Somogyi Néplap, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-15 / 112. szám

Viták rendezése — per nélkül Szakszervezetek 6s a jogsegélyszolgálat Somogybán hetvenöt he­lyen működik vállalati, szövetkezeti, intézményi jog­segélyszolgálat. Gyorsan népszerű lett megyeszerte a dolgozók körében ez az in­gyenes szolgáltatás, és a szakszervezeti munka szer­ves részévé vált. A meg­győzés eszközeivel, megfele­lő jogi tájékoztatással moz­dítja elő a vitás — olykor kiélezett — helyzetek ren­dezését, per nélküli megol­dását, s szükség esetén, föl­lép a szocialista együttélést sértő törekvések ellen. Hányán és milyen témák­kal fordultak tavaly a jog­segélyszolgálatokhoz? Milyen a szolgálat kapcsolata a szakszervezetekkel és a he­lyi tanácsokkal? — erről érdeklődtünk Gaál Tamás­tól, a Szakszervezetek So­mogy megyei Tanácsa köz- gazdasági osztályának mun­katársától. A szolgálatot 1980-ban 4000 esetben vették igénybe a dolgozók. Leggyakoribbak a polgári jogi és a munkajo­gi ügyek — ezek adták az összes vitás ügy 60 százalé­kát —, de sok volt állam- igazgatási témájú, családjo­gi és társadalombiztosítási probléma is. A szövetkezeti lakással, a gépesített Háztar­tással — hogy példaként csak néhány területet említ­sünk — gyakran, adódnak olyan, gondok, amelyeknek a megoldására idő vagy kellő hozzáértés híján a dolgozó nem vállalkozhat, tehát a segélyszolgálathoz fordul. A tulajdonosi viszonnyal kap­csolatban Somagyban igen nagy a forgalma a jogse- gélys zolgálatnak. Noha a per nélküli rende­zés a fő cél, a szolgálatok ellátják a dolgozók képvise­letét a perekben is. Ta­valy ott is nőtt a szerepük. Fejlődött a szakszervezetek­kel kialakított kapcsolat­rendszer és a munkamegosz­tás, ahol viszont előbbre kell lépniük, az a dolgozók által előadott ügyek értéke­lése, a leggyakoribb vitafor­rások megszüntetése. A jog­segélyszolgálat és az szb ugyanis javasolja a vitákat kiváltó téves intézkedések módosítását. Javult az együttműködés a tanácsokkal. A jogsegély- szolgálatok eredményes munkája nyomán mérséklő­dött a tanácsi apparátusra háruló teher, a dolgozók ügyes-bajos dolgainak helyi intézése révén pedig csök­kent a kieső munkaidő, A sok jó tapasztalai mel­lett rossz is akad. A vállala­ti központokban a jogsegély- szolgálatok általában kielé­gítő,an működnék, ámde ez nem mondható el a telep­helyekről — ott a ..kihelye­zett fogadóórák” rendszerte­lenek, esetleg el is marad­nak. Pedig a dolgozók szá­mítanak rá, hogy a megje­lölt időben és helyeken a szol­gálat valamelyik tagja a rendelkezésükre áll. Ha pontatlanságot tapasztalnak, ha időben nem kapnak ta­nácsot vitás ügyeik megol­dására, az semmiképpen nem növeli az egyébként eredményes tevékenység, közhasznú szolgáltatás nép­szerűségét a munkahelye­ken. Befejezés előtt a határállomás korszerűsítése Július 1-től villamos vontatás Gyékényesen Hibajegyzék 120 lakásról Százhúsz lakás garanciális javításaival kell foglalkoznia az idén a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépí­tő Vállalatnak. Valamennyi a kaposvári Búzavirág utcá­ban van. Embersics Sándor­tól, a Tanép igazgatójától kérdeztük meg, hogyan áll­nak a garanciális munkák­kal. — A hibajegyzék alapján folyamatosan végezzük a ga­ranciális felújításokat és a hiánypótlást. Már az építke­zésnél arra törekedtünk, hogy anyagilag is érdekeltté tegyük dolgozóinkat a jobb munkavégzésben. A vállalat­nak ugyanis nem hoz sem­miféle hasznot, sőt veszteség a garanciális javítás, munká­saink ugyanis amíg a htbá­Az Állatforgalmi és Hús­ipari Tröszt a vágómarha- termelés ösztönzésére három típusú felár kifizetését ha­tározta el. Az élőmarhát exportáló üzemek az ez évre meghir­detett exportfelárakon kívül május elsejétől legkésőbb november 30-ig időszaki ex­portfelárat kapnak. Meg kell jegyezni, hogy a, világ­piaci helyzet változásával az időszaki felár módosítására vagy megszüntetésiére no­vember 30-a előtt is sor ke­rülhet. Erről Írásban értesí­tik az üzemeket, az intézke­dés előtt legalább harminc nappal. A felár függ a faj­tától, a minőségtől és az élősúlyt ól. Kétezer forint fel­árat kapnak a legalább 550 kilós bikák után azok a gaz­daságok, amelyek limousin, charolais és ezek magyar tarkáival való keresztezésé­ből származó, extrém, minő­ségű állatot értékesítenek vagonifcételben. Ezer forint felár jár az 570 kilós, ext­rém és I. osztályú magyar tarka bikák után.- Az ext­rém és I. osztályú egyéb faj­ta bikák után 500 kilós súly­ban nyolcszáz forintot, az extrém és I. osztályú üszők után, legalább 450 kilós súlyban, ugyancsak nyolc­száz forintot fizetnek. Az ösztönzés másik fajtája a húsexportfelár. Ez azokat a nagyüzemeket illeti meg, amelyek teihénállományukat és vágómarhateirmelésüíket a következő éviekben ás szintien tartják és évi átlagban leg­alább száz növendékbikát értékesítenek. A hússxport- felárat a .tröszt évenként hir­deti meg; a mostani felárak ugyancsak május elsejétől érvényesek. Fajtától függet­kat javítják, nem végezhet­nek termelőmunkát. — Vannak-é jellemző hi­bák? — A tömítéseknél és a szi­geteléseknél van a legtöbb, ezenkívül néhány épületben átázik a tetőtér és a tűzfal. Ennek okáról vannak felté­telezéseink. de véglegeset csak a budapesti Műszaki Egyetemről érkező vizsgála­tok eredményeinek birtoká­ban mondhatok majd. Azt természetesen nem állítom, hogy valamennyi hibában vétlenek vagyunk, de el kell mondanom: vannak rajtunk kívülálló okok is. Az ajtó- és ablaktokok megvetémede- se, eiglörbülése abból adódik, hogy a készítésükhöz föl­használt fa nem volt elég száraz. Ezeket a hibákat ki­javítjuk, de idővel ikiújul­lenül az 520 kilós növendék- bikák után ezer forint, ugyanennyi az első osztályú legalább 550 kilós húshasznú és magyar tarka bikák után is. Ötszáz forint a felára, a legalább 450 kilós extrém üszőnek és a legalább 470 kilós húshasznú és magyar farka I. osztályú üszőnek. Az export minőségű nö- vendétobiikák mennyiségi és minőségi termelésének növe­lésére az árualapbővítési fel­ár ösztönóz. A felár elnye­résének három feltétele van: az üzemnek éves szinten, leg­alább 100 extrém és eiső osztályú hústípusú vagy ma­gyar tanka növendék bikát kell értékesítenie; tehénál­lományát az 1981. január el­sejéihez képest 1982 végéig tíz százalékkal kell növel­nie; és teliesítenie kell az árualap bővítése céljából kötött, a szerződésekben rög­zített mennyiségi és minősé­git feltételeket. Attól függő­en, hogy az üzem milyen kö­telezettséget, vállal, a felár differenciált lehet. A felárat — attól függetlenül, hogy élő exportra vagy belföldi vágásra viszik az állatokat — az extrém és az első osz­tályú növendék bikáik után fizetik. Ha az állatok szer­ződésben rögzített átlagsúly- nak és minőségi feltételek­nek megfelelnek, a kisterme­lők is kapnak felárat, füg­getlenül attól, hág'/ közvet­lenül vagy a nagyüzem köz­vetítésiével értékesítik-e. A kistermelők a belföldi vá­gásra kerülő extrém és el­ső osztályú növendék bikák után ezer forint húsexport- felárat kapnak. Ez az összeg teljes egészében, • kister­melőt illeti. nak. A legjobb megoldás a műanyag ajtó-ablak volna, viszont az jóval drágább. — Mennyibe kerülnek a vállalatnak a garanciális munkák? — A százhúsz lakás építési költsége 46 és fél millió fo­rint volt, a garanciális költ­sége 132 ezer forint. Egy la­kásra átlag ezeregyszáz fo­rint jut. Kőszegi György, az OTP csoportvezetője elmondta: mivel valamennyi lakást a takarékpénztár értékesítette, hozzájuk szántén sok észre­vétel érkezik a lakóktól. — Általában tíz tételből áll egy-egy hibajegyzék. So­kan panaszkodnak a betonit térelemekre és a tapétára, amely a beázások következ­tében megsérül. Az építőipa­ri vállalat többnyire 4—5 hó­nap alatt végzi el a garan­ciális hibák, kijavítását, majd az OTP ellenőrzi, hogy min­dent elvégeztek-e. Sokan vannak azonban, akik nem a Tanéppel, hanem saját erő­ből vagy kisiparossal hozat­ják rendbe a lakásukat. A kivitelező hajlandó ar­ra, hogy készpénzzel fizesse ki a fölbecsült kárt; van olyan lakás, ahol ez mind­össze 335 forint, s akad olyan is, ahol kilencezerre rúg. Azt azonban tudniuk kell a la­kóknak, hogy ilyen kifizetés esetében az építtető részéről minden garanciális kötöttség megszűnik. A menetrendváltozásról Balogh János, a kaposvári Volán személyforgalmi osz­tályvezetője tájékoztatta la­punkat. Elmondta, hogy az árhatáság feloldotta a helyi közlekedés tarifájának ki­terjesztését gátló megköté­seket, így május 31-,tői Tö- vöcskére is úgy utazhatnak az utasok, mint Toponárra vagy Kaposfüredre. A vitel- díj-szakaszhatár a „Kertba­rát alsó” megállóhely lesz. Addig két forintba, azon túl pedig négybe kerül a jegy. A Töröcskére induló buszok 14-es számmal közlekednek majd, és a járatok is sűrűb­bek lesznek. A következő hónaptól he­lyi járatnak minősítenek há­rom olyan járatot, amely a község és az azonos nevű vasúti megállóhely között bonyolít le jelentős forgal­mat. Ezek: a Jákó község és Jákó-Nagybajom megálló, I Somogyiadon a falu és a Alaposan megváltozott a gyékényesi vasútállomás képe. A szemlélő a válto­zás jeleként elsősorban a villamos vontatást lehetővé tevő felső vezetékrendszer kiépítését látja. A közös ha­tárállomás megnyitása óta tartó beruházások eredmé­nyeként azonban nemcsak az állomás képe változott meg — jelentősen korszerűsödött is. Fényes József, a MÁV Pécsi Igazgatóságának veze- tőhelyettese azt mondta: ha­marosan Gyékényes lesz az igazgatósághoz tartozó állo­mások közül a legkorsze­rűbb. A munka vágánycserékkel kezdődött. Ennek befejezése után láttak hozzá az állo­más villamosításához és a biztosító berendezések kor­szerűsítéséhez. — A villa,mos vontatás feltételeinek megteremtését nemzetközi érdekek indokol­ják. A Jugoszláv Vasutak zágrábi igazgatósága villa­vasútállomás, valamint a Lengyeltóti központja és a vasútállomása közötti busz. E járatokon a viteldíj egy­ségesen két forint lesz, nincs szakaszhatár, és a rendsze­resen közlekedők bérletje­gyet is válthatnak. Hasonló már régóta közlekedik Gyé­kényesen. Egyidejűleg a buszok gyakoriságát is nö­velik. Az új helyi járatok megszervezését a községi ta­nácsok kérték, és létrehozá­sukat az utasok száma fel­tétlenül indokolja. Jelentős újdonságok vár­hatók június elsejétől a ka­posvári helyi közlekedésben is,. A tavaly november else­jei módosítások tapasztalata­it fölhasználva a lépcsőzetes munkakezdés majdnem tel­jes körű bevezetéséhez szük­séges intézkedésekkel ké­szülnek. Teljesen új lesz a vasútállomástól a toponári városrészben a Szabó Pál ut­cáig közlekedő 18-as busa. mosítja a vonalhálózatát. Ez a munka a befejezéséhez közeledik. A határon jugo­szláv mozdonyok viszik és hozzák át a szerelvényeket. Ha a gyékényesi állomáson nem építettük volna ki az elektromos hálózatot, a ha­tár túlsó oldalán is moz­donyt kellene váltani. A Ju­goszláv Vasutak a MÁV-tól kért lehetőséget arra* hogy saját költségére Gyékényes állomás legfontosabb részeit villamosíthassa. A szerződés alapján a munkákat a MÁV villamos-felsővezeték Építé­si Főnöksége végezte. Határ­időre és — az első vizsgá­latok szerint — kifogástala­nul. Az első próbákat újab­bak követik majd, s várha­tóan július 1-ével indul meg a rendszeres villamos vonta­tás Gyékényesen. A vasút tervei között sze­repel a Dombóvár—Gyéké­nyes közötti vonalszakasz villamosítása is. Ha elkészül, Rijekától Budapestig vil­Beállítására a városrész fej­lődése miatt van szükség. A 20/A jelű a 20-as útvonalát hosszabbítja meg, az Agro- ker és az Egyesült Izzó kö­zött. A 7/A a vasútállomás és a húskombinát között utazók kényelmét szolgálja, a 11A pedig csúcsidőben tíz­percenként jár. A Kőszeg utca és a mezőgazdasági fő­iskola között járnak majd a 23-as jelzésű buszok. A 20- asnál és a 6-osnál a reggeli, hatórás műszakkezdés előtt új járatokat indítanak. A hétvégeken, szombat—vasár­nap is több busz megy min­den vonalon — ez már az ötnapos munkahétre való fölkészülés együk eleme lesz. Az utazóközönség az új menetrendi tájékoztatókat — előreláthatólag — május 25- től vásárolhatja meg, a jegy­pénztáraknál. Az utasok ké­nyelmét szolgálja az is, hogy július elsejétől negyedévre szóló, Kaposvárra érvényes lanymozdonyok vontatják a szerelvényeket. A gyékénye- si állomás felsővezetéke úgy készült el, hogy a magyar előírásoknak is megfelel: a hazai villanymozdonyok üzemeltetéséhez is 25 kilo­voltos feszültségre lesz szük­ség. A sínek között most is dolgoznak a szerelők: az új biztosító berendezések bekö­tését, ellenőrzését vég/iK. Az országban elsőként itt szerelik föl a B—70-es típu­sú teljesen automata bizto­sító berendezést. — Üzembe állítása — mondta Fényes József — gyorsítja a munkát és lehe­tővé teszi a váltókezelők lét­számának csökkentését. Az állomás valamennyi váltóját egy központból, gombnyo­mással lehet majd kezelni. Ez a gyorsaság mellett az üzem biztonságát is jelen­tősen növeli: a balesetve­szélyt kizárja azzal, hogy olyan vágányra nem enged vonatot, amelyen akár csak egy vagon is áll. A központi kezelőberende- "zést ezekben a napokban próbálják ki, minden váltót többször is ellenőriznek. Amíg idáig eljutottak, az ál­lomást kábelekkel kellett be­hálózni. A vasúti biztosító­berendezés-szerelőkkel pár­huzamosan dolgozott a pos. ta is: az elektromos felsáv. vezeték kiépítése szükséges­sé tette, hogy a telefonveze­téket a föld alá helyezzék, kábelekben. Ezek az új berendezések teszik a Dél-Dunántúl leg­korszerűbb állomásává Gyé­kényest. Dr. K. I. bérletjegyeket lehet váltani. A megyeszékhelyen ugyanis oly mértékben megnőtt a bérlettel utazók száma, hogy e technikai megoldással is célszerű kímélni az embere­ket a hó eleji fárasztó sor­baállástól. A helyközi köz­lekedésben a 61-es és a 67- es utak új nyomvonala mi­att kissé változik néhány, Kaposvárt érintő járat bér­leteinek és menetjegyeinek az ára. A külföldieket és a Volán idegenforgalmi irodáit érinti a Volán tröszt legújabb in­tézkedése. Az egész országra, a Dunántúlra és a Balaton környéki három megyére szóló — egy, három és tíz napig érvényes — turista- bérletei rendszeresít az ide­genforgalmi szezonra. So­mogybáin a siófoki és a ka­posvári Volán-irodákban vásárolhatnak a külföldiek — forintért vagy konverti­bilis valutáért — ilyen, az érvényesség időtartama alatt korlátlan számú uta­zásra jogosító turistabérle­tet Cs. Xj. A termelés ösztönzésére Időszakos exportfelár Május 31-től Üj helyi autóbuszjára Negyedéves és turistabérlet — Lépcsőzetes munkakezdés A

Next

/
Oldalképek
Tartalom