Somogyi Néplap, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-05 / 103. szám

100 éves a Magyar Vöröskereszt Kitüntetett brigádok a a Önkéntes fegyelem Á kaposmérői tsz I^atinca brigádja 1974-ben* a gazda­ság »kulcsembereiből" ala­kult. Jórészt két szakmával rendelkező szerelőkből, akik a nagy munkák idején kom- bájnosok és traktorosok is egy személyben; akikre a fóliasátrak építésétől a bor­sóvetésig minden feladatnál számítani lehet. Ha emellett tudjuk, hogy egy mezőgaz­dasági üzemben rendszerint a gépműhely'képviseli a leg­magasabb szervezettséget és munkafegyelmet, máris sejt­hető: a 19 tagú Latinca bri­gád kivette részét a munká­ból. Az elismerések is ezt igazolják. 1975-ben kongresz- szusi oklevelet kaptak, há­romszor érték el az aranyko­szorús brigád címet, most pedig a megyei pártbizott­ság kongresszusi oklevelét vehették át. Egy többszörösen kitünte­tett. közösség tagjaival be­szélgetve tálán udvariatlan­ság szóba hozni a brigádmoz­galom helyenként föllelhető hibáit: a formalizmust, a naplóközpontúságot, mégis megtettem... — Ha egy brigád egész évben helytáll s végül azért esik el valamilyen elisme­réstől. mert nem vezette a naplót, csak magát okolhatja — állította Gelencsér István. — Azt még csak elképzel­hetőnek tartom, hogy adott esetben két, hasonlóan dol­gozó brigád közt a napló milyensége dönt — vette át a szót Horváth József bri­gádvezető —•, de azt már nem. hogy egy brigád hosz- szabb távon is érhet el sike­reket pusztán jól adminiszt­rált látszatteljesítményekkel. A mi naplónkban nem talál beragasztott múzeumi belé­pőt, még kevésbé operaje­gyeket; van viszont benne sok egyéb, a társadalmi munkáktól (tavaly épp óvo­dát bővített a brigád) az újí­tásokig. Az elismerés tanú­sítja: a valódi többletek a fontosak. — A legjobb közösségben is különböző képességűek az emberek. — Van egy alapkövetel­mény: a brigádba eleve csak az kerülhet be, aki munká­jával már bizonyított. Volt, akinek több mint egy évig kellett várnia. S az egyéni »pluszok-« egyesültek a Latinca brigád­ban. Ezt példázza az is, hogy tavaly négy saját újításuk volt. Sok műszaki lelemény eredményeként tavaly két- százaléknyi volt az alkat­rés zmegta kari tás uk. — Sok felújítást végez­tünk, kimustrált eszközökbe »leheltünk új életet«. Eg)' ki­selejtezett Gigantunk hatso­ros adapterét például NDK- kombájnra szereltük — mondta Kosa János. — A felújítás nemegyszer drágább, mint az új alkat­rész ... — Föltéve, ha az besze­rezhető — válaszolt Major Zoltán. — Egy-egy nagy munka idején naponta min­den csúszás százezrekbe ke­rül. így bármilyen összetá­kolt pótalkatrész, amely vé­get vet a kényszerpihenő­nek valódi kincs. Büszkék vagyunk arra, hogy a mű­hely miatt soha nem szüne­telt a határban a munka. Gelencsér Pista nem egyszer 17—18 órát is dolgozott, de nekem is tizenhat vasárna­pom telt munkával. — Egyszer éjjel háromkor hozták az egyik kombájnt szerelni... Aztán a jövő került szóba. — Ennyi elismerés, közös siker után találnak-e még olyan célt, amelyért érde­mes még többet nyújtani? — Mindig vannak új fel­adatok. — Idei főbb vállalásaik? — További két százalék­nyi alkatrészt kívánunk megtakarítani. Ez nem lát­ványos vállalás, de mi nem is törekszünk látványos ei-edményekre. Űjabb négy újításon is dolgozunk... A mozgássérültek éve itt, a mi környezetünkben is kínál feladatot: egyik volt tagtár­sunknak akarunk egy moto­ros rokkantkocsit készíteni... A Vállalásaikban célul tűz­ték ki a szakmai továbbkép­zést, a tanulást, és nem hiányoznak a közös progra­mok sem. A jutalmul kapott pénzt közös döntéssel nem osztják el hanem országjá­rásra, utazásra fordítják. A vállalásnál is fontosabb azonban a brigád közösségi ereje. Náluk a munkafegyel­met nem a tilalmak, nem szankciók tart ják fenn. A be­szélgetés közbeni félmonda­tokból megértettem: ugyan­úgy természetes ez minden­kinek, mint ahogy magától értetődik egymás segítése is. A Latinca brigádot aligha­nem épp ezek a nehezen megfogalmazható emberi ér­tékek emelik ki a többiek sorából. „ „ (Folytatás az 1.- oldalról) ről szóló 1955. évi és 25. szá­mú törvényerejű rendeletét. Ez utóbbiban kifejtette a Magyar Vöröskereszt tevé­kenységében bekövetkezett lényegi változásokat, és de­mokratikus tömegszervezet­nek minősítette az addigi egyesületet. Megváltozott te­hát a Magyar Vöröskereszt társadalmi helye és szerepe. Időszerűvé vált az első kong­resszus összehívása. Az 1956- os ellenforradalom miatt azonban erre csak 1959-ben kerülhetett sor. Azóta öt kongresszus értékelte a szervezet fejlődését, és meg­jelölte az egyes ciklusok főbb feladatait. Jelenleg a Ma­gyar Vöröskereszt 13 ezer alapszervezetében több mint egymillió aktivistát számlál, akik önkéntes munkával se­gítik az országos méretű sokirányú feladatok megol­dását. Tíz- és százezrek vál- lalnak-végeznek társadalmi munkát a Vöröskereszt kü­lönböző bizottságaiban, így az egészségnevelésben, a csa­ládvédelemben, a véradás szervezésében, az elsősegély­nyújtás oktatásában és szer­vezésében, szociális feladatok megoldásában. Szólt arról is Hantos Já­nos, hogy a Magyar Vörös- kereszt — miként elismert szervezete társadalmunknak — megbecsült tagja a nem­zetközi vöröskeresztes moz­galomnak is. A Magyar Vö­röskereszt tevékenységének nemzetközi elismertségét jel­zi, hogy ezúttal — a jubileu­mi ünnepségekhez kapcsoló­dóan — Budapesten ülésezik a Vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaságok III. euró­pai regionális konferenciája. — A szocializmus és az emberiesség egységét meg­teremteni, társadalmi fejlő­dést lendítő kölcsönhatását a megvalósulásihoz segíteni — ez történelmet alakító program. E program cselek­vő támogatása megtisztelő kötelessége a jóakarata em­bereknek, Bízunk abban, hogy a Magyar Vöröskereszt tevékenységének hatására is növekszik a tudatos köz­reműködők száma — hang­súlyozta! beszéde végén Han­tos János. Losonczi Pál köszöntötte ezután az Elnöki Tanacs ne­vében — mint mondta: tisz­telettel és őszinte nagyrabe­csüléssel — az ünnepség résztvevőit, és a jubiláló Magyar Vöröskereszt aktivis­táit, minden tagját — Az -egykori segélyegy­let, amelyet emberbaráti esz­mék hívtak életre 1881. má­jusában, nagyot nőtt egy évszázad során, a szocializ­mus építésének esztendeiben pedig társadalmunk minden rétegét érintő tömegszerve­zetté terebélyesedett — hangsúlyozta, majd arról szólt: az emberiességgel a békéért! korszerű, tartalmas jelszó,* amelyet nemcsak a már milliónál nagyobb lét­számú h azai vöröskereszt es