Somogyi Néplap, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-22 / 118. szám
KISZ-KONGRESSZUS ELŐTT A termafar átlényegül Értük és általuk Az fizessen, aki hibázott Ä fiatalokkal jobban kellene tudatosítani, hogy a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség általuk és értük van. Ezzel a vélemény- myel egyetértett Fejti György, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, s egy beszélgetés alkalmával még a következőkkel egészítette ki: „Munkánkat ennek érdekében úgy kell továbbfejlesztenünk, hogy a KlSZ-szer- vek és -szervezetek érzékenyebben reagáljanak a társadalom és az ifjúság problémáira, különös tekintettel az egyes ifjúsági rétegek, csoportok érdekéire. Javítanunk kell a kezdeményezések, javaslatok megvalósításának ellenőrzésében való érdemi részvételünket. Jobban ki kell használnunk a szocialista demokrácia fórumait is, bátrabban élve a kezdeményezés jogával. A demokrácia, a nyilvánosság erejével is támogatnunk kell az öntevékenységet, a kezdeményező, a céljaink elérése érdekében a konfliktusokat is vállaló magatartást.” Alapszervezeti taggyűléseken, különböző szintű küldöttgyűléseken nagyon sok hozzászóló, felszólaló hangsúlyozta, hogy fiatalosabb, lendületesebb munkára lenne szükség; de ennék sokszor önhibából is adódó akadályai vannak. Voltam olyan KISZ- bizottsági ülésen, ahol a titkároknak egy hónapra huszonegy határidős feladatot adtak. S ezek ' a különböző határidős munkák — amelyeknek a felére valójában semmi szükség nem volt — „görcsöket” okoztak az alap- szervezeteknél is. Sóikat kellett adminisztrálni, s a kitűzött célokat, a tartalmas tevékenységet valójában csak papíron lehetett elérni. A megoldás látszólag egyszerű. „Nem kell sokat vállalni. A KISZ ne adja a nevét mindenhez! Nem akarunk »mini« párt lenni...” Ilyen és hasonló vélemények hangzottak el a különféle szintű küldöttértekezleteken. Csakhogy sok helyen még olykor a jelentések elkészítése, a határidők betartása alapján minősítettek egy-egy közösséget. Egy-egy látványos akcióval könnyebben vívhattak ki elismerést — még akkor is, ha az valójában csak néhány aktív ember tevékenységét dicsérte, s a többség csupán passzív szemlélője volt a munkának. Nem tagadom, tetszett azoknak a párttagoknak a véleménye, akikben még élénken élt ifjúságuk emléke, s a tapasztalatok alapján joggal hangoztatták észrevételeiket. Például a Vas megyei pártbizottság első. titkára is joggal vetette fői, hogy a KISZ-vezetőknek jobban kellene építeniük a fiatalok öntevékenységére, mert ebben sok lehetőség rejlik. De ennek kibontakoztatására csak akkor tehet számítani, ha a mozgalom mielőbb — minden szinten — megszabadul a formális programoktól és akcióktól, ellenőrizhetővé válik a kezdeményezések megvalósításának módja. Tehát ha érdemes mindenkor kezdeményezni. A KISZ X. kongresszusát megelőző fölkészülési időszakiban — a beszámolók, a küldöttgyűlések idején — olykor bírálták az ifjúsági mozgalom munkáját. De egy-egy bírálat is csak akkor jogos, ha segítő-, jobbító szándékkal párosul. AKISZ- nek továbbra is alapvető hivatása az ifjúság szocialista szellemű nevelése. „Az igaz, hogy a KISZ nem párt, de elsősorban politikai szervezet” — mondta a Pest megyei küldöttgyűlésen a megyei pártbizottság első titkára. — „Tagjai mindenekelőtt a magasabb színivonalú politikai gondolkodást sajátítsák el. De azok, akik felelősséget éreznek az ifjúságért, ne csak bírálják, segítsék is a KISZ munkáját”. Ezeken a mondatokon valóban érdemes elgondolkodni. Mert ott, ahol az ifjúságot érintő kérdésekről legföljebb évente csak egyszer beszélnek, ott gyökeres minőségi változást nem várhatunk. Egyetlen gazdasági vezető seim feledkezhet meg arról,' hogy az aktív keresők több mint harminc százaléka fiatal. A Kommunista Ifjúsági Szövetség nemcsak a KISZ- tagok, hanem a fiatalok, tehát a KISZ-en kívüliók érdekében is véleményt alkot, reagál a társadalom és az ifjúság problémáira, az egyes ifjúsági rétegek, csoportok sajátos érdekeire. Mert például a pályakezdés, az otthonteremtés, a családalapítás feltételeinek javítása az egész ifjúságot érinti. Győrben, ahol a KISZ komgresz- szusi leveléről több gazdasági vezető mondott véleményt, volt olyan igazgató, aki megállapította: „Ha azt akarjuk, hogy a fiatalok őszintén szóljanak erről vagy arról a kérdésről, akkor az ne formális kérdezz—felélek játék legyen. Figyelni kellene a véleményükre, a javaslataikra, Ne áltassuk magunkat: sok helyen csak az történik, hogy meghallgatják őket, s utána minden marad a régiben!” Ez igaz. De igaz az is, hogy a különböző fórumok adta lehetőségeket mindenütt A szenvedő félt kár nem érheti ki kellene és ki lehetne használni. S ha a fiatalok kritikus szemmel vizsgálják maguk körül a világot, ha igényesek, akikor önmagukkal szemben is igényeseknek, kni” tikusoknak kell lenniük. A mozgalomban nincsenek örökérvényű módszerek és formáik. Minden munkáról, így a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség munkájáról is érdemes időnként józan, önkritikus mérleget készíteni. Ez történt az elmúlt hónapokban, s ez fog történni a KISZ X. kongresszusán. Miért? Mert csak így lehet elérni, hogy a következő öt évben fiatalosabb, lendületesebb, igényesebb feladatokat vállaljanak az ifjúkommu- misták. A megyei küldöttgyűléseken a kongresszusi levél és a KISZ Központi Bizottsága határozattervezetének vitája során sok jó tanács elhangzott. Ezeket érdemes mérlegelni, hiszen mindazok, akik az ifjúságért felelősséget éreznek, jobbító szándékkal bírálták a mozgalmat, jobbító szándékkal adtak tanácsokat. A különböző fórumokon sokan elmondták, hogy ne „föntről” várják a fiatalok a feladatokat: helyben, a munkahelyen, a lakóterületen, az iskolában, az egyetemen, a főiskolán kell tudni ezt — figyelembe véve az életkori sajátosságokat. Móron a járási pártbizottság első titkára így fogalmazott: ,A különböző fiatalos akciókra, kezdeményezéseikre az idősebbeknek is oda kellene jobban figyelniük. S ha erre kellő időben és minden páríalapszervezetben felfigyelnének a kommunisták, még tartalmasabbá válhatna az ifjúsági mozgalom munkája.” Hogy Is mondta a KISZ Központi Bizottságának első titkára? „Jobban ki kell használnunk a szocialista demokrácia fórumait is, bátrabban élve a kezdeményezés jogával.” Az utóbbi hónapok tapasztalatai is azt mutatják, hogy érdemes élni a szocialista demokrácia fórumai által kínált lehetőségekkel. a kezdeményezés jogával. Érdemes: a fiatalokért, es nemcsak a fiatalokért. A. S. Szocialista társadalmi rendszerünkben az alapvető érdekegyezéseken kívül az érdekviszonyokban még sok a tisztázatlanság. Egyéni és csoportérdekek kerülhetnek szembe össztársadalmi érdekekkel, s az is előfordulhat, hogy a többség számára előnyös dolgok egy-egy kisebb csoportot igazságtalanul sújtanak. A bizonytalanság néha módot ad arra is, hogy egyé-' nek és közösségek jogtalan követeléseiket társadalmi érdeknek „álcázva” próbálják valóra váltani. Még nagyobb a bonyodalom, ha két kisebb csoport érdekei kerülnek szembe. Ilyenkor előfordulhat, hogy nem az igazság „győz”, hanem az erősebb. Ha háromszáz ember netán jogtalan előnyökért folyamodna bárkihez és megalapozatlan követeléseinek elutasítása után rosszkedvű lenne, senkit sem érdekelne túlzottan. Háromszáz ember érdekeinek csorbulása azonban súlyos hiba. Körülbelül háromszázan laknak Kaposváron a 48-as ifjúság útja 17. és 19. számú termoforkéményes házban. (Laknak ott ilyen házban még többen is, de e két épületben szövetkezeti lakások vannak, a. többiben bérlakások.) A termoíorkémé- nyek életveszélyesek voltak, ezért a 116 lakás közül 58- ban gázról villanyra kellett „átállítani” a fürdőszobát. E gondok közismertek, s nemcsak Kaposváron léteznek. Egy — más városban történt — tragikus robbanás néhány évvel ezelőtt íölzaklat- ta a közvéleményt. Azóta — kevés kivétellel — az egész országban átalakították az ilyen lakások fürdőszobáit. Az életveszély megszűnt, az „ügy” azonban maradt, s úgy tetszik, máig is tisztázatlan, országosan megoldatlan pontjai vannak. A kaposvári házakat a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat építette. Ugyancsak ő alakította át a fürdőszobákat — azután, hogy „fölfedezték” az életveszélyt. Ezzel semmi sem fejeződött be: a lakásszövetkezet és a lakók jelenleg is perben állnak az építővállalattal. Azt nem tudták békésen eldönteni: ki fizesse az átalakítás költségeit. A lakástulajdonosok érve: semmi közük a rossz kéményekhez. Ők lakást vettek, teljes értékű lakást, amelyről utólag kiderült, hogy hibás és át kell alakítani. Fizessen hát az, aki hibázott! Az építővállalat nem tartja magát hibásnak, pert indított a lakásszövetkezet — tehát a lakók, a1 tulajdonosok —• ellen. De miért épp ellenük? Ezt a kérdést tették föl legtöbben a lakógyűlésen, ahol a szövetkezet elnöke — maga is lakástulajdonos — arra kérte társait, döntsenek a pereskedés folytatásáról, mert az összeg már egymillió forintra rúg, s erről csak közösen lehet dönteni. Szó esett itt sok mindenről. Az évek óta tartó huzavona miatt a jogszabályokat és a műszaki problémákat többé-kevésbé jól ismerő emberek vitáztak, érveltek, felelősöket és megoldási lehetőségeket emlegettek, bizalmas és kevésbé bizalmas értesüléseikről beszéltek, lehurrogták és támogatták egymást... De abban tökéletes volt köztük az összhang: vétlenek és mégis őket ,,szorongatják”. Senki sem mer ügyükben át vagy bét mondani és — ez a legszo- morúbb — kiszolgáltatott* nak érzik magukat, nem bíznak abban, hogy igazságuknak érvényt tudnak szerezni. A háromszáz ember érdekét csorbító huzavona e mondat elhangzásakor lényegül át, ekkor lesz a kicsiny közösség tagjainak -fájdalmas egyéni gondjaiból súlyos hiba, amelyre figyelmet kell fordítanunk. A tortúrába belefáradt emberek elkeseredésükben végletes következtetésekre jutattak. Elkeseredett emberek, tehát érthetőek túlzásaik. Nem „dorgálást” érdemelnek; tisztázni kell ügyüket, s akkor bizonyára elfelejtik keserűségüket. A lakók ugyanis vétlenek. Az építővállalat szintén vét- lennek érzi magát. De miért a lakástulajdonosokat pereli? Jogos — vagy vélt — érdekeit miért egy hibátlan csoport ellen akarjá érvényesíteni? Miért nem a valódi vétkeseket kutatja föl? Hiszen az épület elkészültéig dolgozott azon beruházó, tervező, egy sor szervezet; a kivitelezéshez a tanács kiadta az építési engedélyt, az üzembehelyezéshez szintén hozzájárult több szerv... Könnyen bizonyítható, hogy a felelőst közöttük kell keresni. A- két házban lakó embereknek eddig is sokba került az átalakítás. Nem fi« zettek érte, de jól tudjuk, hogy kiesett munkanapokban, idegeskedésben, szabadidő-veszteségben, az átalakítóknak fizetett sörökben és egyebekben „mennyibe kerül” egy ilyen tortúra. Épp ezért kellene mielőbb megszüntetni a további huzavonát! A bíróság már másodszor — a legfelsőbb jogi fórum utasítására — újratárgyalja az ügyet. Ha a pereskedés elkerülhetetlen, akkor a valódi felelősökkel kell pereskedni a rossz fürdőszobák átalakításának költségeiért. Jó volna tisztázni országos érvénnyel — talán még ma sem késtünk el vele —, hogy még ki nem lehet hibás-. Mert az elrontott lakást gyanútlanul megvásárló egyén és a szövetkezeti közösség az ügyben „szenvedő fél”, őt kár' nem érheti. Luthár Péter Árammegtakaritás — négyszeres fényerő mellett Korszerű világítás a somogyjádi iskolában Lakásigénylések megújítása Már csak nyolc napig Május 31-ig lehet megújítani a lakáskérelmeket Kaposváron. A városi tanács igazgatási osztályán dr. Barna Lajos osztályvezető helyettestől érdeklődtünk: — Hányán nyújtották be eddig az igényüket? — A megújítás előtt körülbelül háromezer lakásigénylést tartottunk számon, s a mai napig 1511'érkezett vissza. Majdnem mindegyik a korábbi kérelem megújítása, mivel az új igénylők száma ebben az időszakban elenyésző. Négy-ötszázzal kevesebb, tehát mintegy kétezer-ötszáz igénylőlapra szá.- mítunk. A többiek már vagy megkapták a lakást, vagy más módon — például magánerőből — oldották meg a lakásgondjukat. — Hogyan készülnek a megnövekvő forgalomra? — Különösebb előkészületeket nem teszünk. A városi tanács Április 4. utcai helyiségében és az ügyfélszolgálati irodában segítik kitölteni a lapokat munkatársaink. Szeretném hangsúlyozni, hogy a kérdőíven feltüntetett adatokra szükség van. —- Ml történik azokkal, akik késve vagy hiányosan adják be az igénylési lapot? — Az adatok feldolgozása nem fejeződik be azzal, hogy valaki beadta hozzánk a kérvényt; jogszabály írja elő, hogy minden kérelmezőnél meg kell győződni arról, vajon jogos-e az igénye. Ezt a munkát július végéig kell befejeznünk. Ha például valaki hitelt érdeml<ien igazolja, hogy ez alatt a két hónap alatt nem állt módjában megújítani a lakáskérelmét, mert történetesen külföldön tartózkodott vagy kórházi kezelés alatt állt, akkor semmi baj nincs, folyamatosnak minősül az igénylése. A lakásokat egyébként nem a hivatal, hanem egy húsztagú társadalmi bizottság osztja el, a rendelkezésre álló keretből. Ebben a testületben a társadalom minden rétegének képvise-. löd megtalálhatók. Megvizsgálják, mérlegelik a körülményeket, s általában hosz- szas vita után döntik el, hogy kik a leginkább jogosultak az új lakásra. L. J. A megyei tanács művelődésügyi osztálya egy korábban készült vizsgálat alapján megállapította, hogy So- mogyból 1263 iskolai tanteremben sehol sem volt merhető a minimálisan előirt 400 lux megvilágítási szint. A vizsgálat ideje alatt — 1978—80-ban — 124 iskola 686 tantermében izzószálas lámpákkal világítottak, és a fényerő nem érte el a 100 luxot sem. Sőt mértek 6 luxot is! E számok még súlyosabbá válnak, ha a krónikus tanteremhiányra és a délelőttös—délutános. vendben működő iskolákra gondolunk, ahol — különösen késő ősszel és télen — természetes fényt csak a nap egy részében kapnak. Íme, egy kis adalék a legfiatalabb korosztályok korai szemüvegviselésének magyarázatához ... A művelődésügyi osztály vizsgálatát követően az építési osztályt, illetve az Állami Energia-Energiabizton- sági Felügyeletet is bevonták egy olyan tervező-szervező munkába, amelynek eredményeképpen korszerű, racionális világítást kapott a somogyjádi általános iskola. Makarics József megyei fö- energetikus elmondta, hogy a választás bármelyik somogyi általános iskolára eshetett volna. Somogyjád mellett az szólt, hogy. az épület húszéves, korszerűnek nevezhető a belső elektromos hálózata, és így könnyen át lehetett szerelni. Nem volt mellékes tényező a falu lakosságának, társadalmi-gazdasági szervezeteinek támogatása sem. A korszerű világítás átszerelése május első hetére befejeződött. A tervezési és beszerzési munkákban oroszlánrészt vállalt Domszky Kristóf, az energiafelügyelet főosztályvezetője, aki segítette az engedélyek megszerzését, és az ő révén sikerült hozzájutni a Budapesti Fénycső Szövetkezet által gyártott, korszerű armatúrákhoz is. Ezekből két típust használtak az iskola nyolc tantermében. Az egyik fajta kifejezetten a táblák megvilágítására szolgál — ami újdonság az oktatásban. Az armatúrákba az Egyesült Izzó Kaposvári Elektroncsőgyára által felajánlott F 33,36 wattos, energia- takarékos fénycsöveket építették be. A helyi Alkotmány Termelőszövetkezet dolgozóinak és a kaposvári fonoda villanyszerelő brigádjának a segítségével 68 armatúrát és 16 táblamegvilágítót szereltek föl. Az eredmény: armatúránként 22 watt megtakarítás, több mint négyszeres fényteljesítmény. Ráadásul ez a megtakarítás — mivel délután is van tanítás — a csúcsfogyasztás idején jelentkezik. Az energ iafelügyelet heteken belül feldolgozza a somogyjádi adatokat, és az 1263, rosszul megvilágított somogyi tanteremre vonatkozó vizsgálati eredményekkel együtt energiaracionalizálási csomagtervet fog benyújtani az Állami Fejlesztési Bankhoz. E csomagtervben megpályázzák az 1263 tanterem világításának korszerűsítéséhez szükséges ösz- szeget. Ez pedig nem kis pénz, mert az armatúrák egyik típusa 562, a másik pedig 807 forintba kerül darabonként. A pályázatot az építési és a művelődésügyi osztály közösen nyújtja be — az energiafelügyelet közreműködésével — az összes tanteremre, mert az iskolánkénti engedélyeztetés fölösleges és vég nélküli papírmunkához vezetne. Ha sikerül elnyerni a fejlesztési bank támogatását, akkor az iskolai tantermek megvilágításának régóta húzódó gondját egy év. alatt megoldhatják. A felszereléshez szükséges társadalmi támogatást mindenki szívesen vállalja, hiszen e tett eszmei-erkölcsi értéke felbecsülhetetlen. Cs. L. SOMOGYI NÉPLAP
