Somogyi Néplap, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-05 / 103. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 1,40 Ft SOMOGYINöw XXXVII. évfolyam, 103. szám 1981. május 5., kedd Megkezdődött az Akadémia I4I. közgyűlésének plenáris ülése Hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia bővített ülés elnökségében foglalt helyet Lá- ' árbeli kongresszusi termében megkezdődött zár György, a Minisztertanáes elnöke és tudományos életünk idei legjelentősebb ese- Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyet- ménye, az Akadémia 141. közgyűlése. A ki- tese, az MSZMP Politikai Bizottságának iagjai. Megnyitójában Szentágothai János, az Akadémia elnöke kifejtette: az Akadémia tekintélyének növekedését jelzi, hogy közreműködött az MSZMP XII. kongresszusának előkészítésében, a VI. ötéves népgazdasági terv véleményezésében, valamint egy sor fontos jogszabály megalkotásában. Az Akadémia tagjai részt vesznek a Lázár Györgyi í hosszabb távú népgazdasági tervezés folyamatában is. A tennivalókról szólva kiemelte, hogy fő feladat a kutatások hatékonyságának fokozása, az elavultnak tűnő tudományos minősítési és kutatóképzési rendszer korszerűsítése. Nagy figyelmet kell fordítani a tudományos kutatói utánpótlás nevelésére és a mobilitásra. Ugyancsak megoldásra váró tennivaló az egyetemi 'kutatások szervezettebbé, eredményesebbé té'tele és a tudományos könyv- és folyóirat-kiadás színvonalának emelése. . A megnyitót követően Szentágothai János átadta az idei akadémiai aranyérmet és az akadémiai díjakat. (A díjazottak névsorát a 2. oldalon közöljük.) Tiszteljük, becsüljük a javakat gyarapító tudóst A díjak átadását követően Lázár György emelkedett szólásra. Elöljáróban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meveben köszöntötte a Magyar Tudományos Akadémia tagjait, a meghívott vendégeket, az Akadémia 141. közgyűlésének valamennyi résztvevőjét. Tanácskozásukhoz, felelősségteljes munkájukhoz sok sikert kívánt, majd így folytatta: , — Nem a megszokás vagy a magas testületnek kijáró udvariasság, hanem az őszinte meggyőződés mondatja velem, hogy a tudományos akadémia közgyűlése társadalmi életünknek mindig nagy figyelmet keltő, fontos eseménye. Ez érthető, hiszen e testület állásfoglalásai mással nem pótolható hozzájárulást jelentenek azoknak a feladatoknak a sikeres megoldásához, amelyekét a fejlett szocialista társadalom építése állít elénk. Pártunk és kormányunk mar eddig is számos tanújelét adta annak, hogy igényli és megfelelő figyelemben részesíti e tekintélyes testület véleményét. Biztosíthatom önöket, hogy ez így lesz a jövőben is. — Tapasztalati tény — s énről nagy elismeréssel szólhatok —, hogy az Akadémia közgyűlései jelenünk és jövőnk szempontjából mindig kulcsfontosságú témákat választanak tanácskozásaik tárgyául. így van ez most is. A 141. közgyűlés napirendjén szereplő fő téma. amelynek tárgya: ,, Hazámt es a műszaki haladás’’ azért érdemel megkülönböztetett figyelmet, mert a műszaki haladás és annak meggyorsítása egyike azoknak a fundamentális jelentőségű feltételeknek, amelyen nélkülözhetetlenek a népgazdaságban olyannyira szükséges minőségi változások keresztülviteléhez. — A szocialista építőmunka eredményes folytatásához hazánkban a belpolitikai feltételek jók, sőt kedvezőek. Népünk nemcsak elfogadja, de tettekkel támogatja a XII. kongresszus határozatainak végrehajtását. Az országban rendezett viszonyok vannak, érzékelhetően megnőtt a közös ügyekért vállalt felelősség, töretlen az alkotókedv. A nemzetközi he-lyziet alakulásában viszont az utóbbi években az enyhülés elleni elemek aktivizálódása miatt sajnos felerősödtek a kedvezőtlen folyamatok. — A világpolitikában bekövetkezett kedvezőtlen fejlemények és az önmagukban is hátrányos világgazdasági változások számunkra nem kevés gondot jelentenek, meat rosszat)Dodó külső feltételek között keli teljesítenünk; azt az egyébként is nehéz feladatot, hogy elért vívmányainkat megőrizve rátérjünk egy új, a mai körülmények és a jövő igényeinek jobban megfelelő fejlődési pályára, helyreállítsuk népgazdaságunk egyensúlyát. — Amikor gondjaink eredetéről szólunk, hiba lenne, ha csupán a megnehezült külső körülményekkel magyaráznánk azokat. A jelenlegi, főleg pedig az egyensúlyi problémákat kiváltó okok között annak is szerepe van, hogy még nem sikerült kellő mértékben kibontakoztatni az intenzív fejlődés folyamatait. Ezért a következő évekre szoló programunk lényege — amint az a XII. kongresszus határozatából világosan kitűnik — éppen az, hogy a nehézségek leküzdése és áz egyensúly helyreállítása céljából a társadalmi tevékenység minden területén mélyreható minőségi változást vigyünk végbe. A minőség előtérbe állítása különösed a gazdaságban vált sürgető követelménnyé. Az elvek valóra váltásához, a célok eléréséhez szükséges tenniyalók — noha a közga-zdasagi feltételeket és a szervezeti rendszert is igyekeztünk hozzáigazítani az új követelményekhez — még nincsenek és nem is lehetnek minden részletükben kidolgozva így és ebben az értelemben használjuk azt a kifejezést, hogy tervünk nyitott, s hogy amennyiben a feltételek változnak, akkor a végrehajtás eszközeit, módszereit is módosítanunk kell. Most ahhoz kérjük a tudomány közreműködését, hogy segítsen a menet közben módosuló feltételeket időben, felismerni és az új helyzet által kívánt döntéseket jól megalapozni. * — Azok között a feltételek között, amelyek megteremtése és összehangolása nélkül nem. érhetünk célt — a társadalmi, a közgazdasági és a szervezeti feltételekkel együtt — kiemelkedő szerepe van a műszaki haladás meggyorsításának. A VI. ötéves terv időszakára szóló műszaki ' és agrártudományi kutatások feladatai fő vonalakban kialakultak. azokat a megfelelő programok tartalmazzák. . Élő és mind erőtelje- /sebb -igény, hogy a- tudomány egyre több ismerettel segítse a legkedvezőbb gazdaságfejlesztési irányok és változatok kiválasztását, a célok és az eszközök összehangolását, a társadalompolitikai jelentőségű döntések várható hatásainak előrejelzését. Jelenleg folyik az ezredfordulóig tartó időszak hosszú távú tervének kidolgozása. Ennek során újszerű kapcsolat van kifejlődőben a tudomány művelői és a tervezők között. Ez örvendetes, mert azt az ígéretet hordozza magában, hogy újabb lépéssel jutunk előre a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának erősítésében. — Mindezek a kérdések, s a bennük kifejezésre jutó társadalmi és gazdasági követelmények különös- időszerűséget kölcsönöznek a közgyűlés napirendjén szereplő témának. Ezzel összefüggésben most is hangsúlyozni szeretném a társadalomtudományok, valamint a műszaki és a természettudományok egymásrautaltságát, egvidéjű és összehangolt fejlesztésének szükségességét. Éppen ezért tovább növekszik azoknak a tudományágaknak a szerepe és a felelőssége is, amelyek kutatásának középpontjában az ember . és a társadalmi (Folytatás a 2. oldalon) Banán Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetem botanikus kertjének pálmaházában száz gyümölcsöt érlel a dél-kínai törpe banán Magyar—csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások Salgótarjánban Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hétfőn baráti látogatásra hazánkba érkezett Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere. A vendéget' a Salgótarján.—Somoskőújfalu határ- állomáson Púja Frigyes fogadta. Jelen volt Václow Moravec, Csehszlovákia budapesti nagykövete és Kovács Béla, hazánk prágai nagykövete, A megérkezést követőem a csehszlovák külügyminiszter látogatást tett Géczi Jánosnál, az MSZMP Nógrácj, megyei Bizottságának első titkáránál. A szívélyes, baráti beszélgetésen jelen wlt Púja Frigyes és a két ország nagykövete. A csehszlovák külügyminiszter és kísérete virágcsokrot helyezett el a Magyar Tanácsköztársaság emlékművénél, majd városnéző sétát tett Salgótarjánban. Délután az MSZMP Nóg- rád megyei Bizottságának székhazában megkezdődtek a magyar—csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások. A baráti, elvtársi légkörben lefolytatott megbeszéléseken áttekintették a magyar —csehszlovák kapcsolatok helyzetét és véleményt cseréltek időszerű- nemzetközi kérdésekről. Jubileumi ünnepség Budapesten 100 éves a Magyar Vöröskereszt A Munka vörös zászló érdemrendiével tüntették ki A Magyar Vörös-kereszt megalakulásának 100. évfordulójáról országos ünnepséggel emlékeztek meg hétfőn Budapesten. A milliós tagságú tömegmozgalom több mint 800 vörös,keresztes aktivistája vett részt az Építők Dózsa György úti székházának kongresszusi termében rendezett centenáriumi ünnepségen. Vendégként jelen voltak az európai nemzeti varöskeresztes mozgalmak és a nemzetközi vöröskereszt szervezetek képviselői is. Emberiességgel a békéért! — ez a nemzetközivé vált jelmondat és a jubiláló Magyar Vöröskereszt centenárium,i plakettje ékítette a szónoki emelvényt, ahova először Kállai Ferenc színművész lépett, s Baranyi Ferencnek a vöröskeresztesékről írott versével köszöntötte az ünneplőket. Dr. Gegesi Kiss Pál akadémikus, a Magyar Vörös-kereszt Országos Vezetőségének elnöke üdvözölte ezután az ünnepség elnökségében helyet foglaló Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét, Óvári Miklóst, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát, Sarlós Istvánt, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárát. az MSZMP Politikai Bizottságának tagjait, az ünnepség résztvevőit. Elnöki megnyitójában emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a Vöröskereszt száz éven át olyan Losonczi Pál köszönti a kitüntetetteket eszme szolgálatában tevékenykedett, amelynek éltetője a bajbajutott embereken való segítés, s ez egyben embert kötelesség. Hantos János, a Magyar Vörös-kereszt végrehajtó bizottságának elnöke ünnepi beszédében, áttekintette a szervezet hazai történetének évszázadát, jelentősebb állomásait. Szólt egyebek között arról, hogy a Debrecenben megalakult, Ideiglenes nemzeti kormány már 1944 decemberében intézkedett a Vörös-kereszt újjászervezéséiről. 1945 áprilisában Budapesten munkához látott új .szervezeti formában a Vöröskereszt központi vezetőségé. Legfontosabb feladata akkor hadifoglyok, külföldre került magyar állampolgárok hazatérésének megszervezése. itthoni .fogadása és az eltűntek keresése volt. A szociális jellegű feladatok megoldásában óriási munkát végtett a munkások és a parasztok támogatását élvező nemzeti segély. A szimbólumként választott mentőöv szemléletesen fejezte ki szerepét a felszabadulás utáni első években. I A Ma,gyár Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1954. évi 32. számú törvényerejű rendeletével . a magyar törvények közé iktatta a nemzetközi diplomáciai értekezleten 1949-ben elfogadott genfi egyezményeket, majd megalkotta a Magyar Vöröskereszt(Folytatás a 3. oldalon.)
