Somogyi Néplap, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-06 / 104. szám
Bemutató pénteken SzuBek Ruy Bias újra színre lép Az ököl rossz fegyver Babarczy László, Spindler Béla, Básti Juli, Máié Gábor Amikor az 1947-es francia filmváltozatot — néhány év késéssel nálunk is bemutatták, valóságos Jean Marais- láz tört ki. Victor Hugo A királyasszony lovagja — Ruy Bias — című drámáját pedig sorra tűzték műsorukra a magyar színházak. 1956- ban Vámos László rendezésében a Madách Színház, Darvas Ivánnal, Gábor Miklóssal és Tolnay Klárival a főszerepekben. 1958. január 10-én a kaposvári Csiky Gergely Színház Spook György rendezésében; a főbb szerepeken Veszeley Mária, Tallós Endre, Ruttkay Ottó, Homokay Pál, Loránd Hanna, Horváth Sándor és Fillér István osztozott. Pécsen 1959-ben, Miskolcon és Kecskeméten 1960-ban, Békéscsabán. Szolnokon és Debrecenben 1961-ben, Győrben 1962-ben tűzték műsorra a „kasszasikert”. Most pénteken tetszhalott! állapotából támad életre a dráma, ismét a kaposvári Csiky Gergely Színházban. Babarczy László, a társulat igazgatója rendezi Victor Hugo 1838-ből keltezett romantikus művét. Romantika, romantikus; szavak a roman szóból, a regényből... Először a XVII. századi Angliában mondták ki: „romantikus”. A francia nyelvben szintén a XVII—XVÍII. században nyer értelmet a szó, kalandos történetre, festői tájra mondják. Hamarosan művészeti irányzat jelölésére használják szemben a „classigue” irányzattal. A romantikusok a nemzeti múltból — főként a középkorból — merítették a témát a korlátlan művészi szabadság, az eredetiség szellemében. A klasz- szikus formát, verselést dicsőítők az antik művészetet tekintették modellnek Gyerekek a színpadon A gyakorlóiskola műsora Ünnepi est. A fölkészülés Lázas pírja a gyermekarcokon — visszfénye szikrázik a pedagógusokén, a megany- nyi szülőén. A Kaposvári Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolája első ízben rendezett önálló műsoros estet a La tinea Sándor Művelődési Központban. Városunkban hagyomány, hogy az általános iskolások évről évre szántót adnak művészeti tevékenységükről; a színpadról azonban mindeddig hiányoztak a gyakorlósok. Ismert kórusuk kivételével alig hallattak magukról eddig. Hétfőn este megtört a jég. A diákok, az osztályközösségek fölkészülésével és bemutatkozásával erjedésnek indult az iskolán belüli művészeti munka. Első összefoglalóját, tablóját láttuk a műsorban. Mesemondó kisdiák, osztályközösségből alakult szín- 1 játszó gárda, bábcsoport, énekes es hangszeres szólista örvendeztette meg a közönséget. A műsor elején megtudtuk: az iskola tehetséges tanulóinak, alkalmilag csoportosult együtteseinek, a kisdobos- és úttörőkórusnak a bemutatója Bartók Bélát köszönti 100. születésnapja alkalmából és az édesanyákat ... A -gyakorló általános iskolától joggal elvárhattuk volna eddig is, hogy más iskolák példáját követve vagy éppen előttük élen járva, ily módon is építse kapcsolatát a szülőkkel, nyissa tágra kapuját a városra, A tanítóképző főiskola mellett működő általános iskola helyzeti előnyét aligha kell ecsetelni. Sokszorósan van honnan merítenie — lelkesedést, ambíciót, a majdani tanítótól próbatételként rátermettséget. A gyakorlóiskola első önálló estje ezt igazolta is. A főiskola tánc- kara közreműködőként, színesítette a kicsinyek műsorát, ám néhány lelkes hallgató közvetett jelenléte a. színpadon ennél is több örömet szerzett. A harmadik osztályosok bábjelenetét két fiatal hallgató állította össze és alkalmazta színpadra. De erjesztheti a tevékenységet egy-egy általános iskolás szorgalma is. Pethő Ildikó ötödikes a BM Kaposvár Táncegyüttes utánpótlás csoportjának a tagja. Gondolt egyet: táncra tanítja osztálytársait. Az 5 a buzgón vállalta a próbákat Ildikó sugallatára. Ha most én a gyakorlóba járnék, tudnék választani példaképet. Halmos Gábor mesemondó nyomdokába lépnék, ellesném Fülöp Tamás klarinétjának titkát. A 8 b-sek komédiásainak mosolyt fakasztó kedvét. Vörös Katalintól pedig a zongora bartóki szellemét... H. B. műveikhez. A hagyományos csatázott az újjal... Nem is akárhogy: éppen Victor Hugo Hernani című darabjának bemutatóján — 1830. február 25-én .— rontottak ököllel egymásnak az ellenfelek, hogy érveiknek ily módon adjanak súlyt. A botrány egy verstani újítás hallatán tört ki. A darab nyelvezete „költőietlenségek- kel” telített, Hugo merészen szakított a klasszikust mímelő darabok hármasegységével is, csák a cselekményt ismerte el a hely— idő—cselekmény „szentháromságából”. Drámája .előszavában pedig így tett hitet: „Szabadság a 'művészetben, szabadság a társadalomban!" Furcsa, de még a század- fordulón is kritikus hadakozás folyt Hugo ellen és védelmében: hugophobes (Hugó-faló) támadt' a hugo- latres-re (Hugó-imádó). A f rancia nagyromantika jelese több fontos drámával ajándékozta meg korát és az utókort, így a Cromwellel, A király mulat cíművel, az Angel óval. a Tudor Máriával, a Torquemadával slb. ..Bárhogy megkeserítik jelenünket: jövőnk szép lesz!" — üzente a júliusi ifjaknak. A Ruy Blasról Hegedűs Géza ezt írta: „Nem véletlenül maradt meg nemcsak hallhatatlan olvasmánynak, hanem egyben a színpadok múlhatatlan műsordarabjának is.” A kaposvári előadásban a főbb szerepekben Básti Julit, Spindler Bélát, Máté Gábort, Dánffy Sándort és' Csernák Árpádot látjuk majd. A Babarczy László rendezte előadás díszleteit és jelmezeit Szegő György tervezte. L. L. „A lakásba költöző cigánycsaládok egy része nem fordít kellő gondot a lakások állagának megóvására. A helyi tanácsok a társadalmi szerveklcel összefogva a lakások tatarozásának ösztönzésére fordítsanak megkülönböztetett figyelmet.” (Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának Intézkedési terve, 1980. május 19.) Czibor. Antal és családja. apró tömésházban lakik Szülök közepén, n. tömésház megrepedt, összeomlással fenyeget. Haracsi Imre szuloki, Béke utcai lakos szóban pro- testált a Homoksizentgyörgyi Községi Közös Tanácson, írásban a Somogy megyei Tanácsot kereste meg panaszával, melyben kérte: Czi- borékat semmi szín alatt ne helyezzék az általuk lakott 17-es számú ház tanácsi kezelésű felébe, hivatkozott érdemeire, és Szocialista Kultúráért kitüntetésére. 2. — Foglalkozása van, Czibor János? — Most nincs... Három hete kérdeztem ezt a harmincnyolc éves, gabonaipari, narancssárga uniformist viselő férfitól. A tömósház 2x4 méternyi lakható. helyiségében beszélgettünk. Tűzhely, két seszí- nű fotel, hokedli, ágy, vizesvödör — ez jeleníti a „komfortot” Cziboróknál. A „padló” sárgaföld. Fejük fölül a széf haragos kedvében elvitte a cserepek egy részét.. — Mióta laknak itt? — Tíz éve jöttünk be a telepről. Megszüntették a szuloki cigánytelepet. — Tíz év alatt gondolhattak volna az épület rendben tartására... Építkezésre... Csak ezt a 2x4 méteres kamraszerűséget ragasztották ide tíz év alatt. — A felesége már itthon van? — Kiengedték. Fél évet bent volt Pátházán, másfél hónapot elengedtek neki. — Miért került oda? — Dombon a búcsúban védelmére kelt a fiamnak. Mármint az - ő fiának ... Még azelőtt lett, hogy elvettem. Verekedés . volt... Elítélték az'asszonyt. Most már dolgozik az erdészetnél, ott a munkahelye. A faluban mondják; Czi- bormé három testvére példamutató eletet él. Az asszony viszont kötozködő; Iptt jártaimkor is nekiment egv szuloki férfinak. Otthon viszont a családi csattogós háborúk idején ő húzza a rovidebbet. — Ügy hallottam, maga sem büntetlen előéletű. — Hát refes voltam, az igaz. De hogy miért, azt én megmondani nem tudom. Zalából jött. Itt dolgozott a határban a telefonvonalak kiépítésén, amikor a C-tele- pi asszonnyal összehozta a sorsi Van egy közös gyerekük, Éva. Azt mondják a faluban, hogy a szülők életmódja miatt a tizenhárom éves lány sem úgy, indul az életneic, mint a hasonló korú társai. — Milyen tervei vannak, Czibor János? — Majd talán elhelyezke- dek a téesznél. Dolgoztam ón már ott! A barcsi gabo- maiparban is, erdészetnél is helyettesítettem a feleségemet. Egy a baj csak: ez a ■ Haracsi Imire nem akar beengedni abba a házba, pedig ki is pakolt a két szobából! — Csodálja? 3- Haracsi Imre a szőlőből került elő; most ez a jövedelemforrása, mag a dohány, így mondja. A figyelem középpontjába került Béke utcai épület régi sváb stílus szerint épült, . de -vannak nála sokkal tekintélyesebb házak is Szu- lokban. Gazdája a háború vége előtt Nyugatra menekült, bizonyára oka volt iá. Haracsi készséges, barátkozó típusú férfi; éíetdelelőn túl is agglegény. Általában — ügy gondolom: hajlékony ember —, a „Czibor-ügyben” azonban, hajlíthatatlan: — Nyugalomra van szükségünk: anyám öreg és beteg asszony, gondozásra szorul. emiatt nem vállalhatok munkát. Legföljebb egy téeszportási állásra futná az erőmből, ha volna rá lehetőség. — Mikor költöztek Szu- lokba? — Huszonnyolcban szegődött ide az anyám Somogy- tarnócáról. Árendás házban laktunk, ő hatvannapi szolgálattal tartozott, érte. AbKönnyebb a tű fokán átbújni, mint Somogybán népzenei találkozót, dudaiskolát, népművészeti tábort elképzelni Olsvai Imre részvétele nélkül. A kaposvári származású tudós, az IVir a Zenetudományi Intézetének munkatársa, Kodály legfiatalabb tanítványa évenként tucatnyi alkatommal tér vissza szülőföldjére, hogy gyűjtőútra induljon eldugott falucskák, puszták porában vagy sarában, kiadványokat szerkesszen, bíráljon, együtteseket zsűrizzen é$ népzenei „mélyfúrásra” serkentse a megyénkben élő szakembereiket. Egyszóval: Olsvai jelen van akkor is Somogv- ban. ha éppen a‘budai Várban, az Országház utcai kis szobában ír és szerkeszt, jelen van a folklór iránti elkötelezettségével, nemes megszállottságával, elképesztő munkabírásával. Nem érdemtelenül köszöntötték hát a kiváló kutatót ötvenedik születésnapja alkalmából barátai és tisztelői hétfőn este a megyei könyvtárban, egy emlékezetesen szép szerzői esten. A vendéglátó intézmény és a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola által szervezett hangverseny bevezetőjeként, Együd Árpád, a megyei múzeum igazgatóhelyettese vállalkozott O.lsvai arcképének megrajzolására, afnnák a kivételesen érdekes életpályának az ismertetésére, mely egy kaposvári értelmiségi családból indult, s a Táncsics gimnáziumon, majd a Zeneakadémián, át vezetett a ima gyár tudomány szentélyébe. Am a bevezetőből, s kiváltképpen az azt követő koncertből az ia ki„Kapós partján.. Olsvai Imre szerzői estje a megyei könyvtárban derült: Olsvai Imre nem egyszerűen a népi esztétikumot hatalmas felkészültséggel elemezni képes tudós, hanem a népművészet szellemében alkotó tehetséges zeneszerző is. Munkásságát talán a Bartóktól származó, gyakran idézett, s hétfőn is elhangzott hasonlattal jellemezhetnénk leginkább; olyan ötvösmester, aki ugyan gyönyörű . foglalatot készít a .drágakőhöz, ám jó ízléssel vigyáz anra, hogy a foglalat csillogása ne szorítsa háttérbe a drágakő szépségét. Az öt somogyi népdal feldolgozásából álló szvit — melyet Faragó Laura énekművész és a kaposvári klarinétos kvartett adott elő a művekhez illő mértéktartó kulturáltsággal — ennek az alkotói szerénységnek a megnyilvánulása. Olsvai sohasem „nehezedik rá” erős egyéniségével a választott anyagra, egyszerű, korrektül hangulatos módon dolgozza fel. Ugyanezt az alázatot figyelhettük meg a Kanos partján című — eredetileg néptámdkíséretnek készített — szvitben is, melyet a ban az évben születtem. Mit tagadjam; a bátyám is, ón is szerelamgyerakek voltunk. De lekopogom, hogy anyánk fölnevelt bennünket! A felszabadulás után kilenc hold „juttatott földet” kaptak, meg ennek a Béke utcai háznak a felét! Haracsi Imire, aki korábban még Katot-tag sem lehetett (Kálót — Katolikus Agrárifjúsági Legén yegyesületek Országos Tanácsa), hirtelen, ifjúsági vezető sorba került, majd Szutok egyszer csak azt vette észre, hogy ő — aki nem is sváb családból született — vezetője a német nemzetiségi együttesnek. Bár viharokait élt át, mint művészeti vezető, két sikeres periódusban is kormányozta a kultúra hajóját Szulőkban. Ezért vehette át Pozsgay Imre minisztertől 1978-ban Mohácson a megtisztelő Szocialista Kultúráért kitüntetést. Hetvenkilenc decemberében adta át a vezetést — azt hiszem, nem önszántából —, azóta csak névleg létezik felnőtt csoport. Kérdezgeti is Kati néni — Huber Mártonná — szólóénekes néha: „Te, Imre! Mikor viszel bennünket valamerre szerepelni?” Én meg várhattam őket a ho~ mokszentgyörgyi körzeti bemutatóra ...! — <■ Cziborékat nem akarja ... — Hogy vér folyjon!? Nem amiatt van kifogásom ellenük, hogy a telepről jöttek ... Anyámnak nyugatomra van szüksége az utolsó éveihez. Bátyám nemrég halt meg, a felesége rá fél ‘évre követte, öt gyérek maradt utánuk Sződfigeten. Nekem rájuk is ■ kell gondolnom, úgy szeretném alakítani az életemet! fia erőnek erejével iderakják ezt a családot, hogyan teljesítsem be ezt a kötelezettségemet, mondja meg!? Majdnem mindennapi konfliktus ez; nincs okunk „kozmetikázni”. A befogadás nehezen megy még akkor is. ha jószáindékú. munkáséletet élő cigányokról van szó; hát még ha nem tiszta előéletűek! A bizalomért meg kell küzdeni. Cziborék úgy értik: ököllel. Rossz fegyvert választottak. Leskó László Kaposvári Tanítóképző Főiskola Kaláka együttese és a kaposvári,- valamint szekszárdi zenetanárokból álló zenekar interpretált. Olsvai ezúttal sem lendületes, „mulatós", látványos darabokat szemelt ki, hapem a Sárközben gyűjtött, költőien szén ..szőlőtőke-dalokat”. S ezekből az átlényegítésekből sem hallatszik ki a személyiség önmutogatás-óhajtása, „csak” a népzene szellemének tisztelete, a kulturáltság. A zeneszerző Olsvai Imrének egy másik arcát mutatta meg az a kompozíció, melyet Thész László zongoraművész játszott el: egy 1954-ben készített zongora- szonáta harmadik — rondo — tétele. A népzene nem a belőle merített dallamokkal, hanem szellemével, hangulatával, a mikszolid hangsor alkalmazásával, ritmikai megoldásaival van itt jelen, a klasszikus rondóforma csupán konvenció, hiszen a fesziességét, lüktetését jobbára kellemes lirai „kitérők”, „pihenők” váltják fel. Olsvai Imre a hangverseny végén meghatott szavakkal mondott köszönetét a közönségnek és az előadóknak a szép születésnapi tiszteletadásért. Ígéretét, mely szerint a jövőben is szívügyének tartja majd a somogyi folklórt, érdemeinek ismeretében „készpénznek” kell tekintenünk. L. A. SOMOGYI NÉPLAP
