Somogyi Néplap, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-27 / 122. szám
V Aranymosó Kalinics Drávái drágakincs A múzeumok, kőzgyűj töltények léte, közművelődési munkája kulturális életünk egyik leglátványosabb színtere. A kiállítások, állandó bemutatóik, időszaki tárlatok, vándorkiállítások színesítik napjainkat — esztétikai élményt, eseményt kínálva. Csak tavaly 2073 kiállítás közül válogathattunk: 691 állandó, 794 időszaki és 588 vándorkiállítás várta a látogatókat országszerte. Az újonnan rendezett bemutatók száma: 69 állandó, 684 időszaki és 588 vándorkiállítás. Volt közöttük képzőművészeti, ipar- és népművészeti, természettudományos, műszaki, munkásmozgalmi, régészeti és történelmi kiállítás; volt csoportos és volt egyéni bemutató. Stílusokkal, művészeti, ^történelmi korszakokkal, egy-egy kiemelkedő művész alkotásával ismerkedhettünk. Évfordulók, események, a gyűjtemény gyarapodása adtak alkalmat kiállítások rendezésére. A múzeumi közművelődési munka legfőbb színterei a kiállítások. Tavaly a 487 hazai múzeumnak és kiállí- tóhelyiségnek összesen 16 millió-216 ezer 593 látogatója volt. A fővároson kívül a Győr-Sopron megyei, a Heves, a Komárom, a Pest, a Veszprém megyei múzeumokat tekintették meg legtöbben — e megyékben egymillión felül volt a látogatók száma. A korábbi adatokhoz hasonlítva, csökkent Magyarországon a múzeumok látogatottsága: 1980-ban 550 ezerrel kevesebben fordultak meg a kiállításokon, mint 1979-ben, • ez nyilván összefügg az idegenforgalom csökkenésével. Ezen nem kívánnak — különösen akciókkal, rendezvényeikkel nem Napjainkban minden negyedik mongóliai lakos részt vesz valamilyen szervezett oktatásban, a foglalkoztatottak majdnem 30 százalékának közép- vagy felsőfokú végzettsége van. Hogy ez mit jelent, érdemes visszatekinteni a múltra. 1924-ig, a Mongol Népköztársaság megalakulásáig az országban mindössze 13 általános és két szakiskola működött, a szellemi tevékenység kizárólag a buddhista papok, a lámák kiváltsága volt. A kibontakozó kulturális forradalom első feladataként az analfabétizmust számolta föl. A most befejeződött ötéves terv során bevezették a kötelező általános iskolai oktatást. Az állam nagy összegeket fordít a tankönyvek dotációjára; az iskoláktól távol lakó diákokat bentlakásos otthonokban helyezik el — ez pedig nagy szó, hiszen a hazánknál 17-szer nagyobb területű ország lakosainak a fele még — változtatni. Ám a hazai nagyközönségnek és a múzeumok közül kialakult törzsközönségnek egyre változatosabb programok, a kiállítások mellett múzeumi foglalkozások, baráti körök és más formák állnak rendelkezésére. Szervezetten illeszkedik a múzeumok közművelődési munkája a helyi — megyei,' városi, községi — kulturális életbe. Gyakran rendeznek közös programot, művelődési házakkal, iskolákkal, munkahelyekkel, szocialista brigádokkal. A tárlatvezetés minden múzeum alapszolgáltatása; bejelentett csoportoknak, egyéni látogatóknak általában több idegen nyelven tartanak tárlatvezetést a legtöbb helyen. De kidolgoztak sajátos formákat is: Győrben, Szekszárdon, Szolnokon a szocialista brigádokat vagy a Munkásmozgalmi Múzeumban, a családos látogatókat speciális tárlatvezetéssel várják. A Magyar Nemzeti Múzeumiban a szabad szombat, a szombathelyt múzeumokban a szocialista brigádnap még teljesebb ismeretet kínál. Segítséget nyújtanak a múzeumok (például Pécsen. Szegeden, Debrecenben, Egerben, Gyöngyösön, Békéscsabán, Szombathelyen, Simontor- nyárt) vetélkedőkre, szellemi játékokra való fölkészülésre. Se szeri, se száma a mú-' zeumi előadásoknak, a hasonló témájú TlT-előadá- soknak — amelyek az intézményeikben , folyó tudományos tevékenységgel,, például a restaurálással, műtárgy- mentéssel stb. — ismertették meg a közönséget. E témakörben rendezték meg a múlt év múzeumi hónapjában például a Magyar Nemzeti Galériában A múzsák ma is a városuktól távol, pusztákon él. A gyerekekről való gondoskodást központi feladatnak tekintik, s ez jelentős erőfeszítéseket követel. Az életszínvonal emelkedése, a táplálkozási és lakáskörülmények javulása, a rendszeres orvosi ellátás eredményeként ugyanis magas a természetes szaporodás: mintegy 30 ezrelék. A csecsemők és kisgyermekek ellátását több mint ezer bölcsőde és óvoda szolgálja. A művelődés iránti igényeket is igyekeznek kielégíteni. A legújabb statisztikák szerint minden második családnak van rádiója és minden ötödiknél televízió is. Az ország 500 filmszínházában. mongóliai filmeket is játszanak: a művész- és dokumentumfilmek a nemzeti filmstúdióban készülnek. Tizenöt színház, számos énekés táncegyüttes őrzi a hagyományokat. kertje közelről című kiállítást. A miskolci Hermann Ottó Múzeumban a néprajzi, Széjcesf ehér váron a régészeti műtárgyvédelem vol-t a kiállítás tárgya. A múzeumbarátok, munkahelyi közösségek nem egy helyen bekapcsolódtak a múzeum tudományos munkájába, így a gyűjtésbe, kutatásba. Főleg ipari jellegű megyékben — Győr—Sopron Komárom, Nógrád — és a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban kapcsolták ösz- sze a kutatási feladatokat (üzemtörténet i. munkásmozgalom-történeti, élet- módkutatást) a munkásmú- velődési feladatokkal; munkahelyi közösségeket inspiráltak tárgyi dokumentumok összegyűl lésére, üzemtörténeti krónikák, dolgozatok megírására. Tatabányán és Salgótarjánban a bányászat és életmód, Simon tornyán a bőrgyár történetének tárgyi és Írásos emlékeinek gyűjtésében működtek közre társadalmi segítők A múzeumoktól nem idegenek a tái'smü vészetek’ sem. Gyakran színesíti a múzeumi programokat zene, tánc, irodalom, film. A Nemzeti Galéria hangversenyei, a Munkásmozgalmi Múzeum kórushangversenyei, a Nemzeti Múzeum történeti zenés estjei, a szentendrei múzeumok zenés délutánjai eseményszámiba mennek. A fővárosban a kiscelli múzeum kertje ad teret a hangversenyeknek, Gorsiumban az antik romok közt tartják a szabadtéri játékok előadásait. Tatán, az Antik Másolat- múzeum antik irodalmi estek színhelye. Versek, énekszámok hangzanak el kiállítások megnyitóin, táncosok, amatőr együttesek lépnek „föl a kiállítási tárgyak között. Borsodiban, évek óta siker a Zene a képtárban, Kecsikeméten a múzeumkerti nyári esték, Hajdú-Bihar megyében Múzeumi mozi és Mú.zeumi muzsika címmel rendeznek programot. Csaknem minden múzeumiban van iskolai vagy iskolán kívüli program a gyerekeknek, vannak tanórák a múzeumban és óvodai foglalkozások. Különböző játékokat, versenyeiket tartanak, alkotókészség-fejlesztő szakköröket működtetnek. Népszerűek a néprajzi, helytörténeti jellegű nyári táborok is, amelyeket a fiataloknak szerveznek, például Tolna, Pest, Somogy és Fejér megyében. Múzeumaink, kiállításaink fiataloknak és felnőtteknek, munkásoknak és értelmiségieknek, múzeum- barátoknak és a művésze- , tekkel most ismerkedőknek egyaránt nyújtanak új ismeretet, élményt, szórakozást. Fölkészültek az ünnepi könyvhétre a Kossuth Kiadó somogyi terjesztői is. A megyei kirendeltség minden pártszervezetnek jóelőre elküldte az ajánlójegyzéket. A kiadó öt művet jelentet meg a könyvhétre, s ezenkívül még öt könyv gazdagítja a választékot. Rugya Béla, a Kosisuth Könyvkiadó megyei kirendeltségének vezetője elmondta, hogy nagy az érdeklődés a somogyi üzemekben, gazdaságokban , a könyvnapra megjelenő politikai müvek iránt. Egyre- másra érkeznek az után rendelések postán é.s telefonon. Jelenleg — az egyéb műveket is beszámítva — egymillió forint értékű könyv van a hatszáz könyvterjesztőnél. Több üzemből, intézményből jelezték, hogy a könyv- napók tiszteletére kiállítást rendeznek a politikai művekből. Így a Csepel Művek kaposvári nehézg Épgyára, a Medicor tapsonyi gyáregysége, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola, a Vnarcali Noszlopy Gáspár Általános „Már ránk szakadt a bús, vak este. Én nyöszörögtem. A habok Az üzenetet egyre hozták: Várunk. Van-e már aranyod? Zúgtak a habok a habok.” Aranymosó Kalinics nem ismeri Ady Endre sorait. De mindig avval indult neki a drága Drávának: talán ma kegyes lesz hozzá ... És volt úgy, hogy a folyó testvériesen megosztozott vele aranyán. Volt úgy is, hogy bővebben mért neki, mint más murahídi horvát aranymosónak. Mert a Drávg hálás annak, aki hajlandó megismerni minden rejtett forgóját, növényzet rejtette öblét. És aranymosó Kalinics Varasdtól Barcsig úgy ismerte a vizet, mint a tényétét. Ha elindultak apjával a csónakon, két hétig nem láttáik őket otthon: három kukon cakenyeret, vá- szonzacskónyi sárga lisztet — abból főtt a gáliica —, gyufát, szerszámokat raktak a vízi járműbe. Ég alatt háltak — s ahogy a dal mondja — szép időket vártak, — Tizenegy éves koromtól ' kezd tem a m es te rs éget, apámnál — így Józsi bácsi; kicsit törve beszéli a ma— Talán elmegyünk ml Is. Az idegenforgalmi szezonra több nyelvű programot állított össze a Televízió műsorszerkesztősége. A hazánkban nyaraló külföldiek a nyári hónapokiban speciálisan szerkesztett műsorokat láthatnak. A hírek orosz, német és angol nyelvű tolmácsolása mellett elsősorban azokat a filmeket, vetítik majd, amelyek hazánk tájait, kiemelkedő művészeti alkotásait a külföldön is, díjazott magyar tv- produkciókat mutatják be. A 2-es programban keddenként jelentkező műsorok a hazai nézők érdeklődésére is számot tarthatnak, faiskola, a Somogy megyei Tanács Költségvetési Elszá- molofavatala, a boglárleilei SZOT-üdülő. — Milyen könyveket ajánl a politikai irodaiam barátainak? — kérdeztük Rugya Bélától. — Ancsel Eya írás az ét- hoszról, Kővágó László Nemzetiségek. a mai„ Magyarországon, Gecse Gusztáv Bibliai történetek, Kozma Ferenc Az emberi tényező a gazdasági fejlődésben, valamint az Irószemmel 1980 jelenik meg a könyvnapokra. Már