Somogyi Néplap, 1981. június (37. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-21 / 144. szám

HZ AGRESSZOR BÜNHODESE Negyven évvel ezelőtt, 1941. június 22-én kezdődött a hitleri fasizmus hitszegő, hadüzenet nélküli támadása a Szovjetunió ellen. Ez a bűnös akció állt a német imperializmus hóditó elkép­zeléseinek, világuralmi ter­veinek a középpontjában. A náci párt és a hadve­zetés által kidolgozott stra­tégiának megfelelően a fa­siszták a következő módon kívánták elérni céljukat. Először meg akarták foszta­ni függetlenségüktől a kis európai országokat, aztán csapást mérni Franciaor­szágra és Angliára, hogy birtokukba vegyék egész Nyugat-Európát — megte­remtve ezzel a Szovjetunió megsemmisítésének döntő stratégiai és gazdasági fel­tételeit. Megtervezték a Szovjetunió szétzúzását — ez a legfontosabb feltétele volt a fasizmus teljes euró­pai uralmának; egyúttal megvalósította volna az alapvető célt, a szocializmus országának a megsemmisíté­sét. Végül a hódító tervek része volt a német gyarma­ti uralom megteremtése, te­rületszerzés Afrikában, a Közel- és Közép-Keleten, a világ más térségeiben és Amerika leigázása. „Ha Németország megnye­ri a háborút, a világ legna­gyobb hatalmává válik... E célért érdemes kockáztatni” — jelentette ki Göring 1938- ban, a német iparmágnások egy csoportjával folytatott beszélgetése során. E terv megvalósítása érdekében a fasiszták óriási erejű kato­nai gépezetet hoztak létre. A nyugati kormányok fele­lőtlen politikája miatt meg­osztott antifasiszta erőkkel a fasiszták a hírhedt „Ber­lin—Róma—Tokió” tengelyt állították szembe, ehhez több olyan kisebb európai ország is csatlakozott, ahol fasisztabarát rezsimek vol­tak uralmon. A Lengyelország váratlan lerohanásával kirobbantott második' világháborúban a fasiszták kezdetben nagy sikereket értek el. Gyakorla­tilag fölszámoltak és meg­szálltak majdnem minden európai államot. Ázsiában a japán hadsereg már készü­lődött a „legyőzhetetlen” Wehrmachttaí való találko­zásra, valahol India középső részén. Ügy látszott, hogy nincs erő, amely szembe­szállhatna a támadókkal, akiknek az erejét csak nö­velték a bekebelezett álla­mok tartalékai. 1941. június 22-én hajnal­ban a hitleristák meglepe­tésszerűen, 190 hadosztál­lyal, több mint 4300 páncé­lossal, mintegy 5000 harci repülőgéppel — összesen 5,5 millió katonával — rátámad­tak a Szovjetunióra. Nyuga­ton nem kételkedtek abban, hogy e rettenetes erő meg­semmisítő csapást mér a Szovjetunióra. A szovjet nép azonban helytállt. A háború kezdeti balsikereit leküzd­ve a Szovjetunió keresztülhúzta az ellenség „villám­háborús” terveit. Öt hónappal a tá­madás után a moszkvai csatában a németek elszen­vedték első hatal­mas vereségüket. Azután a szovjet csapatok a sztálin­grádi csatában megsemmisítet­ték a Wehrmacht válogatott erőit, győztek a kurszki csatában és számos ezt követő had­műveletekben . 1944 végére a szovjet fegy- ~ veres erők megtisztították az ország területét a betolako­dóktól, majd Európa számos országát szabadították föl a fasiszta elnyomás alól. Vé­gül 1945. május 9-én kitűz­ték a győzelmi lobogót Ber­linben. A Szovjetunió, szö­vetségei kötelezettségeihez híven, hadat üzent Japán­nak és megsemmisítő csa­pást mért az ellensége had­erők fő csoportjára; ez el­döntötte a háború kimene­telét az ázsiai hadszíntéren is. „Az amerikai nép nem felejtheti el, hogy nem állt messze a katasztrófától. Ha a Szovjetunió nem lett vol­na képes megvédeni magát, a németek elfoglalhatták volna Nagy-Britanniát, Af­rikát és katonai felvonulá­si területre tehettek volna szert Latin-Amerikában” — írta E. Stetinius, az Egye­sült Államok volt külügy­minisztere. Erre, szerencsére, nem került sor. Es csak azért nem, mert a szovjet nép 20 millió fiának és lá­nyának élete árán leverte az agresszort! A szocializmus megmutatta hallatlan élet- képességét és óriási fölényét. Eisenhower tábornok az Amerikai Egyesült Államok kongresszusa előtt ezt SOMOGYI KRÓNIKÁJA Végre! — sok tízezer diák kezdte a -múlt héten ezzel a megkönnyebbült sóhajjal. Elérkezett, megkezdődött az annyira várt szünidő. Bár ehhez a héthez fűződött na­gyon sok helyen a hivatalos tanév utolsó aktusa, a ki­nek öröm, kinek bánatot okozó bizonyítványosztás, sok ezer gyermek számára ez az első hét meghozta a borra, amikoris egyszerre öt­száz diák járul hozzá a gaz­dasági feladatok sikeres el­végzéséhez. A legjelentősebb nyári munka, az ARATÁS KEZDETE TÁBOROZÁS is. A magyar tenger partján hétfőn megkezdődött a gyer­meküdültetés, megnyíltak az úttörőtáborok. A tó melletti öt tanácsi üdülőben, Szaba­diban, Zamárdiban, Lellén Bogláron és Ligeten egyszer­re több mint ezerkétszáz kis beutalt élvezi a nyár örö­meit. összesen csaknem tíz­ezer gyermek részesülhet eb­ből az idei szezonban. Szokatlanul korán, a hi­vatalos nyitás előtt két hét­tel benépesült a Siófoki Ál­lami Gazdaság építőtábora. A kánikula, arra késztette a vezetőket, hogy ezúttal „élő- tábort” szervezzenek. A gaz­daság gyümölcsösében ko­rábban beérett az export szempontjából is értékes meggy, s a termés biztonsá­gos betakarítása nem nélkü­lözhette a segítséget. Száz- nyolcvan fővárosi középisko­lás, a villányi szőlészeti szakközépiskola hetven diák­ja sietett a gazdaság dolgo­zóinak segítségére. E turnus után kerül sor az „igazi” tá­is ehhez a héthez kapcsoló­dik. A hét elején a hőség „menetrend-változtatásra” kényszeritett néhány gazda­ságot, mert bár az-aratásban részt vevő gépek kötelező szemléjét későbbre ütemez­ték, az árpa gyors érése a munka azonnali megkezdését követelte. Sajnos a szó igaz értelmében csak a kezdésre kerülhetett sor, mert jófor­mán még egy teljes munka­nap sem telt el. s az időjárás ismét „közbeszólt”. Felhősza­kadás, nagy károkat okozó vi­har tombolt a megyében, meglehetősen zord, esős, hi­deg napokat hozva magával. Az aratóknak és a nyaralók­nak ugyan nem, de a mező- gazdaság egyéb kultúráinak nagyon kellett ez a csapadék. Szó volt erről azon a két je­lentős tapasztalatcserén. is, amit a héten Kaposváron, il­letve Tabán tartottak. A gaz­daságos hústermelés egyik döntő feltétele, a korszerű gyepgazdálkodás volt a témá­ja a mezőgazdasági főiskola és a szarvasmarha-tenyésztő vállalat kaposvári rendezvé­nyének, míg Tabon azokról a módszerekről volt szó, amelyekkel fokozható az ex­port szempontjából is fontos napraforgó jövedelmezősége, eredményessége. A héten testületi üléseken több fontos, a lakosság szé­les rétegeit érintő témát vi­tattak meg. A Siófoki Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a telepszerű többszintes laká­sok területelőkészítéséről tár­gyalt; Nagyatádon a városi tanács testületé a közlekedés és a hírközlés helyzetét te­kintette át, s döntött a követ­kező évek feladatairól. A fo- nyódi nagyközségi tanács ülését pedig egy ünnepi ese­mény tette különösen emléke­zetessé: A TELEPÜLÉSFEItESZTÉSÉRT az' itteni lakosság végezte a megyében a legtöbb társadal­mi munkát, s tanácsülésen dr. Kassai János, a megyei tanács vb titkára és Varga Károly, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára adta át az első helyezésért járó oidevelet meg az egymil­lió forint jutalmat. A lakó­hely szeretetének, az önzetlen társadalmi tenniakarásnak szép elismerése ez. A nyárral együtt szinte törvényszerűen több a kultu­rális esemény. A sok közül hadd idézzünk egyet: színhá­zunk művészei a múlt héten két napig vendégszerepeitek a Vígszínházban. A Melegház, a Nehéz Barbara és a Szent- ivánéji álom című előadást mutatták be a főváros közön­ségének. Vörös Márta mondta: „A Vörös Hadsereg hadjáratai... a legfontosabb szerepet játszották Német­ország vereségében.” A fasiszta tömörülés a szovjet—német arcvonalon vesztett el 13 millió főből tíz milliót, több mint 70 ezer repülőgépet 70 száza­lék), mintegy 50 ezer pán­célos és támadó járművet (kb. 75 százalék), 167 ezer tüzérségi löveget (74 száza­lék) és több mint 2500 kü­lönböző hadihajót. Súlyos veszteséget szenvedtek Né­metország szövetségesei is. Ezek a történelmi esemé­nyek ma is éberségre, a há- borúelienes erők mozgósítá­sának jelentőségére intenek, különösen most, amikor is­mét háborús veszély fenye­geti a világot, amely min­den eddiginél rettenetesebb, nukleáris konfliktus lehető­ségét rejti magában. A béke erői azonban képesek meg­akadályozni a háborút, el­venni a háborús kalandorok kedvét. Ennek biztosítéka a szocialista közösség, a Szov­jetunió ereje. Szvjatoszlav Kozlov Fórum—fiataloknak Jobban megszervezik a társadalmi munkát Továbbítják a javaslatokat Kaposvár VI. ötéves tervé­nek fontos megállapítása, hogy folytatják a nyílt vá­rospolitikát, sőt továbbfej­lesztik. Ennek szellemében a lakosság, a városban levő szervezetek, közösségek véle- mépyére támaszkodnak, igénybe véve az anyagi és a társadalmi támogatást is a megyeszékhely fejlesztésé­hez. A városi népfrontbizottság nemrégen öt évre szóló prog­ramot togadott el, s arról is döntött, milyen új módszerek alkalmazásával lehet minél több emberhez eljutni a jö­vőben. — A városi népfrontbizott­ság feladata elsősorban az — mondta Harangozó Gyula vá­rosi titkár —, hogy kialakítsa a közös gondolkodást, az együttes cselekvést a lakos­sággal. Ügy gondolom, hogy egyre több kezdeményezésre, vállalkozásra, sőt munka- módszerünk fejlesztésére van szükség. Az az elképzelésünk például, hogy új módszerek alkalmazásával tovább erő­sítjük a tanács és a lakosság kapcsolatát. Szeretnénk nö­velni azoknak a számát, akik részt vesznek a közéletben. Ennek érdekében kezdemé­nyezni fogjuk a rendszeres párbeszédet a lakosság és a tanácsi vezetők között, vala­mint a szolgáltatásért, a kommunális ellátásért felelős személyek között. A városré­szi fórumokon kívül azt is fontosnak tartjuk, hogy ese­tenként üzemi gyűléseket is tartsunk várospolitikai kér­désekről. — Vállalja a mozgalom azt a szerepet is, hogy azonnal jelezzen? — Természetesen... A körzeti népfrontbizottságokat arra ösztönözzük, hogy kér­jék ki az emberek vélemé­nyét, vegyék figyelembe az észrevételeiket s mindent te­Ei&képzösök Marcaliban a Kovács Jó­zsef munkásőregységnél holnap első foglalkozásra gyűlnek össze az előképző- sök. Nagyatádon már tűi vannak rajta, s a következő hetekben sorra megtartják az első foglalkozásokat Sió­fokon, Kaposváron és Bar­cson is. Fiaíal munkások, termelőszövetkezeti tagok, értelmiségiek öltik magukra — először — az egyenru­hát; közöttük ott találhat­juk sok régi, alapító mun­kásőr gyermekét. Az előképzősök fogadása — és fölkészítése a munkás­őri feladatokra — minden évben fontos esemény, a mostaninak a jelentősége azonban ennél is nagyobb: a testületben megkezdődött a fölkészülés a munkásőrség megalakulásának negyed- százados évfordulójára. Nemcsak az előképzős pa­rancsnokok, hanem minden munkásőr kötelességének ér­zi tehát, hogy részt vegyen a helyükre lépő vagy velük együtt szolgáló fiatalok föl­készítésében. Az idei prog­ram gazdagabb, mint a ko­rábbi éveké. A testület feladatain, a munkásőrök kötelességein kívül részletesebb tájékozta­tást nyújtanak az egységek életéről, az eltelt negyedszá­zad eredményeiről, névadók­ról, és az egyre gazdagodó testületi hagyományokról, a munkásőrségben folyó szo­cialista versenyről is. Fontos feladat vár a következő hó­napokban a fölkészítéssel foglalkozókra és azokra, akik pártmegbízatásként vállalják a munkásőri szol­gálatot. Akkor tesznek majd az ünnepi egységgyűléseken esküt, amikor a munkásőr­ség megalakulásának törté­nelmi körülményeire emlé­kezünk. Erre az eseményre méltó­képpen készülnünk kell. Ügy hasznosíthatjuk a hát­ralevő időt az eskütételig, hogy minden fiatal, aki a testületbe lép, érezze, nagy­szerű hagyományok folyta­tását, felelősségteljes párt- megbízatást vállalt a nép fegyveres szolgálatával. Valamennyi munkásőr- egységben gazdag tapaszta­laté előképzős parancsnokok várják a fiatalokat — olya­nok, akik már évek óta eredményesen nevelik az új munkásőröket. Az egységek munkásőrei eddig is segítet­tek nekik, most pedig külö­nösen. Minden előképzős már az első pillanatban ta­pasztalhatja: olyan össze­tartó közösségbe került, amelynek minden egyes tag­ja becsületbeli kötelességé­nek tekinti egymás segíté­sét, önként vállalt fegyveres szolgálatának lelkiismeretes teljesítését. Sz. L. gyenek meg azért, hogy a városi tanács intézkedjen minden jogos bírálat nyo­mán. A vélemények, javasla­tok összegyűjtése és továbbí­tása mindenképpen szüksé­ges a várospolitika formálá­sában. Népfrontbizottságunk részt vesz a városfejlesztési tervek kialakításában, min­den alkalommal véleményt mond az elképzelésekről, s a döntés után megismerteti a terveket a lakossággal. — Várható-e valamilyen változás az emberekben élő városszeretet jobb kamatoz­tatásában? — Sok jogos bírálatot ka­pott a tanács, aztán a moz­galom is azért, hogy nem mindig teremtettünk megfe­lelő lehetőséget a társadalmi munkára. Ezt figyelembe vé­ve sokkal körültekintőbben, tervszerűbben szervezzük meg a lakosság társadalmi mun­káját. A hatásosabb propa­gandát is számításba vettük. Ügy érzem, hogy bőven van alkalom tevékenykedni a vá­rosért, ilyen terület többek között a természet, a környe­zet védelme; ebben sokkal szélesebb együttműködést alakítunk ki a városszépítő egyesülettel. Fölkaroljuk a mozgalmat, hogy minél több szemléltető eszközzel, fölsze­reléssel, játékkal gyarapítsa a lakosság az óvodákat, az is­kolákat. — Milyen elképzelései van­nak a bizottságnak arra, hogy minél többen kapcso­lódjanak be a közéletbe? — Nagyon fontosnak tart­ják, hogy az eddigieknél sok­kal nagyobb legyen a moz­galom hatása a munkások, a tsz-tagok, a különböző réte­gek körében. Mindent meg­teszünk, hogy a munkások valóban tömegesen vegyenek részt akcióinkban. Elhatároz­tuk, hogy például több fóru­mot szervezünk a munkások­nak; ezzel lehetőséget te­remtünk a tájékoztatásukra, s nekik ugyancsak módjuk lesz a gyakoribb közéleti sze­replésre. A legnagyobb fi­gyelmet a bejárók közéleti bekapcsolására fordítjuk. A város környéki közsé­gek népfrontbizottságai so­kat tesznek azért, hogy a szövetkezeti dolgozók rend1 szeresen részt vegyenek po­litikai eszmecseréken, isme­retterjesztő előadásokon. A mozgalom feladatot vállal abban is, hogy e községek la­kossága jobban igénybe ve­gye a Kaposvár nyújtotta közművelődési szolgáltatáso­kat. Szeretnénk minél több műszakit, közgazdászt, agrár­értelmiségit megnyerni. Nagy figyelmet fordítunk a nőkre, a gyermekgondozási segélyen levőkre, az idősekre, vala­mint a cigánylakosságra. — Egész biztos, hogy sokat lendít az ügyön, ha több fó­rumot rendezünk számukra — mondta Harangozó Gyula. — Nagy lehetőséget látunk abban, ha a lakóterületen együttműködünk a KISZ vá­rosi bizottságával. Ügy gon­doljuk, jövőre már ifjúsági lakóterületi fórumokat is tarthatnánk, közösen. L. G. Autóforgalmi szakközépiskolai oktatás Szakemberek négy megyének Dél-Magyarország több megyéjében — így Baranyá­ban, Tolnában, Somogybán és Bács-Kiskunban kevés a középfokú végzettségű autó­forgalmi szakember, ezért a pécsi tanács művelődésügyi osztályának és a Volán 12-es Vállalatának kezdeménye­zésére autóforgalmi szakkö­zépiskolai oktatás szervezé­séről határozott a Baranya megyei tanács. Az új fel­adattal a pécsi Zipernovszky Károly Ipari Szakközépisko­lát bízták meg. A Pécsi Volán lesz a tago­zat bázisúéi la lata, amelynek korszerű telepén a teher- és személyforgalmi s a műsza­ki ismeretek elsajátításához, megvannak a feltételek. A szakmai oktatásban a köz­lekedési vállalat legképzet­tebb dolgozói kapcsolódnak be. Az ősszel induló első osztály hallgatóinak fele ba­ranyai, a többi a három, szomszéd megyéből érkező fiatal SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom