Somogyi Néplap, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-01 / 101. szám

Lelkiismeret és közéletiség Negyven év az öreg falak között Műszaki és agronómiái ügyeletét tart a KITE A nádudvari lparsaerd ter­melési rendszer nyolc somo­gyi partnengazdasága — köz­tük elsőként a barcsi Vörös Csillag Tsz — már befejezte a kukoricavetést, a többi húszban azonban az ünnepek alatt is dolgoznak a vetőbri­gádok. A következő három napon mintegy háromezer hektáron kerül földbe a mag. A jövő hét elejére a rend­szer teljes somogyi kukorica­vetésterületén — több mint 15 ezer hektáron — szeret­nék elvégezni a munkát. Már két hete befejeződött a 6160 hektárnyi napraforgó vetése. Ez csaknem harma­dával több a tavalyi terület­nél. Jórészt kikelt a cukor­répa, amelyből a gazdaságok a tervezettnél 200 hektárral többet, 1550 hektárnyit ve­tettek. Mindhárom növény áhftja az esőt. A kukoricával egy sok csapadékot hozó május még csodát tehet, s megvaló­sulhat a 6 tonnás hektáron­kénti terv. A napraforgó és különösen a cukorrépa fej­lődését azonban már jóváte­hetetlenül visszavetette aa április középéig tartó 40 na­pos szárazság. A porzó föld­ben a tetemes — a termelést jócskán megdrágító —több­letmunka-ráfordítás ellenére sem sikerült ideális mag­ágyat készíteni, ráadásul nedvesség hiányában a fel­használt növényvédő szerek hatása is romlott. Különösen a répánál egyenetlen a kelés, és jóstehetség nélkül is sejt­hető a későbbi gyomosodás. Sajnos nemcsak a tavasziak, hanem az ősziek is károsod­tak a szárazság napjaiban. Bár a 15 600 hektárnyi őszi gabonából csak 330 hektár­nyi pusztult 1^1 a tél végi fagy és belvíz miatt, a kikelt növények fejlődése nem ad alapot az egy év előttihez hasonló reményekre. A te­rület 40 százalékán ítélik jó-, nak a várható eredményeket a KITE kaposvári alközpont­jának szakemberei. Itt is a májusi időjárás dönt végleg arról, sikerül-e majd beta­karítaniuk a tervezett 4,2 tonnás átlagtermést. Az időjárás — bármilyen Is — el kell fogadnunk, nem úgy a talán ennél is több fejfájást okozó anyagellátás­beli fogyatékosságokat. 4800 tonna nitrogén műtrágya hiányzik a somogyi földek­ből, t ennek harmada a KI­TE taggazdaságaiban! A hiány külkereskedelmi hi­bákkal is összefüggő oka sejthető, csupán az nem, hogy honnan szerezzék be most a tsz-ek az égetően hiányzó, s főként a kukori­catermést kockáztató »kin­cset«. E kifejezés csupán ak­kor találó, ha az anyag na­pokon belül megérkezik az üzemekbe, később ugyanis már hiába. Az alkatrészhelyzet sokad­kaposvári alközpontja \ szőri megemlítését az indo­kolja, hogy épp a hazai gyártású alkatrészekből leg- krónikusabb a hiány, miköz­ben gond nélkül szerezhető be az, amit tőlünk 2000 ki­lométernyire gyártanak. Rá­ba légszűrőt vagy Sebesség- Váltó alkatrészt a legdör- zsöltebb anyagbeszerzők sem láttak, s az ugyancsak hazai gyártású és a vetés minősé­gét meghatározó fotocellák beszerelése is több helyen kényszerűségből maradt el. Mindkét említett példa ar­ra utal, hogy a termelés mai szintjén egy viszonylag ki­sebb anyagellátási gond is tetemes károkat okoz... Figyelemre méltó hír, hegy a rendszer keretében termel­hető növények köre bővült .Ez évben már burgonyater­mesztési technológiát Is ad a KITE. Elsőként épp a nö­vény termelésében nagy ha­gyományokkal rendelkező barcsi tsz lépett a rendszer­be 460 hektárnyi burgonyá­val. öt másik gazdaság is jelezte belépési szándékát. A barcsi lesz egyébként a kör­zet bázisgazdasága, ahol már megkezdték egy bemutató tenyészkert kialakítását. Végül tájékoztatásként em­lítjük meg: az ünnepek alatt folyamatos műszaiki és agro­nómiái ügyeletet tart a KITE kaposvári alközpontja. B. F. Munkatársaik, barátok — vele csaknem egykorúak és egészen fiatalok, olyanok, akik most kezdték ezt a pá­lyát, s akik már hosszú éve­ket töltöttek el itt — állnak a szobában. Virágcsokrok, egy-egy koccintás. A Kapos­vári Járásbíróság elnöke, dr. Mozsgay Gésa búcsúzik munkatársaitól, abban a szobában, ahova 1940. októ­ber . 29-én lépett -be először. Akkor már tudta, hogy egyetlen cél irányíthatja az életét: az igazság keresése. Az ünneplés percei után nehezen indul a beszélgetés, de aztán egymást félratolva rohannak elő az emlékek. — 1936-ban kezdtem az egyetemet, ötszázan vágtunk neki, s négy év múlva nyol­cán áUamvlzsgázfcunk. A mi családunkban nincs hagyo­mánya ennek a pályának. Apám iparosember volt, még 1928-ban meghalt, édesanyám nevelt. Az egyetemet kitün­tetéssel végeztem, majd be­adtam pályázatomat, és je­lentkeztem a Pécsi Ítélőtáb­la elnökénél. Októberben pe­dig ebbe a szobába léptem: itt kaptam állást, ebben az épületben. A megyei tör­vényszéken töltöttem fogal­mazói időmet, aztán 1951-ben a Kaposvári Járásbíróságra kerültem: két év múlva el­nökhelyettes, majd 1957-ben a járásbíróság elnöke let­tem. — Hogy miért választat­tam éppen ezt a pályát? — Bicskén felavatták az ország legkorszerűbb öntödéjét' Ax ország legkorszerűbb precíziós öntödéjét avatták fel csütörtökön Bicskén. Az MMO Automatika Művek Gáaautamatika Gyárába a A 120 millió forint értékű be­ruházással épült üzemet Littvai István ipari minisz­terhelyettes adta át rendel­tetésének. Az új öntöd« — svéd licenc felhasználásával — két év alatt készült el. Üzembe állításával évente 110 tonna mennyiségű alu­mínium és színesfém öntvé­nyeket, alkatrészeket állít elő, nagy pontossággal. A formázó robotgépekkel és vákuum-öntő-berendezési el itt készülő alkatrészek alig igé­nyelnek utólagos megmun­kálást. Az MMG Automatika Művek Bicskei Gyára a leg­szigorúbb műszaki előírá­soknak is eleget tesz és a 2 grammostól 60 kilós súlyú acél és színesfém adagokból nagy sorozatú alkatrészeket gyárt a finommechanikai, a műszer- és híradástechnikai, valamint az olaj- és gázipar számára. Hárman emelik a jókora motoralkatrészt.' Az ellenke­ző oldalon Deák Lajos bri- gádvezető vasrúddal a kezé­ben irányítja a helyréi Resz­téit. Mindenütt serényen dolgozó embereket láthatunk a hetesi Vikár Béla Terme­lőszövetkezet gépműhelyé­ben. Deák Lajos alakulástól ve­zetője a tizenkét tagú Bánki Donat gépszerelő brigádnak. Feladatuk a szövetkezet 35— 40 millió forint értékű gép­állományának a rendben tartása; a vető-, az "arató- és a kü­lönböző munka­gépek, pótkocsik felkészítése az évi feladatokra. — Brigádunk egyik vállalása a gazdaságos mun­ka. Ha olyan al­katrész törik el, kopik meg, ame­lyet házilag is elő­állíthatunk, meg­csináljuk ma­gunk, hogy ne kelljen újat ven­ni. S ha soka­sodnak a feladatok, akkor nem nézzük az órát, mennyi van még vissza a munka­időből, hanem dolgosaink, hogy kora hajnalban indul­hassanak a gépek. Ha kell, mi is gépre ülünk: vetünk, kombájnolunk. Azt csinál­juk, ami a legfontosabb, mert ez a mi érdekünk is. Jó érzéssel hallgatom az erőteljes, koránál — 59 esz­tendős — lényegesen íiata- labbnak látszó, a munkáról, az alkotás öröméről szépén beszélő embert. — Az eredeti szakmám kovács volt. Nevelőapámtól tanultam ezt a mesterséget Jutában, ahol ma is élek. 1960-ban Biatorbágyon elvé­geztem a mezőgazdasági gépszerelő tanfolyamot, at­tól kezdve ezen a területen munkálkodom. Dolgoztam a kaposváiú gépállomáson, s most már hosszú évek óta itt vagyok a szövetkezetben, két esztendő múlva pedig nyugdíjba megyek. Ám sze­retnék akkor is a társada­lom számára hasznos mun­kát végezni. A tenni akarás, a. munka­szeretet sarkallta akkor is, amikor kis unokájáért, Mó­nikáért ment a julai óvodá­ba, s látta, hogy az aprósá­goknak nincs megfelelő fe­dett helyük. Elhatározta: se­gítenek ezen. A brigádnak nem kellett sokat magyaráz­ni, ment mindenki szívesen. Szabó Gyula — noha csom- bárdi — szintén ott volt sza­bad szombatján, meg ami­kor ideje, munkája engedte. Farkas József, Makó István és a többiek is készségesen dolgoztak, így hamar elké­szült a fedett terasz. , Amikor pedig Szabó Gyu­la szólt, hogy a csombárdi művelődési házhoz kellen« hasonlót csinálni, mentek, s ott is elkészítették. — Az idén Hetes fejlődé­séért brigádunk 1000 óra társadalmi munkát vállalt. Az iskolai sportpálya esti világításához elkészítjük és fölállítjuk a vasoszlopokat. S ha jönnek valamelyik óvodá­ból. a7 Iskolából, hogy játé­kot, virágtartót kell készíte­ni, javítani, azt is megcsi­náljuk. Az apróbb munkát nem jegyezzük, annyi van belőle... Két fiatal társával — Gyura Kálmán és Sdrrti Ist­ván szerelőkkel — egyedül végezték el a termelőszövet­kezet új gépműhelyének ösz- szes lakatosmunkáját. — Egyike azoknak az em­bereknek, akik fegyelmezet­ten, a fiatalokat is nevelv«, példát mutatva dolgoznak. Nincs olyan munka, ame­lyikben ne lehetne rá szá­mítani — mondja Jakoda Gyula műhelyvezető. Deák Lajos csaknem há­rom évtizede, 1953-tól kom­munista, tagja a községi pártszervezet csúcsve/.et ősé­gének, s Jutában most már harmadik cikluson keresztül tanácstag. Négy esztendeje érdemelte ki a Mezőgazda­ság kiváló dolgozója, tavaly pedig a hetesi tanácstól a Kiváló társadalmi munkás kitüntetést. Ha valamelyik községben parkosításról, fa­ültetésről vagy más, a lakos­ság kulturáltabb életkörül­ményeit szolgáló feladat el­végzéséről van szó, a Bánki Donát brigádot mindenkor megtalálni, Deák Lajossal az élen. Ott voltak brigádtár­suk, Csapó László épülő he­lesi házánál is, ásták az ala­pot, emelték a betongerendá­kat. — Miért csinálja? — Azért, hogy a falumba- lick úgy emlékezzenek majd rám, s úgy beszéljenek bri­gádomról, hogy olyan közös­ség ez, amely mindenkor szívesen tevékenykedik má­sokért. S ha valamennyien összefogunk egymásért, ak­kor szebben és jobban élhe­tünk. Bízom abban, hogy példánkat az utánunk jövő nemzedék, a felnövekvő fia­talok is követik! Szalai László A BALATONMÄRIAFÜRDÖ és vidéké A fesz pályázatot hirdet az alábbi. — nyári idényben üzemelő — szabad kasszás vendéglátó és bolti kiskereskedelmi egységek vezetői és vezetőhelyettesi állásaira 32. sz. élelmiszerbolt, Balatonmária-alső 68. sz. ajándékpavilon, Balatoni enyves 30. sz. büfé, Balatonfenyves 62. s*. büfé, Balatonfenyves Melegkonyhás üzleteinkbe konyhai kisegítő személyzetet is felveszünk. Jelentkezni személyesen vagy Írásban — az eddigi működés és szakképzettség feltüntetésével — az áfész személyzeti vezetőjénél lehet. Személyes jelentkezés vagy egyéb információ ügyében hétfőtől péntekig, 8—16 óra között állunk az érdeklő­dők rendelkezésére. Címünk: Balatonmáriafiudó, Keszeg u. 16. (57364) felel kérdéssel a kérdésre. — Voltak bíró ismerőseim, tetszett a munkájuk. Az, hogy á bíró csak a törvény­nek kell engedelmeskedjen, a törvények és a lelkiismereté szerint kell cselekednie. — Melyek voltak a legne­hezebb évei? — Az ötv«ne* évek. Ami­kor nem volt könnyű em­berséges embernek maradni. Egy-egy ideológiai tévedés is nehezíthette a munkát. Té­vesen ítélték meg a mi pá­lyánkat is. Ügy találták, ndnea szükség utánpótlásra sem. Természetesen később megváltozott a helyzet, minden a helyére került.­— Es élet» legszebb évei? — Szintén as ötvenes évek. Bűn tetőbíróként dol­goztam, nagy ügyeket bíztak rám. Betörők, tolvajok áll­tak a bíród emelvény előtt, súlyo* bűncselekmények terhelték őket. Aztán 1953- tél három évig a fiatalkorú­ak bírája lettem. Ezzel kap­csolatos a legcmlekezetesebb ügyem is, amelyet 1953. ja­nuár 6-án tárgyaltam. Egy gyermek állt előttem, akit nevelőintézetbe utaltam. Az édesanyja a folyosón köny- myezett. Még az ülnökök i* meghatódtak a gyermek tör­ténet«!. Később a nevelőin­tézetben is találkoztam ve­le. Majd évek teltek el, é» egy mosolygós asszony jött felém a folyosón. A fiú édes­anyja megköszönte, hogy se­gítettem embert nevelni a gyermekből. Az intézetben elvégezte a középiskolát, és éppen akkor készült az egye­temre. — Ebben az Időszakban »ok kapcsolatot építettem ki, men t a bíró kapcsolatok nél­kül nem élhet. Igyekeznie kell, hogy minél több ta­pasztalatot gyűjtsön, minél több ember véleményét is­merje meg. Csak így dönt­het konkrét ügyekben. — A bíró is a vádlott kö­zött is kialakul valamiféle kapcsolat? — Biz természete« Meg kell ismerni az embert. Nem elég, hogy jártaink legyünk a jogtudományban. Ismerjük a törvényeket, rendeleteket. At kell élni az ügyet, meg­ismerni a vádlott lelkivilá­gát. Engem mindig ez sar­kallt. Egyszer, még jegyző koromban, az egyik bírósá­gi dolgozó a szememre ve­tette: „Jegyző úr soha n«m lesz jó bíró, mert túl sokat foglalkozik a vádlottakkal.” En viszont úgy éreztem, hogy ezt kell tennie egy Jó bírónak' Tolvaj és tolvaj között hatalmas a különb­ség. I,ehet, hogy mindegyik egy zsák szenet lopott, ám az egyik azért, hogy kará­csony este meleg szobája le­gyen a családjának, a másik pedig azért, hogy eladja, és a kocsmába vigye az árát... — Tehát nagy a különb­ség bűnös ét bűnös között. — Az sem biztos, hogy aki ide kerül, az mind bűnös. A bírói munkában az ártatlan­ság védelme élő valóság. Mindent el kell követnünk, hogy meggyőződjünk róla, válóban az igazi bűnös fe­lett ítélkezünk-e. Egy ízben két fiú állt előttem. Beis­merték, hogy pincéket törtek fel. Engem azonban ez még nem győzött meg, mert úgy éreztem, a beismerés és a bizonyítékok között valami ellentmandá» van. Már-már ott tartottam, hogy rájuk ri- pakodom: miért hazudjék a bűnösséget. Akikor jött a rendőrségről a telefon: el­fogták a valódi tettest. A bírónak tehát kutatnia kell, átélni, amit tesz, és ez — mi tagadás — egy kicsit megvi­seli. De a közömbös bíró nem bíró! — Beszéltünk már a köz- él etiségről... — A bíróság elnökének mimikája nem ér véget ak­kor, amikor kilépett az épü­letből. Tanácstagként állan­dóan az emberek között él­tem. A TIT városi elnök« vagyok, a tagja a HNF vá­rosi bizottságának, valamint a megyed azervecset jogi és közgazdasági bizottságának. A várossaépitő egyesületnek a jogtanácsosa vagyok, és úgy tervezem, hogy bekap­csolódom a szakszervezeti jogsegélyszolgálatba is. — Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjas éveket sem tölti majd tétlenül. — A sémi t,tevést lehetet­lennek tartom Azt hiszem, egy emberinek az a halála, ha nem dolgozik. Minél idő­sebb valaki, köteles annál jobb minőségű munkát vé­gezni. így természetes, hogy kevesebbet dolgozhat, de nem ülhet tétlenül. Az elnjúlt negyven év alatt többször kapott kitün­tetést, jutalmat. Amire a legbüszkébb —■ hiszen ez volt az első —, az a béke- mozgalomban végzett tevé­kenységéért kapott avanyjel- vény. Aztán a Munka Ér- deimwid bronz fokozata, a Tegyünk többet Somogyért!, a Kiváló társadalmi munkás és a HNF-mozgalom kitün­tető jelvénye következett Kétszer veheti« át az igaz­ságügyi tönssgárdajeJvémy arany fokozatát, és most, nyugdíjba vonulása alkalmá­ból a Munka Érdemrend arany fokozatát! — Nehés elmen,ni Innen, végül 1» negyven év, ezek között a falak között... Em­berek nőttek föl mellettem. Most rövid pihenést terve­zek, mielőtt újra. dolgozni kezdenék. Olaszországba Utazom Már háromszor ne­kivágtam, de az utolsó perc­ben mindig közbejött vala­mi. Talán most sikerül — mondja búcsúzéul, amikor szobája ajtajáig kasér. Addig a küszöbig, melyet 1940-ben lépett át először, Dán Tibor vadAsztArsasagok, sportvadászok, FIGYELEM ! Balaton (enyvest Ipareikkboltunkba" (7-e* mű Út melletti vadászati felszerelések, ajándéktárgyak árusítását megkezdtük Gumicsizmák, vadászclpők, mellények, agancsalátétek és egyéb eszközök bő választékával várjuk vásárlóinkat, ÁFÉSZ balatonmariafürdo (57604) Hiányzik a nitrogén Az ünnep alatt is vetnek Izer óra a faluért

Next

/
Oldalképek
Tartalom