Somogyi Néplap, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-16 / 89. szám

BUSZOK, VONATOK, UTASOK 0 lépcső második loka A közlekedés napi gon­dunk. A menetrend gyak­ran témája a magánbe­szélgetéseknek is. A vona­tok, buszok indulása meg­szabja időbeosztásunkat. A megyei párt-végrehajtóbi­zottság 1977. decemberé­ben tárgyalt a somogyi tö­megközlekedésről és hosz- szú távú fejlesztési irány­elvekben határozta meg a továbblépés útját. A testü­let most ismét napirendre tűzi a tömegközlekedés helyzetét. Munkatársaink mai összeállításunkban vil­lanásnyi képet adnak ar­ról, hogy hol tartunk ma s az eredmények mellett milyen gondokkal találko­zik az utazó. A kaposvári ' tömegközle­kedés helyzetén lépcsőzetes munkakezdéssel is lehet ja­vítani. A reggeli és a dél­utáni zsúfoltság a megye- székhely lakóinak egyik ége­tő gondja, a másik pedig a helyi autóbusz-pályaudvar hiánya. A buszállomás anya­gi eszközök híján valószínű­leg csak a következő ötéves tervben készül el, így orvo­solni egyelőre csupán az egyik „betegséget” lehet. Lépcsőzetes munkakezdés bevezetésével tavaly próbál­koztak először a közlekedés­szervezők. A Közlekedéstu­dományi ’Kutatóintézet ta­Egy kísérlet Kísérlet kezdődött 1977- ben Somogybán. Azt vizs­gálták, hogv a vállalatok, szövetkezetek autóbuszait miként lehetne bevonni a tömegközlekedésbe. Az elsők között a homokszentgyörgyi tsz állította menetrendbe üzemi autóbuszát, a múlt év végén azonban megszűnt ez a járat. Miért? Reiser Jó­zsef tsz-elnök így vélekedik: — Ügy ítéltük meg, hogy nagy gondot, felelősséget vállalt a tsz azzal, hogy me­netrendbe állította a buszt Nekünk elsősorban az az „érdekünk, hogy saját dol­gozóink időben érjenek a munkahelyükre. A menet­rend viszont gyakran nem szolgálta ezt a célt, s gyak­ran visszahallottuk: a tsz nem tudja biztosítani hogy a dolgozók ott legyenek munkakezdéskor. A menet­rendet úgy állították össze, hogy figyelembe vették a bejárók és a diákok érdeke­it is, nekünk úgy kellett in­dítani a buszokat hogy ők időben odaérjenek a csatla­kozó járatra. A mezőgazda- sági üzemben pedig • sok minden befolyásolja a mun­kaidő kezdését, befejezését, nem beszélve arról, hogy sa­ját dolgozóinkat napközben is szállítani kell egyik mun­kahelyről a másikra. Ha a menetrend szerinti járat a busz hibája miatt kimaradt, bennünket bántottak. Igaz, hogy a szerződés ilyen ese­tekre rugalmasan intézke­dett de az élet sokkal vál­tozatosabban vetette föl a problémákat A tsz busza Lajos- háza, Kálmáncsa, Szülök, Mariettapuszta, Homok- szentgyörgy, Lad és Pa- tosfa megállóiban vette föl az utasokat: átlag hetven diákot és kilenc munkába- járót. Most csak saját dol­gozóit szállítja: naponta 250—270 embert. A diákok és a munkába járók ismét a Volán autóbuszaira száll­nak föl. A tsz úgy ítélte meg: a szerződés fölbontása saját érdekeit szolgálja. Helyi járatok a városokban Az autóbuszokon évente 1-2 százalékkal növekszik az utasok száma. A helyközi járatokat tavaly kevesebben vették igénybe, mint egy év­vel korábban, a helyieken visizomt nőtt a jegyet váltók vagy bérlettel utazók szá­ma. A Volán 13. sz. Válla­lata épp ezért fejlesztéseit is erre a területre összpon­tosította. A helyi tömegköz­lekedés legnagyobb ’feladatot a megyeszékhelyen ad. Na­ponta 1350 járat fut be a megállókba. A megye többi városában — Siófokot kivé­ve — nincs még helyi tö­megközlekedés. Igény vi­szont van rá. — Barcson. Nagyatádon és Marcaliban ebben az évben készül a fölmérés arról, hogy városon belül milyenek az utazási igények — mondta Balogh János, a Volán sze­mélyforgalmi osztályának vezetője. — Ennek alapján tervezzük meg a járatok út­vonalát. A megvalósításhoz, jelenlegi ismereteink sze­rint, Nagyatád áll a legkö­zelebb. Ebben az évben Ka­posváron is előbbre lépünk: a menetrendváltozással agy­időben helyi tarifára térünk : át a töröcskei járaton. Ez azt jelenti, hogy a kertbará­tok 2, a töröcskei ek pedig 4 forintért utazhatnak a me­ne trend szerinti buszon. nulmányt készített a város­ról: a változtatásokhoz ezt használta föl a tanács és a Volán. Most újabb lépés kö­vetkezik. A „lépcső máso­dik fokára” ér a kaposvári tömegközlekedés: június 1- ón, amikor az új helyközi és helyi autóbuszmenetrend, valamint a MÁV új menet­rendje érvénybe lép, meg­változik a munkakezdés jó néhány vállalatnál és in­tézménynél. A változások ezúttal a ke­leti ipartelepet, Topánért és a belvárost érintik. Lebó Gabor, a városi tanács épí­tési, közlekedési és vízügyi osztályának munkatársa el­mondta : — Nem volt könnyű egyeztetni a sokféle szerve­zet sajátos igiényeit és a közlekedést. Abból kellett kiindulnunk, hogy az iskolák „munkaideje” nem változ­hat. Ez a kényszerhelyzet megnehezítette a Kötuki munkáját is, mert a diákse­reg „mozgatásával” jobb eredményt lehetett volna el­érni. Más városokban ez si­került, Kaposváron nem. S volt még néhány „fix pont”. A tejüzem munkaideje pél­dául nem változhatott: a te­jesek időbeosztását a fejes határozza meg. Általános tapasztalat, hogy az üzemek a nyolc óra utáni kezdést nem vállalták, csak a koráb­bi munkaindításra voltak hajlandók. A változások még így is enyhítik majd a zsúfoltsá­got, a városban lakó és dol­gozó emberek nagy többsé­gének jót jelentenek. Lesz­nek majd néhányan, akiket kellemetlenül érint a „lép­cső”, de a nagy tömegek ér­deke fontosabb. A lépcsőze­tes kezdéssel együtt kisebb útvonalmódosítósok is lesz­nek. A területen levő üzemek, valamint a tanács és néhány városközponti cég munka­ideje változik majd. Ez a második lépcsőfok jnem az utolsó: jövőre újabb válto­zások várhatók, mert meg­kezdődik az ötnapos munka­hét bevezetése, és ahhoz a közlekedésnek is alkalmaz­kodnia kell. Mégpedig úgy, hogy a városlakókat jóval kevesebb „megrázkódtatás­sal” szállítsák a buszok. FORRÓ PONT Nem mindennapos, hanem „mindenórás” látvány lesz lassan Kaposváron a tüske­vári sorompónál veszteglő járműoszlop. A miunkába igyekvők elkésnek, a haza­felé tartók pedig lemarad­nak a buszról, vonatról. A tranzitforgalom súlyos per­ceket veszít, s közben a le nem állított motorok szeny- nyezik egy egész lakótelep levegőjét. Hogyan látja ezt Bornemissza Lajos, aki évek óta erre jár — az egyes au­tóbusz pilótájaként —, s nV héz járművével sokszor „araszol” a forgalmi dugó­ban. — A sorompóór korán le- emgedi a sorompót — mond­ja Bornemissza Lajos. — Ilyen például Szentjalkabom nem fordul elő. A tolatás­nál sem látszik, hogy a vas­utasok tudnák, milyen köz­úti forgalmat torlasztanak össze. Ilyen energiaszűkös időkben ez óriási pazarlás, hiszen nem mindenki állítja le a motort várakozás köz­ben. Csúcsidőben 6.45, és 7.45. valamint 16 óra és 17.30 között feltétlenül fennakad a forgalom. A fordapapíromon megjelöltem azokat a járato­kat, amelyek „ütköznek” a vonattal. Ezeken a járato­kon igyekezni kell, mert kü­lönben az emberek elkésnek a munkahelyükről. A Kani­zsai úton jövőknek ráadásul elsőbbségük van a Juta fe­lől érkezőkkel szemben, ha nem udvariasak a vezetők, nehéz kikanyarodni. Ez a so­rompó a városi tömegközle­kedés legkritikusabb pontja. Öt forgalmas út csatlakozik be, s akármilyen menetren­det is készítenek, ha sorom­pót kapunk, nehéz betartani. Tavaly a legnagyobb ké­sés negyvenhét perc volt, tolatás miatt. A tolató sze­relvényt rendszerint még egy menetrendszerű is köve­ti, s akkor kész a káosz. — Ehhez jó idegek kelle­nek — teszi hozzá. — Én már megszoktam, de az uta­sok türelmetlenek, és igazuk van. Ha este tíz után mun­kából jövet egy sorompó mi­att lemaradnak, az utolsó buszról, jogosan mérgelőd­nek. Jó volna, ha a vasuta­sok nem szerveznének ilyen hosszú tolatásokat! A MÁV pécsi igazgatósá­gának a célja az, hogy az utazási időt csökkentse — mondta Fényes József vasút’ igazgató-helyettes. Ezért hétvégenként péntek dél­utántól már az elő- és az utószezonban is növelik a vonatok gyakoriságát. A Sió­fok és Balatoinszentgyörgy közptt ingázó piros vonat az idén is ellátja utasgyűjtő és -elosztó feladatát. A sze­mélyvonatok minden meg­állóhelyen megállnak, a fon­tosabb üdülőhelyeket pedig napszakonként lehet meg­közelíteni gyorsvonattal. Újdonság, hogy az idén Nyíregyháza és Debrecen felől már naponta érkeznek gyorsvonatok Fonyódra, így a nagy tájegységek összeköt­tetése is biztosítva van. A Dél-Dunántúlon növelik a vagonok számát. így készül­nek az utasforgalom növe­kedésére. Változatlan a balatoni buszmenetrend A Balaton déli partján minden nyáron sok nehéz­séggel jár a közúti tömeg- közlekedés megszervezése. A Siófok és Balatonfenyves közötti buszjáratokra a ta­valyi menetrendet hirdeti meg a Kaposvári Volán, az­zal a különbséggel, hogy minden negyedik autóbusz Keszthelyig megy. Az idén eggyel több kocsi áll majd az idegenforgalom szolgála­tában. A járatok kialakításakor « menetrendszerkesztők hagy­tak annyi tartalék időt, hogy védekezhessenek a „csúszások”, késések ellen. Siófok és Balatonfenyves között tizenhárom autóbusz közlekedik majd; szokás szerint a legjobb műszaki állapotú marcali és siófoki kocsikat állítják szolgálatba, de Kaposvárról is besegíte­nek. Az előszezon menet­rendje az országos menet­rendváltozás időpontjától — május 31-től — június 19-ig lesz érvényben, az ufósze­zon pedig augusztus 26-án kezdődik. Siófok és Szántód- Kőröshegy között változat­lanul megmarad a buszjá­rat. A siófoki utasforgalom le­bonyolításában a tavalyi nyolccal szemben az idén tíz busz vesz részt; lesz já­ratmeghosszabbítás. sőt újat is indítanak. Minden har­madik sóstói busz Balaton- világosig megy, a 2-es járat tehermentesítésére pedig a belső sétányon az Aranypar­tig 6-os számmal húsz per­cenként indul autóbusz. Sok időt rabolt el eddig a meg­állókban a nehézkes menet­jegykiadás. Az Almex jegy­automaták az ebből adódó várakozást is rövidítik. Barcsi panasz gondokkal Barcsra a munkába járók autóbusszal utaznak. — A vasút a Pécsre és Szigetvárra irányuló munka­erőmozgást segíti — mondja Henger János városi főmér­nök. — Reggel fél hét körül érkezik a vonat Barcsra: ez a műszakba járóknak mar késői időpont, a diákoknak viszont még korán van. A tapasztalatunk az, hogy a Volán rugalmasabban alkal­mazkodik a változó igények­hez, mint a vasút. Igaz, hogy az igények is gyorsain változnak. Barcson most a legtöbb pairasz szer­dán és vasárnap van a nagy­atádi járatokra: a kórházban ezeken a napokon van lá­togatás és a buszok rendkí­vül zsúfoltan érkeznek visz- sza. Több panasz hangzik el azért is, mert a megyeszék­hely és Barcs között közle­kedő vonatpótló járatok túl­ságosan zsúfoltan indulnak Kaposvárról. Ennek az az oka, hogy ezekre a buszok­ra szállnak föl azok is, akik a megyeszékhelyhez közeli településeken laknak, mert néhány perccel előbb indul, mint a kiegészítő járat. A megoldás a barcsiak szerint a Volán kezében van: ha előbb indítaná Kaposvárról a rövidebb távú járatokat, könnyebben fölférnének a Barcsra és környékére uta­zók is a vonatpótló buszok­ra. „ingázó” Piroska

Next

/
Oldalképek
Tartalom