Somogyi Néplap, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-26 / 148. szám

ARA: 1,40 Ft SOMOGYI NÉPLAP XXXVII. évfolyam, 148. szám 1981. június 26., péntek Törvényjavaslat az 1980. évi költségvetésről és a tanácsok 1976-80. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról vezettnél kisebb nemzeti jö­vedelem arra mutat, hogy a tovább nehezedő külgazdasá­gi feltételek mellett a VI. öt­éves terv megvalósításához jobb teljesítményeket kell nyújtani. A költségvetés a tervezett­Apró Antal, az országgyű­lés elnöke megnyitó beszédé­ben emlékeztetett arra, hogy a fasiszta Németország 40 évvel ezelőtt támadta meg a Szovjetuniót, s most, az év­forduló alkalmából a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa békefelhívást intézett a világ parlamentjeihez és népeihez. A felhívás arra szólítja fel a népeket, hogy a béke és a nemzetközi együttműködés javára hasznosítsák a parla­mentek nagy tekintélyét és lehetőségeit. A Magyar Nép- köztársaság álláspontja sze­rint — hangsúlyozta Apró Antal — a különböző társa­dalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése, az enyhülés eredményeinek megvédése, a nemzetközi lég­kör javítása jól szolgálja az emberiség egyetemes érde­keit. Ezután az országgyűlés ki­nyilvánította egyetértését, támogatását a szovjet béke­kezdeményezésekkel, hangsú­lyozva azt a meggyőződését, hogy a népek közös erőfeszí­téseivel, valamennyi béke­szerető, józanul gondolkodó erő hatékony fellépésével el­háríthatok az emberiség békéjét és biztonságát fenye­gető veszélyek. A Magyar Népköztársaság — hangsú­lyozták a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsához küldött válaszüzenetükben az ország- gyűlés képviselői — a jövő­ben is részt vállal a béke kezdeményezésekből és kész hozzájárulni megvalósításuk­hoz. Ezután Hetényi István pénzügyminiszter tartotta meg expozéját. Hetényi István expozéja A pénzügyminiszter expo­zéjában elmondotta, hogy 1980-ban követtük azt a XII. pártkongresszuson is meg­erősített irányvonalat, mely a gazdasági munka előterébe a külkereskedelmi egyensúly mielőbbi megteremtését állí­totta, összekötve azt az élet­színvonal megszilárdításával, az életkörülmények javításá­val. Kiemelte: a külkereske­delmi egyensúly az elmúlt évben tovább javult. A la­kosság fogyasztása — szerény mértékben — nőtt. 1980-ban a lakosság jövedelmének és a fogyasztói áraknak a növe­kedése egymással megfelelő arányban alakult. Az áruel­látás egészében kielégítő volt. Arra is kitért a pénzügy- miniszter, hogy a külkeres­kedelmi egyensúly javulása a tervezettnél alacsonyabb termelés mellett valósult meg. Az ipari termelés csök­kent, a mezőgazdaságban — elsősorban a gabonafélék kedvező terméseredményei következtében — a termelés tavaly — a megelőző évihez képest — több mint három százalékkal nőtt. A nemzeti jövedelem egésze 1 százalék­kal csökkent. Az egyensúly javításában nagy szerepe volt annak, hogy a nemzeti jöve­delem belső felhasználása ki­sebb volt a tervezettnél, 2 százalékkal maradt alatta az 1979. évinek. A tervezettnél jobban csökkent a beruházá­sok volumene, és kisebb volt a készletképződés is. A tér­Interpellációra készülnek a somogyiak munkatársunk telexjelentése A legtöbb szó a szabad­ságról esett tegnap délelőtt a Parlament folyosóján, mi­közben megyénk képviselői a nyári ülésszakra gyülekez­tek. Sokan üdvözölték egy­mást örömmel, hiszen a megyei képviselőcsoport ülé­sén sem találkoztak mind­nyájan. Akkor is volt, aki éppen külföldi útja miatt hiányzott,- s most is akadt, aki más fontos hivatalos elfoglaltsága, betegsége miatt nem jöhetett el az or­szággyűlésre. Meghívottként dr. Szirmai Jenő, az OTP vezérigazgató­ja is ott volt az ülésen, s megragadta az alkalmat, hogy több somogyi ismerő­sével beszélgessen. Tőle tud­ták meg, hogy egy nappal előbb megalakult a somo­gyiak baráti köre a főváros­ban. Mikor kezdődik a felké­szülés az országgyűlés egy- egy ülésszakára? Nehéz er­re pontos választ adni, hi­szen képviselőink egyre több fórumon vesznek részt, s az ott elhangzottak továbbgon­dolkodásra . késztetik őket. Nem lehet azonnal tudni, hogy majd egy későbbi hoz­zászólás alapját merítik-e ebből, netán valamilyen fon­tos interpellációra serkenti a gyűlésen, a megbeszélésen megjelent képviselőt. — Én például részt vet­tem egy beszélgetésen a ta- bi nyugdíjasklubban — mondta Reidl János. — Ott hallottam azt, hogy jó len­ne a nyugdíjasok szabadje­gyét kiterjeszteni a távolsá­gi autóbuszokra. Ez egyéb­ként azért is indokolt, mert sok helyen vonat helyett autóbusz jár. A nyári ülésszakot meg­előző bizottsági ülések, ahogy ez tegnap is elhangzott, egy­től egyig izgalmasak voltak. Radnóti László, a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet elnöke a kereskedelmi bi­zottság ülését használta fel tájékozódásra. Erre jó lehe­tőséget adott a belkereske­delmi és a külkereskedelmi tárca számadása, valamint az idegenforgalom egyes kér­déseinek tanulmányozására kiküldött albizottság jelen­tése. Megyénk képviselője arra kért választ, hogy a Budapesten épülő új szállo­dák árai milyenek lesznek, s honnan kerül majd ki a vendégkörük. Amit a belke­reskedelmi miniszterhelyet­testől hallott, megnyugtatta: a szállodákba nagyrészt ké­rvény valutával fizető ven­dégeket várnak, s nem any- nyira az érkezők számának növelését tervezik, inkább arra törekszenek, hogy ja­vítsák az ellátás színvona­lát, ez hozza ugyanis a pénzt a népgazdaságnak. Szokola Károlyné dr. az igazgatási és igazságügyi bi­zottság ülésén azt a gon­dolatsort fűzte tovább, mely a somogyi képviselőcsoport ülésén is a vita középpontjá­ban állt. Bírálta, hogy sok beruházás túlméretezett és drága. A jelenlegi érdekelt­ségi rendszerben csupán a beruházó érdeke az olcsó, a költségekkel takarékoskodó építkezés. Azt javasolta, hogy mielőbb változtassanak a helyzeten, s teremtsék meg a beruházók, a terve­zők, a lebonyolítók, a kivi­telezők egységes érdekeltségi rendszerét. Egyébként a somogyi kép­viselők közül most senki sem jelentkezett felszólalás­ra, az interpellálok között azonban- kettő is lesz: Szo­kola Károlyné dr. és Rad­nóti László. Már tegnap ki­használták a szüneteket, s készültek a mai interpellá­cióra. Lajos Géza Tegnap o Parlamentben megkezdődött az or­szággyűlés nyári ülésszaka, amelynek két napos tanácskozásához a képviselők három témát fel­ölelő tárgysorozatot fogadtak el: 1. A Magyar Népköztársaság 1980. évi költ­ségvetésének és a tanácsok 1976—80. évi pénz­ügyi tervének végrehajtásáról szóló törvényja­vaslat, 2. A Központi Statisztikai Hivatal elnökének beszámolója a statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény eddigi végrehajtásáról, 3. Interpellációk. A törvényhozó testület ülésén megjelent Lo- sonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, ott voltak az MSZMP Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a KB titkárai, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai, a diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Bu­dapesten akkreditált külképviseletek több ve­zetője. ' az egészségügyi intézmények­ben alapjában az állam vise­li. a laikusság- által fizetett té­rítési dijak nem változnak. Egyidejűieg sor kerül az álta­lános iskolai és nevelőotthoni étkezés színvonalának javí­tására. Az áremelkedést a munkahelyi étkeztetésben a munkáltató fedezi, a dolgozók által fizetett étkezési díj nem változik. Az üdülési dijak sem emelkednek az intézke­dések nyomán. A húsár-emelés azért vált szükségessé, mert a mező- gazdaságban felhasznált ipa­ri eredetű anyagok árnöve­kedése miatt az elmúlt más­fél évben mintegy 20 száza­lékkal emelni kellett a lei- vásárlási árakat, hogy biz­tosítva legyen a termelők, érdekeltsége. A most elha­tározott áremelés után is át­lagosan 23 százalékos ártá­mogatást nyújt a költségve­tés a húsfélék fogyasztói árához. Hangsúlyozta a pénzügy- miniszter : nagy figyelmet fordít a kormány arra, hogy a fogyasztói árképzésiéit' rend legyen, és az árak — ha közgazdaságilag indokolt .— ne csak emelkedjenek, . hanem csökkenjenek is. Az .1980. január l-i termelői ár­rendezés kapcsán például a ruházati cikkek viszonylag széles körében mérséklődtek az árak. Az idős kordákról gondoskodás kapcsán szólt arról: 1981. közepétől (8. fo­rintról 100 forintra emeltük az úgynevezett nyugdíj-auto­matizmus minimális össze­gét, ami a nyugdíjasok több mint felénél legalább 5 szá­zalékos emelkedést jelent, s így nyugdíjuk lépést tart az árszínvonal növekedésével. Szólt arról is, hogy meg­felelő előkészületek után fo­lyamatosan bevezetik az öt­(Folytatás a 2. oldalon.) nél is nagyobb szerepet vál­lait a lakosság életszínvona­lához kapcsolódó feladatok finanszírozásában — mon­dotta ezután, majd a válla­lati témákat taglalva el­mondta: számos olyan ter­melő egységünk van, amelyik már eddig is megfelelő jöve­delmezőséggel exportált, s az elmúlt évben dinamikusan növelni tudta kivitelét. Nem megnyugtató, viszont a hely­zet feldolgozó iparunknál, ezen belül főként gépiparunk számos üzeménél. A pénzügyminiszter hang­súlyozta: az állami nagybe­ruházások körében a már folyamatban lévő beruházá­sok befejezésére helyeztük a hangsúlyt. A társadalmi köz­kiadások tavaly 14 százalék­kal nőttek. A legjelentősebb tételt a nyúgdíjak jelentet­ték: itt a kiadások növeke­dése 16 százalék volt. Az át­lagos nyugdíj közelebb ke­rült az átlagos bérhez. 1980 közepén emeltük a három- és többgyerekesek családi pót­lékát. A tanácsok elmúlt öt évi gazdálkodását összességében a tervszerűség, a népgazda­sági terv szolgálata, az ága­zati ' és területi célok össze­hangoltabb érvényesítése jel­lemezte. A. tanácsok működ­tetési célra mintegy 13, fej­lesztésre csaknem 18 száza­lékkal többet fordítottak az ötéves tervben tervezettnél. Hetényi István ezután ar­ról szólt, hogy a tavalyi terv 4,5—5 százalékos fogyasztói árszínvonal-növekedést vett számításba erre az esztendő­re. Ezzel szemben az év első négy hónapjában a fo­gyasztói árszínvonal 3,8 szá­zalékkal emelkedett. Sokol­dalú mérlegelés alapján a kormány úgy döntött, hogy június 29-vel átlagosan 10 százalékkal emelni kell a húsfélék fogyasztói árát. Ez az intézkedés néhány tized százalékkal növeli az árszín­vonalat. A húsárak átlago­san 10 százalékos emelésén belül a tőkehúsok ára 13 százalékai, a húskészítmé­nyeké 8 százalékkal, a ba- rortifihúsé átlag 6 százalék­kal emelkedik. A hús- , es húsfélék drágulását a gyer­mek -, a szociális, valamint TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS NYÁRI ÜLÉSSZAKA

Next

/
Oldalképek
Tartalom