Somogyi Néplap, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-30 / 125. szám

V Akkor Is csütörtök volt Fényes lakoda bensőséges évforduló Meiőcsokonya, Fő utca 40. ötiven éve, 1931. május 28- án — akkor is csütörtök volt' — nevezetes esemény zajlott le két ember életé­ben. amiről így adott hírt a korabeli újság: „Fényes és nagyszabású lakodalom volt MezőasokAnyáhan, amely naütörtökbn kezdődött és még szombaton is tartott.» Jártás János kisgazda fia, Kálmán, Hetes legszebb leányát, Csere Esztikét vet­te feleségül. A lakodalom­nak 30(1 vendége volt, hely­ből, Kaposvárról és Pécs­ről. Hanminctagú vonós ze­nekar húzta a talpaláva- lót„­Felsorolták bő részletes­séggel, hogy levágtak 1 te­henet, 2 disznót, 60 páT csirkét; 40 torta, 40 tepsi sü­temény, 500 liter bor — hoz­zá 200 üveg szócla —, 5 li­ter konyak és 5 liter likőr fogyott el, nászajándék pe­dig annyi gyűlt össze, hogy egy 8 méteres asztal roska- dásig megtelt vele. A ház, ahol a fényes la­kodalom lezajlott, mostani látogatásunkkor is ünnepi eseményre: bensőséges, a szűk családi körben megtar­tandó házassági évfordulóra készült. Itt élnek azóta is az ünnepeltek, a 69 éves Járfás Kálmán tsz-nyugdf- Jas, és tsz-járadékos felesé­ge, a 67. születésnapjához közeledő Eszti néni. — ötven év! Szépein, bol­dogságban, örömben telt, kölcsönösen megbecsültük egymást. Persze, előfordult bánat, tragédia, amelyet csak úgy tudtunk elviselni, hogy kitartottunk egymás mellett,’ hiven a házasságkötéskor tett fogadalmunkhoz. Előbb az öreg biblia ke­rül elő, melyben a családi krónikát vezetik, megörökít­ve benne 1875-től mindent. Fényképek. Az esküvői me­netet ábrázoló sokaságról meg a gyerekekről, • unokák­ról. Egy hintalóval játszado­zó kisfiú képe, amelynek láttán ma Is könny szökik a szemükbe: középső gyerme­kük volt Józsika, aki 2 és fél éves korában, gyógyítha­tatlan betegségben halt meg. Eszti néni édesapja katona­ruhában, s férjének, Kál­mán bácsinak katona ruhás fényképe. Ez a háború bor­zalmait Juttatja eszébe: — A front alatt három hó­napra mennünk kellett ott­honról, mert kitelepítettek minket Magyaregresre. Egre­dül voltam a két kis gyerek­kel, Kálmán, a nagyobbik Hz-, harmadik fiam, aki ugyancsak József lett, egy­éves volt akkor. Velünk voltak beteg szüleim, fér­jem pedig a fronton. Ami Mezócsokon y ábafl maradt, csaknem teljesen elpusztult, nagyon nehéz volt újra kez­deni. De. talpra álltak, t most «rany lakodalmukat iinnep- lik. Velük él a lakásban na­gyobbik fiuk, Kálmán, a 4« éves autóbuszvezető, annak felesége, és két leányuk, a 20 éves Rózsi, a 12 éves Jutka. Eggyel szaporodott a szám, mert Rózsi nemrégen férjhez ment, Takácsné lett. Meződsokonyában1 lakik a 36 éive* József is, aki ugyan­csak az autóbuszvezetést választotta hivatásául, s akinek két fia van. ötven esztendeje három napig tartó lakodalom volt Mezőcaokonyában, 300 ven­déggel. Most bensőséges családi összejövetelen kö­szöntötték az ünnepeiteket. — örülünk, hogy ezt a szép együttlétet megérhet­tük. Am annak még jobban, hogy utódainknak biztos megélhetésük, jövőjük van — mondta