Somogyi Néplap, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-11 / 85. szám
Magyar kultúra az HDK-ban Interjú Kerekes Lajos történésszel «A magyar kultúra háza” — olvashatjuk a hatalmas ftehér betűket egy modem épület homlokzatán, Berlin szivében. A földszintem tágas üzlet, ízlésesen berendezett kirakattal, mely a magyar könyvkiadók termésének. javált kínálja — német nyel ven is —, ezenkívül hanglemezeket, népiművészeti termékeket A kiállító- teremben a délelőtti órákban is sokan nézegetik Decs Ilona, Kéri Imre és Muzsnay Ákos grafikáit, az előcsarnokban pedig a Bar- tók-fény képeket. Kulturális központunk — sugallja a látvány, s a megkérdezett berliniek véleménye — nem „légüres térben” működik, az intézet fontos tényező a főváros szellemi életében. Az eddig vezető útról és a tevékenység részleteiről dr. Kerekes hajós igazgatótól, a kiváló történésztől, több tudományos és ismeretterjesztő könyv szerzőjétől kértünk interjút. — Mióta működik az intézet. és melyek tevékenységének legfontosabb területei? — A berlini magyar kulturális központot kilenc esztendeje alapították, ily módon a legfiatalabb a hasonló intézmények között, ám úgy gondolom, a hátrányt e rövid idő alatt is sikerül c megszüntetnünk „idősebb testvéreinkkel” szemben. Munkánk két lényegesebb területe a kulturális szervezés és a kereskedelmi tevékenység, pontosabban a könyvek, hanglemezek és népművészeti cikkek árusítása. E két részlegben összesen hatvanam dolgozunk. — Meg kell-e küzdeMük a magyar kultúra követeinek esetleges rossz beidegződésekkel, előítéletekkel? — Ne feledjük: az északnémetek gyakran támogatták a haladó magyar mozgalmakat, gondoljunk csak a Kossuth-emigrációra, a Tanácsköztársaság leverése után ide menekült politikusokra, társadalomtudósokra, vagy a Bauhaus magyar építészeire, ezért hát jóval könnyebb a dolgunk, mintha például Becsben vagy Münchenben élnénk! A nemzettudat is átalakult az elmúlt harminc évben: az NDK polgárai a kis nemzetek sorában tartják számon magukat, így fokozott érdeklődéssel fordulnak a Duna- medence felé. Egységes előítéletrendszerrel tehát nem kell megküzdenünk, legfeljebb olykor a tájékozatlanságból származó gondolati sémákkal, a csikósromantika megcsomtosodott maradványaival. A társadalom széles rétegeinek ismeretei mégis jóval megalapozottabbak Magyarországról, mint az NSZK-bam vagy Ausztriában— Hazánk és az NDK között ismertek az azonosságok, s ismertek a fejlődés különbözőségéből származó eltérések is. Mit tesz a magyar intézet sajátosságaink megismertetéséért ? — Az új hazafdság, az új nemzeti tudat kialakítására törekvő NDK-ban egyre többen tekintik Magyarországot példának arra, hogy a múlt nemes hagyományai kitűnően beépíthetők a nemzeti tudatba, s remélem, hogy e vélemény kialakításához a mi intézetünk is hozzájárult. Számos tudományos és művészeti intézménnyel, üzemmel hoztunk létre kapcsolatokat, s ezek egyáltalán nem formálisak. Előadásainkat — melyekre havonként. egyszer- k étsze r kerül sor — sokan látogatják, mindenekelőtt véleményirányító értelmiségiek. — Milyen arányban találunk az előadások témái között a magyar gazdaság- irányítási rendszerrel vagy a hazai szociológiai kutatásokkal kapcsolatos kérdéseiket? — Az előadásoknak megközelítően az egyharmadán kerülnek szóba közvetlenül vagy közvetetten társadalomtudományi témák. Hogy csak néhányat említsek az utóbbi hónapokból: Soós Gábor államtitkár élelmiszeriparunk fejlődését ismertette, volt kerekasztal-beszélgetés Budapest építészetéről, vízgazdálkodásiunk szerkezetéről, a magyar építőipar struktúrájának reformjáról, s családvédelmi politikánkról. Lehetséges, hogy ez utóbbi előadás is indítékot adott az anyasági segély reformjához az NDK-ban. Német barátaink szerfölött érdeklődnek közgazdasági, ifjúság- és művelödéspoliti - kai kutatásaink iránt, hiszen ők is egyre mélyet* szociológiai vizsgálódásoKat végeznek. Eredményeiket ugyan nem mindig tárgyalják olyan hévvel a nyilvánosság előtt, minit odahaza, ára meggyőződésem, hogy a döntésekre hivatott szervek figyelembe veszik e tapasztalatokat. Az sem titok, hogy előadásaink gyakran vitára ösztönzik az itteni szakembereket, ám mi ezt elismerésnek tartjuk. — Hasonlóan nagy tnssz- hangot idéz elő az intézet művészeti tevékenysége is? — Örömmel mondhatom, hogy igen. Képzőművészeti kiállításainkat évenként csaknem százötvenezren tekintik meg. „Megrendelésükkor” csupán a színvonalra kell figyelnünk, hiszen az NDK-ban az utóbbi évtizedben megszűnt egy-egy stílus előnyben részesítése. Népművészeti * tárlatainkat — mint legutóbb a szegedi, illetve a balassagyarmati múzeum anyagát — egyenként ' harmincöt-negyven ezren nézik meg. Ezeken kívül technikai kiállításokat is rendezünk. A Medicor, a Videoton, a BHG és az Ikarus termékeinek bemutatója nagy szakmai és kereskedelmi sikert eredményezett. , — A témák, a stílusirányzatok ugyanilyen sokszínű- séfje jellemzi az irodalmi, zenei rendezvényeket, film- bemutatókat is? — Sok magyar mű fordítása került az utóbbi években az NDK könyvesboltjaiba, így — a teljesség igénye nélkül sorolnám — Szabó Magda, Galgóczi Erzsébet, Illés Endre, Vészi Endre, Mándy Iván, Moldova György, Kertész Ákos, Kardos G. György, Lakatos Menyhért írásai. Tehát mindenekelőtt őket hívtuk meg A hónap vendége című sorozatunk író-olvasó találkozóéra. E névsor meggyőző bizonyíték arra, hogy az itteni olvasók hiteles keresztmetszetet kapnak irodalmunkról. Havanként sorra kerülő hangversenyeinken — fiatal zongoristáink, vonósnégyeseink mellett — az új áramlatok olyan képviselőinek is alkalmat adhattunk a berlini bemutatkozásra, mint Durkó Zsolt, az Üj zenei stúdió tagjai, vagy Láng István, Szokolay Sándor, Bozay Attila, Balassa . Sándor. A magyar játék-, dokumentum- és animációs filmek java is eljutott közönségünkhöz, sőt, ezeket gyakran a megyei és kerületi filmkluboknak is kölcsönözzük. Természetesen a gyermekekről sem feledkezünk meg: nekik elsősorban a szünidőkben szervezünk programokat. — Nyilván sokan szeretnék Berlinben a magyar nyelvet is elsajátítani. Nekik milyen segítséget ad a kulturális központ? — Kétszázan tanulnak magyarul a népfőiskola szervezésében, helyet és technikai fölszerelést azonban több csoportnak mi biztosítunk. A nyelvismeret egy pontnál szükségszerűen csap át a hazánk iránti fokozottabb érdeklődésbe, nyilván ennek kell tulajdonítanunk, hogy tizennyolc üzemi közösség viseli már az NDK-ban történelmi személyiségeink, tudósaink, művészeink nevét Velük is rendszeresen istá- podjuk a kapcsolatot. Lengyel András Összefogás a rokkantakért Koordinációs ülés a megyei tanácson A munkahelyi rehabilitációról dr. Mecseky László főorvosnak nem jók a tapasztalatai. A vállalatoknak gondot okoz a rokkant emberek foglalkoztatása; a városi tanács szociálpolitikai Készül a szőttes tx szerint gyakorolja » különféle mesterségeket Nem fő feladata a gyermekmú- helynek a tehetségesek útjának egyengetése, de sokan megfogadták: szakkörvezet óként szeretnének tovább dolgozni majd, bárhová állítja őket az élet. Azaz: nem kerülik el a művelődési házakat, s tudásukat átadják másoknak. Mint ahogy a hároméves szakköri tagok is sokat segíthetnek a kezdőknek. Az egyik fiúcska lelkesen- mutatta be pajtását a szőcsénypusztai táborban: — A tanítványom — mondta, s dicsérte a szövőszéken készülő munkát.. ■ A marcali gyermekműhely tavaszi foglalkozásaira eljöttek a nagyszakácsi nevelőotthon pedagógusai is; ők: arra áldozták vakációjukat, hogy megismerkedjenek a csoport tevékenységével, s később hasznosítani is fogják tapasztalataikat. A nevelőotthon lakói többnyibe család nélkül — az intézetben — válnak felnőtté, s életük jelentős szakaszát töltik ebben a közösségben. A marcali gyermekműhelytől sokat tanulhatnak. A szabad idő hasznos eltöltésén túl a személyiségük tágabb kibontakoztatását is elősegíthetik a gyermekmű- hely foglalkozásai. Nagyszakácsiban tehát követik a példát. De vannak kísérletek máshol is; a honismereti mozgalom igyekszik fölkarolni a gyermekek képességeinek a fejlesztését, a hagyományok megismertetését. Ám a marcali példa — azt hiszem, már nyugodtan mondhatjuk — olyannyira kiforrott, hogy mindenhol meríthetnek belőle. Az általános jskolai oktatás is! Különösképpen a napközis foglalkozásokon nyílna lehetőség a marcali gyermekműhely útját követni. A pedagógusok fölkészítésére bizonyára van lehetőség a továbbképzési program keretében, H. B. Gyermekműhely — vakáció ideién Követik a marcali példát A marcali művelődési központ gyermekműhelye Sző- csénypusztára tette át működési színhelyét a tavaszi vakáció napjaiban Harminc általános iskolás szorgoskodik itt a szövőszékek mellett; ismerkedik a bőrművesmes- terséggel, a tojásfestés hagyományaival, a nád- és agyagsíp-készités fortélyaival, s a hét végén a mézes- kalácsdíszités titkait is elleshetik Eszes Zoltántól, az Állami Bábszínház tagjától. A marcali Gombai házaspár — a művelődési központ lelkes munkatársai — néhány év alatt figyelemre méltó kezdeményezéssel gazdagította az intézmény életét, a különféle mesterségek tárházát nyitotta meg a hat— tizennégy éves gyerekeknek. A marcali gyermekműhely híre a város, a járás, sőt a megye határain túlra is eljutott : gyakran hívják Gombaiakat bemutató foglalkozásokra. A nyár sikeres akciója volt az üdülőkben szervezett »agyagozás«; Alig akadt fiatal és felnőtt, aki ne próbált volna »beletúrni-« az agyagba ... Igen, valahogy így kezdődhetett néhány éve Marcaliban is; a gyerekek kíváncsian lesték, mivé alakítható a sárrá gyúrt agyag. És lett belőle gyümölcs, harang, váza, tányér, néhány alapforma után fantáziadús figura ... S hol tartanak ma azok, akik három éve rendszeresen járnak a műhelybe? Gazdagodott a világuk, számos kismesterséget megismertek »Kipróbálták« önmagukat, mire képesek. Gyakorlatban művelték azt, amire az esztétikai nevelés többnyire csupán elméletileg képes. (Az oktatás ugyanis kevés lehetőséget biztosít ilyen sokrétű gyakorlati foglalkozások szervezésére.) Az amatőrmozgalommal karöltve fontos szerepet tölt be a marcali gyermekműhely a műalkotások értő befogadására való nevelésben is. Tehetséggondozás? Az is, amire a marcaliak vállalkoztak! Ám a műfaji sokrétűség tálcán kínálta a gyerekeknek, hogy megismerjék önmagukat, s ki-ki képesséA napokban -tartotta alakuló ülését az a koordinációs bizottság, amelynek feladata Somogy rokkantjainak pat- ronálása, szervezeteik tevékenységének figyelemmel kísérése, irányítása, segítése. A -bizottság tagjai — a megye vezető testületéinek, társadalmi és tömegszervezeteinek képviselői — megvitatták a bizottság programját. Dr. Tóth Lászlóné koordinációs összekötő arról számolt be, hogy a megyei ta- nács-vb kereskedelmi osztálya kijelölte a rokkantak sajátos igényeinek kielégítését szolgáló üzleteket. A városokban és az üdülőhelyeken tizenhárom ilyen vendéglátó- hely áll rendelkezésükre. Elmondta továbbá, hogy hamarosan átadják a kastélyos- dombói szociális otthont, ahol a-z értelmi fogyatékosok megyei foglalkoztató intézete ás helyet kap. A megyei tanács-vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya a Me- doszszgl és a -Teszövvel ködösen fölméri az elmúlt öt évben balesetet szenvedett téeszdolgozók helyzetét segíti őket anyagi gondjaik megoldásában és a szociális ellátásban. Dr. Tóth László, a pályaválasztási tanácsadó intézet igazgatója elmondta: Somogybán a pályaválasztás előtt álló fiatalok három százaléka valamilyen fogyatékosságban szenved, többségük azonban képezhető, s az intézet fölkészíti őket . a korlátozott pályaválasztási lehetőségekre. Egyébként a megye szinte valamennyi szakmunkásképző intézetében van rá lehetőség, hogy ezek a fiatalok szakmát szerezzenek. Á bi zottság munkájába n részt, vesznek a hallássérültek, a vakok és csökkentlátók, valamint a mozgássérültek megyei szervezeteinek elnökei is. Először'van arra lehetőség, hogy egyeztessék munkájukat. A hallássérültek Somogy megyei szervezete huszonöt éve működik. Fenyvesi 1st ván titkár arról számolt hogy bár a megyeben csaknem tízezer hallássérült él, taglétszámuk mindössze százharmincöt. Sportversenyeket, sakkbajnokságokat rendeznek, de nincs helyiségük, ahol rendszeresen találkozhatnának. Forró József, a vakok szövetségének titkára is hasonló gondokról adott számot A szervezet ezerhétszáz tagot számlál, adminisztrációs ügyek sokaságát kell elintézniük; parányi s/o bájuk erre sem alkalmas, nemhogy ott rendezvényt is tarthassanak. Pedig a szervezet jól működik; a vakok részére tavaly meghirdetett munkaversenyben a somogyiak lettek az elsők. A mozgássérültek egyesületének elnöke, dr. Kemény fi Béla, a fiatal szervezet tevékenységéről beszélt s elmondta: nekik is gondos okoz a helyiséghiány. A bizottság terve, hogy a megye társadalmi szerveinek hév másával összeállítják a rokkant lakosok névsor:: . fölmérik szociális he’y- zetú-.et, körülményeik«^. Oktatáskutató intézet létesült csoportjainak fölmérései is azt bizonyítják, hogy. ' a munkahelyek rendszerint nem tartják be a rehabilitációra vonatkozó rendeleteket. De a csökkent munkaképességűek foglalkoztatásának jogi szabályozásában is teljes a káosz. Ezen a megyéknek maguknak kell segíteniük. Dr. Ujsághy Erzsébet megyei főorvos a Hycomat gépkocsik elosztásának gondjairól beszélt. Elmondta: a mozgássérültek kocsi igény léseinek csupán az egvharma- dát tudják kielégíteni. A mozgássérültek kérése az, hogy szeretnének részt venni a gépkocsielosztásban — ez jó megoldásnak látszik, hiszen elsősorban a szervezet tudja, kik azok. akiknek valóban nagy szükségük van a járműre. Az operatív bizottság' — késve ugyan, de — megkezdte működését. Az alakuló ülésen elhangzott hozzászólások, vállalások alapján arra lehet következtetni, hogv a tanácskozás elhiéVro- zasait teltek követik. A. A. Oktatáskutató intézet létesült a Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont és a Magyar Tudományos Akadémia pedagógiai kutatócsoportjának összevonása révén. A művelődési miniszter utasítása szerint, az új intézet feladata többek, között, hogy vizsgálja: a gazdaságban, a társadalomban, a demográfiai, a települési viszonyokban végbemenő változások milyen követelményeket támasztanak az oktatásiképzési rendszerrel szemben, milyen változások szükségesek az iskolarendszer szerkezetében. tárgyi és személyi feltételeinek fejlesztésében, a pedagógiai munka tartalmában. Elemzi maj'd azt is, hogy az oktatási-képzési rendszer miként hat vissza a társadalmi, gazdasági folyamatokra, milyen tendenciák érvényesülését segíti elő vagy' gátolja. .Az intézet kutatásai révén hozzájárul majd a közokta- táspolitikai döntések tudományos megalapozásához és a döntések megvalósításához. Az oktatás fejlesztésének tervezéséhez olyan módszert dolgoz ki, amely a munkaerőszükséglet előrejelzéseit, az. oktatási rendszer iránti társadalmi igényeket számba véve támpontot ad mind a távlati közoktatáspolitikai koncepció kialakításához, mind a köznevelés korszerűsítéséhez. Feladata az- is, hogy megvizsgálja: a köznevelés megújítása milyen követelményeket támaszt a pedagógusok képzésével és továbbképzésével kapcsolatban. SOMOGYI NÉPLAP i #
