Somogyi Néplap, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-07 / 81. szám

Ökölvívás

Nem jutott hely a dobogón

Kilenc kérdés Hergert Jenőhöz

Vasárnap a televízió nyilvánossága előtt véget ért az idei országos ökölvívó-baj- ' nokság. Sajnos nem úgy sikerült a somogyiak számára, mint azt sokan várták. A K. Dózsa szép hagyományokra tekinthet vissza az elmúlt évek hasonló versenyei kapcsán. Szinte minden évben sikerült érmeket szerezni. Hirtelenjében nem is emlékszünk a mostanihoz hasonló szereplésre, mert ezúttal nem termett babér a kaposvári öklözőknek. Valamennyien érem nélkül tértek haza.

Több öklözőnk korai búcsújáról már számot adtunk. Néhánnyal azonban még adósak vagyunk. Ezekről Hergert Jenő vezető edző számolt be hazaérkezésük után. Légsúlyban Benke Gyula az első mérkőzésén pontozásos vereséget szenvedett a Kun B. SE versenyzőjétől, Kisstól, ezzel ő is kiesett. Váltósúlyban két kaposvári is bokszolt: Bogyó Elemér első találkozóján tíz másodperc alatt kiütötte Böröczöt (Steinmetz SE), ezután azonban szembekerült a válogatott, oroszlányi Molnárral, akitől szoros mérkőzésen 4:1 arányú pontozással kikapott. Ugyanitt Nagy Zoltán is győzelemmel kezdett: Sárit

(DÉLÉP) verte “ egyhangú pontozással, utána Őritől (SZIM Vasas) pontozással kikapott. A pehelysúlyú

Horváth László első mérkőzésén veszített pontozással az utánpótlás válogatott Szűcs (Bp. Építők) ellen.

Néhány kérdést intéztünk a szakvezetőhöz: __

— Milyen eéllai utaztok Szegedre?

— Szerettünk volna most ís a hagyományokhoz híven néhány jó helyezést elérni. Tavaly egy második és három harmadik helyünk volt

az OB-n. Inkei kivételével most Is ott voltak az akkori főszereplők, érthetően bizakodtunk.

— Megvalósult valami az elképzelésekből?

— Ami a helyezéseket illeti, nem. De voltak így is biztató mérkőzéseink. A sorsolás nem volt kegyes hozzánk, hisz nyolc bokszolónk közül négy kiemelt öklözővei kezdett.

— Vörös Attilát miért nem emelték ki, hisz tavalyi ezüstérme és idei válogatottsága talán indokolta volna.

— Hivatalosan nem indokolták meg. Bizonyára a fiatalítási szándék vezette a

MÖSZ-t. Vörös ugyanis a

maga 27 évével idősebb a

négy kiemeltnél. Így tőlünk egyedül Nagy 'Zoltánt érdemesítették kiemelésre.

— ön kritikát kapott a nyilvánosság előtt azért, mert Varga Zoltánnak Bácskái elleni mérkőzését nem adta föl. Miért döntött így?

— Én másként láttam Varga szereplését. Zoli jól bokszolt, és végig helytállt Igaz, számoltak rá, de ezekre nem fejre történt ütés alkalmával került sor. Bácskáit is megintették. Én jól ismerem a versenyzőimet és tudtam, hogy Varga a rászá- molások ellenére is végig bírja. Ma is elhamarkodottnak tartom a leléptetését.

— Meglepetés volt Rákosa nagyváltósúlyú szerepeltetése. Helyes elhatározás volt?

— Nem elhatározás volt, hanem kényszerhelyzet. Rákosa nem úgy készült ahogyan elvártuk. És ő maga kérte, hogy ebben a súlycsoportban induljon. Bizonyára azért mert nem volt elég önfegyelme a súlya megtartásához. Attól a Borbélytól kapott ki. akit tavaly legyőzött

— Kikkel volt elégedett?

— Bogyóval, Vargával és mindenekelőtt Budaival.

— Es akik többre hivatottak?

— Ha Benke harcosabb,

nyerhetett volna, bár igaz, hogy az elinduláskor voltak egészségügyi problémái is. Tőle, továbbá Rákosától vártam többet. Vörös is bizonyára másként fejezi be az OB-t, ha nem Némedivel kezd. Sajnos induláskor egy ilyen összecsapásra nem volt lélektanilag felkészülve.

— Van egyéb megjegyezni valója?

— Talán csak annyit: a szakmai csb-n valamennyi rivális rendszeresen ver-, senyzési lehetőséghez jutott. A mieink közül egyedül Benke kapott végig bizalmat, ő sem a saját súlycsoportjában. . Vörös egyszer lépett szőri tóba, a többiek egyszer sem. Ök a megyei csb-n indultak, de az nem lehetett olyan erőfelmérő mint a szakmai.

— A soron következő feladat?

— Készülünk a DÉLÉP jövő hónapban sorra kerülő I—II. osztályú versenyére és az ugyancsak májusi junior OB-re.

J. R.

* * *

A Magyar Népköztársaság 1981. évi ökölvívóbajnokai: papírsúly: Rózsa András (Tatabánya), légsúly: Varadi János (Nyíregyháza), harmat- súly: Farkas Sándor (Salgótarján), pehelysúly: Dankó Tivadar (SZIM Vasas), köny- nyűsúly: Takács Gábor (Borsodi Bányász), kisvál tósúly: Bocskai Imre (Bp. Honvéd), váltósúly: Danyi Jenő (Bp. Honvéd), nagy váltósúly:

Hranek Sándor (Salgótarján), középsúly: Füzesi Zoltán (Bp. Honvéd), félnehézsúly: Kiss Zoltán (Ü. Dózsa), nehézsúly: Alvics Gyula

(PVSK), szupernehézsúly: Lévai István (O. Dózsa).

HÉSVéíkor maguk-készítctte »himös« tojással várják majd a húsvétkor bekopogó fiúkat a kaposvári iskolás lányok. A város szomszédságában levő szennai falumúzeumban Csepinszky Mária segítségével tanulják meg a tojásfestés mesterfogásait, a különböző somogyi mintákat: a rozmaringos, gráblás, dobköteles, vízfolyásos díszítést

Trifonov halálára

Megyei labdarúgó-bajnokság

(Folytatás a 4. oldalrőt)

Tab—Szónyi SE l:fl (0:0)

Tab, 300 néző. V_: Saent- györgyi.

Tahi GrőT — Reichert Z. Vendi (Gyerket, Ulreich. Berki, Androsovics, Vinkler, Kovács, Balázs. Reichert J., Szőnyi (Spi- lák). Edző: Puha József. Szőnyi SE: Dénes — Brunner, Putzer, Miovecz. Kiss J. (Horváth), Hadaró, Öncső, Kiss S., Szabó, Huszár, Bódi (Debity). Edző: Balogh Lászlóé

Alacsony színvonalú ta- SSMcocrón a hazaiak többet kezdeményeztek. A lelkes vendégek jól védekeztek, s közel álltak a pontszerzéshez. Góllövó: Reichert J. Jók- Gróf, U'lreich. Berki, illetve Brunner. Putzer, Húszán.

Farkas István

Csurgó—Kiss J. SE 0:0

Csüngő, 200 néző. V.: Vuk- mann.

Csurgó: Üst — Kovács J., Kovács A., Kisgéczi, Kiss (Czink), Horváth R., Péntek, Bodzsár,

Horváth A., Takács (Kovács Gy.), Eleki. Edző: Készéi Ferenc. Kiss J. SE: Czanka — Szabó, Kellner, Kovács, Böröcz, Prancz, Károlyi, Ferenczi, Horváth, Huber (Szakái), Varga (Orosz). Edző: Kétszeri Ferenc.

’ A nagy lelkesedéssel játszó hazai, és a jó benyomást keltő vendégcsapat jóvoltából küzdelmes, kitűnő iramú mérkőzést láthattak a nézők. Jók: Üst, a mezőny legjobbja, Kovács A., Kisgéczi, Eleki, illetve Szabó, Keiner, Prancz.

Kovács Antal

A bajnokság állása;

A forduló válogatottja:

Üst (Csurgó) — Riba (Bog- lárlelle), Ulreich (Tab), Putzer (Szőnyi SE), Kisgéczi (Csurgó), Vinklei' (Barcs), Szigeti G. (Kadarkút), Hoppár (Karád), Horváth (Siófok), Várnai (VBKM Vasas), Hosszú (Kadarkút

A beletörődésre, megalkuvásra késztető kísérletekkel több mint harminc esztendeje csatázott, eredményesen, a sejtek borzalmas burjánzásának megakadályozásához azonban az ő híres akaratereje sem lehetett elég. A ráik egy tüneményes pályát tört ketté. Ötvenöt esztendős karában meghalt Jurij Trifonov, a kantárs szovjet irodalom legtöbbet vitatott és kétségtelenül legjelentősebb egyénisége, akinek műveit ma több mint harminc nyelven olvassák szerte a \ világban, s akiéhez hasonló népszerűségre sem tett szert talán egyetlen más szovjet író sem.

Élményanyag gyűjtésére már kora ifjúságában bőven volt alkalma: a Gorkij Irodalmi Főiskolára nem a középiskola padjaiból, hanem egy repülőgépgyár munka- padja mellől került a háború után. s már első regényével, a Diákokkal hatalmas kritikai és közönség- sikert aratott 1951-ben. Igaz, később nem tartozott a különösen termékeny szerzők közé, novellaciklusai és türk- méniaí tapasztalatait megörökítő nagy regénye, a Sirályok a sivatagban azonban nagy port kavartak fel a huszadik kongresszust követő években. Őszintesége, tabukat döntögető hevülete,

megfigyeléseinek csehovi színvonalú finomságai és stílusának varázsa egy csapásra hazája irodalmának élvonalába emelte a fiatal Trifonovot. Világhírű, nagy íróvá a hatvanas évek második felétől alkotott regényeivel és kisregényeivel vált.

Művei ugyan nem kecsegtetnek azokkal a markáns cselekményvonásokkal, a lélegzetet megbicsaklásra késztető izgalmakkal, melyekkel például Bikov és Bondarjev háborús regényei, vagy Okudzsavának a múlt század történelmi eseményeit időszerűsítő munkái, a szovjet társadalom metamorfózisairól azonban valameny-. nyiüknél többet mond el Trifonov.

Ezért is nevezték kritikusai a „bit”, a hétköznapi élet, az apró lelki rezdülések írójának. Elsősorban a jellemszilárdság megőrzésének lehetőségei, s a megalkuvásra, becsületvesztésre kényszerítő környezeti tényezők legyőzésének módjai érdekelték, s az, hogyan érvényesülhet ä társadalomban élő modem ember saját tisztességének megcsonkítása nélkül. Hősei jórészt fővárosi értelmiségiek, konfliktusaik azonban feltétlenül általánosíthatóak.

Alakjai szánalomra mélÜL

Táncsics

20

13

2

5

49-19

2«

2.

Kis« J. SE

20

10

8

2

28-10

28

3.

Siófok

20

10

7

3

83-24

27

4.

Boglárlelle

20

10

7

3

65-27

27

5.

Latinca SE

20

1«

7

3

37-24

27

6.

Tab

20

12

—

8

35-24

24

7Barcs

20

9

6

5

26-19

24

8.

VBKM

20

10

3

7

40-23 23

9.

Nagyatád.

20

9

5

6

38-28

23

10.

Marcali

20

7

7

6

25-29

21

11.

Fonyód

20

7

4

9

23-34

18

1.2.

Szőnyi SE.

20

2

7

11

16-43

11

13.

Karád

20

4

3

13

15-4«

11

14.

Kadarkút

20

3

4

13

17-65

10

15.

B.-szárszó

20

4

1

15

25-49

9

Ui.

Csurgó

20

2

5

13

13-47

9

E!utazott Bruges-be a labdarúgó-válogatott

Hétfőn a reggeli órákban elutazott a magyar labdarúgó-válogatott a belgiumi Bruges-be, ahol kedden este 20 órai kezdettel a helyiekkel — Bálint csapatával — mértkőzik.

A magyar küldöttség vezetője Zalka András, az MLSZ elnökhelyettese, a csapattal tartott Száger György technikai vezető, Mészöly Kálmán szövetségi kapitány. Mezey György edző, dr. Botár Zoltán orvos és Vinkovics Lajos gyúró.

A következő 14 játékos- utazott el: Katzirz, Mészáros, Martos, Szántó, Kerekes, Garaba, Tóth J., Nyilasi, Zombori, Mucha, Kiss L-, Törőcsik, Kovács J. és Esterházy.

A -belgiumi -idegenlégió'

sok«: Bálint, Fazekas és

Müller Bruges-ben csatlakoznak az együtteshez.

SAKK

Moszkvában a nemzetközi sakkverseny második fordulójában Poetisch Lajos játszmája a csehszlovák Smejkal ellen függőben maradt. További eredmények: Geller (szovjet) — Andersson (svéd) függő. Szmiszlov (szovjet) — Timman (holland) Iá). Polu- gajevszkij (szovjet) — Karpov (szovjet) döntetlen. Ba- lasov (szovjet) — Beljavsz- kij (szovjet) döntetlen, ^aszna rov (szovjet) — Gheorghiu (román) döntetlen. Petrossz- jan (szovjet) — Torre (Fü- löp-szigetek) döntetlen. Idegenforgalmi gondok Marcaliban

Ne legyen fennakadás az ellátásban

A múlt év novemberében a Marcali Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a város idegenforgalmi felkészüléséről tárgyalt. A balatoni regionális terv szerint Marcali is belépett a háttértelepülések sorába, vállalva a tóparti zsúfoltság enyhítését. Az idegenforgalom kérdése először szerepelt témaként ezen a fórumon, s mint kiderült, a felkészülés előtt alapos helyzetfeltárásra van szükség. ,

— A kereskedelem felkészítése a legnagyobb gondunk — mondja Horváth János, a vb műszaki ellátási osztályvezető-helyettese. — Marcaliba 50—60 ezren jönnek vásárolni, a főszezonban ez a szám a kétszeresére növekszik. De nincs áruházunk, csak apró üzleteink vannak, és azokban sem talál meg mindent a vevő. A turisták főként élelmiszert vásárolnak, különösen a hús- és pékáruellátás okozott nehézségeket. Az idei nyárra a legfontosabb feladat ezekből aranyit beszerezni, hogy ne legyen fennakadás. Erről a helyi áfész gondoskodik.

— A vendéglátás bírja-e majd a turistarohamot?

— A Baglasban harminckilenc.. személy t helyezhetünk

el, így nagyobb kirándulócsoportokat már nem tudunk fogadni. Szállodabővítés kellene, de nincs rá anyagi fedezet, s az ide érkezők legtöbbször a fizetővendég-szol- gálatot veszik igénybe. Étteremnek ott a Baglas. de egyre több "panaszt hallunk az ételek minőségére, a kiszolgálásra. Sajnos, kevés a jól képzett pincér, az utánpótlás egyre nehezebb. Ezen pedig sürgősen változtatni kell. Marcali eddigi „szégyenfoltja”, a központban található italbolt helyén .a napokban elkészült A Kanizsa söröző. A félmillió forintos átalakítás eredményeként olyan vendéglátóhelyet alakíthattunk ki, mely a nemzetközi idegenforgalomban is megfelel. A frissítők mellett gyors étkeztetést nyújt, s a főszezonban ez alapvető szempont Két évvel ezelőtt a vendéglátás bevétele 47,6 millió forint volt, tavaly 52.5 millió, s ez a szám feltehetőleg tovább növekszik annak ellenére, hogy elsősorban az üdítő ital árusításra ösztönzünk.

— Szórakozásra, művelődésre milyen lehetőséget kínálnak?

— Tavaly a múzeumot tizenkét ország turistái tátogatták. A művelődési ház mindig gazdag programot állít össze. A nemrég átadott szabadidőközpontban mindenkit szívesen látnak. Sajnos a balatoni programfüzet nem tájékoztetja a turistákat a marcali kulturális eseményekről. Mint háttértelepülésnek, . ezentúl szélesítenünk kell a kapcsolatunkat, fontos a tájékozódás és egymás tájékoztatása.

A következő szezonra két kirándulóközpont létesül. Az egyik Öreg-hegyen lesz, ahova télen-nyáron eljárhatnak a kirándulók. A hatalmas zöldterületen pavilonsor és sípálya nyílik. A másik helyszín Gvótapuszta. erdős részszel, tornapályával. A benzinkút mellett még ebben a hónapban egy falatozót adunk át, ezzel is enyhítve az étkeztetési gondokon. 1983-ban készül el Marcali ..bejáratánál” egy csárda jellegű étterem. A Széchenyi utcában és a Rákóczi tömbbelsőben 525 lakás építése

kezdődik az idén: néhány

ház földszintjén üzletsor lesz, a divatárutól a kölcsönzőbol- tig. Nagy segítséget jelent ez nemcsak az idegenforgalmi főszezonban, hanem Marcali több tízezres vásárlóközönségének is.

A. A.

tóaik és visszataszítónk, is egyszerre. Bár gondját megértjük, mégis viszolygunk Dmitrijevtől, a Csere című kisregény „aratihösétol”, aki titokban édesanyja halálát várja, hogy így keressen elfogadható otthonit szorongó családjának. A polgári házasság, illetve a „karrierszerelem” rémítő elemzését adja a Válságban és a Hosszú búcsúzás, s egy hallatlanul tehetséges, sokra hivatott, de az árral úszni nem képes, a „helyezkedéstől”, „könyöklőstől”, „kapcsolatépítéstől” berzenkedő történész tragédiájával döbbent meg A másik élet. A belvárosi lakások, kényelmes dácsák, pezsgős vacsorák, szerelmi „vetésforgók” világában

mindenki hiábavalóan vívja harcát az erkölcsi tisztaság megőrzéséért, az abszolút és a viszonylagos értékrend malomkövei közt valameny- nyien felőrlődnek vagy bepiszkolódnak többé-kevésbé.

A kispolgáriság eme elrettentő rajza ugyan Trifonov legutóbbi műveiben is föllelhető, a perspektíva azonban már jóval szélfesebb, a hétköznapi lét apró mozzanatainak helyére a szovjet történelem és a mai valóság nagy kérdései nyomulnak az előtérbe. A Ház a rakparton című, hazánkban is nagy tetszéssel fogadott regényben a harmincas évek második leiének légr körét, a személyi kultusz mechanizmusát tárja elénk Trifonov, azt a mechaníz-' must, mely ilyen dilemma elé állította Glebovot, az ígéretes tehetségű tudósjelöltet : vagy megrágalmazod és börtönbe, vagy talán a halálba juttatod apásodat és jótevődet, Gáncsuk profesz- szort, vagy téged tüntetünk el! Megismerjük annak a nevezetes Moszkva-parti háznak a történetét is. melyből Nyikolaj Buharint, a Lenin által „a.párt kedvence” névvel illetett ragyogó tehetségű ideológust. az Izvesztyija főszerkesztőjét hurcolták el, s amelyben Ordzsonikidze követett el öngyilkosságot. Nem kevésbé erőteljes alkotás Az öreg sem, mely a doni kozákságot a polgárháború éveiben ért igazságtalanságokat leplezi le, a Tri- fonovra oly jellemző „em- lékezéses” technikával. A Türelmetlenség pedig a korszerű történelmi regényírás remeke.

Sajnos, a Sor immár nem folytatódhat. Jurij Trifonov az ősszel még sok-sok tervéről számolt be az Élet és I rodalom munkatársának •— a test azonban nem engedelmeskedett derűlátásának. A szovjet, sőt a kortárs világirodalom egyik legbecsületesebb és legnagyobb egyénisége tette le örökre a tolláit

Lengyel András

SOMOGYI

NÉPLAP