Kálmán bácsi, és Eszti néni helyeslőén bó­logatott ■zalai Íjászló AZ ILLETÉKES VÁLASZOL A rágalmazónak bűnhődnie kell! A Somogy! Néplap április 18-i számában bíráló cikk jelent meg vállalatunkról a Marcali Mechanikai Művek Béke szocialista brigád tag­jai aláírással. A cikk meglepően pontos adatokat tartalmaz a válla­latunk által 1973 óta a Me­chanikai Művek marcali gyáregységénél üzemeltetett B—132. típusú lemezbálázó gép termelési adatairól, hasznosságáról, „csaknem félmillió forint" beszerzési áráról. Végül megdöbbenését fejezi ki a levélíró, hogy a MÉH Vállalat ez évben nem üzemelteti a gépet nem szállítja el a fémhulladékot A nyílt levelet elolvas­va, mi is megdöbbentünk, ugyani« a levél tartalma igaz, és mégis rágalom, A valóság ugyanis a következő: rAs 1980. december és 19*1. február közötti időben több­ször tárgyaltunk a marcali gyáregység vezetőjével és a Mechanikai Művek országos központjával is, egyrészt a termelési kapcsolatra vonat­kozó szerződés megújításé­SOMOGYI NÉPLAP ról, másrészt a már elhasz­nálódott bálázógép helyett modernebb, nagyobb telje­sítményű gép letelepítéséről. (Ennek az értéke másfél millió forint.) A tárgyalások eredménytelenül végződtek. A Mechanikai Művek (a marcali gyáregység és az or­szágos központ egyaránt) el­zárkózott a szerződés meg­kötésétől. azzal az indokkal, hogy a KOKÖV-vel kötöt­tek szerződést, Közölték, hogy a régi bálázógépet szállítsuk el, az újat pedig n #i engedik letelepíteni. Ezért a beruházási progra­munkat módosítani kellett. Az új bálázógépet Szekszár- don telepítettük le, ahol sok­kal kedvezőtlenebbek az üzemelés feltételei. Ezek után, úgy gondolom, érthető a megdöbbenésünk a minket ért vád miatt. Az ügy mögött hátsó indítéko­kat sejtettünk (rosszindulat, s zen nél yes ka peso 1 a tok k a 1 való visszaélés stb.), ezért vállalatunk szb-tl tkára meg­kereste a marcali gyáregy­ség szb-ti tkárát és kérte, te­gye lehetővé, hogy tárgyal­hasson a Béke szocialista brigáddal. Egyrészt szeretné megköszönni, hogy ilyen jelente* termelési problé­mákkal foglalkoznak, más­részt tájékoztatná a brigá­dot a valóságról. Most jött a meglepetés: a Béke szocialista brigád tel­jesen más munkaterületen dolgozik, nem ismeri a fém­bálázóval kapcsolatos prob­lémákat, a nevükben írt le­vélről a Somogyi Néplapból értesül tek. Az ügyet ezzel le ás zár-' hatnánk, ha nem merülne föl bennünk néhány kérdés: 1. Hogyan lehetséges az, hogy állami vállalatok kö­zötti termelési kapcsolatokat esetleg személyes bosszú, „baráti” kapcsolatok alapján felrúgjanak, ezzel jelentős kárt okozva vállalatoknak, népgazdaságnak egyaránt? 2. Vajon nem ugyanaz a személy „intézte” el a vál­lalatok közötti szerződésbon­tást, mint aki a panaszleve­let írta a brigád neveljen? 3. Megengedhető-e, hogy visszaélésekre használják fel egy szocialista brigád ne­vet ? Végül: Ígéretet tettünk a marcali gyáregység szb-tut- kárámak, hogy segítünk a rosszindulatú levélíró felku­tatásában. Schmidt R. Ottó, a DéJ-dumámtúli MÉH vállalat igazgatááelyeHose , A számítógép lavaslatai alapján ■ ......