Somogyi Néplap, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-22 / 118. szám
Osszeomlik-e a vár? A tanulmányban, mely •negyet oktatáspolitikai ío- lyódratumk egyik legutóbbi «Tárnában Jelent meg. elrettentő, töprengésre késztető leírások egész sorát olvasom a homokpusztai cigányok éleiéről. A Böhönyétől nem messze elterülő isten háta mögötti település a középkort juttatja a civilizáció normái alapján élő szemlélők eszébe. Alultápláltság; noha- bor, vadság, többé-kevésbé rendszeresen italozó kisgyermekek, zilált idegrendszerű, kígyókról álmodó apróságok, s egy fiú története, aki tízéves korában még nem tudott. beszélni, mert idénymunkás szüleivel — vagy egyedül — az erdőben barangolt Tarzan és Maugli módjára. Azt hihetnénk, tapasztalt szociográfus örökítette meg, merész férfiú, aki nem fél az esetleges kellemetlenségektől, a .puszta lakóinak olykor- ki számi thatatlan viselkedésétől. Annál maigyobb a meglepetésünk, amikor káderül: a kínos tények sok-sok kockázattal járó feltárására egy kedves, szelíd, a városi környezetben felnőtt, irodalmat, zenét kedvelő, hivatásként természettudományokkal is foglalkozó fiatalasszony vállalkozott Mészáros Jdnosni Segesdt Zsuzsannát, a nagyatádi József Attila Kollégium nevelőjét első látásra aligha tudtam volna elképzelni putrikban ücsörögve, sárban caplatva, olyan körülmények között, melyektől talán a húszas-harmincas évek megszállott falukutatói, közül is visszariadtak volna né- hányan. ö azonban nem rettent meg. Sőt, a humán értékekhez ugyancsak vonzódó faipari mérnek férjét is magával vitte, fényképezni, filmezni. Vajon miért? — Az okot nehéz megmagyarázni, s egy icipicit szégyenek is beszélni róla, mert a manapság eltúlzott racionalista szemlélet szellemében sokan érzelmesnek tarthatnak. Egy kép él bennem gyermekkorom óta, egy macskát simogató ki* cdgány- iány látványa. Piszkos volt a kislány, toprongyos, de a szemében mérhetetlenül sok élénkség és szeretetvágy. Én, a rendezett körülmények között élő gyerek, ebből még semmit sem értettem. Tudatosan csak jóval később, a Pécsi Tanárképző Főiskola. hallgatójaként kezdtem el foglalkozni a cigánysággal, elsősorban a cigánygyermekek nevelésének gondjaival, a homokpusztai óvoda ürügyén. S a történet folytatásából kiviláglik:' a mai falu-, tanya- vagy pusztakutatónak bizony korántsem a sár, a piszék, a nyomorúság a legkellemetlenebb ellenfele, hanem a civilizált társadalmi rétegek fejében ma is munkáló előítéletek. Az évfolyamtársak elnéző mosolyai vagy cinikus érvei. („Hülyeség ezzel a tómával annyi KAZINCZY-DÍJAS SZAKMUNKÁSTANULÓ Egy erdész, aki szépen beszél A magyartanárok a megmondhatói, mennyi baj van a szép magyar beszéddel, a helyes kiejtéssel a diákok körében. Tisztán, jól beszélni magyarul, alapvető követelmény lenne, mégsem fordítunk erre elég gondot Nem is olyan régen egy megyei szavalóverseny zsűrije azért örvendezett, mert végre nem volt a versmondók közéjt beszédhibás, vagy a nyelv- helyességet nem ismerő gyerek. Már ez is haladásnak számit. Az országban sok szár középiskolást és szakmunkástanulót mozgatott meg a Szép magyar beszéd verseny, melynek országos döntőjére Takács Zsolt, a Szőcsénypusztai Erdőgazdasági Szaionunkásképző Intézet diákja is eljutott. Nemcsak eljutott, de a Kazinczy-díj tulajdonosa is lett, az iskola történetében először. Nem véletlenül esett rá tanárjának a választása, bár addig maga sem gondolta, hogy szép orgánumé hangja kiválóan alkalmas az előadásra. Persze ez az adottság önmagában még nem elég, a megyei vetélkedő előtt kitartó munkával kezdték el csiszolni, hibátlanná tenni kiejtését. — Számomra ez nem tűnt munkának, nagyon élveztem a gyakorlást. Azelőtt nem figyeltem a beszédemet, most már én is észreveszem a hibákat. Mindig nagyon sokat olvastam, s úgy érzem, ez a legjobb lehetőség arra, hogy magam is jól beszéljek, gyarapodjon a szókincsem. Zsolt most másodikos, de társainál három évvel idősebb. Nemcsak termetén látszik ez meg, gondolkodásában, kifejezőkészségén, viselkedésén is. — A továbbtanulásnál két terület jöhetett szóba: a zene és az erdészet. Három évig jártam a zeneművészeti szakközépiskolába, ám az különböző okok miatt nem ment tovább, s akkor jelentkeztem ide Szőcsény- pusztárg. Nem volt idegen számomra ez a szakma, édesapám, nagyapám is erdész. A zenével töltött időt sem érzem elveszettnek. — A zenei ismeretei segítettek-e a Szép magyar beszéd versenyen? — Mindenképpen, hisz a beszédnek i* vau zeneisége. A hanglejtés, • ritmus, a hangerő változtatásánál segített a hallás. Volt egy kellemes meglepetés Is az országos versenyen, ugyanis a házigazda Győr volt, Takács Zsolt szülővárosa, s annak a művelődési háznak a nagytermében állhatott pódiumra, ahol gyakran zenélt azelőtt. Hatvan szakmunkástanuló mutatta be tudását, ebből tizenöten kaptak Kazinczy-dí- jat. A vetélkedőt végtgizgul- ta Ott Györgyné is Zsolt felkészítő tanára. — Ha nem Is elfogult, de nagyon optimista voltam. Igen szoros mezőny jött ösz- szé, ám még a zsűri döntése előtt éreztem, hogy megkapja a díjat. Egy tanár mindenre figyel: észrevettem azt is, hogy csupán Zsolt szereplése után tapsolt Lórincze Lajos. — Milyen a diákok kiejtése, beszédkészsége? — Általánosságban nagyon rossz. Elvégzik az általános iskolát, és jónéhányan még az olvasással is bajlódnak. Foglalkozni kell velük, különben ők maguk nem veszik észre a hibákat. A legutóbbi órán magnóra vettem föl a beszédjüket, s bizony nagy volt a megdöbbenés a visszahallgatásnál. Persze csak úgy lehet rászoktatni őket a helyes kiejtésre, ha megvan bennük az akarat. Zsolt már ismeri saját hiányosságait, s ki is javítja magát Az Iskola és a kollégium a régi kastélyépületben kapott helyet, egy gyönyörűen rendezett park közepén. A diákok szinte az ország minden részéről jöttek, hogy három év alatt megismerkedjenek az erdőgazdálkodással. — Mivel telik az,Idő Sző- csénypusztán? — Zavartalanul bújhatjuk a természetet, amelyet nagyon szeretünk, ezért jöttünk ide — mondja Zsolt. — Délutánonként az erdőt járjuk, érdekes a környék növény- és állatvilága. Ezenkívül van egy könyvtárunk, nem nagy, de jól fölszerelt, s itt megtalálom azokat a történelmi, természettudományi könyveket, melyeket a legjobban szeretek olvasni. I. £. Ismét működött a szövőszék Csűrjön • helytörténeti gyűjtemény kiállítótermében fölállítottak egy régi szövőszéket, s többnapos szövőbemutatót rendeztek az érdeklődőknek. A bemutatónak nagy sikere volt (Táborsiki Intvánné felvétele) Ideig gyötörni magadat. Nem éri meg a fáradságot.”) A íeinőtt társadalomiban — nem ritkán & pedagógusok között is — elterjedt fatalista felfogás a cigányság életmódjának megváltoztatha- tatlanságáról. S létezik egy másfajta akadály is: az az érzelgős szemlélet, mely könnyes kenettelj ességgel nyilatkozik meg, valahányszor egy úgynevezett kiemelkedett cigányról esik szó, s ezzel a tények ésszerű feldolgozását, felhasználását gátolja. E giccses szenvelgéssel, szánakozással — mondja a fiatal tanárnő — többet ártunk, mint amennyit használhatunk. Mert — mint minüannyiunkat — a cigányokat is felbőszíti, ha szánják őket. — A „rábeszélés” is fölösleges, hiszen például a homokpusztaiak tisztában vannak helyzetükkel, egyre többen szeretnének elmenekülni abból a környezetiből. Teleki Antalnéval, a helyi óvónővel jó néhány családnál megfor- dpltam, s gyakran halottam ilyen megjegyzéseket: „Ki szeret úgy élni, rnijit a vadak?” „Segítsenek nekünk elköltözni innen!” Zárkózottsággal, gyanakvással sehol sem találkoztam, mindenütt kedvesen fogadtaik bennünket, amikor megtudták, miért jöttünk. Persze, más a józan ész és más a megszokás. Egyelőre, sajnos, az utóbbinak nagyobb a hatalma ... A kicsinyeken azonban már korántsem oly erős a beidegződések hatása. Ezek az élénk, sőt virgonc apróságok, akiknek fényképeit hol boldog elégedettséggel, hol ösz- szeráncott homlokkal mutatja Mészárosaié Segesdi Zsuzsanna, őszintén, egyszer- másszoir rosszallóan beszélnek szüleik életmódjáról. Ám mindez kevés az üdvösséghez. Az is csupán szépség- tapasz, hogy a szülők egyre gyakrabban vesznek részt az óvodai, „nyílt napokon”. A falukutatók nyomdokain járó, elszánt f iatal tanárnő így fogalmazza meg véleményét e cigánygyerekek helyzetéről: a szociálpolitika javítása, s ha kell, a törvény szigorának alkalmazása nélkül az áldozatkész pedagógusok egész építménye kártyavárként omlik össze. Mert a magatartásmódokat — ezt igazolják a homokpusztad vizsgálódások is — mindenekelőtt a család határozza meg. Fotóriporterünk felvételével a Bala.ton-parti faunára hívjuk föl a természetbarátok, a hétvégi kirándulók figyelmét. Környezetünk madár-- és állatvilága csak a közömbös ember elöl „rejtőzik el”... S most lássuk, mit ajánl Somogy azoknak, akik a kultúrát kedvelik! Csurgóról kaptuk a hírt, hogy ma az 526. számú Ipari ás Mező- gazdasági Szakmunkásképző Intézet tanulói Vidám népköltészet címmel zenés irodalmi műsor részesei lesznek a Csokonai művelődési központban. A barcsi művelődést Központból egész ajánlólista érkezett tájoló rovatunkhoz. Ma 19 órától jelentős rendezvényt tartanak: a barcsi szövetkezeti amatőr együttesek önálló estjére kerül sor. Ezen föllép az ifjúsági fúvószenekar, a dixilend-zene- kar, a Gábor Andor gyermekszínpad, a Kis-Boróka Tánccsoport, a Boróka Tánc- együttes, a rézfúvós szextett, a celldömölki vegyeskar, illetve a Napocska bábcsoport. (Délelőtt egyébként a gyerekeket várják a Palkó és szamara című mesejátékra.) Szombaton Somogytar- nőcára szerveztek műsort, a Ludas-fórum vendége lesz Somogyi Pál és Radványi Barna. Ugyancsak szombaton a barcsi Épgép-gyáregy- ségének tartanak családi estet, szintén Ludas-fórummai. Vasárnap a bajai Fórum zenekar lép föl Barcson, 19 órától. A Dráva tájmúzeumban még látható Barabás Márton Derkovits-díjas fiatal képzőművész tárlata. Képzőművészeti bemutató nyílik szombaton a Képcsarnok Vállalat rendezésében Nagyatádon. Helye a művelődési központ. Június hetedikéig láthatók a művek. A lábodi körzeti művelődési házban holnap 16 órára a gyerekeket várják: az aprók táncházát rendezik meg a Somogy megyei Művelődési Központ népzenei együttesének fölléptével. Gazdag programról kaptunk tájékoztatást a kaposvári Killián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központból. Ma a Magyar Vöröskereszt megalakulásának századik évfordulója alkalmából a városi szervezet tart megemlékezést 1? óra 30 perctől, holnap 14 órára viszont a gyerekeket várja az intézmény. A színházteremben a Tücsök árny- játékcsoport lép föl. A pódiumteremben terménybábo- kat, papírbábokat készíthetnek, a meseszobában színes tévén figyelhetik a műsort. A rádiós teremben hangosított diafilméket vetítenek. A modellkészítők is kedvükre tevékenykedhetnek majd, a földszinten pedig játékok várják az érkezőket. Batikolni is megtanulnak az érdeklődők... Szombaton 18 órára érdeklődőket várnak az intézmény művészitorna-tainfo- lyamának záróbemutatójára is — ezt a gépészeti szak- középiskola tornatermében tartják. Vasárnap 9 órától megyei ifjúsági és gyermek- horgász-vetélkedőt rendeznek. Az elméleti fordulóra délelőtt az ifjúsági házban, a halfogó-versenyre 13 órától a Deseda csillagmajori lejárójánál kerül sor. Memento ’44 címmel a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum kiállítása látható jelenleg a Killián Györgyről elnevezett művelődési központban. A kaposvári Csiky Gergely Színházban szombaton 14 órától JZästner Emil és a detektívek című műve szerepel műsoron Lengyel Pál rendezésében. Emilt Csákányi Eszter alakítja. Este 19 órától Victor Hugónak A kiralyasszony lovagja című verses drámáját adják elő, Babarczy László Jászai-dí- jias művész rendezésében. A főbb szerepeket Básti Juli, Spindler Béla, Máté Gábor, Dánffy Sándor és Csernák Árpád alakítja. Vasárnap 15 órától ismét Hugó darabja látható. A mozik közül a Vörös Csillag két filmet ajánl: a délutáni előadásokon A/, emberevő medve című izgalmas szovjet filmet, az esti vetítésen új magyar filmet, Kós'a Ferenc A mérkőzés című alkotását, amely 1956 nyarát idézi föl drámai cselekményével. A Szabad Ifjúság moziban 16 órakor ezúttal lengyel munkát játszanak. A címe: Szívvel, szerelemmel. A Latinca művelődési központban vasárnapig látható Molnár Edit fotóművész kiállítása: Kodály Zoltán, Veres Péter, Szjutoszlav Richter, Németh László, Borsos Miklós, Igor Sztravinszkij, BerniUh Aurél, Füst Milán volt „modellje”, a kitűnő fotósnak. .1 * SOMOGYI NÉPLAP L. A. Dráva menti nyár Zenei tábor, nemzetiségi találkozók Szulokban tartják az alkotmánynapi nagygyűlést Július 12-e és augusztus 20-a között kerül sor — immár ötödször — a Dráva menti nyár rendezvénysorozatára Barcson és a környező községekben. Erről döntött a közelmúltban a város állami, társadalmi és tömeg- szervezeteinek tagjaiból alakult intéző bizottság. A korábbi évekhez hasonlóan a szervezők arra törekedtek, hogy bőséges választékot nyújtsanak az ide látogató vendégeknek és együtteseknek a kulturális, művészeti és művelődési programokból. Az eseménysorozat július 12-én kezdődik a hagyományos népművészeti kirakodóvásárral, amelyen Dél-Du- nántúl legnevesebb fazekasai, fafaragói, kelmefestői is részt vesznek. Délelőtt öt fúvószenekar köszönti látványos felvonulással a város lakóit és a vendégeket, délután az együttesek szabadtéri koncertet adnak. Este pedig közös hangversenynyel mutatkoznak be a művelődési házban. A nemzetközi hírnévre is szert tett fúvószenekart tábor a/, idén is központi helyet foglal el a rendezvény- sorozat programjai között. Megrendezik a szakközépiskolasok és a főiskolások fúvós kamaraegyütteseinek országos versenyét; ezenkívül magyar, csehszlovák és NDK-beli szakemberek részvételével továbbképzést, előadásokat tartanak a mintegy száz résztvevőnek. Szinten ennek a programnak a keretében fúvószenekari kar- mesterkurzuson is részt vehetnek a fiatalok. A kéthetes táborozás alatt számtalan koncertet tartanak Barcson és a szomszédos településeken. A több mint egy hónapig tartó eseménysorozat az eddigi hagyományokhoz híven augusztus húszadikán nemzetiségi találkozóval zárul. Az idén Szulokban tartják az alkotmánynapi nagygyűlést, amelyet egész napos sport- és kulturális rendezvények követnek. Természetesen a barcsiak sem maradnak ki a látványosságokból: a Május 1. parkerdőben a sport- és kulturális programok mellett kisgép- és terménybemutató lesz, s nem marad el az MHSZ modellezőinek bemutatója sem. A Dráva menti nyár rendezvényei közül az idén sem hiányoznak majd a különböző bemutatók, tárlatok. A Dráva Múzeum, a művelődési ház felváltva ad majd helyet a bútor-, a virág-, a könyvkötészeti kiállításnak, s az érdeklődők megtekinthetik a jugoszláv képzőművészek tárlatát is. A Boróka étteremben délszláv és sváb bált rendeznek, mindkét alkalommal nemzetiségi ételeket kóstolhatnak, nemzetiségi zenére táncolhatnak a résztvevők.
