Somogyi Néplap, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-04 / 129. szám

«

Nagy érdeklődéssel figyelte megyénk lakossága a KISZ X. kongresz- szusának tanácskozását. Egész társadalmunk feladata az ifjúság szocialista szellemű nevelése, ezért az elhangzottak ugyanúgy érintették az idősebbeket, mint a . fiatalokat.

A háromnapos tanács: kozás egyik értéke, hogy a plenáris és a szekcióüléseken a fő kérdésekben egységre jutottak, csak az úgynevezett részkérdésekben ütköztek a különféle nézetek és javaslatok. A KISZ minden szervezetének példát adott a kongresszus abban, hogy érdemes megvitatni a fiatalok kisebb és nagyobb csoportjaival az őket legjobban érdeklő témákat. Ez gondolkodásra és a megvalósításban való lelkesebb részvételre ösztönöz.

Kongresszus után Ki lehet KISZ-tag?

„A KlSZ-nek természetesen minden ifjúsági rétegre nagy figyelmet kell fordítania, de különösen a munkásifjúságra . .. . . . egyes KISZ-isták, akikkel vitatkoznunk kellett, arra a hibás következtetésre jutottak, hogy szűk, elit ifjúsági szövetséget kell szervezniük ... . *. Az ifjúság soraiból a jelenleginél szélesebb körű KISZ tagságra van szükség.”

(Kádár Jánosnak a KISZ X. kongresszusán elhangzott beszédéből.)

A VBKM Kaposvári Gyárának többszörösen kitüntetett KISZ-szervezete a gyárban dolgozó fiatalok 55,7 százalékát tömöríti. Ez az arány jónak mondható, de arra is rávilágít, hogy vannak még tartalékaik. Frank Sándor, a gyár KISZ-bizottságának titkára beszélt a tagi el vétel ékről:

— Kétféle módszerrel próbálkozunk. A pártfogó lási rendszert alkalmazzuk többnyire, de van néhány Killi- án-körünk is. A patrónus és a tagjelölt közvetlen kapcsolata célravezetőbb, a Killián- körökben több a lemorzsolódás. Legnagyobb gondunk az átigazolásokkal kapcsolatos; a szakmunkásképzőkből, főiskolákról és más oktatási ' intézményekből érkező

„újoncok” nem törődnék ezzel, nem jönnek hozzánk; hogy ők tanulóként KISZ-ta- gok voltak. Sokszor előforHatodszor is bizonyítanak

Kor* reggel tartják a

vegyvédelmi foglalkozásokat. Mindenki igyekszik legjobb tudása szerint elvégezni a gyakorlatot. Mi ösztönzi őket ?

— Egységünk ötszörös élenjáró, s most hatodszor is bizonyítani akarunk. KISZ-szervezetünk kétszer nyerte el a KISZ KB kiváló zászlaját. Ez is kötelez bennünket. Nem szólva mindarról, ami a KISZ X. kongresszusán elhangzott, s ami a sorkatonai szolgálatot teljesítőkre is feladatokat ró.

Török József őrvezető,

alapszervezeti KISZ-titkár, KISZ-hizottsági tag, civilben a kaposvári Afit szerelője válaszolt így. Forral László, a Csepel marósa, már a jövőre is gondol: — Nagyobb gondot kell majd a minőségre fordítani gyárunk valamennyi dolgozójának. Termékeink többsége exportra megy.

Figyelmesen hallgatják Puskás Béla hadnagyot, a KISZ-bizottság titkárát, aki küldöttként vett részt a X. kongresszuson. Élményeiről

A diákok dönthetnek

A nagyatádi gimnazisták

érdeklődéssel várták, milyen határozatokat hoz az ifjúsági szövetség X. kongresszusa, hisz mindennapjaikat érintő "kérdésekre akartak választ kapni. Az iskolai KISZ-küldöttgyűlésükön nemrégiben éles vita tárgya volt az alapszervezetek szervezése. Úgynevezett vertikális alapszervezeteket vagy

osztály-alapszervezeteket hozzanak létre? A felsőbb szerv képviselői akkor vészjóslóan mondták: jövőre úgyis csak osztály-alapszervezeteket lehet létrehozni. De miért? — firtatták ők, hisz náluk bevált a vertikális rendszer. Talán a nagyatádi hozzászólásoknak is köszönhető, hogy a szövetség úgy foglalt állást: minden iskola ifjúsága maga döntse el, milyen szervezeti formában akar dolgozni.

A kongresszust követő második napon heves viták tanúi lehettünk az iskola könyvtárában. Másodikosok és harmadikosok érveltek a határozatok mellett, megemlítve a gondjaikat is. Knits Katalin szerint mintha keveset foglalkozott volna a kongresszus a tizenévesek problémájával, pedig népes táboruk a KISZ-tagság jelentős sémáét adja. Járt Zol;

tán szerint jó, hogy a munkásfiatalok helyzete került előtérbe. Ezért nem lehet „megsértődni”, hisz a munkásfiatalokat érintő kérdések egyben a mai diákokat érintő kérdések is.

Ahogy fiatal barátaink fogalmaztak: munkájukat segítő határozatokat hozott a kongresszus, csupán az a kérdés, hogy ezeket miként hajtják végre. Mert szépen hangzik az, hogy a mozgalmi életnek demokratiku- sabbnak kell lennie, az ifjúsági szervezetnek mindinkább érdekképviselővé keli válnia, de a gyakorlatban nehezen valósulnak meg e helyes elvek. Ez utóbbi megnyilatkozás heves szóváltásokra adott alkalmat. A diákok elmondták, hoéy például az ötnapos tanítási hát bevezetésénél senki sem volt kíváncsi a véleményükre, pedig hasznos lehetett volna, ha elmondhatják, mekkora terheket ró majd ez rájuk. Nemcsak azért, mert egy-egy osztálynak naponta hét órája lesz, hanem azért is, mert se tanulásra, se szórakozásra nem marad idejük, hogy a KlSZ-akció- kat ne is említsük. Szombaton kell majd megtartaniuk a különböző ifjúsági rendezvényeket, ami aem biztos, hogy, iá lesz.

beszélt és arról, hogy md hangzott el a honvédelmi hazafias nevelésről

— Becsülettel, többet és Jobban kell dolgozni. Ez nálunk annyit jelent, hogy még fegyelmezettebbem teljesítsük a katonai feladatokat, a lövészeteket, a különböző gyakorlatokat. Több segítséget kell adnunk a most bevonulóknak, hogy mielőbb teljes értékű katonák lehessenek.

Ezután Heidecker Péter, Somogyi Dezső, Füstös István és Sásdi Pál is arról az erőről beszél, amely a KISZ-fiatalok összefogásában rejlik. Igenis van értelme szóvá tenni a jó kiképzési eredmények elérését, a szabad idő hasznos eltöltését, a sportversenyekre való kellő felkészülést gátló akadályokat. Fölötte- seik szinte azonnal intézkedtek.

Kongresszusi hetekkel, az élenjáró cím elnyeréséért folytatott szocialista versennyel köszöntötték a KISZ- nagy jelentőségű eseményét.

— Folytatjuk a versenyt. A kongresszus beszámolója, a felszólalások, Kádár János szavai-, szocialista hazánk, a béke védelme valameny- nyiünk ' számára' rengeteg feladatot adnak — mondták Dunai Imre alezredes ötszörös élenjáró egységének KISZ-dstái.

dúl, hogy egy-két évre megszakad a szövetségi tagságuk, azután újra fölvesszük őket.

— Ki lehet KISZ-tag?

— A mérce elég szigorú, hiszen lógós, hanyag embereket nem szívesen veszünk föl, de nem is elitgárdát akarunk. Amikor egy fiatal a gyárba kerül, brigádok fogadják és támogatják, -a KISZ szintén igyekszik figyelni, biztatni, pártfogolni. Ha azután belép közénk, akkor egy-egy tapasztalt, jól fölkészült KISZ-tagot állítunk mellé.

— Mi történik, ha véletlenül a jelölt fölkészültebb?

— Erre vigyázunk, előbb megismerjük. A felvételnél sokat nyom a latban a gazdasági vezető véleménye, mert a munka az első követelmény. Azután a pártfogó jellemzése következik.

Bancsics István ez egyik túl sokat követelő KISZ- titkár :

— Lehet, hogy minket maximalistáknak neveznek, mégis: a területünkön dolgozó fiatalok hetven százaléka KISZ-tag Azt tartjuk, színvonalas gárda szükséges, mert különben ellaposodik a munka.

— És a kevésbé „színvonalas” embereket nem kellene inkább a szövetségen belül nevelni?

Hen.cz János szervező titkár:

— Legalább fél év kell ahhoz, hogy megismerjük az új embereket. Még így is előfordult, hogy „befüröd- tün'k”. Fölvettük az új munkatársunkat, és később derült ki, hogy nem való közénk.

— Ezek szerint a beszélgetések során, a munkában, a hétköznapokban meglátszik, hogy ki. a KISZ-tag és ki nem az?

— A KISZ-esek talán jobban érdeklődnek a vállalat belső gondjai és örömei iránt. Amúgy, világlátásban, politikai fölkészültségben nem lehet különbséget tenni, sőt több KISZ-en kívülit ismerek, aki jobban eligazodik a társadalmi kérdések között.

Törekvések, célok apróbb- nagyobb belső ellentmondásokkal. A nemrég lezajlott KISZ-kongresszus vitáiból, határozataiból merítve újult erővel leküzdhető ellentmondásokkal.

Otthonteremtés saját erőből

A kaposmérői Hunyadi János utcában már azrntol- só simításokat végzik a magánerőből épülő négylakásos társasházon. Mező Endre, a Finom- mechanikai Vállalat kaposvári gyárának marósa, az építési akció egyik elindítója.

— Egyik kollégám kérdezte meg tőlem: nincs-ekedvem részt venni egy lakásépítési akcióban. Városi születésű vagyok, de sohasem vonzott igazán a város forgataga. Mérőbe nősültem. Megtetszett a városközeli környék, a csend, a jó ellátás.

A csaknem 240 négyszögöles telket tartós használatba, 70 esztendőre béreltük az államtól.

— Ügy tudom, hogy többnyire szakemberekből áll a társaság.

— Ez nagy szerencse, hiszen egy-két kivételtől eltekintve mindent magunk csináltunk. Az egyik társunk kőműves, a másik esztergályos, a harmadik vasipari szakember. Kalákában ástuk az alapot, betonoztunk, s ennek a jókora háznak, ahol egy lakás alapterülete megközelíti a 100 négyzetmétert, két nap alatt felhúztuk a falait.

— Mennyi alaptőkével Indultak?

— Nekünk mindössze húszezer forintunk volt. Negyvenezer forintot adott a Vízkutató és Fúró Vállalat, ahol a feleségem dolgozik. OTP- kölcsönt is kaptunk, s a két gyerek után szociálpolitikai segítséget. Az FMV és a feleségem vállalata megértőén fogadta kéréseinket. Sokszor adtak kedvezményes fuvart, segítettek az ügyintézésben. Azt tanácsolom a fiataloknak, ne sajnálják a munkát, megéri.

Csakugyan kár volna várni

a „sült galambra”.

Őszinték voltak a válaszok

Lapunk munkatársa, ízmé- nyi Éva, három napig tudósította olvasóinkat a kongresszusról.

— Milyen élményeket, benyomásokat hoztál a tarsolyodban, amelyeket még szívesen megosztanál az olvasókkal?

— Beszámolóimban igyekeztem érzél^ltetni azt" a derűs hangulatot, mely a kongresszus résztvevőit az

Fizetés teljesítmény szerint

Hatan ülnek körülöttem, lányok, fiatalasszonyok és egy férfi. Valamennyien a Kaposvári Ruhagyár dolgozói. Kazsoki Istvánná, Tóth Ilona, Kosi Margit és Herczeg Györgyi ugyanazon a szalagon dolgozik, Gyulákovics Lajoshé egy másikon. Munkáról, bérezésről, teljesítményről beszélgetünk: a fizetési borítékon mennyire látszik, ki hogyan végzi a munkáját.

— Nálunk csoportbérezés van — mondják —, azaz a csoport teljesítményét mérik. Órabért kapunk, ez persze változó. Akad, aki 8,50-ért dolgozik, mások 16 forintért.

Ez attól függ, milyen a szak-, képzettsége, hányféle műveletet tud, mióta van a vállalatnál. Megesik,, hogy egy régi dolgozónk kevesebbet keres, mint az, aki nemrég jött.

— Ki dönt arról, mennyi órabéremelést kap valaki?

— A szalagvezető, a művezető a szakszervezeti bizalmiakkal közösen dönt — mondja Gyulákovicsné. — Nálunk, a 13. ifjúsági szalagon például februárban az egy személyre jutó órabéremelés 1 forint 30 fillér volt. Akadt, aki csak 20 fillért kapott, más 1,50-et. Ezenkívül van mozgóbérünk is, ez havi 1500 forint, erre jön a minőségi prémium, úgy 800 forint körül.

— Az egyéni teljesítmények tehát a csoporton belül nem mérhetők?

— De igen, csak itt jobban „eltűnik” az, aki nem dolgozik megfelelően. Persze kevesebbet keres, hiszen nem kap mozgóbért, kevesebbel emelkedik az órabére is. Ám mivel a közösség teljesítménye a döntő, gyakoribbak a nézet- eltérések: ha valaki többször kimegy rágyújtani, rászólnak, esetleg veszekednek. Ügy érzem, nem ez a bérezési forma a jövő útja.

Fábián Antal a 10. szalagon egyéni darabbérben dolgozik.

— Nálunk nagy különbsé- gek vannak a fizetésben. Az átlagkereset 2500 és 6000 forint között változik.

— Egyszóval, aki többet teljesít többet keres.

— Általában Igen. Csakhogy vannak munkaigény es műveletek. Olyan, hogy az embernek teljes erőbedobás mellett is 60 forint a napi keresete, míg a másik könnyen megkeresi a 160-at. Az tény, hogy amióta áttértünk a darabbérre, nőtt a szalag teljesítménye.

— Mi lenne a megoldás?

Valamennyien egyetértenek

abban, hogy a darabbér, az egyéni teljesítmény szerinti elosztás,

ülésteremben és azon kívül jellemezte. Különösen jólesett, hogy a két somogyi felszólaló fiatalosan, vidáman és felszabadultan beszélt. Mondanivalójuk nagy visszhangot keltett, sokan gratuláltak nekik. Érezni lehetett, hogy egyre nagyobb szerephez jutnak a fiatalok a közéletben, s hogy érzékenyen reagálnak a társadalmi problémákra.

— Volt-e „tabu” téma?

— Minden lényeges kérdésről szó esett. A fiatalok legégetőbb gondjáról, a lakáskérdésről éppúgy, minta KISZ-en belüli változatosabb szervezeti formákról. Őszintén, kertelés nélkül tették föl a kérdéseiket, és azonos hangnemben kaptak választ. Különösen a szekcióüléseken voltak élénk viták. Szú esett a fiatalok szegényes történelmi tudásáról, amelyen sürgősen változtatni Kell. Az egyetemistáik a közművelődés fontosságára hívták föl a figyelmet, és sokat vitatkoztak azon, hogyan lehet a hiányszakmákat és az egyetemek kevésbé népszerű szakait vonzóbbá tenni. A főiskolások, egyetemisták Küldöttei nagy örömmel fogadták az ösztöndíj fölemelésének hírét.

■— Hogyan érezték magukat a küldöttek szabad idejükben?

— Túlságosan sok szabad ideje senkinek sem volt, a rendezők mégis igyekeztek változatos programot összeállítani. A folyosókon a szünetekben, este a színház előterében láttam beszélgető, vi tázó csoportokat. A délelőtt elhangzottakat tárgyalták. Sok új ismeretség, barátság szövődött ezekben a napokban.

*