tagság, hanem a szocializ­must építő népünk egésze is magáénak vall. A Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa és Minisztertanácsa nagyra értékeli a Magyar Vöröskeresztnek társadal­munk erkölcsi értékeit gya­rapító munkásságát és meg­becsüli az önzetlen társadal­mi munkát végző aktíváit, tisztségviselőit és tagjait. A legszebb erényekből fakadó hivatás: segíteni a rászoru­lókon, a bajba jutottakon. Önök — hangsúlyozta Lo- sonczi Pál — e hivatás szel­lemében, az emberi élet vé­delmében különösen szép példáit adták a nép iránt ér­zett felelősségnek, jelesre vizsgáztak szocialista em- berszeretetből, humanizmus­ból. Önzetlen munkájuk ki­vívta egész társadalmunk megbecsülését. Az ünnepségen felszólaló Óvari Miklós hangsúlyozta: a Magyar Vöröskereszt meg­alakulása óta folyamatosan látja el hagyományos fel­adatait. A világ szinte min­den tájára eljutnak segély­szállítmányai a természeti katasztrófák és háborús konfliktusok áldozatai ré­szére: élelmiszereik, gyógy­szerek, orvosi műszerek és felszerelések. Szervezésében, több helyen magyar orvo­sok, ápolónők nyújtanak se­gítséget a bajba jutott em­bereknek. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága meg­bízásából jelenleg a negye­dik egészségügyi csoport se­gíti a sokat szenvedett kam­bodzsai nép egészségügyi el­látását. Ott voltak a vörös- keresztes aktívák a múlt évi BeR.es megyei árvíznél is, segítettek és támogatták a természeti csapás során otthonaikat vesztett csalá­dokat, (társadalmi munká­jukkal is hozzájárulva csa­ládi tűzhelyeik felépítésé­hez, helyreállításához. — Hazánkban az ember­ről való sokoldalú gondos­kodás már több mint há­rom évtizede nem jelszó, hanem valóság, aminek egyik bizonyítéka az ingye­nes egészségügyi ellátás. Társadalmi rendünk nagy történelmi vívmánya ez, de a legfejlettebb egészség- ügyi ellátás, a legjobb in­tézményrendszer sem képes pótolni a társadalom önzet­len segítségét, az együttér­ző emberi szót és segítő tet­tet, csak a kettő együtt te­szi teljessé az emberről va­ló gondoskodást. Az állami egészségügyi szolgálat mun­kájához szorosan kapcsolódó vöröskereszt így egészíti ki az egészségügyi ellátást ál­dozatkész munkájával, sze­repe nélkülözhetetlen ma, és az lesz a továbbiakban is. Kívánom, hogy a nagy múl­tú tömeg'szervezet a jövőben is érjen el sikereket, töltse A nagy tapssal fogadott üzenetet tartalmazó levelet Óvári Miklós átnyújtotta a szervezet elnökének. Ezután úttörők , százainak vidám énekétől lett hangos a kongresszusi terem: a leg­ifjabb vörösfcereszltes kor­osztály képviseletében kék­es pirosnyaíkkendősök kö­szöntötték a jubiláló Magyar Vöröskeresztet, az ünnepség résztvevőit. Köszöntőt mon­dott ezt követően Alexander Hay, a Vöröskereszt Nem­be hivatását egész népünk felemelkedéseben. gazdago­dásában — mondta Óvári Miklós, majd az MSZMP Központi Bizottságának üd­vözletét Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első tit­kárának a Magyar Vöröske­reszt Országos Vezetőségé­hez intézett levelének ismer­tetésével tolmácsolta. A le­vél a következőket tartal­mazza : zetközi Bizottságának elnö­ke, majd átnyújtotta az 1912 óta rendszeresein adományo­zott Florence Nightingale nemzetközi kitüntetést négy olyan önkéntes ápolónőnek, aki több évtized óta kiemel­kedően végzi ezt a vöröske­resztes munkát. A Vöröske­reszt Társaság Ligájának ünnepi jókívánságait J. A. Adefarasin elnök, a Nemzet­közi Vöröskereszt Állandó Bizottságának köszöntését sir Evelyn Shuckburgh el­nök tolmácsolta. A jubileumi ünnepség a Himnusz eléneklésével ért Kádár János levele »A Magyar Vöröskereszt Országos Vezetőségének Budapest Kedves Elvtársak! Barátaim! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam nevében — alapításának 100. évfordulója al­kalmából— tisztelettel köszöntőm a Magyar Vöröskeresztet, a szervezet több mint egymillió tagját. Az 1863-ban útjára indult Nemzetközi Vöröskereszt- mozgalomhoz kapcsolódva a Magyar Vöröskereszt százéves fennállása alatt nélkülözhetetlen szerepet töltött be a há­borúk, a természeti katasztrófák áldozatainak segítésében. Hagyományos feladatai az utóbbi időben új vonásokkal gaz­dagodlak. Részt vállal a környezet- és az egészségvédelem feladataiból, támogatja a segítségre szoruló, magukra ma­radt idős embereket. Tevékenységével bátorítja az emberi önzetlenség és felelősségvállalás mind teljesebb kibontakoz­tatását. A Magyar Vöröskereszt magasrendű humánus pél­damutatással, százezrek társadalmi munkájának és áldozat­vállalásának szervezésével, ösztönzésével fontos társadalmi feladatokat teljesít, szocialista társadalmunk építésének ak­tív részesévé vált. Ma népünk szilárd egységben a szocialista társadalom építésén dolgozik. E történelmi léptékű munka középpont­jában az ember áll. A Magyar Vöröskereszt, amely az em­berről való gondoskodás felelősségteljes intézménye, jelen­tős szerepet tölt be népünk vívmányainak gazdagításábati. Elismerésre méltó munkájára, hasznos közreműködésére pártunk és társadalmunk továbbra is számít. A Magyar Vöröskereszt aktívan és kezdeményezöen já­rul hozzá az országok együttműködésének fejlesztéséhez, a népek közötti barátság erősítéséhez, a béke megvédéséhez. Az új társadalom építésén munkálkodó magyar nép és a be- keszerető emberiség érdekeit szem. előtt tartva, a Magyar Vöröskereszt nemzetközi tevékenységével továbbra is se­gítse hazánk békepolitikáját, szolgálja a népek és nemzetek békés egymás mellett élését, együttműködését, szolidaritását, támogassa a Nemzetközi Vöröskereszt emberiességgel a bé­kéért jelszavának megvalósulását. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében megköszönöm a vöröskeresztes aktivisták önként vállalt társadalmi munkáját, önzetlen fáradozását. Kívánom, hogy erősödjék tovább a 100. évfordulóját ünneplő Magyar Vöröskereszt, s mind teljesebben töltse be humanista kül­detését az ember, a jövő, a haladás érdekében. Budapest, 1981. május 4. , Kádár János, y a Központi Bizottság első titkára« Fogd, fizesd és vidd! Megnyílt a kaposvári bürsebúit Kilencezer férfiing leérazva Az angol „Cash and car­ry” kereskedelmi szlogen mintájára alkotott fenti fel­szólítás néhány napja ol­vasható az egykori kaposvá­ri bútorbolt kirakatában. A Somogy megyei Iparcikk- kiskereskedeimi Vállalat tegnap itt nyitotta meg bórzeboltját. ahol a vállalat kockázati alapjának felhasz­nálásával ruházati és ve­gyes iparcikkeket árulnak ezentúl 20, 30 és 50 száza­lékkal leárazva. Már más­fél órával a nyitás előtt gyülekeztek az érdeklődők, szinte eltorlaszolva a jár­dát, majd fé! tízkor megkez­dődött a roham. A nagy vásárlási lázban kisebb pá­nik és néhány kirakatüveg is kitört. Több vásárlónak a ruházata bánta, hogy bele­került a tülekedésbe. A ru­házati részlegen három perc után kiderült, hogy a So­mogy áruházból áthozott száz kosár nem elég, után­pótlásra van szükség. Öt perccel a nyitás után már körülbelül négyszázan to­longtak az üzletben, így aztán az áruhoz férni re­ménytelen vállalkozásnak látszott. Ám a vásárlók ed­zetteknek bizonyultak, és csak özönlöttek befelé, le­hetetlenné téve szerencsér sebb sorstársaiknak a békés távozást. Dr. Nagy Gyula, az ipar­cikk-kiskereskedelmi válla­lat kereskedelmi ig&zgató- helvettese mondta a leérté­kelt cikkek boltjáról: — A bútorbolt átalakítási tervei most készülnek, és hogy addig se maradjon ki­használatlanul, az eddigi hazai vállalkozásokhoz ha­sonlóan mi is megnyitottuk börzeboltunkat. Átlagosan tízimaponként „bedobunk” valami újdonságot. A ruhá­zati cikkek között kilenc­ezer férfiinget értékeltünk le, egységesen 130 forintra. Van bőven női ruha. kötött­áru. vannak szabadídőruhaR, pólóingek, törülközők, für­dőköpenyek. Hatfoirintos reklámáron adjuk a nyak­kendőket. A vas-műszaki cikkek között 30—50 száza­lékkal leértékelt áruk van­nak, de teljes áron vásárol­ható nagyon sok mezőgaz­dasági kisgép és kerti szer­szám is. Mintegy nyolc és fél millió forint értékű a nyitó árukészlet. Kovács Ferenc, a Somogy áruház igazgatója elmondta, hogy a vállalatnál eddig nem volt különálló enged­ményes árusítás. Az áruház saiját üzleti akciói a börze­bolt mellett változatlanul megmaradnak. Schlichter János, a börzebolttal szem­ben levő vas-műszaki üzlet vezetője a sokféle kerti szer­számra hívta fel a figyel­met. De a szovjet húsdará­lótól a lengyel teflonedénye­kig sok konyhai felszerelési tárgy is vevőre vár. A börzebolt akcióterve készen, van: a ruházati vá­sár állandóan tart, míg a vas-műszaki cikkeket körül­belül 10—12 nap múlva a gyermeknap kapcsán en­gedményes játékvásár vált­ja fel. Május végén, június elején pedig kiempingbemu- utót tartanak. Itt. véget. * * * A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Vörös- kereszt megalakulásának 100. évfordulója alkalmából kitüntette a szervezet leg­eredményesebb társadalmi munkásait és hívatásos dol­gozóit. Hétfőn az Országház- ban rendezett ünnepségen Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke méltatta a Ma­gyar Vöröskereszt és százez­reket számláló aktivistáinak társadalmi elismeréssel öve­zett tevékenységét, majd át­adta a kitüntetéseket. A Szocialista Magyarorszá­gért érdemrenddel tüntették ki Hantos Jánost, a Magyar Vöröskereszt főtitkárát. A munka érdemrend arany fokozata kitüntetést tízen, ezüst fokozatát 20-an, bronz fokozatát 28-an kap­ták meg. Bíró Laiosné nyugdíjas napközioítthoin-vezető. a VÖ- röSikereszt lábodi községi ve­zetőségének titkára a Mun­ka érdemrend ezüst fokoza­tát, dr. Fejes István kéthelyi körzeti orvos, a Vöröske­reszt kéthelyi községi veze­tőségének elnöke és Polyáko- vics Józsefné, a szóladi ta­nács adminisztrátora, a he­lyi vezetőség titkára az ér­demrend bronz fokozatát vette át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom