Somogyi Néplap, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-11 / 85. szám
Apró, hétköznapi csaták „Azelőtt traktorral mindenki haaamebctett a talajába.” A görgeteg® tsz főagronó- musa óva intett: nehogy eltúlozzam az egy éve történt vezetőségi/ál tás utáni kezdeti eredmények jelentőségét. Mint mondta, igaz ugyan, hogy már az első hetekben változtatások sorát vezették be — átalakult a gazdaság teljes szervezeti főépítése, az adottságokhoz igazodott a termelési szerkezet, megújult a bérszabályzat, a bizonylati rend.,. — mindez önmagában, mégsem hozhat gyökeres változást. Ezernyi apró hétköznapi csatát kell még a vezetőknek megvívniuk ahhoz, hogy az emberek belássák a változások értelmét és hasznát. Balogh István traktorossal csUlagfürtvetés közben, találkoztunk. — Az emberek jó része máig -se örül a gépösszevo- násnák. Azelőtt a traktorral mindenki hazamehetett a falujába. Most a központi «nűhelynél kell i leállni, és a tsz busza visa haza az embereket. Már aki hajlandó azzal rnenni ... — Ügy hallat- - tara, az sem volt ritka, hogy a traktoros napközben elment gépestől ügyes-bajos dolgait intézni vagy ebédelni. — Előfordult □yen, de nemigen látjuk be, miért jobb ez a mostani rendszer... A traktoros szavaiból kitűnt, hogy korántsem ez az egyetlen — egyébként nyilvánvalóan ésszerű — változás, melyet a dolgozók nehezen fogadnak el. Nem kétséges:, a lazább fegyelem és az ötletszerű munkaszervezés kényelmesebb volt, csupán a közösnek került nagyon sokba. A berzenkedés mögött ott lappang a három község egykori viszálya, amelyet még nemrég is szított, hogy például egy- egy bérvitánál a lakóhely is nyomós érv volt. S jóllehet egy éve már semmiféle alapja nincs a közös érdek ebien ható „falupártiságnak”, az emberek gondolkodás- módja lassabban változik, mint az üzemszervezés vagy a szabályzat. Ilyen lassan eltűnő szokás a bérvita is. Mivel korábban nem volt mindenre kiterjedő bérszabályzat, sokat számított, hogy ki hogyan emlékszik és ki mekkorát tud az asztalra csapná. — Ma reggel azzal jött hozzám az egyik ember, hogy megkapja-e a szombaton végzett munkájáért a bért — hozta a példát Putics István fóagronórnus. — Mondtam neki, hogy ez természetes, hiszen a munkalapján minden ledolgozott óra pontosan szerepei Tegnap a görgetegi asszonyokkal volt vitám. Azt állították ugyanis, hogy kevesebbet keresnek, minit azelőtt. Délután visszavittem a bérlapokat, amelyekről világosan kiderült, ki mennyivel vett föl többet és milyen munkákért. Tény, hogy az a 8,50, amelyet az órabéres munkákért kapnak, nem sok. Kénytelenek vagyunk azonban elsősorban a teljesítménybéres munkákat ösztönözni. Hogy legalább ott ne érje meg ráérősnek lenni. Jó példa volt minap a melegágykészítés. Az egyik, brigád órabérben csinálta, az asszonyok 68 forintot kaptáik egy napra, a másik tagjai teljesítménybérrel 20—30 forinttal többet értek el. Igaz, ment is a munka. A tsz fűrészüzemében úgy tapasztaltuk: már sokan megértették, hogy érdemes fokozni a tempót — Egy-két éve még nem látott volna olyat, mint most, hogy szinte futólépésben hordjuk az anyagot — mondta Lovász Istvánná segédmunkás. — Egyre több műveletnél vezetik be a teljesítménybért. Legutóbb az „ingázásnál”. Mindannyian látjuk, hogy nekünk is jobb a teljesítménybér, igaz, csak akkor, ha kifogástalan az anyagellátás, ha nincs baj a gépekkel. Hegedűs László üzemvezető szerint az emberek itt I Kevesebb baleset, több kiesett munkanap hamar „vették a lapot”. Nőtt a munka intenzitása, s jórészt ennek köszönhető, hogy termelési értékük az idén már eléri a 6 millió forintot. Első pi Hántásra is sokat változott a tsz húshasznú szarvasmarha-tel epének a rendje a múlt nyári látogatásunk óta. Javultak az eredményeik is. Annyi veszteséges év után az idénmár eJ tartja magát a telep. — Azelőtt is mindannyian tudtuk, hogy telepünk vesztesége árán eredményes a növénytermesztés — állította Horváth Istvánná. A takarmány önköltségét úgy számolták, hogy ott legalábbis papíron biztos volt az eredmény, itt meg a ráfizetés. S ha még az a takarmány jó lett volna ... — Azóta sóirat javult, ez meglátszik az állatok gyarapodásán is — egészítette ki Horváth István állatgondozó. — Mi változott még? — Például a létszám. 23- an dolgoztunk iitt, most meg tizen csináljuk. Igaz, kezdetben vol t időszak, hogy 24 órán át tartott a műszak, s ma is ritka a pihenőnap — Láitseik-e mindez a borítékon? — Nem annyira, mint szeretnénk. Elsősorban a ledolgozott szabadnapok révén több a bér. — Ha jól tudom, magukon áll a választás: szabadnap vagy pénz. — Mindkettőről nehéz lemondani. A havi ezer forint plusz is jól jön, de azért egy kis pihenés sem ártana. — Kivált most, hogy a tsz Harkányban három üdülőszobát bérelt a tagoknak — toldattá meg egyik társa. — Júniusig minden hely foglalt. A beszélgetésiből kiderült: az első közösen elért eredNStt a súlyos sérülések száma A Medosz Somogy megyei Bizottságához tartozó üzemek kétévi baleseti helyzetét értékelte a közelmúltban az ágazati szakszervezet megyei testületé, a munkavédelmi társadalmi bizottság tájékoztatója alapján. Előzőleg az SZMT munkavédelmi osztályával közösen számba vették a halálos kimenetelű és csonkulásos üzemi balesetek kivizsgálásának tapasztalatait, a jellemő okokat, tehát volt alap az ösz- szeméréshez a más szakmákhoz való viszonyításhoz. A megye állami mezőgazdasági üzemeiben — az ál-, lami gazdaságokban, a Se- fag-nál, a vízügyi és egyéb, a Medoßz-hoz tartozó szerveknél — tavaly huszonkét balesettel kevesebb fordult elő, mint 1979-ben, a halálos és csonkulásos sérülések száma szinten maradt, a kiesett munkanapok száma viszont 2869-cel nőtt! Ez ezer dolgozóra számítva az 1979. évi 34,5 napról 45,7 napra való emelkedést jelent. Az átlagot jóval meghaladó mu-nkanapkiesés volt . már 1979-ben is a Sefag-nál, s ezt tavaly igencsak megnövelték: az egy balesetre jutó kiesett munkanapok száma itt meghaladja az 53-at, de szembetűnő az állami gazdaságoknál kiesett csaknem 47 munkanap is. Az okokat elemezve a Medosz megyei bizottsága mellett működő munkavédelmi bizottság az első helyre tette a munkaszervezés hiányosságát, a munkavédelmi előírások felületes betartását. Magas a gépek, szerszámok helytelen használata, illetve hibája miatt bekövetkezett sérülések száma; számos üzemben nem számolták fel a korszerűtlen gépműhelyeket, nem cse13 SOMOGYI NÉPLAP réHék ki a rossz gépi és. kézi szerszámokat, illetve berendezéseket. Sok helyen az elavult állapotban levő fölszerelések alkalmazását azzal tetézték, hogy az eszközöket szabálytalanul használták, megszegték ,a munkahelyi rendet; elmulasztották használni az előírt védőeszközöket és -berendezéseket. A munkavédelmi bizottság és az állami gazdaságok területi felügyeleti szerve, illetve az SZMT munkavédelmi osztályának felügyelője közösen értékelte a somogyi állami mezőgazdasági nagyüzemek múlt évi baleseti helyzetét, s ahol a munkavédelmi tevékenységet nem találták kielégítőnek, javasolták a vezetők nyereségprémiumának. elvonását. A A vásárlóknak nem sok okuk lehetett panaszra tegnap a kaposvári heti piacon. Bőven volt műből válogatni, és az árak sem voltak túl borsosak. Egy zsenge zöldpaprikára legolcsóbban ötért lehetett szert tenni. 4,50 egy csomó kívánatos hónapos retek. Igaz, a Zöldért standján harmadennyiért is volt cse- resznyemagnyi. A zöldhagyma csomóját 2—3 forintért adták. A saláta feje még drágának számított 8-ért. kivált a 36 forintra mérséklődött uborkáéihoz képest.. Rég volt ilyen olcsó a vegyes zöldség. 6—7 forintért is adták, sárgarépát pedig egy helyen már három forintért mértek. A burgonya ismét nálunk a legolcsóbb: fi forint. Szolnokon 2,20-szal drágább, Pesten is 7,60-ért veszik. A kaposvári vevőket a 7 forint körüli hagymaárak miatt sok helyen irigyelhetik. Még Békéscsabán is, ahol 8—9 forint egy kiló. Az feladatok között hangsúlyozták: visszatérő ellenőrzésekkel vizsgálják a balesetet okozó körülmények megszüntetésére tett intézkedéseket, s ha mulasztást tapasztalnak, alkalmazzák a felelősségre vonást. A tapasztalatok azt mutatják: a csonkulásos balesetek miatt nem maradt el a fegyelmi felelősségre vonás az üzemekben. A Balatonboglári Állami Gazdaságban például ezt három dolgozó ellen érvényesítették, s mivel a baleset munkaszervezési hiányosság miatt történt, anyagi szankciókat alkalmaztak. Másutt azonban arra is van példa, hogy halálos kimenetelű üzemi balesetnél, jóllehet indokolt lett volna, nem vonták felelősségre a vezetőt. menyek máris közelebb hoztak egymáshoz az embereket. A'húsmarhatelepen például már nyoma sincs a fentebb említett lakóhelyenkénti elkülönülésnek. A tez-ben járva egyre biztatóbb termelési adatok és figyelemre méltó gazdálkodási kezdeményezések sorát is. följegyeztem. A gazdaság vezetőinek munkáját elsősorban csak ezek alapján ítélik meg. Kevesebb szó esik azokról az apró hétköznapi, tudatformáló csatákról, amelyek kimenetelétől a gazdaság fejlődése minden másnál inkább függ. A helyemként már jól érzékelhető változások arra utalnak, hogy a görgetegi vezetők eddig nem csupán szakmailag, de emberileg is helytálltak. Bíró Ferenc Piaci körkép Már csak a hímes tojás drága Élmunkás téren 10-ért szerezhető be, Veszprémiben pedig 12 forintot is elkérnek érte. A fokhagymaárakban változatlanul kétszeres különbségek vannak. Egyre érthetetlenebb Veszprémben, hogy képesek tartani százforintos árát, miközben a környező megyékben és a fővárosban is 40—60-ért kínálják. Alföldi gyökeret az Alföldön sem lehet 9—10 forintnál ol- csóoban venni. Nálunk 12 az ára. A túrópiacról kiszorultak a gombaárusok, akik általában 60-ért adtak egy kilót. A gyümölcsre kiéhezett vásárlóknak egyelőre az álmán kívül nincs választásuk, így ennek javát veszik 15-ért. A 6,50-es portéka kelendővé tételéhez már Csincsi közismert ékesszólása is kevésnek bizonyult. Országszerte 10—15 forint az alma, csak Kecskeméten, Szolnokon és Nyíregyházán válogathatnak benne 7—9 forintért. A tojások közül csupán a hímes volt drága, 3.50-ért adták darabját. Szerencsére a sonka mellé való 1,20— 1.40-be került. Egy évig visz- sza nem térő alkalmat hagytak ki a tormaárusok: csak elvétve hoztak a szálanként 4—5* forintért is eladható könnyfacsaróból. A tojás országszerte olcsó. Jellemző erfe, hogy hosszú hónapok után most először a fővárosban is 2 forint alá ment az ára. Olcsóbb lett -a baromfihús. Az élő csirke kilója nálunk — akárcsak Békéscsabán, Győrben vagy Pesten — 40 —45 forint, de Szolnokon 53-ért kínálják. Egy bár tyúk ára 140 forint. Ehhez képest főnyeremény volt egy mutatás liba 150-ért. Egy pulyka 350 forintos árát hallva többeket elöntött a pulykaméreg. B. F. Az elfelejtett Aligvár Egy utca jelképpé vált — Valamikor — mondja a somogyvári tanácselnök — három tanácstagi körzetünk volt a külterületeken. Akik tudták, hol nyüotl az alig- vári ibolya, milyen volt az újhegyi bor, meg kik laktak Őszön, azok közül már sokan nincsenek; a hatvanas évekig csak elvándorlás volt a községből. Űj ház, üzem alig épült, munkaalkalom kevés adódott. Tíz éve kezdett kialakulni egy utca, amely azóta a község jelképévé vált. A Május 1. utca már végleg beépült, a vele párhuzamos ‘Dózsa György utcáiban még sok a vakolatlan ház. A négy házsorban lakó több mint százötven család nyolcvan százaléka fiatal. A porták takarosak, tiszták, rendesek. Majdnem minden bejárán ott áll a kocsi vagy a motorkerékpár. A hetvenes évek elejétől számottevő a fejlődés. Az 'Elegancia Ktsz kihelyezett üzeme, a háziipari szövetkezet, az erdő- és fafeldolgozó gazdaság, a termelőszövetkezet, a gyógypedagógiai intézet és iskola ad munkát. Tíz esztendeje »megállt« az elvándorlás. Munkagépekkel fölszerelt erőgépet is gyakran látni a háztáji gazdaságokban. Az építőipari szövetkezet nemrég traktort vásárolt, a tagság kilencven százaléka ezzel művelheti a földjét, fuvarozhat, szállíthatja a takarmányt. — Azért csak a kilencven százalék — mondja Gyurákovics László, a szövetkezet száll itásvezetője —, mert ennyien foglalkoznak háztájival. Az udvaron Ford Taunus áll, a szépen berendezett, sokhelyiséges lakás egyik szobájában beszélgetünk. — Én hat hízóval foglalkozom. A takarmány nagy része megterem, segít a gép. Körülbelül havonta még egyszer megkeresem a fizetésemet a háztájiból, de sokat is dolgozom. Persze besegít a feleségeim is, aki a fővárosi nevelőintézetnél van állásban. 1969-ben kezdtük a szüleim támogatásával ennek a háznak az építését, de tennivaló még most is van rajta bőven. Az építőipari szövetkezetben sók a fiatal. Az átlagéletkor nem éri el a harminc esztendőt. Daxner Gábor műszaki vezető inkább javítja, mim# rontja a statisztikát. Hat éve került a községbe, azóta úgy ismerik, mint az egyik legtevékenyebb fiatalt. — Pár évvel ezelőtt még a községi KISZ-aJapszervezet működött, bár már akkor is a szövetkezet fiataljai tették ki a tagság nyolcvan százalékát Aztán megalakítottuk az önálló alapszervezetet. Azóta nálunk van a községi KISZ-élet központja. A múlt év decemberében átadtuk a mintegy kétszázezer forintos költséggel épített és berendezett KlSZ-klubunkat A szövetkezet irodája melletti faházban televízió, rádió, erősítő berendezések, fotólabor, hatalmas akvárium. (Igaz, egyelőre halak nélkül, mert a tartály összeállításába valami hiba csúszott.) — Milyen szórakozási lehetőségei vannak még a község fiataljainak? — Bizony, nem sok. A mozi, a presszó ... Persze én azt mondom, mindenkinek annyi lehetősége van, ametiy- nyit teremt magának. Így van. ez a mii klubunkkal is. Lehet vele dicsekedni, de attól még nem válik hasznunkra, csak ha tartalommal is megtöltjük. Az újjászülető községben benzinkút, ifjúsági lakótelep épül. Itt 12 lakás várhatóan már az idén elkészül, méghozzá úgy, hogy a szövetkezet felépíti az otthonokat, de a saját ízlés és lehetőség szerinti befejezés a beköltözőkre vár. K. Zs. Női cipőboltot nyitunk Kaposvár, Széchenyi tcr 7. sz. alatt. A Szigetvári Cipőgyár termékeit árusítjuk. Üzletnyitás: április 15-én 11 órakor. Kaposvári Szolgáltatóipari Szövetkezet (84485) Tisztítják az árkot >, A KPM nagyatádi üzemegységének dolgozói rendbe teszik a körzetükhöz tartozó utak melletti vízlevezetőket. Naponta mintegy kétszázötven méternyi árkot tisztítanak ki a lá- bod—kaposíöi szakaszon é.
