogy egynémely üzletben udvaria­san szolgálják ki' a vásárlót, mivel munkaversenyben van­nak. Némelyik bosszant, mint például az, amelyiket a napokban, a legnagyobb kánikulában fedeztem föl. Azt adta hírül, hogy forró teával egész nap tudnak szolgálni. Ugyanott hideg üdítő viszont nem volt. Legjobban mégis a kézzel írott táblákból tanulhat az ember. Ezek a napi ese­ményeket követik nyomon, mindig a legfrissebb dolgok­ra reagálnak. Ha megjelenik tavasszal az újhagyma vagy a paradicsom, először az ablakokba kihelyezett táb­lácskákról értesülök róla ... Hetek óta naponta megte­szem a kórház és a laká­som közötti utat. Meglehető­sen nagy kerülővel tudok csak közlekedni, mivel a keresztutcák távol vannak egymástól. Nemrégiben azon­ban az egyik ház kapuján fölfedeztem egy táblácskát a következő felirattal: „Itt ti­los az átjárás!” Onnan tud­tam meg, hogy rövidebb út is létezik. Azóta arra járok. L. J. Boglárlelle lesz a köz­pontja ennek a szombat— vasárnapnak. A gazdag és tartalmas program készte­tett bennünket arra hogy felkeressük Hegedűs Lászlót, a bogiári Vikár Béla Műve­lődési Központ igazgatóját; tájékoztasson. bennünket ezekről. Egy új kezdeményezésre hívta fel figyelmünket: az Országos Kertészeti Egyesü­lés és a Somogy megyei Ker­tészeti és Parképítő Válla­lat, a nagyközségi közös ta­náccsal Bogláron. — a tele­pülés különböző pontjain — rendezi meg ezt a virágkö­tészeti versenyt, melyre az ország legjobb harminc vi­rágkötőjét hívták meg. Ez a „művészeti seregszemle” bi­zonyára nemcsak a helyiek­nek, hanem a magyar és a külföldi üdülőknek is szín­pompás látványt nyújt majd. Szombaton és vasárnap a Vörös- és Kék-kápolna lesz a színhelye annak a kiállí­tásnak, melyet a verseny­zők maguk alakítanak ki. rendeznek munkáikból. (Itt a szoborparkban egyébként Veszprémi Imre Munkácsy - díjas alkotásai tekinthetők meg.) Ugyancsak szombattól látható a Pincetárlat—1981 rendezvénysorozat kereté­ben Bálványos Huba grafi­kusművész kiállítása. A Munkácsy-díjas művész al­kotásait 18 órakor Szabó György szobrászművész mu­Árpád utca 1. számú épü­letben található.) Vasárnap délelőtt nyílik, és egy hétig lesz látható az a kiállítás Bogláron, mely az fürge kezű asszonyok, lá­nyok legszebb kézimunkáit bocsátja az érdeklődök elé. A hagyományos rendezvény a Hazafias .Népfront nöbi- zoüságának . és a művelődé­si háznak az együttműkö­dését dicséri. Színhelye a volt pártszékház, a Boglár­ka Áruház mellett. Naponta 10 és 18 óra között látha­tók a szép munkák. Várdombi vidám vasárna­pok címmel az idén is nagy­szabású műsoros rendezvé­nyeket tartanak Bogláron. A nyári szezon első „vidám vasárnapja” a mostani lesz. Délelőtt 10 óra 30 perces kezdettel a Tinódi úti pá­lyán női nagypályás labda­rúgótorna kezdődik. Délután 14 órakor a gömbkilátó mel­letti szabadtéri színpadon Humor minden mennyiség­ben címmel kacagtató mű­sort ad a Humoristák Klub­ja, fővárosi művészek köz­reműködésével. Lelle sem marad esemé­nyek nélkül a hét végén. A Tóparti Galériában — a fi­zetőstrand melleit — szom­baton 11 órakor Ágoston Ernő. a nagyközségi közös tanács elnöke nyitja meg a szentendrei művésztelep grafikai kiállítását. Dr. Hahn Ferenc művészettörténész a művekről, alkotókról tájé­koztatja a közönséget. A lellei művelődési házban vasárnap 20 órától Horváth Teri Kossuth-díjas színmű­vész önálló estjét rendezik meg Sárigyöp címmel. A Dél-balatoni Kulturális Központ arról értesített ben­nünket. hogy a balaton­szentgyörgyi községi közős tanáccsal közösen rendezi meg Szikra János festőmű­vesz kiállítását: vasárnap délelőtt 11 órakor nyitja meg Vincze Béla képzőmű­vészeti főelőadó a balaton­szentgyörgyi klubkonyv tár­ban. A siófoki szabadtéri szín­padon ismét tervezik szom­baton 20 óra 30 perces kez­dettel a Csiky Gergely Színház Csikágó című pro­dukcióját, reméljük ezúttal nem marad el. A kulturális központban ugyanebben az időpontban kezdődik Hor­vath Teri estje. Szántód- pusztán a hétvégi két napon nemzetközi díjugrató lovas- versenyt tartanak. Ma kez­dődik a hagyományos, szép körös hegyi koncertsorozat a gyönyörű műemlék temp­lomban. Húsz órakor meg- zendül az orgona. Az előze­tes tervek szeriéit Adrian Galun koncertjére kerül sor, melyen közreműködik a Zákányi Zsolt vezette Vi- kár „kórus. Balatoni tájolónk illuszt­rációja a virágkötészeti ver­seny kiállításának helyszíne, az egyik bogiári kápolna. SOMOGYI NÉPLAP tatja be. .megnyitva a tár­latot. (Ez a kiállítótevem az Hogyan javítsuk ki az autónkat? autót az út fölé emeljék Ha a gépkocsinak nem volnának kerekei, akkor menet közben az utat kaparná. Ügy gondolom, ez nagyon helyes gondolat, és az igazat megvallva, büszke vagyok logilcai képességeimre. Ha valamelyik kerék le­pottyan, akkor leghelyesebb egy hasonló, gyári készitmé- nyüvel pótolni. Saját ma­gunk ugyanis meglehetősen nehezen tudnánk kereket ké­szíteni, az én efféle kísérle­teim mindenesetre eddig nem jártak sikerrel, bár ré­gi lampaernyőt még nem próbáltam erre a célra al­kalmazni. A kerekeket időnként he­lyesbíteni kell, vagyis ügyel­ni arra. hogy egy és ugyan­azon irányba haladjanak. A rosszul beállított kerekek különböző irányba ragad­hatják a gépkocsit — ez pe­dig azzal a veszéllyel jár, hogy az olvasó esetleg nem tudja, hol van jelenleg. Ha jobbra akar fordulni, akkor az óramutató járásá­nak irányába forditsa el a kormánykereket, ha pedig balra — akkor az ellenkező irányba. Ne felejtse el, hogy a déli féltekén mindezt ép­pen fordítva kell csinálni. Ha autója nem aJoar elin­dulni, igyekezzék megnyug­tatni. Nagyon is lehetséges, hogy az egész az idegeken múlik. Én már sokszor meg­figyeltem. hogy ilyen esetek­ben a feleségem dorombolni kezd. olyasféle hangon, aho­gyan a motor zúg És mit gondolnak, mi történik? Vagy megnyugszik a motor, vagy pedig a feleségem el­bűvöli a hangutánzó tehet­ségével — és végül elindul. Ha az autó nyájas bánás­módra sem indul el, akkor olykor alaposan rá lehet vágni. Ezzel kapcsolat bon azonban gondoljanak arra, hogy — gyermeküktől elté­rően — az au-tón nyomok is maradhatnak. A különösen szeszélyes gépkocsit néha azzal is meg lehet büntetni, hogy egy-két hétig nem beszélünk vele. éz rendszerint jó eredmény­nyel jár. Fenyegessék meg azzal, hogy beadják a roncs­telepre. Ritka az olyan autó, amelyik erre a fenyegetésre nem ijed meg — ha egyálta­lán egy csöppnyi önbecsülés maradt benne. Ha pedig aratója végképp nem engedelmeskedik és úgy viselkedik, mint az örült, ak­kor nincs mit tenni; le kell puffantani... Geile«* GvitsM Richard Lipetz

Next

/
Oldalképek
Tartalom