előzetesen is tapasztaljuk, hogy igen nagy az érdeklődés Gecse Gusztáv műve iránt; ebből egyébként kétezer jutott Somogynak..5 A kiadó figyelembe vette az érdeklődés növekedését is; a történelem és kultúra alapos megismeréséhez a bibliai Háttér tanulmányozása föltétlenül szükséges. E könyv szerzője a modern bibíia- kritika eredményeinek birtokában, a marxista—lefii- nista 1 világnézet talajáról ismerteti a Biblia egyess könyveik gyárt. — Az „inas” egy harmad részért dolgozott. Az aranyport aztán be kellett vinni Kanizsára, a főpoatán. váltották át pénzre. Magam gazdája tizenhét évesen lettem. Akkorra már apáménál is jobb mosóhelyeim voltak, dugta. Mert a társak között Is akadtak irigyek, akik a szerencsésebbek nyomába, szegődtek. Ilyen aranyhoz« helyem volt nekem a zákányt híd medre, és a vízvárt rejlekem. Huszonnégy éves legénynek gazdája leheltem akikor, úgy ismertem a mesterséget. Ha nem is volt kalandor, az aranymosó, mint az alasz. ka i a ran y ásó, a aér t' az aranyláz elkapta őt is. Pro-perlius- sal — ót idez.em — viszont nem ért egyet: „Auro puha fides. auro venalia inra". Vagyishogy az arany elűzi a hűséget, arannyal megvásárolható’ az igazság. Pia utasra azonban rábólint: „Aranyat szerencsével találsz, jó hajlamokat a természet ad.” Az arannyal kapcsolatos babonákban nem hisz. Sem abban, hogy aki arannyal álmodik, azt megcsalják, sem abban, hogy arannyal dolgozni álmunkban — kárt jelent, Egy 1765-0« álmoskönyv szerint az arany a Bika légyében gyászt, az Ikrekében jó barát elvesztését a Rákiban látogatót, az Oroszlán havában nyereséget, a Szűz jegyében vígsá- ©ot jelent. Aranyimosó Kalinics nyolcvankét éve«, faggatja már a betegség. Ha nem mondaná, nem gondolnám róla. Alá ilyen kort megért, nem illik rá azt mondani: kisfiús. Pedig Józsi bácsi arca, világoskék szeme, félre- fésúlt kócos haja a kamasz Kalinics Jóskát idézik elém. Talán a jó levegő, a termé- szietközelség. a vízi ember élete tartósította ilyenre. Ketten lakják a s zen tun- hályhegyi újtele® 15-ös számú „sárházát”. szén, alkalmát kínálnak a nyelv gyakorlásra. Első alkalommal június 9-én tűzi műsorára idegen nyelvű programját a televízió. A 20 óraikor kezdődő adásokban mindhárom nyelven felolvassák a híreket, majd levetítik A tisztességtudó utcalány című magyar tv-filmet — ezúttal német felirattal —, valamint az üz- bég selyem készítését bemutató kisíilmet orosz nyelvű kísérőszöveggel. Egy héttel később a III, Richárd angol nyelvű változata kerül a képernyőre, majd a Napraforgó című magyar tv-film angol felirattal. — Mit emelne még ki a művék sorából? — Felhívom a figyelmet Kozma Ferencnek Az emberi tényező a gazdasági fejlődésben című művére. A szerző művei eddig is nagy sikert arattak; Most arra keresi a választ, hogy a magyar gazdasági fejlődéstan, a gazdasági helyzetben milyen, szerepet játszik a legfőbb termelőerő, az ember a maga termelési tapasztalataival, szakértelmével és szorgalmával. — Mi jelendk meg a könyvnapi műveken kívül? — Fekete Gyula Boldog házasságok titkai, Kiwo László Bölcsőm-koporsóm, Buchenwald, Inge Pollack Gyere az indiánok közé!, Bariton Candrus Nürnbergi huszonkettő. S amire a legjobban felhívnám a figyelmet, az Sipos Gyula Akikor voltunk fiatalok. A somogyi származású, nemrég elhunyt író hatvan évvel ezelőtt született, s e kötet kiadásával emlékezünk rá. A mű az 1939—1941 közötti évek krónikája. L. G. — Nem mind arany, ami fénylik — így mondja Kalinics József. — Milyen Is volt az az aranymosó mesterség? — Bemutatni már nem tudom. mert a felszerelés a nagykanizsai múzeum tulajdona lelt. De elmondom, ha kéri. . . És beszél a lópatához hasonló falapátról, mely széles voll es megvasalt, Evvel vették föl a mederből a kavicsot, iszapot. Olvasni lehetett a mintából: ahol pirosas homokba ágyazódott a kavics, ott az aranymosó munkához láthatott. Ahol ritkán „termett” a homok, kavics, onnan jobb volt tovább csorogni lefelé a Dráván. Kondorodé fejű nagy deszka — ez is hozzátartozott a mesterség eszközeihez. Nyárfából volt, a fele — így mondja Józsi bátyánk — rétes. Az öntöző szintén az aranymosói kellékek közé tartozott; ennek lyukai biztosították, hogy minden kavics megtisztuljon. Mert a lésekben ott kellett maradnia az arany még tisztátalan, nedves porának. Kicsiny, teknős fűzfadeszkára söpörték az egészet. Ahogy rázták, az arany 1«pörgőt t. Tiszta tálba, higanyhoz. Onnan házi vászonba, itt vált "el végleg megtisztulva az arany minden, mástól. Húsz—huszonöt kiló kavics’ kiemelése adott szerencse esetén 1 gramm aranyport. Nem volt könnyű mesterség! De 1940-ben 5 pengő 20 fillért fizették grammjáért. — Később törvényt kellett tennünk a mesterségben. Nagy víz után, mert az hozta a Szerencset, pontosan ki kellett karómi a saját lelőhelyet, melyik az enyém, melyik a tiéd. Ott másnak nem volt joga dolgozni. Száraz helyen csak lapáttal írtuk körbe a területet, Zlata, arany; de sokszor mondtuk ezt a szót... 1 És álltak mellig víziben, hosszú szárú csizmában. Amiig be nem állt a folyó, cudar időben is kieveztek egyszemélyes, keskeny csó’- nakjaikon. A természeti ember mindig is ratasickodott. öreg Kai inicsot kisbaltájárol emlegették az aranyitnosók; a felrebbent fácánt, vadkacsai biztosabban találta el, mint a puska. Halat meg aikkon- ban még tömegével adott a Dráva. A Kis Kalinics Jóska inkább gánicára vágyott már, mint halra. — Megnősültem, fiunk született;' negyvenegyben katonának vittek így maradt abba az ősi mesterség. Itt ragadt a Dráva somogyi! partján, Szentmihályhe- gyen. A negyvenes évék második felében drótot húzták a határon, betonbunkerekot helyeztek a földbe; nem lehetett aranyat mosni. Kalinics József hozzászokott a szarvasmarhatartáshoz. Évente két hízott jószágot adott 1«. Lehet« hogy ez jövedelmezőbb volt. mint a korábbi mesterség? Ezen a parton már nem kutat arany után senki. Odaát még fel-fel tűnik eigy-egy aranymosó. Kalinics József messzire néz. Innen rálátni az egjész vidékre: a Dráva anyányivá szélesül a völgyben. Aranymosó Jóska bátyánk azt mondja: „Az ott a kotori templom, tornya, a/,’ meg a murahídiié.. Mari néni, a felesége f^l- revon: — Mindenki elmegy a hegyből. Hívott a fiunk Fehérvárra. Talán elmegyünk mi is. Leskó László SOMOGYI NÉPLAP Mongóliái hétköznapok Minden negyedik ember tanul Audiovizuális nyelvoktatás Ulánbátorban K. M. Kiállítások politikai művekből A Kossuth kiadó út könyveI Tv-program külföldieknek r Múzeumok a közművelődésért
