Somogyi Néplap, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-24 / 120. szám

Házivizsga KRESZ-ből hét ►VÉGE Öreg udvarház méhese A Balaton végétől (vagy elejétől, mert hiszen az or­szág közepétől távolabb eső végén folyik a tóba fő táplálója, a Zala), nyu­gat felé dombvonulatok és völgyek váltakoznak. Az első nagyobb völgyiben ma­ga a folyó tart északról dél felé, (hogy aztán egy nagy kanyarral ismét északkelet­re fordulva érje el a Kis- Balatamom keresztül á nagy tavait). A Balatontól Zala­egerszegre tartó új út a fo­lynának ezt az észak-déli völ­gyét elérve keresztezi a me­gyeszékhely és a tó közötti régi utat. Nem messze on­nan, a Zala völgyének nyu­gati szélét hosszan-hosszan szegélyezi egy nagy község — nevét egyfelől a folyó adta, másfelől a területén emelkedő tekintélyes temp­— Az öthelktáros park jel­lemzője a tisZafenyő, s egyál­talán a fenyőfélék, így a tu- ja is — mondja. — Ez utób­biakból egy. páratlan: 19 méter magas, tötbb mint két és fél méter , körméretű tu- j'afánk is van! Egyébként a park az iskola célját szol­gálja, ezért ez utóbbiról is elmondanék annyit, hogy az iskolát vállalatunk, a Hungaranektár tartj'a fenn. A szakmunkásképzés — 18 éven felülieknek — levele­ző formában folyik, évente kétszer tíznapos bentlakásos konzultációval, illetve vizs­gaelőkészítő tanfolyammal. Ezenkívül 3—5 napos, ugyan­csak bentlakásos tanfolya­mokon képezünk tovább egy - egy busára való méhészt, évente két-, két és fél ezer, az áfész-ek keretében mű­ködő szakcsoporttagot. ra hasonlító kínai ecetfa, a kínai édesfa, amelyikből ki­lószám teimelik a magolt a méhészeknek. A fák alatt meg ciklámen virágzik. A harsaik után a Zalában ho­nos Sizelidgesztenyék követ­keznek. Egy. kertrészben bé­kési mályva zöldell, amott dísznövények. Iitt-ofct képtárak sorakoz­nak, méhek ingáznak szor­gosan köztük és a növények között. Ezek az iskolát szol­gálják, de termelnek is. Tervszerűen csak méhanyá­kat nevelnek s értékesítenek (az idén például tizenegyez­ret), de azonkívül lépesmé­zet, méh mérget s más gyó­gyászati anyagot is exportál­tam s a vele összeépült haj­dani szerzetesház. Zalaapáti voltaképpen egyetlen, de több mint négy kilométer hosszú utca. — Igaz, igaz, bocsánat, ne szid­janak érte az apátiak, tú­loztam, hogy községük ér­dekes jellegét érzékeltetem! — Üj abban már szélesedik is ez a falu, azonkívül több Míg mindezt elmondja Szőnyi János, járjuk a zson­gó ősi parkot, meg-megál- lunik egy-egy növénynél. Ugyanis itt méhészeti nő­vén ymegfigyelés folyik azzal a céllal, hogy parkosítási ajánlásokkal szolgálják a méhlegelők fejlesztését: S olyan érdekességeket is meg­figyelnek, mint a bálványfá­nak. Besétálunk az udvarházba. Alagsorában műhely, labora­tórium. Éppen lépesmézet csomagolnak exportra. Fönt az iskola tanterme. Az öreg ablakokból gyönyörű kilátás nyílik a Zala szélesen szét­terülő völgyére, kelet felé! N. F. helyütt kis keresztutca ága­zik ki e hosszú főutcából. Habár a keresztutcáik inkább Hegyen-völgyön két keréken A „toronyház” előtt pénte­kenként olyan a hangulat, mint egy szervizben, vagy depóban. Kicsik és nagyok mossak, olajozzák a bicikli­jüket, gumit cserélnek: ké­szülődnek a hétvégi kirán­dulásra. A „garázsmester”, a túrák lelkes szervezője egy magas bajúszos fiatalember’, Major Ottó, három gyerek édesapja. Foglalkozására nézve mecha­nikai műszerész. — Még srác koromban, amikor szüleimmel Budapes­ten laktunk, jegyeztem el magam a kerékpározással. Egyesületben versenyszerű­en is sportoltam, de sajnos a családi körülményeim úgy alakultak, hogy nem folytat­hattam szeretett sportágamat. Viszont megmaradt a kirán­dulás, a biciklizés öröme. •*— Hogy jött az ötlet, hogy ennyi gyereket gyűjt maga köré, s értük nem kis fele­lősséget vállalva kirándulni viszi őket? — Nem kellett különöseb­ben törni a fejem az ötle­ten, hiszen a szíve fáj az em­bernek, amikor- látja, hogy ebben a betonrengetegben hogy tölti el nagyon sokszor haszontalanul az idejét sok­sok gyerek. Nekem három fiam van, a legkisebb négy éves, de már egy évvel ezelőtt vittem ma­gammal a hétvégi kirándu­lásokra, a vázra szerelt gyer­mekülésben. Azóta már sa­ját kis biciklije van. Először tehát csak a csa­lád indult túrára a hétvé­genként, aztán a szomszé­domban lakó két másik gye­rek, a fiaim barátai kértek meg, hadd jöjjenek velünk ők is. Így aztán kialakult egy olyan mag, melynek tag­jai mindig szívesen jönnek kirándulni.- Sokszor a szülők i is velünk tartanak. Lassan azt is elfogadták, hogy csak jól felkészített kerékpárral lehet jönni, hiszen akinek nem volt kitűnő állapotban a biciklije, azt nem vittük ma­gunkkal. Most már ott tar­tunk, hogy a gyerekek ver­senyeznek, kinek tisztább, rendfoentartottabb a járgá­nya. Az elmúlt négy év alatt majd egy tucat környékbe­li gyerek kapott kerékpárt, sók az új „tagunk” is... — Hogy mer ennyi gye­rekkel elindulni? — Először is mindenkinek tisztában kell lennie az alap­vető közlekedési szabályok­kal, ebből amolyan házivizs­ga van, ahol a magúik által választott „vizsgbizottság” előtt kell számot adnia a je­löltnek KRESZ-itudásáról. Természetesen ebben a bi­zottságban felnőtték is van­nak. Másodszor nagyobb lét­számú társasággal már több felnőtt, szülő is tart. Har­madszor pedig gondosan ki­választott, lehetőleg forga- lamimentes, vagy gyér for­galmú útvonalakon közle­teg a májusban jól fogható halfajta. ' Például: „amikor áz akác ' rügye akikora, mint az egér füle”, ahogy a mondás tart­ja, azaz valamikor május 20-a táján, a harcsák kere­sik az ívóhelyet, és aki ilyen­kor megtalálja a. harcsacsa­patot, az rendszerint 80 cen­timéternél hosszabbakat ködünk, a forgalmas városi utcákon pedig toljuk a bi­ciklit. — Milyen úticélokat tűz­nek ki hétvégenként? — Voltunk már Szenná­ban, Tönöeskén, többször a Desedán, sokfelől megköze­lítve. A legnagyobb túránkat tavaly nyáron a nagyokkal tettük, amikor a bogiári úton, Lengyeltótin át elmen­tünk a Balatonig. Bár ez egy kétnapos túra volt, s páran a visszafelé vezetőt utat már vonattal tették meg. a részt­vevőknek nagyon nagy él­ményt szerzett. Az idén azt tervezzük, hogy körbejárjuk a Balatont. Sá­torban alszunk, szalonnát sü­tünk, „nomád” életet élünk. K. Zsí a. bokrok alatt húzva szép balinokat foghatunk. Tavainkon — már ahol még található — az arany- kárász, más néven széles kárász, sárgakárásZ vagy sárkárász is ilyenkor indul meg igazán, sokszor egészen a part közelében foghatók a nagy példányok. Két olyan tó is van. ahol ritka szépre nőnek; Cikolán az ötös szá­mú, és a pátkai víztározó. HORGÁSZTANÁCSADÓ Májusban minden lehetséges Sok olyan horgász tapasz­talata alapján, akik ha a ke­szeget is „számítjuk”, na­gyon sok, esetleg évi több száz kiló halat fognak, a május talán a legjobb hor­gászhónap. Igaz, pontvozni nem lehet, csak egy-két in­tenzív vizen (például a Tassi V—VI-oson, az oroszlányi és a mátiralőrinci erőművi me­legtavakon, a Gyömről ta­von, a csepeli kavicsbánya­tavakon és még néhány he­lyen). Az is igaz, hogy a márna, a keesege és a 80 centiméternél rövidebb har­csa fogása is tilos még, egé­szen június 15-ig (a kecse- géé június 30-ig), de renge­zsákmányolhat... Azután ott a balin: az ívás és az azt követő regenerálódás után, május második felében azo­kon a vizeken is eredmény­nyel lehet rá horgászni, ahol egyébként, bár rablása jelzi, hogy jelen van, de nemigen fogható műcsalira. A „titok”: 1-es vagy 2-es méretű MEPS-körforigó villantó vagy annak magyar utánzata. Kár, hogy a francia eredetit csak ritkán lehet kapni, a magyar kisipari gyártmány viszont például Budapesten-, Óbudán,, a Lajos utcai Rekord hor­gászboltban rendszeresen kapható. Az ilyen méretű körforgóval a part mellett, közök, nyílások a földek fe­lé — vagy épp a templom bejáratához. Kivéve azt az utcát, amelyiken rendszerint érintjük Apátit (s észre sem vesszük, milyen nagy): a régi keszthely—zalaegerszegi út ugyanis valóban kereszt­utca. Ha ennek a keresztező­déséből indulunk északra, úgy a falu derekán tűnik elő bal oldalon a templom. A szentély felöli végével néz az utcáira (s azon túl kelet­re, a Zala völgye, a Balaton felé), a bejáratához meg kell kerülni. Félig zárt, tágas udvar hangulatú térségre jutunk, amelyet a ma szo­ciális otthoninak használt bencés rend házzal egybe­épült templom, gazdasági épületek, öreg fák fognak körül. A jellegzetes barokk épületegyüttes 1777 és 1784 között készült, illetve épült újjá. Ugyanis annak a szá­zadnak a közepén települt át Zalovárról a bencés apát­ság, amelynek az épületet emelték. De húsz évvel ké­sőbb leégett a rendház és a templom, s ezt követően újí­tották meg, új, nagyobb templomot építve hozzá. Együtt harmonikus együttest alkotnak. Ha tovább megyünk a hosszú utcán, a falu végéhez közeledve, ugyancsak bal felől megpillantunk egy ki­terjedt parkot, aztán előtér­ben, közel az úthoz egy régi udvarházat is. Ez a Szentki­rályi kastély — két évtized­del fiatalabb a templominál. Parkjába lépve mindjárt fel­tűnik a természetvédelmi te­rületet jelző tábla, s így érdeklődésünk előbb e kör­nyezet felé fordul. Jó ka­lauz adódik, a ház s a kert gazdája, pontosabban a gaz­da — e „jogi személy” — képviselője: Szőnyi János. ö vezeti az ország egyetlen méhészeti szakiskoláját, mely itt működik, . Hibák es tévedések bélyegeken Kolumbusz távcsövön nézi a partot Paraguay nemrég híres ze- szerzőket ábrázoló sort adott ki. A zeneértő filatelisták megállapították, hogy több művész személyi adatai hi­básan szerepelnek a bélyege­ken, kettőnél még a fénykép is rossz, s egyebek között Richard Wagnert Adolfnak keresztelték el. Hasonló bal­eset érte 1954-ben megjelent bélyegsorunkat, amely 11 kiváló magyar tudóst ábrá­zol. Kiderült: három bélye­gen a tudós születési éve, il­letve halálozási adata hibás. A bélyeg történetében elég gyakoriak a mulatságos hi­bák és elrajzolások. Az Amerikai Egyesült Ál­lamokban 1893-ban Amerika felfedezésének ^ 400. évfordu­lójára Kolumbusz-emléksort bocsátottak ki. A gyűjtök megállapították, hogy az egyik bélyegen Kolumbusz m ég borotvál tan veszi észre a szárazföldet, de mire a má­sik bélyeg képén partra száll, már hosszú szakállt visel. Valószínűtlen, hogy a nagy történelmi pillanat idézte volna elő a hirtelen szakáll - növést; a változás elmosódott nyomás következménye. A nagy felfedezőnek még egy bélyegkalandja volt. A nyu­gat-indiai szigetcsoporthoz tartó St. KittsNevis 1903-ban Kolumbusz .emlékbélyeget adott ki. A bélyegen Kolum­busz távcsövön nézi a partot, tehát azzal az eszközzel, amelyet több mint száz év­vel. halála után fedeztek fel. A norvég bevándorlók em­lékezetére az Egyesült Álla­mokban 1925-ben bélyegsort adtak ki. Az egyik bélyeg egykori viking-hajót ábrázol, amelyen azonban az Egyesült Államok 1925. évi csillagos lobogója leng. Ez aztán tör­ténelmi baklövés! Németország 1921-ben bé­lyegsort bocsátott, ki, amely­nek egyik, értékén három bányász látható, de mind a három — balkezes. A követ­kező évi kiadásban a bélyeg­kép tükörképét jelentették meg, s így a bányászok egy­szerre jobbkezesek lettek. Hasonló eset történt egy in­diai bélyeggel, amely Bodd- hisatva isten szobrát helyte­lenül ábrázolta, mert a jobb helyett a bal lábát tartotta megemelve. Ezért később ki­adták a bélyeg tükörképét, ami már a helyes pozitúrá- nak felelt meg. Csehszlová­kia 1918/20. évi bélyegein a prágai vár: a Hradszin lát­szik, háta mögött a felkelő nappal. Ezek szerint a bé­lyegen a nap nem keleten, hanem nyugaton kel fel. A következő kiadásban aztán a napot elhagyták a bélyegről. Francia bélyegeken gyakran szerepel egy magvető nő áb­rája. A filatelisták felfedez­ték, hogy a nő szál ellen szórja a magot. Kanada 1954- bsn kibocsátott, s hódot áb­rázoló bélyegein az állat farkát szőr helyett pikkely borítja. Kanadában 1956-ban két állatbélyeget adtaik ki: az egyik hét kanadai rénszar­vast, a másik hegyi kecskét ábrázolt. A szakértők, véle­ménye az volt a rajzról, hogy a hét rénszarvas „részeg em­ber lidércnyomása”. „A kecs­ke olyan, mint a víziló. A világ valamennyi kecskéje inkább lemondana az életé­ről, semhogy ezzel vállalná a rokonságot” — írta a kri­tika. Magyar bélyegen 1928- ban Szent Istvánt olyan ko­ronával ábrázolták, amilyen­nel csak évszázadokkal ké­sőbb koronáztak. Ecuadornak 1936-ban Darwinnak, a Ga­lapogos szigeteken tett uta­zása centenáriumára, meg­jelent bélyegen olyan pálmák láthatók, amelyek a szigeten ismeretlenek. Sportbély egeken annyi rajzhiba található, hogy fel­sorolásuk oldalakat tölthet­ne meg. Így például a sap- porói olimpiára megjelent magyar sor 3 forintos bélye­gén háromszemélyes bob látható. A hiba forrása: az elmosódott rajzon a negyedik versenyző nem vehető észre. Makaói sorban az egyik birkózó tilos, fojtogató fo­gást használ. Egy .mozambi­ki bélyegen is a szabálytala­nul versenyző birkózó ellen­fele szemét és száját nyom­ja. A „nyomda ördöge” tré­fálta meg a mexikói olim­piára kiadott albán sor egyik bélyegét, amelyen a kapus megfogja a labdát, ugyanak­kor azonban az egyik játékos fejéhez másik labda repül. H. fi. A Balatonon az általános tilalom lejártával, május 20- tól háromféle halra érdemes partról horgászni: kősüllő- re. angolnára ott. ahol látjuk a küszcsapat partközeli teá­sát,', itt a kishalak mögé dob­va, kis eresztékkel, úszóval, csatihallal érhetjük el a legjobb eredményt, de a ti­lalom utáni első napokban jó a nem túl messze dobott gilisatacsolkros íenekező is. Csalihalhoz pedig ilyenkor végképpen nem nehéz jut­ni... A másik módszer a ke- szegezés: ha még látni part- közeiben a dévéreket, akkor a legjobb úgy horgászni, úszóval, hogy ólmot nem is teszünk fel, a szabadon le­begő horgot kis gilisztával csalizzuk. A fekvő úszó re­megése vagy felállása jelzi a kapást, a zsákmány többnyi­re dévér. Ha már nem látni a dévéreket, akkor érdemes a már említett etetéssel, a mólóknál a parttól 4—5 mé­terre horgászni, ilyenkor már jobb a kenyércsali, és a zsákmány is választéko­sabb, nagy bodorfkák, veres- szánnyúak színesítik. Ennyit májusról. És aki nem sajnálja az időt, és minden hétvégén, ünnepen próbálkozik, néha hétköznap munka után is kimegy a kö­zeli vizekre, és mindig arra a halra horgászik, amire ép­pen érdemes — az nem véletlenül fog ebben a hó­napban 40—50, ha a harcsát, balint is megtalálja, esetleg 80—100 káló halat is. Igaz, kell hosszá kitartás, próbálko­zás, jó felszerelés és tudás is — de megéri... Sz. J. 1. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom