Somogyi Néplap, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-25 / 147. szám
ÄRA,* 1,40 Fl fiz ország pénztárcája Régi hagyomány, hogy az országgyűlés ilyenkor nyár elején betekint az ország pénztárcájába: a képviselők megtárgyalják, elfogadják a Magyar Népköztársaság előző évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. Az idén — ezúttal első alkalommal — még egy terjedelmes, nem könnyen emészthető előterjesztés ke- > rül a képviselők asztalára: a tanácsok középtávú pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló jelentés. A tavalyi költségvetés végrehajtását vizsgálva örömmel állapíthatja majd meg az országgyűlés, hogy folytatódott a külkereskedelmi egyensúly javuló irányzata, s bár némileg csökkenő nemzeti jövedelem mellett és szerény mértékben, de nőtt a lakossági fogyasztás. A reális helyzetmegítéléshez feltétlenül hozzátartozik azonban, hogy a sokat emlegetett népgazdasági egyensúly javításának a termelésben rejlő lehetőségei a szükségesnél, s a lehetségesnél — lassabban bontakoznak ki. 1980-ban a termelés nemhogy a tervezett 3—3,5 százalékos növekedést, hanem még az 1979. évi színvonalat sem érte el. Az országgyűlés elé kerülő jelentés megállapítja, hogy a termelés összetételében, a termékszerkezet változtatásában számos területen tapasztatni előrelépést. Megnyugtató. hogy egyre több vállalatnál, gazdálkodó egységnél a mennyiségi növekedés helyett a jövedelmezőség lesz a központi kérdés, a fő cél. A külkereskedelmi mérleg kedvező alakulását jelentősen segítette a mező- gazdaság jő kemyérgabona- ternaése és az élőállat-értékesítés: mindez lehetővé tette a külpiaci konjunktúra kihaszmlnlÁAÓi' Az ország jelenleg} gazdasági, pénzügyi helyzetének alapos elemzése természetesen a parlamenti ülésszak feladata lesz majd: néhány kérdésre azonban már most érdemes fölhívni a figyelmet. Mint ahogy ezt maguk a képviselők is megtették az országgyűlést megelőzően, a napokban tartott állandó bizottsági üléseken. Többen elemezték például a beruházási helyzet és a készletgazdálkodás további javulásának lehetőségeit. A vitákon sok szó esett a lakásépítésről — tavaly országosan a lakosság csaknem minden tizedik forintját lakásgondjának megoldására fordította —. s ezen belül is a magánerős építkezések tervszerűbb, szervezettebb támogatásáról. A képviselők az ország gazdasági helyzetébe vetett bizalom jeleként értékelik azt a tényt, hogy 1980-ban a lakossági takarékbetétállomány további csaknem 10 milliárd forinttal növekedett Az országgyűlés tagjai előre informálódtak a tanácsok 1976—1980. évi középtávú pénzügyi tervének végrehajtásáról is. A népképviselet és az államigazgatás helyi szervei az elmúlt öt évben ösz- szesen több mint 435 milliárd forinttal gazdálkodtak. A tanácsok saját bevételeikből több mint 7 milliárd forinttal növelték költségvetési kiadásaikat, s ezeket az összegeket elsősorban épületek, utak, hidak felújítására, valamint a terven felül létrehozott gyermekintézmények működtetésére fordították. A tanácsok fejlesztési alapja a vállalatoktól és más szervektől kapott pénzösszegekkel öt év alatt több mint 18 milliárd forinttal egészült M. Az együttműködés a társadalompolitikai szempontból legfontosabb fejlesztések megvalósítását szolgálta. így ezeket az ösz- szegeket a tanácsok főleg lakások, közművek, óvodák, bölcsődék építésére, valamint a szakmunkásképző intézetek fejlesztésére használták fel. A tanácsok saját fejlesztési alapjaikból öt év alatt mintegy 20 milliárd forintot adták át különféle gazdálkodó szerveknek. Ebből az összegből új közműberuházások valósultak meg, korszerűsödött a tömegközlekedés, bővült a kereskedelmi hálózat, fejlődött a sütőipar, nőtt az építőipar teljesítőképessége. A tanácsi fejlesztések eredményei közismertek: Magyarországon az elmúlt öt évben a tervezettnél is több. összesen 453 ezer új lakás épült. A 100 lakásra .jutó családok száma a fővárosban 122-re, országos átlagban pedig 108-ra mérséklődött, a komfortos lakások aránya 51-ről 66 százalékra nőtt. Közműberuházásokra a tanácsok csaknem 19 milliárd forintot költöttek, a víztermelő kapacitás több mint 1 800 ezer köbméterrel nőtt és 7300 kilométer hosszúságú ivóvíz-vezeték épült ki az országban. így lehetővé vált, hogy a tavalyi év végén már a lakosság 75 százaléka közműves ivóvíz-ellátásban részesüljön. A parlamenti ülésszak az eredmények elismerése mellett nyilván a tanácsi gazdálkodás hiányosságaival is őszintén szembenéz majd. így példáiul azzal, hogy a tervezettnél kevesebb kórházi ágy, bölcsődei és diákotthoni hely létesült. Természetesen egy ötéves tervet nem lehet mereven értelmezni, az elképzeléseknek rugalmasan igazodniuk kell a végrehajtás során utóbb felmerülő tényleges, jogos társadalmi igényekhez. Márpedig ha valamelyik területen az eredetileg tervezettnél nagyobb anyagi befektetésekre van szükség, ez más fejlesztési ágazatokban óba tat lan u] lemaradást idézhet elő a terv- szjámokhoz képest. A tapasztalatok szerint azonban a lemaradásokban más tényezők — mint például a beruházások nem kellően megfontolt előkészítése — is szerepet játszottak. A tanácsok gazdálkodásával, fejlesztési politikájával kapcsolatban a bizottsági üléseken több képviselő bírálta a túlzott városcenitri- kusságot. Már az ötödik ötéves terv megfogalmazásánál is fontos célja volt a területfejlesztési elképzeléseknek a kisebb települések alapellátásának javítása. Ez azonban nem történt meg kellő mértékben. Bár 1976 és 1980 között a megyék központi költségvetési ráfordításai a korábbinál lassabb ütemben növekedtek, a helyi — községi, városi — tanácsok pedig valamivel több pénzhez jutottak, az arányeltolódás mértéke még nem kielégítő. Ennek következménye például, hogy a községek népességmegtartó-képessége alig javult. Talán ennyi ízelítő is elég annak érzékeltetésére, hogy lesz miről vitatkozni, véleményt mondani az ország- gyűlés nyári ülésszakán. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Miniszter- tanács szerdán ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag udomásul vette Marjai József miniszterelnök-helyettes beszámolóját a közelmúltban a Szovjetunióban tett hivatalos látogatásáról, valamint a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság budapesti ülésszakáról. Megbízta a gazdasági bizottságot, hogy dolgozzon ki intézkedési tervet az ülésszak határozatainak végrehajtására. A Minisztertanács áttekintette a vállalati jóléti és kulturális alapok képzésének és felhasználásának tapasztalatait. Megállapította, hogy az 1976 óta működő rendszer bevált, az alapokban rendelkezésre álló összeg évről évre dinamikusan növekedett, s tavaly elérte a 7,3 milliárd forintot. Az évvényben lévő szabályokat a rendszer alapjainak érintetlenül hagyása mellett, a Minisztertanács állásfoglalása szerint úgy kell továbbfejleszteni, hogy több lehetőség nyíljon a jóléti ellátásra fordítható összegek ésszerűbb elosztáséira és fefhasaiálásá- ra,' Bemutatkozó látogatás Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke bemutatkozó látogatáson fogadta Búi Tan Linh-t, a Vietnami Szocialista Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. Munkatársunk jelenti a fővárosból Ütést tartott a Minisztertanács A vállalati jóléti alapok ésszerűbb felhasználásáréi, a kutatómunka fejlesztéséről A kormány — a tudomány- politikai bizottság javaslata alapján — az országos kö- zéptávú kutatási-fejlesztési tervet „Az egységes szociálpolitikai koncepció fejlesztését szolgáló kutatások” című programmal egészítette ki, a kutatások irányítására a Magyar Tudományos Akadémiát kérte fel. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a felsőoktatási intézmények kutató-fejlesztő munkájának helyzetéről szóló jelentést. Az ülésen megtárgyalták és elfogadták a Minisztertanács, a kormánybizottságok, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1981. évi második félévi munkatervét. (MTI) Épül a kikötő Vosztocsnijban — ez lesz a Szovjetunió legnagyobb ilyen létesítménye. Az új kikötő a Bajkái— Amur vasúti fővonal végállomásától néhány száz kilométerre délre van. Tizenhét olyan különleges átrakókomplexumot építenek itt, ahol egy év alatt 35 millió tonna terhet lehet átrakni. Képünkön: Japánból érkezett csöveket rakodnak a kikötőben. de nem jelentkeznek ennyien. A KISZ-nek az az álláspontja, hogy szigorúan be kell tartani az önkéntesség elvét, a jelentkezéskor az iskolák ne gyakoroljanak semmiféle „nyomást”, a fiatalokra. Változik az idén a jutalmazások rendje, amely a korábbi években sok vitára adott okot. Mindenütt a jó szervezésre törekszenek: ezzel ösztönözni kívánják a gazdaságokat és a diákokat egyaránt. A naponta megtermelt összegből az üzemeltetők 50 forintot vonnak le személyenként, a többi a jutalmazási alapba megy. Ezt a pénzt a brigádok teljesítményük arányában kapják meg és a tagok döntik el, hogy a közösségben ki érdemel többet. Az itt keresett pénz egyébként teljesen a diákokat 1 illeti, semmiféle célra nem kell fölajánlani. A napi hat óra munka, mellett bőven jut majd idő a szórakozásra, kikapcsolódásra. A MÉM filmeskocsija sorra fölkeresi — kisfil- mekből összeállított műsorával — a mezőgazdasági táborokat, s a diákok többek között olyan neves együttesek zenéjében is gyönyörködhetnek, mint a 1Ó0 Folk Celsius vagy a Benkó-dixi- lend. Az idén is több külföldi diák érkezik hazánkba cseretáborozásra — s ezt a magyar fiatalok is viszonozzák. Például bolgár, NDK- beli, csehszlovák diakok jönnek hozzánk két-három hétre, s 160 francia, 40 dán meg más nyugati országból még mintegy száz egyetemista tölti vakációja egy részét hazánkban. A munka mellett lehetőség nyílik a magyar fiatalokkal' való eszmecserére és vitákra. A népek jobb megismerését szolgálja a Hartán nyíló . nemzetközi eszperantó tábor is. t. J. ötvenhatezer fiatal vállal munkát ezen a nyáron, kéthetes turnusokban, 103 központi szervezésű építőtáborban. Erről beszélt tegnapi sajtótájékoztatóján Márton József, a KISZ KB építőtáborok bizottságának titkára. Huszonnégy évvel ezelőtt hozta létre a KISZ az első építőtáborokat, amelyek mellett most már a megyei bizottságok, valamint az egyetemek és főiskolák is megszervezik a fiatalok nyári munkáját. Június 28-tól augusztus 22-ig -kéthetenként váltják egymást a turnusok; a munkaidő napi hat óra. Főként a mezőgazdaság kínál munkalehetőséget: ötvennégy állami gazdaságban,' tizennyolc termelőszövetkezetben szerveznek építőtábort, s emellett jelentős még a konzervipar 12 gyára is. A szakmunkástanulók — csaknem háromezren — kilenc építői pari, valamint a szán- tódi ■ erdészeti szaktáborban vehetnek részt. Ezeken a helyeken gimnazistákkal dolgoznák együtt. Valamennyi tábort olyan helyre „telepítették”, ahol a gazdaságoknak, vállalatoknak szükségük van. a fiatalok segítségére. A kereslet még mindig nagyobb, mint a kínálat: a gazdálkodó szervek összesen 73 ezer fiatalt tudnának foglalkoztatni — A tervezettnél egy évvel korábban Termel a nagyegyházi bánya Szerdán megkezdték a folyamatos széntermelést a nagyegyházi új bánya frontfejtésén. Egyetlen gombnyomással működésbe hozták a 3000 méter hosszú föld alatti szállítórendszert, s néhány percen belül felszínre került a bánya első terméke, a jó minőségű eocénkorú barnaszén. A jelentős esemény alkalmából rendezett ünnepségen megjelent és felszólalt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Az ünnepség részvevőinek bemutatták a bányaüzem számos új létesítményét, majd munkásgyűiést tartottak. Szónoka Kapolyi László ipari államtitkár volt. Többek között elmondotta, hogy a bányaóriás építői négy éven át megfeszített tempóban dolgoztak, hogy mielőbb megkezdhessék a széntermelést. A nagyegyházi üzem lesz az ország első olyan bányája, ahonnan a szállító berendezések nemcsak szenet, hanem bauxitot is a felszínre hoznak majd. Havasi Ferenc felszólalásában a Központi Bizottság nevében gratulált a banya tervezőinek és építőinek. Külön szólt a szovjet szakemberek munkájáról, akik korszerű technológiával, gépekkel és szaktanácsokkal is segítették a bányaépítést. VILÁG PROLETÁ-RJAI, EGYESÜLJETEK ! SOMOGYINÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI B I 2OTTSÄGÁNA K LAPJ A > r XXXVIT. évfolyam, 147. szám * 1981. június 25., csütörtök Vasárnap nyitnak az építőtáborok