---------------------------------­K iterjesztik Kaposváron a lépcsőzetes munkakezdést Premier: hétfőn ~ Megváltozik a tanácsi ügyfélfogadási idő és az óvodákban a kezdés Öt éve kezdődött meg a kaposvári tömegközlekedés javításának programja. A vizsgálódás beindítása után 1977-ben zajlott le az első kísérlet; a lépcsőzetes mun­kakezdés bevezetésének első ütemét üdvözölhettük akkor. Hét ipartelepi nagyvállalat dolgozóit érintette az újdon­ság. 1979-ben az első lépcső tapasztalatai alapján a Köz­lekedéstudományi Kutatóin­tézet tanulmányt készített városunk tömegközlekedé­séről. A helyzetrögzítés, a várható fejlődés fölmérése ü&n számítógéppel dolgoz­ták föl az adatokat, és a komputer „javaslatai” alap­ján terjesztették elő a lép­cső továbbfejlesztésének ter­vét. A javaslatokat több tes­tület átvizsgálta, vitát ren­deztek ezekről, majd . 1981 elején megkezdődött a lép­csőzetes munkakezdés máso­dik ütemének közvetlen elő­készítése. Ekkor a városi ta­nács és a Volán 13-as Vál­lalat illetékesei fölkeresték azokat a cégeket, amelye­ket a második ütem érint. Két lehetőség közül választ­hatott minden munkásközös­ség, azután aláírták a meg­állapodásokat. Most érkeztünk el a gon­dos előkészítés után a gya­korlati lépésekhez: hétfőn, június elsején a .vasúti me­netrendváltozással, a Volán helyi és helyközi menetrend- módosításaival egyidőben bevezetik az újabb lépcsőt. Tizenhárpm szervezetet érint; 12 iparvállalatot és a váro­si tanácsot, az ipartelepet és a belváros egy részét. Minden cég dolgozói kér­ték, hogy az újdonság beve­zetésével egyidőben az óvo­dák, a bölcsődék és az isko­lák nyitvatartása is változ­zék meg. Hétfőtől tehát Ka­posvár összes gyermekintéz­ményében hat óra harminc perckor nyitnak kaput. A tanácsi ügyfélfogadás / . is meghosszabbodik. A városi tanácson a korábbi negyed kilences kezdés helyett két ügyfélfogadási napon már fél nyolckor megkezdődik a forgalom. A „nyitva’tarlás” tehát így alakul: hétfőn dél­től délután négyig, szerdán fél nyolctól délután négyig, szombaton fél nyolctól délig lehet a tanácson ügyes-ba­jos dolgainkat intézni. A lat káshivatal szerdán reggel hét óra harminctól tizenhat óráig fogadja az ügyfeleket. Az ügyfélszolgálat szintén reggel fél nyolckor nyit majd mindennap, hétfőtől csütörtökig négykor, pénte­ken háromkor, szombaton pedig délben zárnak ezen­túl. Általános tapasztalat volt, hogy a vállalatok -többsége inkább a korábbi Időpontot választotta, mint a későbbit, tehát a megváltozott mun­kakezdés elsősorban a dél-, előttös dolgozókat érinti. Mindenütt készséggel segí­tették a városi tanács és a Volán szervező munkáját. Ez talán annak is köszönhe­tő, hogy bár a lépcső első ütemének bevezetésekor so­kan idegenkedtek az újdon­ságtól, később. mindenki belátta: a lépcsőzetes mun­kakezdés mindannyiunk ja­vát szolgálja. PIACI KÖRKÉP Apadó ár A kaposvári hetipiacon n árak végre gyorsabban apad­tak, mint a pénztárcák. A szépülő cseresznyét már mindenütt kilóra mérték, a múlt hetinél keiszerte ol­csóbban: 16-ért fogyott Aa eper ára olyan gyorsan zu­hant, hogy azzal a Zöldért pavilonja képtelen volt lé­pést tartani. Ott még 80-érí kínálták, miközben a kiske­reskedők fele annyiért is. A 'kaposvárinál olcsóbb epret csak Szegeden láttak 25-ért Győrben és Veszprémben még 70—80 és a fővárosban Is 50 forint kilója. A csön­desen töpörödő alma ára szökött csak magasabbra. 20- ért adták volna. Űj burgonyát egy helyen már 16 forintért is ajánlot­tak, jellemzőbb azonban a 25—30 forintos ár. Ennyiért kapható egyébként az al­földi városokban is, kivéve Kecskeméten és Szegeden, ahol — mint a fővárosban —• 18—20 forintba ikerül. Tava­lyit már nemigen találunk. Az uborka ára nem válto­zott. most. is 36-ért árulták. Annál inkább a zöldborsóé, melyből már 24-ért is adtak egy kilót.. A legolcsóbbat Komlón kínáljál® 20 forint körüli áron, A kistermelői paprika ár­apadása is szembeszökő. Nem ritka már a 2,50—3 fo­rintos darabár, igaz, a csend­életbe illőért még 7—8-at is elkérnek. A Zöldért stand­ján a cecei töltenivaló kiló­ját 120 forintra tartották. Tízforintnyit mérséklődött egy hét alatt a paradicsom- ár. 70-ért szép kapható. 65- ért pedig egy .élelmes kis­kereskedőnél még annál is szebb. Megjelent az első zöldbab kilónként 44-ért. Karalábé 6-éirt volt. 20-ért és 24-ért akadt karfiol. Ennyiért is keresni kellett már a fejes káposztát. Nem úgy a kelt, mely 15-ért' kellette magát. 11 forint a fözőhagyma. En­nél csak Veszprémben és A Kaposvári Cukorgyár felvesz egy gyakorlóit gépírónöt Jelentkezés a gyár munkaügyi osztályán (158781) Komlón drágább, három fo­rinttal olcsóbb viszont Sze­geden és kettővel Győrben. A tavaszi hagyma csomója 3 forint, a mutatós vegyes zöldségé 5. Hónapos retket háromért kínáltak, kettőért vettek. Hasonló a feje« sa­láta ára. Feltűnést keltett a* első vargánya 80-ért. Ennél is drágább a csibegomíha: bög­rénként 20 forint. A ter­mesztett sampinyonból 70- ért választék ia volt A ba- namfipiac árai is mérséklőd­tek. Az élőcsirke ki­lója most csak 44 forint volt, nyolccal olcsóbb, mint Pes­ten vagy Debrecenben, ugyanakkor néggyel drá­gább, mint Szegeden, Egy struccnyi tyúkért — melyet gazdája egy hete 140-ne tar­tott — 120 forintot sem si­került kapni. Egy jámbor li­ba 250-ért talált gazdára. 1,60-ért 1« mutattak to­jást, a vásárlók zöme azon­ban 1,20-ért vett. Hasonlóan olcsón csak Kecskeméten kapható. A főváros Élmun­kás téri piacán 1,90-ért árul­ják. A virág végié valóban «zerény figyelmesség. 3—4 forint egy-egy szép mezei csokor. Az elegánsabb faj­ták ára is zuhan. A szente­si tsz pavilonjában már csak 4 forint egy szál szegfű. Rózsát szálanként 6-órt is árultak. Alig drágább en­nél egy mutatós tűzliliom. B. F. a kaposvári közüti Építő vállalat azonnali belépéssel felvételre keres változó munkahelyre RAKODÓ-, KOTRÓ,-, LÉGSŰRÍTŐ-, FÖLDGYALU- ÉS ÜTHENGER-GÉPKEZELÖT, Nagyatád—Háromfa térségében lévő telephelyre „ÍV kategóriás jogosítvánnyal GÉPKOCSIVEZETŐT, Kaposváron, a Császárréten lévő munkahelyre LAKATOS, GÉPSZERELŐ, KARBANTARTÓ, KŐMŰVES SZAKMUNKÁSAKAT. Jelentkezni a gépészeti osztályon lehet. ______________________________ (84621) \ 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom