Somogyi Néplap, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-03 / 102. szám
/ ÉNEKLŐ IFJÚSÁG Daloskedv a rostán —- örülök, hogy a megyei tanács művelődésügyi osztálya, a KISZ és az úttörőszövetség megyei elnöksége vállalta az Éneklő ifjúság-mozgalomban aranyéremmel jutalmazott énekkarok hangversenyének megrendezését. Mégsem tartanám hasznosnak, hogy ebben a szép kezdeményezésben a minősítés váljon a legfontosabbá. Szerintem a jelenlegi rendszer jó néhány kórus vezetőt elriaszt a részvételtől, ahelyett, hogy serkentené őket. Bárdos Lájossal értek egyet: baráti találkozót kellene szervezni sokat, meghívásos dalosünnepet, s nem versengést Olyat, amilyet még ifjúkoromban hallhattam Léva főterén. Édesapám vezényletével ezer magyar, s ugyanannyi szlovák gyerek énekelte ugyanazt a dallamot, természetesen mindenki a saját anyanyelvén! A tömör és egyenes állás- foglalást megyénk énekkari kultúrájának egyik kiválóság gától, Henkey Zoltán nyugalmazott pedagógustól, szak- felügyelőtől hallottam csütörtökön délután a kaposvári ifjúsági házban. A több mint harminc esztendeje megyénkben élő, az Éneklő ifjúságmozgalom felvirágoztatásában nagy érdemekre szert, tett, korát meghazudtolván , fiatalos tanárember itt, az aranyérmes kórusok megyei díszhangversenyén vehette át a KISZ KB elismerő oklevélét. S hogy fáradozása, szakmai hozzáértése nem veszett kárba fél évtizeddel nyugdíjaztatása után sem, bizonyította a csaknem tucatnyi iskolai énekkar produkciója. Ismerten magas színvonalukkal, csiszoltságukkal, igényes dallamfarmálásukkal, hangulatteremtő erejükkel rukkoltak elő megyeszékhelyünk legjobb gyermekénekkarai, elsősorban a Tóth Lajos, a Hámán Kató és a II. Rákóczi Ferenc általános iskola tanulói. Nagy sikert arattak az év kórusa címmel büszkélkedhető berzenceiek. A csurgói Csokonai gimnázium és óvónői szakközépiskola énekkarának vezetője, Pauker Zoltán pedig dicséretes merészségről is tanúságot tett egy sor nehéz darab műsorra tűzésével. Egyszóval: kedves, szép »előhang« volt ez a koncert május elsejéhez. Akad azonban néhány tény, melyet szóvá kell tennünk. Ha egyetértünk a meghívó címlapján idézett, Kodálytól származtatott szállóigével — “Legyen a zene mindenkié!« —, akkor e fölöttébb kellemes két és fél óra elteltével el kellett • gondolkodnunk azon, vajon mindenkié, azaz minden gyermeké-e megyénkben az Éneklő ifjúságmozgalom. Aligha ... A kórusok kétharmada ugyanis Kaposvárról vagy a- kaposvári járásból jött, egyharma- da pedig a nagyatádiból. A nagy kiterjedésű, viszonylag sűrűn lakott marcali és siófoki járást, valamint Barcsot és kornyékét senki sem képviselte. Az aránytalanságot sók mindennel lehet indokolni. A mértéke azonban érthetetlen! Lehetetlen elhinni, hogy megyénk kétharmadából -egyetlen, iskolai énekkar sem akadt' volna, mely képes átbújni a rosta lyukán, képtelenség, hogy a két járás és egy városkörnyék hetven oktatási intézményéből egyetlen kórus sem lett volna képes — tárgyilagos, és nemcsak egyetlen fellépésre épülő ítélkezés esetén! — megfelelni a magasabb követelményeknek. Lehetséges hát, hogy a versenyszellem valóban sok kórus vezetőt bénít? És vajon hány ezer apróságot foszt meg a dalolás örömétől az egyszeri ítélkezésen alapuló, tehát a véletleneknek is szerepet adó verseny- rendszer? Csütörtökön bizony hallottunk átlagos produkciókat is — miközben több kiváló énekkarunknak kellett távol maradnia, mert korábban, a minősítéskor esetleg »rossz napot« foglaltai néhány an ... Mindez persze nem a csütörtöki hangversenyt remekül megrendezni képes szervezetek lelkiismeretét terheli. A hiba valószínűleg az Éneklő ifjúság-mozgalom felépítésében rejlik. Örömmel tölt el ugyan valamennyiünket, hogy az idén is Számos somogyi gyerek lehet a nyárorí “éne.s- táborökban«, sokaknak megadatik a rádiófelvétel dicsősége is. Ám az az aggodalom sem kisebb, melyet a »kieséses« rendszer miatt háttérbe szorított kisgyermekek miatt érzünk. Az élet bizonyos területein ugyan szükséges a versenyszellem; Csakhogy az éneklés — mert élvezetszerző, s nem haszonszerző tevékenység — nem tartozhat e területek közé. L. A. Hangverseny a mozgássérültekért Május elseje délutánján zeneszó szállt föl a balaton- földvári általános iskola udvaráról, ahol három környékbeli zenekar adott koncertet. Több százan hallgatták a muzsikát az udvaron elhelyezett székeken és padokon ülve, de legalább ugyanennyien tolongtak a kerítésen kívül is — ahol senki sem szedett belépti díjat. Pedig a húszforintos jegy ezúttal nemes célt kívánt szolgálni. A koncertet ugyanis a balatonföldvári KISZ-szervezet és az ifjúsági klub kezdeményezésére a mozgássérültek nemzetközi éve alkalmából rendezték meg, s a bevételt a legjobban rászorulóknak ajánlották föl. Ez ugyan nem volt jelentős összeg, de az a néhány ezer forint is segíthet enyhíteni gondokat. Az akarat, a segíteni vágyás és a kezdeményezőkészség pedig már magában is dicséretes. Példát szolgáltatott ebben a balaton- őszödi Factor, a siófoki Blokk és a bala tons zárszói Halox együttes és 'a műsorvezető Horváth József. Sikerrel szerepeltek a műsorban a helyi általános iskola néptáncosai i's. Feüobbant a helikoni láng Művészeti fesztivál Keszthely en, A hagyománytisztelő ifjúság helikoni dala száll ismét Keszthely virágos partjain ... Száznyolcvan négy éve Festetics György Georgikonában írók, költők, művészek találkoztak, vállalva a magyar nyelv védelmét, irodalmunk fellendítését. Elsősorban a dunántúli költőkre számíthatott a felvilágosult gróf: a mecénást Berzsenyi Dániel, Kisfaludy Sándor, Pálóczi Horváth Ádám, Dukai Takács Judit tisztelte meg a helikoni ünnepeken. A mai Keszthely — a fiatalok városa — csütörtöktől ismét fesztiválváros, s ezlép- ten-nyomon tapasztalható az utcákon. A vendéglátók közül elsőként Molnár Lászlóval, a Zala megyei KISZ- bizottság titkárával találkoztunk; a helikoni szervezőbizottság vezetőjeként tájékoztatta a sajtó munkatársait. Az országos diáiknapok keretében Székesfehérváron, Sárospatakon, Debrecenben, Gyulán, Sopronban, Egerben és Keszthelyen találkoznak a középiskolások, szakmunkástanulók művészeti együttesei, szólistái. Hazánkban mintegy húszezer diák készült a seregszemlére Az iskolai, megyei bemutatókat mindenhol élénk érdeklődés kísérte. Ezer baranyai, somogyi, veszprémi, zalai és budapesti középiskolást hívtak meg Keszthelyre. Tizenkét művészeti ág kiemelkedő képviselői mutatkoznak be a helikoni városban. A legnépesebb tábor a hangszereseké, majd a vers- és prózamondóké, s örültünk a két bábegyüttesnek is, amely felhívja a figyelmet a középiskolai bábjátszásra. Somogyból százötvenen vesznek részt a négynapos fesztiválon. Ebben az évben különösen hangsúlyozták a találkozó fesztivál jellegét, mert nemcsak művészeti bemutatóknak szánták e fórumot, hanem az ifjúság sokirányú érdeklődésének a kielégítése is szerepel a programban. A barátság színes szálait szövik ezekben a napokban a fiatalok a városban. A kora délutáni zápor első cseppjei a megnyitó perceiben kezdtek hullani, de a közönség kitartott a szabadtéri színpad nézőterén. A tizenhetedik helikoni találkozót Varga László, a KISZ KB titkára nyitotta meg. Ezután megkezdődtek a művészeti bemutatók. A műemlékekben gazdag Keszthely szép környezetet biztosított a bemutatkozó csoportoknak, szólistáknak. A hangszeresek a részben felújítás alatt álló kastély tükörtermében adtak hangversenyt. Ismerős somogyiakkal találkoztam. Pintér József csurgói tanár sokadszor fordul meg itt a diákjaival, öt produkciójuknak közös vonása, hogy valamennyit a gimnáziumban működő zenei szakkör tagjai — a reneszánsz együttesben muzsikáló fiatalok — »hozták magukkal«. A zenekar már harmadszor szerepel Keszthelyen, s mindeft alkalommal a legjobbak köEgy kaposvári közgazdásznak az év eleje óta szabadalmi bejelentése van az Országos Találmányi Hivatalnál A gyártástechnológiai eljárás a bejelentés időpontjától jogi . védelem alá esik. A szabadalmaztatást kérő: dr. Langer László, a Somőgy megyei Sütőipari Vállalat dolgozója. Kérem, mondja el röviden, mi eljárásának a lényege? — Ma azért kevesebb a krumpliskenyér, mert Lengyelország nem szállít burgp- nyapelyhet. a tőkés piaci beszerzés lsedig nagyon drága, korlátozott, ráadásul a szállítási költség i's sok. Régen a pékek krumplit kevertek a kenyérbe, ettől lett jóízű, szép bamapiros és eltartható. A nyers burgonya azonban élelmiszerhigiéniai okokból nem vihető be a kenyérgyárakba, nagyüzemi főzése pedig nem megoldható. A burgönyape- hely alkalmazása lehetővé tette a régi ízekhez való visszatérést. Előállításához azonban nagyon sok fűtőolajra van szükség. Egy kilogramm pehelyhez ugyaneny- nyi olaj, vagy más, hasonló energiatartalmú fűtőanyag kell. A kenyérfkészítés első fázisában viszont a burgonya- pehelyhez hozzáadják azt a vízmennyiséget, amelyet előállítása során na korábban Egyszerű és gazdaságos Burgonyapehely helyett pépet a kenyérbe elpárologtattak belőle. Azonkívül nekünk nincs szükségünk a burgonyapehely hosz- 'szas tárolására, elég az egy hétig eltartható burgonyapép is. Ezt sikerült előállítanom úgy, hogy a burgonyapehely gyártásához szükséges fűtőolajnak mindössze húsz-huszonöt százalékára van szükség Az eljárás már túl van az összes mikrobiológiai eljáráson. Ezek azt igazolták, hogy a pép egy hétig károsodás nélkül eláll. — Hogyan született 'az ötlet? — A vállalatnál az anyagnormák alapján, a közgazda- sági osztályon készítjük a költségkalkulációt. Feltűnt, hogy a burgonyapehely jelentős költségtétel. Ezzel egyidejűleg a kenyértípusokkal ismerkedtem, mert valaki velem fordíttát.ta le egy holland pehelyüzem technológiáját. Szembetűnő volt a víz elpárologtatósának közgazdasági irracionalitása a kenyérgyártásban. Bár a pehely eltarthatósága miatt, ez szükséges, a kenyér esetében csak kidobott pénz. Elkezdtem otthon tenni-venni: krumpli volt, a tartósító anyagokhoz is hozzáfértem. Végül beadtam az ötletet újításként, vázlatosan ismertetve az eljárást. A javaslatomat megvizsgálták, és az eredmények igazolták az állításaimat. Ha akkor a vállalati vezetők és a szakemberek nem állnak mellém, valószínűleg elakad az egész. Elfogadták az újítást •— ekkor mar szabadalmaztatásra is bejelentettem —. és megkötötték velem a találmányi hasznosítási szerződést is. — Hogyan került az eljárás az országos fórumok elé? — Februárban a KISZ KB és az Állami Fejlesztési Bank által alapított Alkotó Ifjúság Egyesüléshez fordultam azért, mert az .eljárás elterjesztése véleményem szerint lassúbb lelt volna, ha csak. a vállalat segítségére támaszkodom. Ők saját szakértőikkel véleményeztették \ az eljárást, majd két hónap múlva bejelentették, hogy alkalmasnak tartják a/, országos elterjesztésre. Így A Hét forgatócsoportjának is ajánlották bemutatásra. — Tudom, hogy az előzetes becslések mind a vállalati, mind a szabadalmi érdeket sérthetik. Mégis, milyen haszonnal járhat az eljárás bevezetése? — A tavalyi termelési szintet tekintve, országosan mintegy harmincmillió forint termelési költség -megtakarítását jelentené. Az egyszeri beruházásokat is számítva a megtakarítás .még nagyobb. A pehelygyártó üzemekre változatlanul szükség van, hiszen a buirgonyapehelynek a kenyérgyár csak az egyik felhasználója. A vállalat haszna abból szármázik, hogy az igényeket jobban kielégíthetjük. A krumpliskenyér , jövedelmező termék, és növelhetjük a termelését. Az eljárás hasznosítása megkezdődött. Hacsak valamilyen különleges gátló tényező nem jön közbe, várhatóan az év második felében ismét a légi színvonalon. láthatjuk el Kaposvárt krumpliskenyérrel. — Elégedett a fejleményekkel? — Az ötlettől a megvalósulásig a dolgok mai állása szerint várhatóan nem lelik el egy év sem Azt hiszem, ez ma még ritkaság. Ezért minden okom megvan arra. hogy elégedett legyek. Remelhető- leg ez a példa másokat is segít abban, hogy sokszor egyszerűnek látszó ötletüket elfogadtassák, és megpróbálják megvalósítani. Még tisztázatlan, hogy mi lesz az anyagi 1 hasznom belőle. Erkölcsileg azonban nagyon sókat jelent, hogy a vállalatnál mellém álltak, és elismerték munkámat, annak ellenére, hogy a s'ütő- ipar nem vág éppenséggel a szakmámba. Állítom, hogy az egyszerű és kézenfekvő dolgokra nem fordítunk elég figyelmet ma Magyarországon — mondja dr. Langer László okleveles közgazda, a Somogy megyei Sütőipari Vállalat közgazdasági osztályvezetője.Cs. L. i zött ismerték el.* Á hatéves együttes kétévente újul meg, a gimnáziumból távozó, érettségizett diákok stafétabotként adják át egymásnak a hangs zereket. Nagy Gabriella Bartók-műveket játszott zongoráin. A kaposvári Táncsics Mihály gimnázium harmadikos tanulója kilenc éve tanul zongorázni, most Klausz Róbertné tanítványa. Részt vett a kaposvári és a budapesti — ferencvárosi — zeneiskolások Bartók-versenyén1 is. Kiemelkedő játéka nyomán meghívták a budapesti gálára. Fekecs Beáta siófoki vers- mondó. Vele néhány hete már találkoztam Boglárlellén, a versmondótáborban. — Segített a mostani fölkészülésben? — Természetesen Nagyon sokat tanultam a táborban. A tanulás mellett nehéz időt szakítani a versjnondásra, de a boglárlellei napokban csak a versekkel foglalkozhattam. Néha egy egész napot arra fordítottam, hogy egy kifejező hangsúlyt, színt, dinamikát kidolgozzak. A kaposvári 503. számú szakmunkásképző Rozmaring citerazenekara is meghívást kapott. Az együttes vezetője, Husi Gyula repülőgép-szerelő. A-z intézetben tanulta a szakmáját, és most is rendszeresen visszajár a fiatalokhoz, az együtteshez. Önszorgalomból, az alföldi citeramuzsikát gyűjtve ismerkedett meg a hahgszerrel, a magyar népdalokkal, s ezeket adja tovább a fiataloknak. A Helikonra somogyi népdalokból állította össze az együttes műsorát. Néptáncmozgalmunkról, a középiskolai együttesekről beszélgettem Orbán Csabával, aiki zsűritagként végig követhette a dunántúli megyékben a csoportok működését, szereplését. Gondként említette, hogy kevés fiatal oktató foglalkozik megyénkben a középiskolai néptáncmozgalommal. A költséges fenntartás pedig hátráltatja a a mozgalom fejlődését. Örömmel adott számot ellenben arról, hogy Fonyódon egy év alatt kitűnő csoport született Fertői Pál vezetésével. A színházban két somogyi diákszínpad mutatkozott be. A boglárlellei kertészeti szak- középiskola és mezőgazdasági szakmunkásképző tanulóiból álló Vi/cúr Béla. színpad Pados József rendezésében Koós Karoly Ének Attila Kiváltói című művét vitte színre nagy sikerrel. Vitay Ildikó zenéje gazdagította .a kitűnő produkciót. Az 512. számú kaposvári szakmunkásképző diákjai Arany János művét, a Nagyidai cigányokat tűzték műsorukra. Török Tamás rendezését, a fiatalok kedvteli játékát a közönség elismerő tapssal jutalmazta. Horányi Barna SOMOGYI NÉPLAP
