Somogyi Néplap, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-09 / 83. szám
Számvetés az NDK-ban PEZSDÜLŐ TETTVÁCY JS3étm a munkásosztály nagy kommumista céljainak sikere« megvalósításáért!*-, JDoégoczznrMk jobban, hogy jobban élhessünk!” — a feliratok százait láthatjuk Berlinben eaakben a napokban. A Német Szocialista Egységpárt tizedik kongresszusa előtt transzparensek a főútvonalak mentén, az új lakónegyedek üzleteinek kirakatáéban. a hűvös, eSős időjárás ellenéne is zöldülő parkiban, a játszótereken. Tíz év távlatából A nagy számvetés közelsége a vállalatok, üzemek közösségeit az eddiginél is nagyobb tettvágyra serkentette!. A Neue» Deutschland és a Berliner Zeitung egyre- mósna közli a murukaver- eany-fielajánlásofc teljesítéséről küldött tudósításokat, a lipcsei nemzetközi vásár eredményeit. Az Unter den Linden szálloda éttermében egy jordanrai üzletember áradozik e sorok szerző i énét ;lz NDK kitűnő kereskedelmi politikájáról. A kereskedelem alapja természetesem az ipar, a mező- gazdaság. A tájékozódásul magammal hozott honi statisztika egy kissé régi, utolsó adaitai 1971-esek. Sebaj, , annál élesebb a kontraszt az akkori és az utolsó, az 197^- as adatokhoz képest. Villa- moseóengiát akkor 69 milliárd kilowattórát termeltek, most 96 miTliardot. Acélt 5,4 millió tonnát, most 6,9 milliót. Autót 134 ezret gyártattak, rajost 171 ezret. Televíziót 411 ezret, most 489 ezret. Hűtőszekrényt 4i0 ezret, most 609 ezret. A gyap- jűsrzövetgyántási 118 millió négyzetméterről 740 millióra nőtt. Mi sem természetesebb, mint hogy a háztartások ma már sokkal modernebbek. Azt mondhatnánk, teljesen gépesítettek, lene: száz háztartásban akkor 71 tévé volt, most 110, hűtőszekrény 62, most 120, mosógép 58, most keréken száz. Sóikat mondanak a mezőgazdaság adatai. A vetésterület összessége nem változott: akkor is 6,3 millió hektár volt most is annyi. Ezen a tertületen astókoriban 2,5 millió tonna búza termett most 2,9 millió. Rozsból 1,8 millió — 1,7 millió, árpából 2,3 millió — 3,7 millió, zabból 0,8 — 0,5 millió, burgonyából 9,4 — 9,3 millió tonna, cukorrépából pedig 4,4 millió — 6,4 millió tonna. Érdekesen alakult az állat- állomány 1971 és 1978 között: szarvasmarha 5,3 millió — 5,6 millió, sertés 10 millió — 12 millió, juh 1,6 millió — 1,9 millió, baromfi 43 millió — 50 millió. Igazi népünnepély Persze nemcsak a gazdasági élet pezsdült feL A művelődési, a szórakozási' lehetőségek száma is gyarapodott a pártkongresszus közeledtével. Szinte naponként nyitnak meg egy-egy új kiállítást, egy-egy új kulturális intézményt. Igaz, balszerencsémre nem lehettem a száznyolcvanezer boldog ember között, aki megtekinthette a Pergamon Múzeumban Schinkelnek, a XVIII. század nagy német szobrászának, építészének, festőjének, Potsdam tervezőjének kiállítását — a mindenki által szenzációsnak mondott tárlatot .az érkezésem előtti napon zárták be. Megnézhettem azonban a Történeti Múzeumban az NDK harminc esztendejét bemutató, ugyancsak rendkívül érdekes, felújított kiállítást. A kortárs művészek rendszerint szocialista realista ihletésű, elsősorban ipari- inezőgazdasági témájú képeinek reprezentatív kiállítását a köztársasági palota hatalmas emeleti aulájában állítottáK ki. És nemcsak a bitterfeldi iskola remekei előtt sétálhatunk itt: az is ‘ bebizonyosodik, hogy az egykoron híres és népszerű német expresszionizmus és szürrealizmus éledöben van Berliniben. A képiek előtt tolong a tömeg a napfényes vasárnap délelőttön. majd az aula közepe felé tódul mindenki, ahol éppen a belügyminisztérium fúvószeraekara játszik a telpcsiklandó kétes háromnegyedek után pi- hentetőül egy Suppé-nyi- tárayt. Hamisítatlan „Volksfest” ez, a kedélyes német népünnepélyek hagyományainak jelene. I Lengyel András Erdőgazdálkodási együttműködés Egyre több az ésszerű megoldás Az olcsónál is van olcsóbb A mezőgazdaság ' felgyorsult fejlődési szakaszának kezdetén — 16—12 éve — épültek az azóta sokszor kárhoztatott, 60—80 milliós betoncsodák. Azok a gazdaságok is ilyen létesítmenye- ket építettek, melyeknek vezetői szívesebben láttak volna valamely egyszerűbb és olcsóbb megoldást. Akkoriban azonban csak ezekhez a túl nagyvonalú, ráadásul az állatok természetes igényeitől távol álló épület-típus tor. vekhez kaphattak beruházási támogatást. A többszáz milliós tanulságok levonása után — 4—6 éve — elsősorban a gazdasági vezetők szemléletétől függött, hogy a lehetőségek bővülő választékából az olcsóbbakat vagy a drágábbakat részesítik-e előnyben. Mára az ésszerűség alap- követelmény, egyben kényszerűség is lati. A korábbiaknál szerényebb, saját erővel rendelkező, s lényegesen kevesebb támogatást élvező gazdaságok csak akkor tudnak fejleszteni — s főként eredménnyel kecsegtetően —, ha a leggyorsabban visszaterülő megoldásokat választják. Könnyen belátható, hogy a mezőgazdaság ötéves tervének megvalósulása is dara- tőén attól függ, mennyi termelésnövelő fejlesztést sikerül végrehajtani az országosan rendelkezésre álló mintegy 130 milliárdbóL A somogyi gazdaságok az elmúlt ötéves tervben épületberuházásokra 970 milliót költöttek. Az építésekre fordítható összeg az idén 388 millió. Az elkölthető forint tehát több, nem jelenti azonban ez — főként az időközben történt anyagár-emelkedések miatt — a fejlesztési lehetőségek tényleges gyár rapodását. Mindent egybevéve a beruházások mennyisége még kevesebb is a korábbi évekénél, legalábbis, ha az eddig használt építési megoldásokkal és termelési technológiákkal számolunk. Lehet azonban akár több is, ha sikerül mérsékelni a beruházások önköltséget, s ugyanakkor — a korszerűbb technológiák révén — növelni az egységnyi ráfordításra jutó terméktöbbletet. Ezt belátva az építéseknél a tormánként 8—900 kilogramm olajjal „egyenértékű” acél, vagy a drága cement helyett egyre gyakrabban más, feldolgozást alig igénylő anyagokat használnak, az új létesítményben pedig egyszerű, nem energia, igényes technológiai megoldásokat alkalmaznak. Az eredmény: a különféle állattenyésztési telepiek egy férőhelyre jutó beruházási költsége például felére, sőt egyes esetekben harmadára csökkent. Az ilyen kedvező változásokra megyén belül is egyre több jó példát találhatunk. A barcsi tsz épülő szarvas- marha telepének egy férőhelye a tervek szerint 42 ezer forintba kerül. A korábbi évek férőhelyenkénti átlagköltsége új , telepieknél 72 ezer forint volt a megyében. Még inkább figyelemre méltó a bővítések es rekonstrukciók költségmérséklő lehetősége. A somogyba bodi tsz szar vas ma t h a te’ e- p>ének bővítése férőhelyenként 40, a pusztakovácsié 33 ezer forintba kerül. A marcali saarvasroamhaitelepi rekonstrukció keretében egy új férőhelyet nem egészen 17 ezerért nyernek. A sertéságazatban a rossz emlékű 40—70 milliós beruházások helyett a 10—30 milliós, és legtöbbször férőhely-gyarapodást is hozó felújítások lettek a jellem- zöek. Egy-egy jó rekonstrukció 2—3 ezerrel is növeli a telepek hízókibocsátását: Az 1978 óta elvégzett 15 sertéstelepi . rekonstrukció eredményeként 31 ezerrel nőtt a megye hízottsertés-termelése, s ez aranyiba sem kerüli, mint három korábbi „betonerődítmény” megépítése. A juhászati létesítmények építésénél egyre több gazdaság használ föl hel/oan föllelhető. olykor pénz lie sem kerülő anyagokat. Készben ennek az eredménye, hogy míg 1979-ben egy anyajuh-férőhely átlagosan 2700 forintba került, addig a most folyó építkezések költségvetési előirányzata már csak 1500—1800 forint. A tárolóberuházásoknál Somogy országosan is fieve- lemre méltó' példákkal szolgál. A burgonya tarol ók ötezer forint Körüli tonnánkénti fajlagos költségevei szemben a Dél-somogyi AE lami Gazdaság tárolója 1611 forintos tonnánkénti költséggé! valósult meg. Az új, nagy kapacitású termény tárolók tonnánkénti beruházási költsége alig fele a korábbi 1300—1900 forintnak. Az A grober megyei kirendeltségének szakemberei azonban bebizonyították, hogy az olcsónál is van olcsóbb megoldás. Fóliás terménytárolóik tonnánkénti költsége 461 forint. A leintek azt a tévhitet ébreszthetik, hogy a mezőgazdasági beruházások költsége — további ésszerűsítések révén — korlát nélkül mérsékelhető. Ez nem így van. Egy ponton túl a beruházások költsége nem csökkenthető tovább. A megye gazdaságainak zömében azonban egyelőre nincs mit tartani attól, hogy az alkalmazható egyszerű, célszerű megoldások végére jutnak. B. F. Közös terület- és gépszemlére indultak a napokban a nagybajomi Lenin Termelő- szövetkezet és a Sefag helyi erdészetének szakemberei. Együttműködésük következő lépése ugyanis a kak- pusztai határrész egyes területeinek erdősítése lesz. A gazdaság és az erdészet munkakapcsolata jó példa a helyi erők összefogott, eredményes hasznosítására. Most a csemeteültető gep>et nézték meg a szövetkezetiek, ők is ilyet szeretnének vásárolni. Ahogy Horváth László tsz-elnök elmondta, az erdészetnek Kutas határában, a termelőszövetkezetnek pedig Nagy bajomban van csemetekertje. Évente mintegy ötven hektáron telepítenek, de a megfelelő specialis erdőgép hiánya egyre nehezebben megoldható feladatot ro a szövetkezetre. Kézzel végezték és végzik ma is a terület nagy részén a nehéz munkát, az ültetők létszáraa pedig egyre kevesebb. Az erdészetnél viszont időszakonként a kitermelt fa elszállítása okoz gondot, löszén jóval kevesebb járművük van, marat a szövetkezetnek. Az együttműködés alapjan kisegítik egymást a szükséges — és a tulajdonosnál éppen nélkülözhető — gépiekkel. A tsz évente 4400 köbméter fát termel ki erdeiből. Csemetekertjeiből szállít a Sefag-nak, a Nagybajom környéki tsz-ekmek. Ebben as évben eddig már csaknem ötszázezer csemete jutott Somogyba, Baranyaba és Vas megyébe, valamint a vértesi erdőgazdaságba. A kereslet a fenyőfélék iránt a legnagyobb, de aikáeból, égerből is ki tudnak elégíteni minden igényt. 'Az együttműködés hatékonyságát tovább növelik a bajomiak; kölcsönösen. látogatják egymás szakmai rendezvényeit, csemetetermelési bemutat ' tóit, tapasztalatot cserélnek a szövetkezeti és erdészeti erdőgazdálkodók. VILÁGÍTÁSTECHNIKAI BEMUTATÓ Ankét a fényről egy sötét A Ravill Kereskedelmi Vállalat tartott tegnap bemutatóval egybekötött szakmai ankétöt Kaposváron a korszerű és energiataikarékos világításról- A cég képviselőin kívül a VBKM, az Egyesült Izzó és a Kontakte alkatrész- gyár szakemberei is ott voltak a rendezvényen, s közösen mutatták be szóban, filmem,- képeken és a meglehetősen szegényes kiállításom az ipari és a lakásvilágításCsaládlátogatások előtt Az igali Honti gyógyszerész házaspár két éve látja el orvossággal a község és a környék lakosságát. A család otthonra lelt a fürdő jé ről híres településen. Két év elegendő volt ahhoz, hogy megismerjék lakóit, akik szintén befogadtak és már igaliaíknak tekintik őket. így gondolkodtak a község vezetői is, amikor a tanácstag- jelöléseknél Honti Bélánéra gondoltak. A község déli részén, a gyógyszertár könnyé kén élő negyven család tavaly júniusban rá szavazott. Emőke asszonyon hófehér köpeny, arcán kedves mosoly. Szabadkozik: — Meg- érdemlem én ? .. Hogy rólam? ... Hisz eddig igazán kevésről tudok számot adni. De tenni akarok, és nemcsak , a negyven családért, hanem az egész községért Elsősorban azért, hogy még nagyobb tisztaság és rend uralkodjon Igáiban. — őszintén szólva örültem a megtiszteltetésnek. Jólesett, hogy bíznak bennem. Nem akarok csalódást okozni A tanácsi munka új nekem. Az iskolai eveim alatt dolgoztam a KISZ-ben, de tudom, most többet kel) tennem. Eddig három tanácsülésen vettem részt. A legutóbbi nemrég volt. Most készülök a választóimmal való első találkozásra. Június elején tartom az első tanácstagi beszámolómat. Igaz, már most is ismerem valamennyi választómat, hisz a családok gondja, baja, a betegség odahozza őket a gyógyszertárba. Talán az sem túlzás, hogy az egész község lakosságát ismerem. Büszke vagyok arra, Hogy sokan, egyre többen Emőkének szólítanak. A beszámolómig meglátogatom a körzetemben élő lakosokat. Úgy gondolom, hogy beosztásom miatt az egészségügyért tehetek majd legtöbbet. A vöröskeresztes munka, a véradás segítése, a családoknál felhalmozott gyógyszerek átvizsgálása, a kutak, a szennyvíztárolók vizsgálata, a fertőzése® megbetegedések megelőzése képezik a társadalmi teendőimet. Természetesen mindezt nem egyedül kívánom — nem is tudnám — elvégezni. D. Z. hoz szükséges fényforrásokat, szerelvényeket A Latinca^ Művelődési Központ rosszul világított terme, a bemutatott termékek fogyatékosságai és a valóban korszerű világításról néha inkább keserű lemondással beszélgető szakemberek, valamint a hazai viszonyok között úttörőnek számító egy-két világítástechnikai újdonság arról árulkodott hegy »fény-ügyben-« bizony van még jócskán tennivaló. A bemutató egyik célja a fénycső népszerűsítése volt ám propagálói maguk is bevallják: az emberek idegenkednek tőle, s a lakások, illetve az irodák világításához valószínűleg a jövőben sem használják szívesen. A fénycső ugyan jó az energiataki*- rékosság szempontjából, de hideg fénye, terjedelmessége miatt felhasználási lehetőségei eléggé szűkösek. Ezeket az akadályokat kívánják leküzdeni a gyártók és a forgalmazók az újdonságokkal. Lehet melegebb fényű fénycsöveket készíteni, és új megoldás a körfénycső, amely egyelőre csak importból szerezhető be. Feltűnő azonban, hogy a fénycsöves lámpatestek mennyire csúnyák, és a vetített filmben a formatervezési újdonságként bemutatott példányok, ha lehet, még kevésbé esztétikusak, mint elődeik. A hagyományos, vil- lanykörtés lámpák között Is ritka a szép. Válaszlék már van, ám többnyire hivalkodó, kivagyiságról árulkodó lakásokba illő monstrumokból. de még szupergiecset is láthattak a nézők a lakás- világításról szóló filmben. Ugyanilyen formaszegénységben szenvednek a bemutatott köztéri világítótestek is. El kell mondanunk, hogy a Ravill és szállítói beszámolták — sajnos csak szóban — arról is: az újabb és a még tervezési vagy próbagyártási stádiumban levő világítótestek: — a szabadban és a termekben, a munkahelyeken avagy a lakásokban használhatók — már sokkal szebbek, korszerűbbek. Ehhez az is hozzá tartozik, hogy a beszélgetés résztvevői — tervezők, felhasználók és mások r— a korszerű termékek szűkös beszerzési lehetőségeiről és a kellő tájékoztatás hiányáról szóltak legtöbbször. Jó jel, hogy ha még nem kaphatók is tömegével a szép és jó lámpák, az már korszerű és esztétikus, amivel a lámpát bekapcsoljuk. A Kontakta gyár kapcsolói, konnektorai nem véletlenül lettek gyorsan népszerűek — és tegyük hozzá: időnként hiánycikkek Jó jel szintén, hogy a Ravill az ilyen rendezvények sorozatán meg akarja ismerni a gondokat és az igényeket, azaz a gyártókat, a kereskedőket és a felhasználókat közös asztalhoz ültetve a világítás ügyét ki akarja lendíteni a holtpontról. Mindannyian várjuk az eredményeket a munkahelyeken, az utcán és otthon, / mert szeretünk látni. És látjuk azt is, hogy mi kapható az üzletekben. Sokan ro- hangásztunk már csillárért, célszerű! szép olvasólámpáért, íróasztalt vagy munka- padot megvilágító alkalmatosságért — hiába. L. P.
