Somogyi Néplap, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-20 / 116. szám

Kiszálltunk s KtffáMul A drága tészta esete Beszálltunk egy autóba és ... kiszálltunk a Köjál­lal. Mindezt nem véletlenül tettük! Közeleg a nyár, a kánikula, ezzel együtt az ételmérgezések veszélyének ideje. Arira voltunk kiván­csiak dr. Bakács Tibor főor­vosnak, a nagyatádi köz­egészségügyi felügyelőség vezetőjének és munkatársá­nak, Kuczkó Józsefnek a társaságában, hogy mennyi­se veszik komolyan az elő­írásokat a nagyatádi járás­ban. Somogyszob, 79. számú ve­gyesbolt. Az üzletvezető sza­badnapom van'. Helyettese mosolygós arccal segít, de az első megjegyzések után már az ő arcáról is leher­vad a kedvesség. Szalonnák lógnak a falon, a koszos csempéhez érnek. Kísérőnk mentegetőzni próbál, úgy tudja, hogy ..........Fél éve k értünk állványt, de nem kapunk..." Bár csak ennyi gond lenne! A kerek sajtok az egérirtó társaságában pi­hennek a pince földjén. Itt rég elfelejtették, hogy néha takarítani is kellene. A rak­tárban minden egymás he- gyén-hátán — pókháló szom­szédságában. A húsos kam­pón 2 kiló 10 deka debre­ceni pihen napok óta, hát nem csoda, hogy nyálkás és gusztustalan. A döntés: az üzletvezető ellen szabalyséi- ítésd eljárás indul. Egyébként korábban már figyelmeztet­ték hasonlók miatt! Akárcsak a szemben levő falatozó néhány dolgozóját. Egyikük 2000, másikuk 3000 forintot fizetett figyelmetlen­sége, pontosabban gondatlan­sága miatt. Nem új üzlet az övék. Utött-kopott, de ez nem lehet mentség. Hogy tanultak a bírságból, azt bi­zonyítja a mostani példás rend. Szabálytalanságot nem találtunk. Segesd, ABC-bolt. Itt min­den kapható! Vasszög és hús, égő és cukor — de kü­lön van minden. Arról már igazán nem tehet az üzlet­vezetője, Tóth István, hogy a hűtőkamrában kályhacsö­vek vannak tőkehús helyett. Hét éve ígérik a kamra mű­ködtetését szolgáló kompresz- szor bekötését. Azóta még a kompresszort is elvitték. Küldtek viszont két Minszk­it típusú hűtőszekrényt, kár, hogy abban nem lehet tő­kehúst tartani — nem fér bele egy fél disznó sem. így a segesdieknek meg kell elé­gedniük azzal, hogy csak he­i Kinyílik a világ Eszperantisták a békéért tente egyszer kapnak friss húst. Néhány percre térjünk be a helybeli termelőszövetke­zet üzehti konyhájára! A raktárakban rend van, régi szakember a főnök, de még­sem árt felhívni a figyelmét egy-két apróságra. tgéri, minden rendben lesz. Űti- társaiim mondják: néha töb­bet használ a jó szó. mint a bírság. Ha mindenütt így lenne! Induljunk tovább... Iharos berény, a Medicor üzemi konyhája. Az ütött- kopott, düledező épületet a téesztől bérli az országos nagyvállalat. Bár ne tenné. Még át sem lépjük a küszö­böt, Bakács főorvos máris visszamegy a kocsihoz ira­taiért. Az ajtóból látni: zsí­ros földben virulnak az új palánták — a frissen gyúrt tészta mellett. A vétkes, Lu­kács Mária szabadkozik: úgy mondja, „főnökének” készül a tészta, a szombati esküvőre. Szívességből kér­ték, szóval maszekban csi­nálja. Megjegyzendő: az üzemvezető szerint senki sem tud a tészta megrende­léséről. A hatszáz forintos helyszíni bírság nem & ma­szekolásnak szól — az a vállalat dolga —, hanem a szabálytalanságoknak: az ételek között tartott palán­táiénak, a tojás helytelen tá­rolásának, meg a többi, ap­róbb rendellenességnek. Mel­lesleg akadt más kifogásol­ni való is — ez az üzemi konyha nem üzemi konyha. Ahogy az • egyik itt étkező mondta, még csoda, hogy nem történt komolyabb baj. Az új konyha évek óta épül, épülget. Mondják, nyolcvan­kettő utolsó napjára talár, el is készül. Addig lehet 'o- hászkodni: csak í.e történ­jen semmi baj. Bár nem hiszem, hogy a fohász itt segíthet. Az ellenőröknek is ez a véleményük. Alighanem bezárják ezt az étkezdét! Csurgó, Csokonai étterem. Az ellenőrök korábban már jártak itt. Most arra voltak kíváncsiak, mi változott. Kellemesein csalódik minden­ki. Ritkán találkozni olyan vendéglátóval, aki egyetlen előírást sem hagy figyelmen kívül. Bár dolgoznak a sza­kácsok, rend van mindenütt. Hát így is lehet! Ángyán Imre, az áfész elnöke hinni sem akar a fülének: dicsé­ret az ellenőröktől? Pedig így történt. Tessék elhinni, a közegészségügyi ellenőrök nem büntetni járnak. Sok­kal inkább segíteni akar­nak. Nagy Jenő Baranyából, Tolnáiból, So- mogyból és a fővárosból csaknem másfél száz eszpe- rantista természetbarát talál­kozott a múlt hét végén Ka­posváron. Kétnapos baráti összejövetelük mottója ezút­tal a béke és barátság erősí­tése, a népek békés egymás mellett élése volt, és -alkalom nyílt 'ismerkedésre, eszmecse­rékre is. A kaposváriaknak különö­sen a pécsiekkel — az ország egyik legrangosabb megyei szervezetével — való találko­zás volt hasznos. Somogy és Tolná nemrég még a mozga­lom hazai „feliér foltjának” számított, ma már Kaposvá­ron öt csoport tevékenykedik mintegy százötven taggal, s a megye más városaiban is élénk érdeklődés mutatkozik főként a nyelvtanulás iránt. A hatodik kiadást megért eszperantó nyelvkönyv hiányéitokmek számít a köny­vesboltokban. A megye eszperantistái a természetjárást a turisztikát is kedvelik, ezért dolgoztak ki együttműködési tervet Fe­jér és Somogy megye képvi­selői a mostani tanácskozás során. Az eseménysorozat legna­gyobb szabású programja az Édosz Művelődési Házban megtartott békegyűlés volt. Felszólalt Farkas Éva, az Or­szágos Béketanács tagja, és beszámolt az eszperantista mozgalom legfontosabb nem­zetközi eseményeiről. A megnövekedett szabad időben több gyűjtő, kapcso­latokat kereső levelező hasz­nosítja a nyelv előnyeit; a béke és a biztonság mellett kiálló eszperantisták hatal­mas tábora fölveszi a harcot a napjainkban jelentkező, enyhülésellenes irányzatok­kal — hangsúlyozták a részt­vevők. A találkozó vendégei va­sárnap — a kaposvári Eho de Amiikeco csoport szerve­zésében — megismerkedhet­tek a város néhány neveze­tességével; ellátogattak pél­dául a Rippl-Rónai Múzeum­ba, kirándultak az Ivánfa- hegyre. Az eseménysorozat baráti beszélgetéssel, dalta­nulással ért véget. A megye eszperantistáinak következő rendezvényére még ebben a hónapban sor' kerül: a Hazafias Népfront­tal közösen szovjet—magyar barátsági estet tartanak má­jus 27-én a Latinca Sándor Művelődési Központban. Nemzetközi gyarsíróverseny Sikeresen szerepeltek a ma­gyar résztvevők a szocialista országok gyorsíróinak az NDK-beli Cottbusban a hét végén megtartott versenyén. Az egyéni versenyben Ba- ezony László (MTI) győzött. A csapatversenyben a ma­gyar együttes — amelyben Baczony, valamint Kiss Zsu­zsanna (Intercooperation RT.) es Soós László (Zsinati Iroda) szerepelt — az NDK A csapa­ta mögött a második helyet szerezte meg. Miután befejezte a ma­gyar írásbeli érettségijét Mezősi Róbert, a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium tanulója, csupán az elegáns öltöny árulkodott az ese­ményről. Különben megle­pően nyugodt volt. Mint mindig. Tanárai legalábbis így mondják ... A gimnázium igazgatói irodájában beszélgetünk. — Mi volt a választott té­tele? — József Attila Mama és Anyám című versének össze­hasonlító elemzése. Majdnem minden évben van ilyen jel­legű feladat. Ügy döntöttem: ha niost is lesz, ezt válasz­tom. Kalákában a főiskolások Három év termése önkéntes, egymást segítő munka és szórakozás — ezt jelenti a 'kaláka. Ezt a nevet választotta a két kaposvári főiskola — a tanítóképző és a mezőgazdasági — három évvél ezelőtt, amikor meg­alakították: közös néptánc­együttesüket. A közös tanu­lásra, szórakozásra — és má­sok örömszerzésére — szer­veződött kaposvári Kaláka beváltotta a hozzá fűzött re­ményeket. Somogy néptánc- mozgjalma bizton számíthat a fiatalokra. Bizonyítottak. A főiskolai mezőnyben ezüst minősítést szereztek tavaly. Hétfő esti első kaposvári önálló estjükre igyekezve egyik ismerősömmel talál­koztam, s amikor a progra­momról érdeklődött, „tájéko­zatlanságát” bizonyította: nem ismeri a kaposvári Ka­lákát, de hallott az országos hírű népzenei együttesről, a névrokonról. Ismerősöm alig­ha korholható ezért, a ka­posvári Kaláka nem vált még „fogalommá” a megye- székhelyen. De tudnak róla, ismerik táncaikat Somogy- szerte a kisközségekben. El­ső kaposvári önálló szereplé­sük biztató a tekintetben is, hogy ezután többet találko­zunk velük. Tíz nappal egy erdélyi ven­dégszereplés előtt —a hargi­tai fesztiválra készülve —• főpróbának is tekinthettük az együttes önálló estjét. A néptánc iránt érdeklődők csaknem zsúfolásig megtöl­tötték a Latinca Sándor Mű­velődési Központ nézőteiét. miért nem feszesebbek, tem­perament uinosabbuk. Az együttes mintegy har­minc táncot tart a műsorán, ebből tizet mutattak be. Két önálló számmal szerepelt az együttest szinvonalasan kísé­rő, ismert Kerékkötő népze­nei trió. Főleg Sajtot Sándor koreográfiáit kedveli a tánc­csoport. A számtalan tájegy­ség anyagát feldolgozó „tánc­író” változatos programot kí­nált a kaposvári fiataloknak. Az együttes összetételéiből adódóan zömében lánytáncok alkotják műsorukat. A keve­sebb féirfitáncos mellett is változatosabb lehetne a mű­soruk, ha páros táncra, hatos csoportra is gondolnának. In­dokolja ezt az is, hogy a vé­gigénekelt programot nehe­zen bírják szusszal. A hang­erő megválasztása sem min­dig megfelelő, a túl hangos éneklés olykor nem kellemes a fülnek. Dicséretesen gaz­dag népdalanyagukra azon­ban érdemes odafigyelni. A táncok kidolgozottak, mond­hatjuk így is: pontosak, ám néha — s ez a férfikarra vo­natkozik — hiányoltuk, hogy Áz első hely már ráadás volt Két nap múlva következik az angol érettségi, azután a történelem. A negyedik tárgy elmarad, abból ugy.anis Robi már bizonyított: a nem ta­gozatosok kategóriájában megnyerte az orszugos orosz tanulmányi versenyt! — Az első forduló tavaly decemberben volt, itt az is­kolában. Innen tizenhármán mentünk a megyei verseny­re. ahol szóbeli feladatokat kelleti megoldanunk. Az or­szágos döntőt áprilisban a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában rendezték. Nem volt egyszerű: a teszt- feladatok mellett egyebek kö­zött ismeretlen szöveget kel­lett fordítanunk, majd kö­tetlenül kellett beszélgetni a fordítottak és a hallottak alapján. A ballagás után két nappal jött meg álverseny eredménye. 'Szép ajándék volt! — Olyan ajándék, amelyért alaposan megdolgozott. Gon­dolom, a neheze azért még hátravan. Miből es hol lesz a felvételi? — Azon már rég túl vagyok. A Szovjetunióba jelentkez­tem a kereskedelem közgaz­daságtana szakra. Januárban volt a felvételi matematiká­ból, történelemből és orosz­ból. Nemrég érkezett az ér­tesítés hogy fölvettek, így a következő év nyarától már ott folytatom tanulmányai­mat. Mert előbb még a ka­tonaság jön. Ez az első he­lyezés már amolyan ráadás volt... — Aki a magyart, a törté­nelmet szereti, ritkán érdek­lődik a matematika tudomá­nya iránt Igaz, kevés olyan jellegű oktatási intézmény- működik, ahol a felvételi tárgyak összetétele ilyen len­ne. Tulajdonképpen nem is értem, hogy akit az orosz nyelv érdekel, hogyan vál­aszthatott ilyen-szakot... Varga Sándor igazgató szol közbe. Mert Robi talán »el­felejtette-. -mindenesetre nem beszélt arról, hogy az országos , matematikaver­seny döntőjébe is bekerült! Sajnálkozik egy kicsit, hogy nem az első tíz közé, de a miniszteri dicsérő oklevél remélhetőleg hamarosan megérkezik. — Mehetett volna jobban is, mert mindenből lehet többet adni, csak akarni kell. Különösen akkor, amikor az embert a tanárai is messze­menően támogatják, megad­nak minden segítséget. Oláh Erzsébet tanárnő oroszból, Pelion Jenő tanár úr törté­nelemből, Iharos Csabáné ta­nárnő fnatematikából Az osztályfőnök, Szoiiváné Tungli Márta pedig lehetővé tette, hogy a magyaron kí­vül más tantárgyakból is a lehető legjobban készülhes­sék. Ahogy Varga Sándor el­mondja. a gimnáziumban sok a lelkes tanár, aki a te­hetséggondozásnál partner­ként kezeli a gyerekeket. Nem. hagyják lazítani a diá­kot: rákényszerítik a rend­szeres munkára úgy, hogy' közben másra is jusson idő. — Ha az orosz ilyen jól megy. nem lehetett volna az angollal is próbálkozni? — Az angol nyelvtannal nincs semmi problémám, hi­szen négy év alatt heti öt órában meg lehet tanulni. Csupán a szókincs és a be­szédgyakorlat hiányzik. Az orosznál viszont olyan sze­rencsém volt, hogy orosz anyanyelvű tanárnőhöz jár­hattam különórára. Ez pe­dig rengeteget számít! Robi nemcsak a tudomá­nyok világában él. Rendsze­resen sportol, az iskolai ko­sárlabdacsapat tagja. Így tartja teljesnek az életét. Ambrus Ágnes Nagyon tetszett az egész színpadot betöltő kép meg­formálása, a „totálok”, illet­ve az ebből ki-kiváló kisebb formák változatossága. A kapuvári verbunk, majd a műsor végi kanásztánc már azt is mulatta, hogy erő, di­namika is van a térfitánco- sokban. Szépen komponált az előbbi: szóló fériitánccal in­dul a kapuvári verbunk, majd egymást visszhangoz­zák a kopogó csizmáik. A magyar verbunknál és csár­dásnál. ez még sikerültebb; az ellenpontozott ritmussal egymásnak íelelgető tánco­sok valódi élményt nyújtot­tak. A lányok karikázói szép ívűek, hajlékonyak, kerülik a színpadiasságot, természe­tesek Azok, akik látták a Kalá­ka műsorát, kellemes él­ménnyel gazdagodtak — tap­suk biztatás is, hogy több­ször találkozzunk velük. Az együttes művészeti vezetője, aki vállára vette a nagy fel­adatot, hogy együttest „gyúr” a főiskolásokból: Kotsis Mi­hály. a tanítóképző főiskola adjunktusa. Fiatal kora re­ményt kelt. hogy tovább gya­rapítja tudását a Kaláika. H. B. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom