Somogyi Néplap, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-09 / 83. szám

Kívánság­program a szabadidő- klubban Jókora terem Marcaliban, a városi—járási művelődési köapont épületében. Űj klub a szabad idő tartalmas, vál­tozatos eltöltéséhez. Március 22-én nyílt meg, az Országos Közművelődési Tanács 200 és g városi tanács 300 ezer forintos támogatásával. Délután, az egyórai nyitást követően léptünk a terembe. Hogy nem kellett a kilincs után nyúlni, ez talán a klub rendeltetését is jelzi: a ki­tárt ajtó mögöttünk sem csukódott be, s láttuk a kinti forgalmat, a meg-megállőkat, akikből a bent levők száma egy­re gyarapodott S akik bejöt­tek, nem érezték magukat vendégeknek; otthonosan ül­tek a bárpulthoz, és mintán a fejhallgató a helyére ke­rült, megadták a »rendelést- — zeneszámra. „ Asztaltár­saságok kártyát emeltek le a polcról, mások a folyóiratok között böngésztek vagy a téwéfocit vették birtokukba. A nyitás után alig fél órá­val már pezsgefct az élet — de anélkül. hogy bármilyen hangoskodó* zavarta volna az olvasókat, a játékba me- rutákét — Ez a terem gazdag kí­nálatot nyújt a szabad idő hasznos eMiölléséhez. Kilenc­ven folyóiratot, újságot já­raton k, a látogatók a kézi- könyvtár köteteit is lapoz­hatják. ötven — különböző műfajú zenét, irodalmi mű­veket tartalmazó — magnó- kazetta, illetve ezerotszáz egye ­orsés hanglemez között f válogathatnak a katalógusból. Szabó Gábor igazgató tájékoz­tatóját a mozgal­mas klubélet lát­ványa illusztrál­ta. A „zeneköz­pont” egyidőben hat programot su­gárzott — ket­tőt lemezjátszóról, egyet kazettás, illetve magnóról, sztereo rádióról ts a tevéről, kinek-kinek az ig< - nye szerint, amit aztán a »megrendelő« fejhallgatóvi 1 hallgatott. így a tévénéz 5 nem zavarta a zenekedvelő, az irodalmi alkotások ra jor - gója a rádióhallgatót. A bál - pultnál hat fejhallgató vau, a továbbiakban az asztalok - hoz is fölszerelnek uzenn« - gyet. Praktikus a kőnyvkínáia - tnk, mert olyan kiadványo­kat tartanak, amelyeket árt, ritka igénybevétele vág / egyéb okok miatt nem so • kan szereznek, be otthoni könyvtáruk számára. A leg­újabb bútorok katalógusától és a telefonkönyvtől a ma­gánlakás-építés ajánlott tér - veiig, Éurópa autóatlaszai % és a hivatalos menetrendi,! számos kötet található itt. A rendszeres tájékoztatás Is i feladatok között szerepel: in­gyen tesznek közzé olyan íközérdekű hirdetéseket, min; amilyen például az: hol ta­lálni kiadó szobát, melyek tanács legújabb rendeletéi, mi hír az autóklubnál, mit tartalmaz a Siotour program­ja — mondta Saabó Gábor. — Oda, arra a helyre egy mag­nós átjátszó konténert he­lyezünk — mutatott a terem egyik sarkába —, s díjmen­tesen bárki átvehet számo­kat lemezről magnóra, vagy egyik magnóról a másikra. Ankétökat tervezünk folyó­iratok, napilapok szerkesztő« ségeivel. Maholnap két hete, hogy megnyitották a szabadidő- központot, de »csend háborí- lasért- még senkit sem kel­lett figyelmeztetni. Odakint, az utcán pár lépésnyire a buszmegálló; jó néhány, a járatra váró fiatal ottjár- tunkkor sem az utcai padot melegítette és nem nézelő­dött, hanem a Széchenyi ut­cai »otthonban« töltötte az idejét. Takács József például S/.őesénypusztán jár szak­munkásképzőbe. a 7, ottani kollégium lakója, most vele is itt találkoztunk: — Amikor Marcaliba jö­vök, ide járok, mióta meg­nyílt. Délután háromig eltöl­tők itt egy-két órát. Mindig megtalálom azt, amivel ked­vemre elüthetem az időt. ' Többnyire zenét hallgatok, és közben átnézem a folyóira­tokat, Buber Gábor marcali kol­légista a kimenőié alatt szin­te naponta itt található. — Itt: más arcokat látha­tok magam körül, mint az iskolában, a kollégiumban, és már két barátot is szerez­tem, akikkel jól el lehet be­szélgetni. Meg a lányokkal, akikkel — még ha egy kollé­giumban lakunk is — egyéb­ként erre nemigen adódik lehetőség. Dominózunk, olva­sunk. elővesszük a logikai já­tékokat, vagy mint most is, leülünk a tévé elé, és bekap­csoljuk a focikészüléket... Hern esz Ferenc A megyehatáron túl Kulturált Kecskemét Ceruzasorok a jegyzetfü­zetből.- Itt már »előbbre tar­tanak« a fák. Majdnem te­rített asztal a környező sík; zölddel csalogat A tanyavi­lág Után egy feüencvenezres város, a bács-kiskuni me­gyeszékhely, Kecskemét. Másodszor járok itt. Széles sugárút visz be, a szélső sáv gépkocsik parkolására szol­gál. (Egyáltalán; szinte nincs is tiltott hely az autóknak a járdán kívül, ezért »szel­lőé« ez a város közlekedési szempontból.) Szemet gyönyörködtető a megyeszékhely központja, melyet régi-régi, szép épü­letóriások határolnak. A »perzsa sapkás«, mór jellegű volt zsinagóga, amely ma palotája a tudománynak és technikának; a színes ab­lakkörök piros, zöld, kék, sárga fény tollakat hullatnak az épületbelső Michelangelo Galériájába: így, másolat­ban is impozáns a Mózes, a Pieta, a Brüggei Mária, a Dávid, a Medici síremlék.. »Határt képez« a Leehner Ödön és Pártos Gyula ter­vezte, magyaros stílusú vá­rosháza, meg az első formá­ban gótikus Miklós-tempkwn is. Magyaros-szecessziós az úgynevezett Cifra palota, melynek elnevezését magya­rázza a sokszínű külső dí­szítés. A múlt század köze­pén épült Katona József Színiház tetőzetét éppen cse- repezák. Ugyanígy a Kodály Zoltánról elnevezett iskolát is. A Kéttempiom köz Kecs­kemét »Váci utcája«; ez a helyreállított barokk kolos­torral, a mai Kodály Inté­zettel kezdődik. Mit kínál a helyieknek és az ide látogatóknak Kecske­mét az épületéidekességeken kívül? Kultúrát Kiállításokban, rendezvényekben, előadá­sokban, zenei estékkel. A bethlen városi Katona Jó­zsef Múzeumi a nyíregyházi országos népművészeti pá­lyázatok legjobb alkotásait; A Magyar Naiv Művészek Múzeuma az állandó kiállí­tásom kívül — falusi festők, faragók csodálatos munkái —, különlegességet Minami- zu ka Naoko japán festőnő alkotásaival. Az olajjal fes­tő művész — noha diplomát szerzett a Tsuda College fő­iskolán — többször állított ki naiv alkotókkal. Egy so­mogyi vonatkozás: Vaszary János tanítványa volt Barkó Gyula, aki több raűvésztele- pen alkotott munkáival mu­tatkozik be Kecskemétnek a Képcsarnok Vállalat helyi termében. Zene, zene, zene — ez le­hetne jellemző erre a vá­rosra, Kodály nevéhez mél­tóan rendkívül gazdag és színvonalas a program. Most éppen a zenei hetek rendez­vénysorozata zajlik. Növen­dékhangverseny, a Szlovák Kamarazenekar fellépte, Andrej Domhn lengyel zon­goraművész szereplése, Pé- czely Sarolta dalestje fém­jelzi a rendezvényt. Az ének-zenei iskolák tanárai­nak és kórusainak országos találkozóján Somogyot a ka­posvári Tóth Lajos Általá­nos Iskola kórusa képviselte Zákányt Zsolt vezetésével. De érkezett énekkar Buda­pestről, Pécsről, Miskolcról, Szegedről, Kiskunfélegyhá­záról stb. is. A színhely a gyönyörű megyei művelődé­si központ volt, ahol egyébé ként fotókiállítás is látható. Különösen a tanyai elmagá­nyosodást ábrázoló sorozat, Kanyó Ferenc Életjel címmel »közzétett« tizenkét doku­mentumfotója kapott meg. E művelődési intézmény rendkívül gazdag program­mal várja látogatóit: Sándor György humorista estjével, divatbemutatóval, Fonográf­koncerttel, irodalmi színpadi műsorral, színháztörténeti előadásokkal, bábszínházi délutánnal, külpolitikai fó­rummal, tévés találkozóval stb. Az »öreg színház« — melytől macskaugrásnyira van az a régi teátrum, ahol Katona József Bánk bánját először játszották — Gribo- jedov Az ész bajjal jár cí­mű vígjátékával csalogatja a nézők Illés István rendezte, a szereposztásban egy isme­rős név: Kiss Jenőé, aki Kaposvárról szerződött oda. Egyébként átrándul ide a békéscsabai Jókai Színház társulata is; Mészöly Miklós Bunker című drámájával. A Madách Színház a művelő­dési központban vendég Molnár Ferenc Doktor úr című víg játékával. A homoki városban isme­retlen fogalom az esemény- telenség! U lé. Árpád-kori faházak a Nagyberekben Hamarosan megkezdik a feltárást Jövőre lesz kilenes záz esz­tendeje annak, hogy I. Lász­ló király összeíró levelében — a történelemben először — megemlítették a Funoldi, azaz Fonyód helységnevet — a később szentté avatott uralkodó ekkor adományozta a települést a pannonhalmi apátságnak —, ám számos régészeti lelet bizonyítja, hogy e vidéken már száz év­vel korábban is éltek embe­rek. A fennállásának ily mó­don ezredik évfordulóját 1982-ben ünneplő nagyköz­ségnek most alkalma adódott arra, hogy egy egyedülálló archeológiái értékkel is csá­bítsa a turistákat. Ismét na­pirendre került a Nyíres-dű- lőnek nevezett határrészien, az úgynevezett Medvegya- árok mellett talált, az Ár­pád-korból fennmaradt ge­rendaszerkezetű házak »ügye«. A tőzeges, tehát sze­rencsére kitűnően konzervá­ló talaj nem mindennapi ér­tékeket rejt: Európában csak egyetlen, ehhez hasonló tele­pülésmaradvány t találtak, az észak-lengyelországi Gdansk­ban. A kaposvári múzeum szak­embereinek feltétlenül »el- rugaszkodási pontként« szol­gálhatnak majd annak az ásatásnak az eredményei, amelyet Gallus Sándor, Már­A gyes-ről immár évek óta sokan és sokat vitatkoz­nak. Kétségtelen ' előnyei mellett ugyanis jelentkeznek olyan, emberi-társadalmi gondok, amelyek közül sokat eddig még nem tudtunk megnyugtatóan orvosolni. Jó a gyes? Így jó-e, vagy vál­toztatni kéne rajta? Ha igen, akkor mit és mennyit? A nyitott kérdések eldöntése a szakemberek dolga, mi erre nem vállalkozhatunk. Csu­pán arra, hogy jó példákkal szolgáljunk a gyes tartal­mas felhasználásáról. Tizenegy óm múlt, a nap bágyadt-melegen mosolyog a fejem fölött. A házszámok- ra sandítok. Tizennégy, ez az. Lépcsők. Egy, kettő, há­rom ... Csenigőgomb. Nyomom, Aztán még egyszer. Meg még egyszer. Közben, arra gondolok, hogy talán dél­előtti bevásárlását intézi a fiatalasszony. Aztán jön az isteni szikra: kopogok. És lássunk csak csodát, belül­ről zaj szűrődik ki. Majd nyílik az ajtó: — Jó napolt kívánok! Új­ságíró vagyok, és gyes-en levő kismamákról szeretnék írni... A rövid, barna hajú, csi­nos fiatalasszony zavartan a kötényébe törli a kezét, majd nyújtja. Bemutatkozunk. Betessékel. A konyhából ételszag terjeng, víz fortyo- gása hallatszik a folyosóra. GYES-EN Gyors pakolás a szobában' A kimosott, tiszta pelenká­kat az egyik ígtelba dobja Az asszony egy pillanatra még kisurran a konyhába, majd a kihúzható heverőre telepszik. Idő kell, amíg megered a nyelve: — Több minit egy éve va­gyok gyes-en, előtte irodá­ban dolgoztam. Hogy mivel telnek a napjaim? Hát, azt nehéz lenne elmondani. Egy azonban, bizonyos: nem unat­kozom! Főként az első idők­ben éreztem igen fárasztó­nak (persze egyben örömte­linek is) a gyerekkel való törődést. A háinomóránkénti etetések, szoptatások, tisztá­ba tevések, pelenkamo6ások szinte minden időmet le­foglalták. Ráadásul akkor még a férjem is hazajárt ebédelni, s főznöm, moso­gatnom is kellett. Most már valamivel könnyebb a hely­zetem. Több a szabad időm, délelőttönként néha még a tévéműsort is megnézem. Különben pedig kézimunká­zok, kötök, horgolok. Mindig akad munka, amit el kell végezni! Persze, szórakozás! Fiatal vagyok még, húsz­éves, így természetes, hogy ez hiányzik. Azért néha áz utóbbi időben el-el járunk táncolni. Olyankor a közel­„A gyermekgondozási segély arra az időtartam ra folyósítható, amely alatt a dolgozó ’ nö munka­bérben nem részesül, és nincsen más keresőfoglal­kozásból származó jövedelme sem.” ben lakó anyósom jön el vigyázni a kislányra. A sötét tónusú szekrény­sor polcain könyvek, apró dísztárgyak, a sarokban többféle állványon virág- csenepek, zöld-zuhatagok. — A lakás a férjemé. Rég­óta keres, nem iszik, nem do­hányzik, így sáikerült össze­gyűjtenie a pénzt a lakás - na, a berendezésire. Somogybán a gyes-en le­vő xusmaimák száma 1980 decemberében 7480 volt. Kö­zülük három vagy ennél több gyermeke mindössze tíznek volt. „1974 és 76 kö­zött a születések száma ug­rásszerűen emelkedett... 1977 óta azonban gyors ütemben csökken ... 19&0­ban a népesedési helyzetet jellemző főbb mutatók to­vább rosszabbodtak... To­vább csökkent a házasság- kötések száma is (több mint 20 százalékkal kevesebb, mint 75—76-ban colt)” — írja dr. Kiinger András a márciusi Társadalmi Szemle hasábjain. A rovtd kis utcában ker­tes családi hazak wraon- rtfik. Az egyik deszka keri­tésű, az udvarra netm lehet belátni. Csöngetni viszont igen. Hamarosan nyílik a kapu, s legnagyobb -megle­petésemre egv hatalmas, fe­hér bernáthegyi kutya dugja ki a fejét. Szerencsére a gazdája is jön mögötte. A férfi arcán vörös csíkok jel­zik, _ hogy nemr ég ébredhe­tett fel. Kopott-kék melegí­tője is gyűrött. Kiderül, hogy éjszakai mű­szakban dolgozott, s azért van itthon. A két kisgyer­mek az udvari homokozó­ban játszik, anyjuk a déli edényt mosogatja. Hamar szót értünk, s a konyhában ülünk le beszélgetni. —1 Mindkét gyerekkel vé­gig kivettem a gyes-t — kezdi az asszony —, s ha még egy születne, azzal is itthon maradnék. Nem le­het azt szavakkal elmonda­ni, hogy milyen hasznos ez a gyerekek szempontjából. Sokszor megrökönyödök, amikor hallom, hogy ez meg az aiz asszony inkába böl­csődébe adja a csemetéjét! Ott a sok gyerek között egyé­nileg nem tudnak vele any- nyit foglalkozni, mint itt­hon, s ráadásul egy anya azér t tnegtscsak más .. Hogy a trése felé unalmas a gyes? Való igaz, a harma­dik évben már egyre több az ember szabad ideje, de csak azok nem tudnak ez­zel élni, akik nem is akar­nak. Hiszen a gyereket etet­ni kell, meg naponta a íriss levegőre vinni. A bevásár­lásokat ilyenkor el lehet intézni, s ha valakinek sé­tálni van kedve, azt is tud a gyerekkel. Ha pedig két csöppség van, mint nálunk, akkor is feltalálhatja magát az ember. Igaz, hogy amíg a kisebbik csak pár hóna­pos, addig igen nagy teher nehezedik az anyára, de utána egyre könnyebb lesz. Én például tanulok is, most végzem a középiskola máso­dik osztályát. Akkor kezd­tem el, amikor láttam, hogy a gyerekek mellett is tudok időt szakítani a tanulásra. Persze a férjem nagyon so­kat segít, hiszen enélkül nemigen menne! Cézár ugatása elkísér egy darabonomig lépdelek ha­zafelé. A legfrissebo adatok sze­rint 1981 februárjában So­mogybán 75S3-an voltak gyes-en. Az ipari rnunkahe ' lyek arra jogosult dolgozói­nak 5,9 százaléka (7175 nő), a mezőgazdasági ' munkát végzők 2,1 százaléka (408 nő) vette igénybe ezt a tár­sadalombiztosítási juttatást. Gyarmati László * ton Lajos és Bacsak György végzett e helyen 1934-ben. Négy, fából épített ház ke­rült akkor elő, talpgerendák­kal, padlózattal és egy kő- tűzhellyeL, valamint avar ko­ri bronz fülbevaló, Árpád- kori kerámiák és mezőgazda­sási eszközök. Az ásatást azonban nem folytatták, eredményeit sem publikál­ták az irányító régész halá­la miatt Ä Nemzeti Mű- " zeumba szállított leletek a háború idején csaknem kivé­tel nélkül elpusztultak. Az első feltárást ugyan — har­minc évvel később — egy második ezúttal agrártörté­neti kutatások céljából vég­zett ásatás is követte, a te­lepülés zöme azonban a föld alatt maradt. A mentés az idén — a kör­nyéken végzett és végzendő gáz- és vízvezeték-építés miatt — sürgőssé vált. A házak, melyeknek falát a gö­dör fala alkotta, s amelyek­nek közepén egy nagyobb cölöp, úgynevezett ágasía tar­totta a faágakból, gallyakból összetákolt tetőszerkezetet, pótolhatatlan értékűek tudo­mányos és talán idegenfor­galmi szempontból is. Kora­beli oklevelekből tudjuk, hogy kizárólag fából épített honfoglalás kori házak is voltak a területen. Könnyen előfordulhat tehát, liogy az egykori Nagyberek még jó néhány meglepetést tartogat A megyei múzeum szakem­berei még ennek az évnek az első felében hozzálátnak az értékmentéshez. Társadalmi segítség nélkül azonban, a jelenlegi körülmények kö­zött, aligha végezhetnek tel­jes értékű munkát, aligha lennének képesek saját erő­ből egy páratlan látványos­sággal megajándékozni a jubileumára készülő nagy­községet. L. A. Pedagógus­jelöltek Ebben az évben csaknem ötezer hallgató végez a peda­gógusképző felsőoktatási in­tézmények nappali tagoza­tán, ahol az I—V. évfolya­mon több mint húszezren ta­nulnak. Az esti tagozaton mintegy 500-an, a levelező tagozaton 4600-nál is többen fejezik be tanulmányaikat. Összesen tízezren szereznek diplomát. A legnépesebbek a tanárképző főiskolák utolsó évfolyamai. Ezek nappali ta­gozatán 1600-an szereznek képesítést. Nem sokkal keve­sebben — mintegy másfél ez­ren — diplomáznak a tanító­képző főiskolákon és az óvó nőké’'vő in+éze'ek'-

Next

/
Oldalképek
Tartalom