Somogyi Néplap, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-05 / 103. szám

Asztalitenisz NB II il Rákóczi kettős győzelme idegenben 75 százalékos sikerrel sze­repelt ikét NB II-es aszta­litenisz-csapatunk. Mind a Rákóczi, mind a Kaposplast két-két mérkőzést játszott idegenben. A Rákóczi férfi- csapata- számára teljes si­kert hozott a kirándulás. Szombaton. Dunaújvárosban, vasárnap a fővárosban hagy­ta el győztesen a termet. A Kaposplast eleve esélytele­nül utazott Budapestre a Statisztika tartalék csapatá­hoz. Annál kellemesebb meglepetést szerzett vasár­nap székesfehérvári győzel­mével. liilí Rákóczi—Dunaújvárosi Kohász 14:11 Gy.: Balázs, Hajzeír (4— 4) , Varga Lomniczi, Szaba­dos (2—2). Első ízben szerepelt egy­szerre három fiatal a ka­posvári együttesoen. Améi- kőzést nagy csatában az ellenfél 6:l-es vezetése után nyerte meg a zöld-fehér gárda. ' Rákóczi—Tipográfia 16:9 Gy.; Balázs, Katona (5— 5) , Hajzer (4), Szabados, Lomniczi (1—1). A Katonával kiegészült csapat kitűnő játékkal nyert a középmezőnyhöz tartozó pestiek ellen. Női mérkőzéseki Statisztika tartalék—Ka­posplast 16:0 A kaposváriak újonc és serdülő korú versenyzőiket állították asztalhoz. Kaposplast—Székesfehér­vári Spartacus 9:7 Gy.: Auguszt (4), Kátainé (3), Péntekné, Németh (1—s, 1). A jól szereplő és dobogó­ra vágyó hazai együttes el­len Auguszt kirobbanó for­mában játszott, és Kátainé is nagyon jó teljesítményt nyújtott. Megyei labdarúgó-bajnokság Jelenet a Rákóczi ifi—Keszthelyi ifi mérkőzésről (Folytatás a 4. oldalról) Bal a tons zárszó—Szőnyi SE 3:1 (1:0) Balatonszárszó, 200 néző. V.: Rubecz. Balatonszárszó: Kovács — Bán, Fiaül, Gergye, Szakács, Gacs, Nagy, Kecskés. Rózsa, Molnár, Kocsis. Edző: Drólh János. Sző­nyi SE: Dénes — Debity, Put­zer. Brunner, Kiss I.. Muri, Sza­bó, Öncső, Hadaró (Janovics), Kiss u., Huszár. Edző: Balogh László. Küzdelmes mérkőzésen nyert a ihazai csapat. A vendégek többet birtokolták a labdát., de csatáraik hatá­rozatlanok voltak. Góllövők: Fiath, Nagy, Rózsa, illetve Öncső. Jók: Szakács, Fiath, Kecskés., Kocsis, 'illetve Dé­nes, Putzer. Kiállítva: Hu­szár durvaságért. Balogh Gyula Bares—Tab 1:0 (0:0) Tab, 300 néző. V.: Rákossy. Barcs: Kótai — Pintér. Erde­ihez, Horváth Gy. (Gelencsér), Horváth J., Kovács J. (Kovács l.), Vinkler. Dóczl, Holdosl. Gu­lyás, Nagy. Edző: Glbizer Jó­zsef. Tab: Kiss — Reichert Z., Vendl, Ulreich. Majkó, vinkler (Györke), Androsovtcs, Kovács, Balázs, Reichert J. (Györki), Szőnyi. Edző: Puha József. Kiegyenlített első félidő titán az érthetetlenül leálló hazaiak ellen ötletes, játék­kal ilyen arányban is meg­érdemelten nyert a veoaég csapat. Góllövők: Nagy (2). Dóczi, Kovács I. Jók: Erde- ?.'lécz, Horváth, Vinkler, Nág/; a hazaiak közül senki sem nyújtott átlagon felüli telje­sítményt. Barcs ifi—Tab ifi 2:1 Farkas István Kiss J. SE—Karád 4:0 (2:0) Karúd, 200 néző. V.: Mű­dig. Kiss J. SE: Csonka — Szabó, Kellner. Kovács, Böröcz, Prancz, Károlyi, Ferenczi (Varga), Hor­váth, Huber, Orosz. Edző: Két­szeri Ferenc. Karád: Keresztes — Szalai (Sóstai). Lepenye. Ko­máromi I., Komáromi II., Ba­logh, Károlyi, Ellenberger (Ta­kács). Baranyai, Németh, Hop­pár. Edző: Torma Lajos. A listavezető magabiztos játékkal! győzte le a min­den elképzelés nélkül játszó hazaiakat — ilyen arányban • is megérdemelten, Góllóvők: Huber (2), Varga, Károlyi. Jók: Kellner, Horváth, Ká­rolyi, Huber, Orosz, illetve Komáromi I., Komáromi II. Főnycdi László Csurgó—Siófok 0:0 Csurgó, 200 néző. V.: Aumann. Csurgó: üst — Czink, Kovács A., Kisgéczi, Péntek, Kovács •!., Készéi. Bodzsár. Horváth A., Takács (Eleki), Kovács Gy. Ed­ző: Készéi Ferenc. Siófok: Má- iics — Túli, Rékási, Bocsev, Miskei (Kiss), Vaszil, Csépán. Szabó, Horváth, Fürtös. Karasz (Reveland). Edző: Nagy György. A kitűnő iramú mérkőzé­sen mindkét kapu előtt több gólhelyzet kimaradt. A nagy lendülettel játszó hazaiak még az utolsó percekben is elügyetlenkedtek két helyze­tet. A végén a Siófok örül­hetett az egy pontnak. Jók: Üst, Czink, Kovács A., Kis- géczi, illetve Túli, Rékási, Szabó. Siófok, ifi—-Csurgó ifi 2:0 Kovács Antal A forduló válogatottja: Üst (Csurgó) — Czink (Csur­gó), Kellner (Kiss J. SE), Kiss (Táncsics SE), Szakács (Balatonszárszó), Horváth (Kiss J. SE),- -Kováé« II. (Nagyatád), Németh (Tán­csics SE), Takács Gy. (Bog­lárlel le), Nagy (Barcs), Se- gesdi (Nagyatád). Sáripusxla A bajnokság állása: 1. Kiss j. se 2. Latinca SE 3. Siófok 4. Táncsics SE 5. Bogiárlclle 6. Barcs 7. Nagyatád *. VBKM V. #. Tab ' 10. Marcali 11. Fonyód 12. Szőnyi SE 13. B.-szárszó 14. Csurgó 13. Karád 10. Kadarkút 24 14 24 14 24 13 24 16 24 12 24 12 24 11 24 12 24 12 2 43 3 48 3 76 6 59 5 71 6 35 7 53 8 47 — 12 37* 7 9 28* 4 11 27­7 14 24- 2 17 31 6 15 17- 4 16 18 4 17 20­11 36 27 35 26 34 -21 34 -35 31 -23 30 -34 28 •30 28 37 24 36 23 42 22 56 13 •60 12 ■56 12 •59 12 81 10 Országos ifjúsági bajnok­ság: K. Rákóczi—Keszthely 1:0 Országos serdülőbajnok­ság: K. Rákóczi—Keszthely 5:1 Békebeli bunkerek Olaszországban zigano a nevük t.. Spanyolországban gitano... Franciaországban Bohe­miens ... Angliában gipsy... . Svédországban Täterin ... Hollandiában unger, azaz magyar.... Magyarországon cigány ... 1. Sáripuszta, 1981 tavasza. Falábú ember ül a putri- falu előtt. Emlékszem: ti­zenkét évvel ezelőtt ugyan­így ült itt, élő címere a te­lepnek, egy elégtelen élet­formának. A romungrók (magyar cigányok, zenészek), beások (teknőváj ók) köny- nyebben épülnek be a társa­dalomba. A coHárok (abrosz­árusok, tollgyűjtök) hetelő vándorok. A kherarák, csw rarák (ringlisesek, mutatvá­nyosok) ország' vándorai, em­beri örökmozgók. A kolom­párok, kévegetők — a sári- pusztaialc ez utóbbiakhoz tartoztak — nehezebben vál­tanak életformát. Azt mond­ta róluk egy betelepült sors- tá rsuk Somogy szén tpál on: »■Azok a kint maradt vadró­kák...!« Nem volt egészen igaza. Orsós István falábú öreg­ember a porban üldögél. Ugyanúgy, ahogy tizenkét évvel ezelőtt is. Csak éppen a putrifalu lett mögötte ki­sebb. Negyvenkét családot költöztetett be innen a Hét­helyi Községi Közös Tanács. (Somogybán csaknem húsz­ezer cigány él, közülük 10 telepen 673 fő lakik; ez a megye cigánylakosságának már csak 3,3 százaléka. El­szórtan 125 »szórványputri« is áll még. Sáripusztán 16 kunyhóban — »bunkernek« mondják itt ezeket — 19 család, 79 személy él.) Férfit nemigen látni; álla­mi gazdaságiban, téeszben, betonüzemben dolgoznak. Az aknára lépett, falábú öreg­emberen kívül csak Bogdán István »őrzi« a telepet. Egy éve van a nyugdíjig; a gaz­daságban dolgozik építkezé­seknél. — Miért nem épít maga is? Szapora a gyermekáldás — Nincs rá pénz. Nagy a család. Rózsaszínűre festett épü­letfélében laknak. A némán pipázgató Angéla asszony példás rendben tartja a »bunkert«, melynek beren­dezési tárgyai valamely hi­vatalból kerülhettek ide. Van elemes rádiójuk is. Az egy­kori hivatali szekrény tete­jén kitömött mókus, bagoly. Szabad tűzhelyen húsoská- poszla fő. Villanya nincs a telepnek, kútja csak egy. Hetvenkilenc ember iszik a kút vízéből. Férfit nemigen látni; an­nál több a gyerek. Egy kö­zülük megbújik egy ványadt fa mögött. — Nem gyerek az, hanem ct Törpe. Már tizennyolc éves, fél, hogy maga elviszi kato­nának ... Sok a gyerek meg az asz- szony. A férfiakat már sike­rült munkára beszélni, a nő­ket nem. A semmittevés miatt vannak köztük iszáko­sok. Negyedévenként megje­lenik itt dr. Németh István tanácselnökkel egy' stáb — orvos, védőnő, óvónő — fel- világosító előadásokat tarta­ni, munkára serkenteni. Az asszonyok »nem értik«, miért kellene élet,módot váltani, munkát vállalni. Pedig a munka felelősségre nevel; a Balogh Rózái és Bogdán Éva Cynthia Lindsay Á boldog házasélet aranyszabályai Hogy az asszony helyesen viselkedjék a férjével, eh­hez nem elegendő az, hogy mindig csinos, és igyekszik nem bosszantani élete pár­ját. Még azt is csalhatatlan pontossággal tudnia kell, mit mondhat és mit nem mondhat neki, és egyáltalán mikor kell szóba állnia vele. Hiszen az asszony soha­sem tudhatja biztosan mi történt a férjével egy órá­val ezelőtt. Például össze­veszhetett a főnökével, és akkor nejének azt a szerény kívánságát, hogy vegyen ne­ki egy dollárért szalagot a hajába — esetleg pazarlás­nak, túlzott költekezésnek és a csődhöz vezető biztos lépésnek tekintheti. Viszont, ha napközben a cég elnöke nyájas mosoly- lyal kezet szorított vele, ak­kor szintén semmi szín alatt sem szabad szóba hozni azt a szalagot. Ilyen semmiség­gel ugyanis az asszony csak megakadályozhatja azt. hogy a férfi kijelentse: tudod, drágám, már rég időszerű volna, hogy egy szép, új. télikabátot vegyünk neked. Ha egy asszony azt akar­ja, hogy ' normális családi élete legyen, akkor véssen elméjébe kilenc egyszerű szabályt, amely már sokszor, nagyon sokszor bevált min­den családban és valameny- nyi házassági bontóper al­kalmával is. 1. Sohase kérdezze meg a férjétől: — Drágám, jól nézek ki? Az ilyesmi merő idöpo­csékolás. Ha ugyanis rosz- szul néz ki, a férj ezt úgyis régen megjegyezte ■ volna. Ha meg minden szempont­ból oké — nagyon csinos —, azt bezzeg nem veszi észre.' 2. Ha a férj ezt mondja: — Azt hiszem, szegény anyám végképp szenilis lett — az asszony ne siessen he­lyeselni. Különben még az a szemrehányás éri, hogy sértegeti férjének a szent életű szüleit. Elég, ha nyu­godtan ezt feleli: — Szegény anya, hiszen már nem fiatal, gyakrabban meg kellene látogatnunk. — Erre semmi szükség! — kiáltja a férj, és az este hátralevő részében azt fogja bizonygatni, hogy az öreg­asszony mégis meghibbant. 3. Sohase mondja a férjé­nek azt, hogy fáradt. Csak a férj lehet fáradt. Az asz- szony pedig egyszerűen kép­telen beosztani az erejét es az idejét. Végtére is a há­zimunka. a gyermeknevelés, a takarítás meg a főzés — minden asszony vágyálma, a férfi irodai fecsegése a Kol­légáival, a legfrissebb sport­eredmények megtárgyalása pedig — roppantul nehéz munka. 4. Az ilyesféle mondatok: — Nem fér a fejembe, hogy ez az Ellen hogyan tűrheti el a Charley-jának az örö­kös félrelépéseit — szigorú­an tilosak. Hiszen ez táma­dás az egész férfinemmel szemben. 5. Sohase említse hajdani udvarlóit. Mert különben férjura okvetlenül kijelenti: — Hát jó, ha ez a Harry valóban olyan őrülten sze­relmes volt beléd, akkor miért nem vett el feleségül? 6. Sohase taglalja férje öl­tönyeinek előnyös vagy hát­rányos voltát. A férfinél a ruha ugyanis — merő szük­ségesség, az asszonynál vi­szont — könnyelmű hival­kodás. 7. Sohase jelentse ki a férjének: — Te folyton a sportról beszélsz, nekem pe­dig halvány gőzöm sincs ró­la. Mire ugyanis az asszony rájön, hova vezethetnek az efféle megjegyzések — mar késő lesz. Férje elcipeli egy labdarúgó-mérkőzésre, vég nélkül magyarázza majd a lesállás rejtelmeit, de ha a végén az asszony megkérdi, tulajdonképpen mire való az a kapu ott a pályán — akkor mérget vehet rá, hogy családi élete komoly ve­szélybe kerül. 8. Sohase kérdezze meg a férjétől, hogy jól kialudta-e magát az éjjel, miután az egész este a televízió előtt horkolt. Hiszen ő nem aludt! Csak a szemét pihentette, és minden szót hallott. 9. Sohase mesélje el a férjének az álmait. Egyik barátnőm egyszer felköltöt- te a férjét, és ezt mondta neki: — Olyan szörnyűt. ái- modtam! Képzeld, álmom­ban beteg voltam, és egy ismeretlen városban kór­házba szállítottak. Én sír­tam, és folyton téged hív­talak, de sehol sem tudta­lak megtalálni! Borzalmas volt, drágám! Mire a férj a másik olda­lára fordul, és álmosan dünnyögi: — De hát miért nem te­lefonáltak azok a felcserek Jacknek? Hiszen könnyen meglehet, hogy éppen nála voltam ... Micsoda felhajtás ilyen semmiség miatt... És nyugodtan horkol to­vább. (Gellert György fordítása) tanácselnöknek igaza. van. Persze, akad a férfiak között is olyan, aki csak annyit dolgozik, hogy a családi pót­lékot el ne vonják.. . Olyan családok is vannak, ame­lyeknek megfelel ez az elég­telen életmód. A fizetésük »átszállójegy« a munkahelyi pénztáros és a kocsmaros közötti útvonalra! Németh elnök úgy mond­ja: a fiatalok közül többen szégyellik a putrit. Igényes­ségük kezd mutatkozni a tisztálkodásban, a szórako­zásban is. 2. Két nő ül a sarkán. Tarkaruhások. A fiatálab- nak olyan az arca, amilyen az idősebbé lehetett néhány évvel ezelőtt. Az idősebbnek olyan, amilyenné a fiatalab­bé válik majd néhány év múlva. Pedig nem is roko­nok. Az életforma öregíti, roncsolja arcukat öreggé na­gyon gyorsan. Alakjukat nyolc-tíz gyerek kihordása fonmátlanítja el. Az időseb­bet kérdezem: hány éves. — Nem tudom. Szöged felé, a búcsúba jöttem, s az ember ellopta engemet. Or­sós Pista. »Ellopta«, de el nem vet­te. Ez nincs divatban. Bog­dán Éva szült tőle négy gye­reket, az ötödiktől már göm- bölyödik a köténye. — Merre jár az a Pista? — Nem tudom. Mondta, megy konzervgyárba dol­gozni. Más asszonnyal marad el. Talán szőkével. Majd ke­resek én is más férfit. — Mit ettek ma ebédre? — Ami akadt. Zsíros ke­nyér, hajma... »Bunkerja« sivár, sehol egy plakát, újságból kivágott színes kép, mint más putrik­ban láttam. A fiatalabb nőt Balogh Ro­zinak hívják. Tizennyolc évesnek vallja magát. — öt és fél osztályt vé­geztem. Gombáról átjöttem két évvel ezelőtt a kéthelyi búcsúba, onnan tartott itt Orsós János. Jó ember, min­dent megtesz nekem. Segéd­munkás a gazdaságban, ál­latok mellett, gépek mellett dolgozik. Majd elvesz engem, úgy mondta. Hathónapos a babájuk. Al­szik a »gunyhó« egyetlen fekvőalkalmatosságán, egy priccsfélén. A vályogfalon két fénykép; az egyiken a pici, a másikon Orsós János mosolyog egy somogyszent- páli traktoros mellett. — Mi lesz ebből a kisgye­rekből itt? — Elmegyünk innen, majd meglátja. Marcaliba vagy máshova. — Hány gyereket tervez­tek? Maguk is nyolc-tizet, mint az idősebbek? Hamar elvdrágzik... — Nem akarok annyi gye­reket. — Hogyan védekezik? — Majd valamivel... (Ott bent, a faluban nyal­can-tizen már Ha'olettáznak«. Fogott rajtuk az egészség- ügyiek kitartó felvilágosító munkája. Szentpáli »Marci tanító« szívós pedagógiai te­vékenysége errefelé is ered­ményeket mutat.) Ezt a Rózáit el tudnám képzelni betanított munkás­ként! Leskó László I A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom