Somogyi Néplap, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-08 / 106. szám

Kitüntetés a legjobbaknak Mérlegen a végzett munka ^ * % Kibővített ülést tartott a KPVDSZ megyei bizottsága A választások óta végzett munkáit értékelte a KPVDSZ megyei bizottsága tegnap dél­előtt az SZMT székházába összehívott kibővített ülésén. Az elnökségben helyet fog­lalt Vészi Lászlóné, a KPVDSZ titkára, és dr. Mül­ler Lajos, az SZMT titkára. Temesi József né megyei titkár számolt be az egyéves tevékenységről. Elmondta, hogy kiemelten foglalkoztak a vállalatok, az áfészek gaz- dálkoidásának szakszervezeti eszközökkel való segítésével Több alkalommal is értékel ték a munkaversenyt. Véle ményiük szerint a tavaly be vezetett úgynevezett előpá- lyázati forrna nem talált sok követőre a megyében. Még mindig sok a tartalék-az újí- tómozgalom föllendítéséberL A KPVDSZ megyei bizott­sága részt vett a VI. ötéves és a hosszú távú ágazati ter­vek kidolgozásában, s erről -testületi ülésen alakította ki a véleményét. A KPVDSZ kongresszusának szellemé­ben az eddiginél jobban meg kívánják követelni a dolgo­zókat védő törvények, a kol­lektív szerződés, a munkaévé- delm'i, a munkaügyi szabály­zat betartását, a szociális tervek teljesítését, A megyei bizottság eddig is megkülön­böztetett figyelmet fordított a bérek és a jövedelmek ala­kulására. A tapasztalatok sze­rint nagy az eltérés a bérfej­lesztési tervekben, így a me­gyei bizottság bérbizottsága megvizsgálja az alacsonyra tervezett bérfejlesztések okait Kevesebb lesz a szerződéses járat Ésszerűbb munkásszállítás összehangolják a személy­es a teherfuvarozási felada­tokat a somogyi építőválla­latok és -szövetkezetek. Munkásszállító járműveik a megye különböző részeiről indulnak, sokszor több vál­lalaté ugyanazon az útvona­lon. A társaság koordinációs irodája az érdekelt vállala­tok szállítási szakemberei­ből alakított munkabizottsá­got a fölösleges párhuzamos­ságok kiküszöbölésére. Happ Antal Irodavezető hangsúlyozta, hogy az eddi­ginél feltétlenül nagyobb együttműködésre van szük­ség. Ez alapvetően nem érin­ti a munkába járók kényei-' mét, hiszen a társaság tag­vállalatai az egységes mun- kaídőbeosztás kialakítására törekednek. Az építőválla­latok munkásszállításában természetesen csak az állan­dó munkahelyekre, állandó útvonalon közlekedő járato­kat lehet számba venni. Győri László, a szállítási munkabizottság vezetője el­mondta, hogy a Tanácsi Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat 56 millió forintos évi szál­lítási-rakodási költségéből 10,5 milliót a személyszállí­tásra fordított. A SÁÉV-nél a hetvenmilliós fuvarkölt­ségből mintegy kilencmillió forintot tesz ki ez az összeg. Más építővállalatok és szö­vetkezetek képviselőinek hozzászólásaiból is az derült ki, hogy átlagosan az évi árbevétel két százalékát te­szi ki a személyszállítás költ­sége. A Volán április elsejé­től új tarifát alkalmaz szer­ződéses járatain, mely a két legjobban érintett vállalat­nál, a SÁÉV-nél és a Tan- ép-nél mintegy harminc­harmincöt százalékos költ­ségnövekedést okoz. E két ok, valamint a tér­ben és időben egyaránt meg­figyelhető párhuzamosságok már közvetlenül a munka- bizottság megalakítása előtt tárgyalásra késztették a Délviép, á Közúti Építő Vál­lalat, a Tanép és a SÁÉV szállítástervezőit. A négy cég szakemberei kicserélték egymás között vállalataik csoportos személyszállítást végző járműveinek menet­rendjét. Ebből kiderült, hol vannak üres helyek és zsú­folt járatok. A négy válla­lat összehangolta a kisebb létszámot érintő utazási igé­nyeket: így május 15-től a SÁÉV buszán utazik a Dél­viép tíz dolgozója Kadarkút- ról Kaposvárra, valamint ä tanácsi építők hat munkása Nagyberényből Siófokra. A Tanép tíz SÁÉV-est visz Ádóndról Siófokra, és ha­sonlóan együttműködik a Délviép-pel. Ezekkel az in­tézkedésekkel elérték, hogy a Délviép-nek nem kell já­ratot indítania a kadarkút- kaposvári vonalon. A követ­kező lépés a kisebb szerve­zetek bevonása lesz. Az már most látható, hogy július elsejétől keve­sebb autóbusz kell a jelen­legi munkáslétszám szállítá­sához, és ez már közvetlenül kimutatható megtakarítást jelent. Így a Volán is vég­rehajthatja a szerződéses já­ratok némelyikének már régóta esedékes kiselejtezé­sét, a felszabadult jármű­vekkel pedig a megye sze­mélyközlekedési gondjait enyhítheti. Változást jelent az Is, hogy míg eddig a Volán rendelkezett a bérbeadott bu­szok szabadon maradt he­lyeivel, ezeket most a bér­ibevevő hasznosítja, és, a vállalatok egymás között számolnak el. A koordinációs iroda mel­lett működő szállítási mun­kabizottság idei programjá­ban a teherfuvarozási és a rakodási tevékenység érté­kelés« is szerepel, b Cs. L. A megyei bizottság mun­kájának középpontját», az alapszervezetek segítése, az új munkamódszerek kere­sése került a választások óta. Jónak bizonyult az a módszer, hogy a gazdasági vezetőket és az szb-titíkáro- kat időnként közösen készí­tik föl a tennivalókra. A megyei bizottság figyel­me a választás óta az alap- szervezetekre, vezető testü- leteifcre irányult. — minden­ben segítették, bátorították, ösztönözték őket. Megálla­pítható, hogy pezsgő, eleven az élet az alapszervezetek többségében, a megválasztott tisztségviselők többsége al­kalmas vagy alkalmassá te­hető a nagyobb feladatok megoldására. Az egyéves szakszervezeti tevékenységről szóló beszá­molóval — mint Végvári Jó­zsef, Tóth Istvánná, Verseghy Erzsébet, Ott József felszóla­lása bizonyította — a jelen levők egyetértettek. Vészi lászlóné, a KPVDSZ titkára elismeréssel szólt ar­ról, hogy a somogyi szak- szervezeti szervek eleget tet­tek feladatuknak, jól érzé­kelték: most elsősorban a gazdasági munkát segítő te­vékenység áll a középpont­ban, s a legfontosabb az üze­mi demokrácia kibontakoz­tatása, az érdekvédelem. Nagy elismeréssel beszélt arról is, hogy középpontba állították a szakszervezeti alapszervezetek segítését. A felszólalása végén megkö­szönte az eddig végzett mun­kát minden szakszervezeti bizottságnak, tisztséigvise- lőnek, aktivistáknak. Az aktívaülésen Vészi Lászlóné kitüntetéseket adott át a kiemelkedő munkát vég­zőknek. A Szakszervezeti munkáért kitüntető jelvény ezüst fokozatát kapta Ott Jó­zsef, az. élelmiszer-kiskeres­kedelmi vállalat munkaügyi döntőbizottságának elnöke, Bogdán József, a szárszói éfész szb-titkára, Farkas Ti­bor, az élelmiszer-kiskeres­kedelmi vállalat szb-titkára. Ezen az ünnepségen, illetve a munkahelyeken huszon­ötén kapták .meg a Szakszer­vezeti munkáért oklevelet, tízien pedig a KPVDSZ'em­lékplakettot. Dr. Nagy Gyu­la, a KPVDSZ megyei elnö­ke meleg szavakkal mondott köszönetét minden kitünte­tettnek az eddig végzett munkáért. L. G. Barcsi bélyegző az igazolványban A legjobb adottságú „erdészképzo” Az egykori kastélyépület igencsak „féldúltan” várta a minap a látogatókat Közép- rigócon: a nemrég még ön­álló szakmunkásképző isko­laként működő intézmény irodáiban szociális helyisé­geket alakítottak ki, a taná­riba hordták össze a végle­ges élhelyezésre váró búto­rokat ... Odakint azonban nyoma sem volt a fölfordu­lásnak: a fiatalok gyakorlati oktatását zavartalanul vé­gezték a műhelyben, a tan­pályán. Ideális környezetben ta­lálható a Barcsi Erdészeti, Vízépítési és Vízgazdálkodá­si Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézet közép- rigóci részlege. Köröskörül erdő, s az épületeket köz­vetlenül körülvevő térségen gondos kezek munkája lát­szik. A gyerekeknek saját csemetekertjük vau — nem­rég fejezték be a fenyőmag­vak vetését. Az'utóbbi idő­ben megváltozott itt valami: az oktatási formában is, az épület belső elrendezésében és rendeltetésében is — er­ről beszélgettünk Farkas Andorral, a gyakorlati okta­tás vezetőjével. — Nem oktató vagyok, ha­nem erdőmérnök — mond­ja, s mindjárt meg is ma­gyarázza: — A közös tanári kar egy része vízügyi szak­emberekből áll, általános tárgyakat tanító tanárok is vannak itt, meg hat erdő- mérnök. A hat közül .öt ok­tat. A barcsi iskolában er­dészeti szakközépiskolai és szakmunkásképzés is folyik. A tanulók szakmunkás-bizo­nyítványt kapnak erdőmű­velő, fakitermelő szakmából, képesítést a vegyszeres nö­vényvédelemre, a targonca- és darukezelésre, illetve traktorvezetésre. Az itt vég­zett szakmunkások tehát az erdőművelés és -gazdálkodás minden területén alkalmaz­hatók, az üzemekben sajnos, többnyire csak a motorfű­rész kezelését bízzák rájuk. Az oktatás legfiatalabb ága az iskolában a szakkö­zépiskolai képzés. Az idén indul az első negyedik osz­tály, tehát jövőre adják ki az első érettségi bizonyít­ványt, amelynek „alapján” később például technikus- minősítést szerezhetnek Sop­ronban. — A középiskolai tanulók az érettségivel együtt lő­* Korlátozott építési lehetőségek A Balatonra már régen ki lehetett volna tenni a »meg­telt« táblát. Hogy miért nem került ki korábban? Talán azért, mert nem hittük el, hogy a túlzsúfoltság alapve­tően veszélyezteti a Balatont. A kormány 1013/1979 (VI. 20.) számú határozatával jó­váhagyta a balatoni üdülő­körzet regionális rendiezési tervét. A terv célja »-egy sú­lyosan károsult, rohamosan romló és korszerű üdülésre felhasználható szabad terüle­tekkel nem rendelkező, sőt nagymértékben túlzsúfolt üdülőkörzet orvoslása és re­konstrukciója-«. A terv végrehajtását intéz­kedési programok ütemezik. A környezet terhelhetőségét most már nemcsak az egyé­ni érdek, hanem a táj meg­őrzésére és az üdülési funk­ciók zavartalan kielégítésére való törekvés is meghatároz­za. A cél tehát a még. meg­maradt természeti adottsá­gok, értékek megőrzése, a természet megzavart egyen­súlyának helyreállítása. Meg kell tanulnunk együtt gondolkozni, közös nyelven beszélni és cselekedni. Ideje megtanulnunk; hogy a »miénk« többet jelent, mint az »enyém«. A Balaton vala­mennyiünké. A Balaton-parti települése­ken szigorú építési tilalmi intézkedések érvényesek. Ti­lalmi területté váltak a par­ti sávok. Így nevezzük a parttól 30—150 m-en belüli területeket,, melyeket később összefüggő zöldfelületté kell átalakítani. Itt helyezkednek el majd a jövő strandjai, parti sétányai. Kijelölték az Úgynevezett rekonstrukciós területeket is, ezeken szintén építési tilalom van. Itt ala­kulnak ki a jövő korszerű településközpontjai, alköz­pontjai, itt épülnek fel az üdülési funkciókhoz kapcso­lódó ellátó-szolgáltató egy­ségek, a sport, a játék, a szórakozás iránti igényeket kielégítő intézmények. Építési korlátozások van­nak érvényben — a tó vízmi­nőségének védelmére a szennyvízcsatornával el nem látott üdülőterületeken. Üj lakóház építésére is csak az erx'e kijelölt övezetekben, és zárt rendszert szennyvíztá­roló megépítésével egyidejű­leg kerülhet sor. Az üdülők építésére ren­delkezésre álló szabad terü­letek szinte mind*nütt el­fogytak. Néhányan azonban a központi i’exidelkezések ki­játs sásának lehetőségét kere­sik. Nyax-alókat építenek föl, de lakóházként kéxmek rá engedélyt. A lakásépítés en­gedélyezésékor vizsgálnunk kell a’Hulajdonszerzési jogo­sultságot, de ez » Balaton mellett níár kevés. Megfonto­landó lenne — a budapesti gyakorlat mintájára — a Ba­laton-parti településeken is kikötni az építési engedély feltételeként a legalább 5 évi állandó ottlakást. Ezzel megelőzhetnénk, hogy az üdülési igények kielégítésére lakóházak épüljenek, és a la­kásépítést megillető kedvez­ményekben részesüljenek olyanok, akik erre nem szo­rulnak rá. Sok szó esik arról, hogy az építési ügyintézés lassú, és gyakran töí'vényessége is ki­fogásolható. Ez így igaz. Ar­ról azonban már kevesebbet hallunk, hogy a hatóságok­nak nemegyszer van dolguk fegyelmezetten állampolgá­rokkal, akik nem, vagy csak nehezen értik meg, hogy nem épülhet föl minden ott és úgy, ahogy azt szeretnék. Sokan engedély nélkül, vagy attól jelentős eltéréssel épít­keznek. A hatóságok ilyen­kor fennmaradást engedé­lyeznek, és magas bírságot szabnak ki, vagy bontatnak. A 'Balatoni üdülőköi'zetben rend csak akkor lesz, ha a lakosság, a társadalmi szer­vek és a’hatóságok felelős­séggel és együttesen lépnek föl a központi rendelkezések végrehajtása érdekében. Tudomásul kell vennünk, hogy további férőhelyfej­lesztésre a Balaton mellett már nincs lehetőség. A tér­ség optimális befogadóképes­ségét 2010-ig a jelenlegi 790 ezer fős csúcsnépesség he­lyett a regionális terv 780 ezer főben, az üdülőhelyeken a jelenlegi 395 ezer helyett 370 ezer főben határozta meg. A tervezett népességcsökken­tés pontos helyeit a készülő általános rendezési tex-vek településenként jelölik ki, el­sősorban a parti sávon és a rekonsti*ukciós területeken. Közös érdekünk, hogy eze­ken a területeken ne épüljön föl semmi. Mód lesz viszont a foghíjtelkek beépítésére, illetve a lebontott üdülők helyén újak felépítésére, ter­mészetesen nem az abszolút tilalmi területeken. Dr. Fazekas Sandámé a megyei tanács osztályvezető-helyettese fegyver viselésére is jogot kapnak, ha megfelelnek a követelményeknek. Az isko­la sörétes vadászpuskákat vett, az engedély is megvan, s a negyedikesek elméletben, gyakorlatban egyaránt meg­ismerkednek a vadászat tudnivalóival. A végzett er­dészek ezzel, persze, nem szereznek jogot a vadászat­ra, csupán a dúvadirtásra, a területek védelmére. A Dunántúl minden ré­széből érkeznek hallgatók Barcsra, illetve Középrigóc- ra; a szakközépen levelező tagozat is működik. Az idén kezdődött itt — a szombat- helyi iskola kihelyezett tago­zataként — a vadász, vadte­nyésztő szakmunkások két éves képzése: az első évfo­lyamon tizennyolcán sajá­títják el a tudnivalókat, va­lamennyien hivatásos vadá­szok, akiket a munkáltató­juk kötelezett a szakképesí­tés megszerzésére. Az okta­tók egy részét a helyi isko­la adja, a szaktárgyakat meghívott Mavosz-előadók tanítják. — Az ország különböző részén tartott motorfűrész­kezelői tanfolyamok záró­vizsgáin mindig ott van va­laki a bizottságban a bar­csi iskolától. De nemcsak a vizsgabizottsági jelenlét fon­tos: a mi iskolánk bélyeg­zője kerül az újdonsült .mo­torfűrész-kezelők személyi igazolványába — bárhol lakjanak is —, a szakmai végzettség igazolásaként. Hallottuk, tapasztaltuk: gazdag gépparkjuk révén a magvetéstől ' a bútoranyag készítéséig minden munka­folyamat gépesítését bemu­tathatják, tehát minden mű­szaki feltétel megvhn a mi­nőségi képzéshez. Ilyen jó adottságai nincsenek egyik testvérintézményüknek sem. — S ez főként a rigód szaíkmunkás képző „hozomá­nya”, az itteni fölkészültség eredménye. Innen ered az a dicséretesen jó munkakap­csolat is, amelynek kereté­ben sok segítséget kapunk a középrigóci erdészettől, a Somogyi Ex-dő- és Fafeldol­gozó Gazdaságtól. A rigóéi épületben mosta korábbi tantermek csen­destanulásra szolgálnak: itt már nincs rendszeres okta­tás, csak a tanműhelyekben és a tanpályákon. Az egyko­ri kastélyban a szakmunkás- képző három osztályának tanulói laknak, meg az elsős szakközépiskolások.. Autó­buszok — az egyik az isko­láé, a másikat a Volántól bérelték — viszi-hozza a gyerekeket az oktatás helyszí­ne és a szálláshely között, de Bai’cson épül már az új kollégixim, amely az iskol4- hoz közelebbi és kényelme­sebb elhelyezést teszi lehe­tővé. * Herncsz Fercno

Next

/
Oldalképek
Tartalom