Somogyi Néplap, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-04 / 80. szám

A kitüntetés elmaradt ünnep után a hétköznapokról Oktatást, művelődési központ a Volánnál Kérés könyvet olvas­tak tavaly a textilíoövek Jóesef Attila kártolóbrigád- jáfoan. Mármint a vállalá- suteíhoz képest Még Barna Féri sem tudott segíteni a kedvezőtlen statisztikán, pe­dig őt igazán könyvszerető embernek tartják a társai. De — bevallja töredelmesen — friss kiadású olvasniva­lókra bukkant a boltokban; kedvűkért azokat a kötete­ket is félretette, melyeket az előző napokban kölcsönzött a gyár könyvtárából. Pedig az egyéb feltételek alapján ismételten megillették volna az aramykoszorús szocialista brigád címet Ahogy az esetet meghallot­tam, egy kicsit sajnáltam őket De gyorsan kiderült hogy inkább irigylésre, mint szánakozásra méltóak. Ugyanis őket egyáltalán nem keserítette el a kitüntetései-! maradasa. — mivel már nem a címek ötestik a brigádju­kat. Magsabb szántó ösztörH y-öie, munkáinak körükben. Mint ahogyan nem a kol-* csóarzöt* köteteik száma ha­tározza meg azt sem, »Hlyen a művelt séffiik szintje, minő­sége. Az egymásért érzeti felelősség, a kapcsolatok em­bersége, az érintkezés kultu­ráltsága, a társak igaz be~ csűlese, a légStorteremteo készsége, a. minőségi munka tudata és kötelessége leg­alább annyira jelzői a mű- véLtségnek, mint az ismere­tek mennyisége. Persze az utóbbit sem becsülik le. Á könyvtár változatlanul ked­venc betérolvelye jó néhány brigádtagnak. Hiszen a po­litikai. szakmai, munkavé­delmi vetélkedőkön nem állták! volna meg a helyü­ket a könyvek nyújtotta adaték nélkül. És József At­tilát sem ünnepelhetnék lő módon — születésének évfordulóján — a nyomtatott szó mellőzésével. Ilyesmire nem is gondolnak. Épp ezek­ben a napokban válogatnak nagy gonddal müvei között; hogy önálló műsorral űsz- lelegjenek névadójuk emléke előtt. Keresem a nyitját közös­ségük megkapóan közvet­len hangulatának, annak az elégedettségnek, mellyel ide­geket zsibbasztó munká­jukat végzik. Panasz és di­csekvés nélkül. Égymásra fi­gyelve, tekintetekkel, félsza- •vakkal tartva a kapcsolatot. Mi tagadás, néha harsá­nyak is, amikor tréfa csat­tan a munka ritmusát meg­szakító szusszanatban. Mi a kulcsa jó kedélyüknek, tar­tásuknak, szigorú igényessé­güknek önmagukkal és társa­ikkal szemben ? Talán # bri- gadvezetőjük, Lévai János né póztalan és észrevétlen irá­nyítási stílusa, összetartó erejű egyénisége? Az évek során kialakult figyelmesség egymás iránt, részvétel w mások gondjaiban, készség a társ bajainak vigaszt adó átélésére? A munkaérintke­zés apró, értéket hordozó, sok helyütt hiányolt,'jó ér­zést keltő gesztusai? Az együtt látott színházi elő­adások közös élménye? A pécsi műemlékek hangulata; a győri Duna-part villódaó szépségé, a szentendrei ut­cák emléke? Vagy a kirán­dulások sava-borsa, a derű, a nótaszó a buszban, a tré­fálkozás, a felszabadult évó- idősek? A látókört bővítő ki­tekintés üzemükből: láto­gatás a cukorgyárban, a nyomdában, a fazekasoknál, a. ruhagyárban? Kapcsolatok más munkahelyekkel, min­denekelőtt a miskolci texti­lesekkel? Az együtt végzett társadalmi munka, a közö­sen vállalt kommunista mű­szakok? A gyes-en levők, a táppénzesek meglátogatása? Vagy az a családi öröm, ahogy féltő, anyai szívvel és szülői igényességgel fogad­ták maguk közé Jutkát, a miskolci kislányt, és emel­ték munkáját saját követel*- ményszintjüfcre? Azt hi­szem, egyetlen kérdést sesn Háború «*5Tta_ még alig eszmélő országunkban. csak lassan, fokozatosan in dúlt meg az étet Mindent elölről IkéHett kezdenünk. Különös, elsactaoritó látványt nyúj­tott ajakiban a napok! bam Budapest Rofaotin. a szovjet kato­natiszt! a Vörös Hadsereg művészcsoportjával érkezett Magyarországra, Ez a társu­lat közvetlen a háború ki­törése uitán alakult meg szí­nészekből. zenészekből, kép­zőművészekből, hogy a har­coló katonákat szórakoztassa a fronton, a háború szüne­teiben. Kokorin főhadnagynak akkoriban egyetlen teendője volt a romokban, heverő or­szágokban: rajzolni! De nemcsak rajzolt, ‘hanem há­borús naplót is vezetett. Az­tán, amikor eljött az ideje, visszautazott a hazájába, katomazsákjábam a rajzmap- pával és a naplóval. Múltak az évek, Koko­rin rajzairól naplójáról, mely úgy tűni végleg elve­szett a szemünk elől nem is tudhattunk, amíg egy sze­rencsés véletlen közbe nem szólt. A véletlen vagy pontosab­ban a véleitűen felfedező Menczer Gusztáv volt, aki 1975-ben a Budapesti Tör­téneti Múzeum főigazgatójá­val Horváth Miklóssal járt kint Moszkvában, —'• Jubileumi kiállításra szánt anyagokért mentünk ki. Néhány olyan grafikát is kaptunk, amelyre a fő­igazgató nem is számított. Feltűnő volt ennek az isme­retlen művésznek a munkája, Az egyik rajz, még jól em­lékszem rá, reveremdás pa­pot ábrázolt hátizsákkal. Az ismeretlen rajzoló annak idején alaposan körülmezlhe- tett nákmk. Sietve megér- déklődtük a címét, és fel­hívtam őt telefonon. A meg­lepődött Kokorin megígérte, hogy eljön a szállodánkba, és hoe néhányat a régi raj­zok közül. Meglepetésünkre egy naplót is mutatott. A rajzos napló stílusa, közvett- iensege rendkívül megraga­dott — meséli a felfedező. — Azt kértem tőle, hadd vihessem magammal Ma­gyarországra. — Már kétszer volt szív­infarktusom — védekezett félig [tréfásan, félig koma Az üzemcsarnokok, az irodaépület mellett új létesít­ményt avattak a Volán 13. sz. Vállalat kaposvári központ­jának a területén. Az oktatási és művelődési központban helyet kapott az orvosi rendelő, a KISZ-klub és az étte­rem. Mintegy ezer dolgozó látja hasznát a 7,5 millió fo­rintért épült létesítménynek. A dolgozók egymillió forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a szép ter­vek megvalósításához. lehet ltitüntetnf; az okosan eltöltött, tudatosan szerve­zett, évek felhalmozódó, egyént és közösséget formá­ló, gazdagító hagyományai teremtettek körükben anya­giakkal aligha merhető ér­téket Művezetőjük — Baksa La­jos, egy a gyáralapítók kö­zül — azt mondja: a har­minc év során, melyet a „textil’’-ben megért, sokféle mozgalom indult de a szo­cialista brigádok építőerejét egyik sem közelítette meg. Nem közhelynek vagy diva­tos dicsőítésnek szánt meg­állapítását elsősorban a Jó­zsef Attila brigád magatar­tásából vonta le. „Nem azt nezik, mit, hogyan nem lehet megcsinálni, hanem önma­gukat szervezik, veszekedés, dühös hangoskodás nélkül. Akkor is, ha túlórára van szükség vagy éppen nem tervezett szabadságra kell menni. É4s adnak arra: mi­lyen tépnék megy tovább a kezükből”. Igen, azt hiszem, ez már szocialista vonásokat hordo­zó közösség Még akkor is, ha néhány könyvvel keve­sebbet kölcsönöztek, mint amennyi egy cím eléréséhez szükséges. A nyáron — köaEeess egy miskolci brigáddal —• Aggtelekre készülnek. Ápri­lisba® a főváros a kirándu­lásuk célja. Belépőt szerez­tek a Parlament épületébe) is, ahol a legtöbben még nem jártak. Vezetőjük már megcsodálhatta az Ország­ház belső pompáját, amikor két évvel ezelőtt átvette a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát Mondani aligha kell, milyen boldog volt. De elfo- gódott Is a sok idegen em­ber között a sosem látott csillogásban. Most érzése másfajta lesz a díszes meray- nyezetek. a kupola alatt: is­mét a közös élmény öröme vár rá és társaira. Faál László / Az avatásra ünnepi kön­tösbe öltözött az űj épület, melyet hazánk felszabadulá­sa évfordulójának tiszteleté­re adtak át mindennapos használatra. Harsányi Edit, a művelődési központ veze­tője, könyvtáros a dekorá- cióikkaJ. szorgoskodott ott- jartunkkor, közben szívesen beszélt terveikről, s mutatta be a vállalat büszkeségét. Az új, szabad polcos szak- szervezeti könyvtár kötetei még érintetlenek, de tudjuk, hogy a vállalat dolgozói az eddigi szerény körülmények: ellenére is az önművelés fontos eszSoözétiék tekintették a szakkörayveket, a szépiro­dalmi alkotásokat. Az öt­ezer-négyszáz kötet még in­kább ráébresztheti az itt dolgozókat arra, hogy mun­kájukhoz nélkülöző etetten. a könyv, s az elolvasott mű­vek életük gazdagító ja, A* olvasótábor gyarapítá­sa, a könyvtár népszerűsíté­se szorosan hozzá tartozik a létesítmény tartalmas műkö­désének megszervezéséhe*. Az oktatási feladatokat szül­te naponta teljesíti az új központ. Sokait vesznek részt különféle politikai, szakmai tanfolyamokon, előadásso­rozatokon. S nemcsak a vállalat dol­gozói látják hasznát az okta­tási és művelődési központ­nak; a műszaki és közgazda­sági hónap májusi rendezvé­nyeinek otthont biztosítva a városi vérkeringésbe is be­kapcsolódik. A Közlekedés- tudományi Egyesület megyei szervezete előadássorozatot tervez. Az avatóünnepségen a ki­emelkedő társadalmi mun­kát végző dolgozok jutalmat kaptak. A tizenhétből - az egyik Török Ferenc terme­lésirányító. A teherforgalmi üzemben tíz szocialista bri­gád tevékenykedik. A gép­kocsivezetők sokat járnak vidékre, hosszú utat tesznek meg, mire ismét hazatérnek. Számukra különösen nagy jelentősége van az űj könyv­tárnak. A hét végi rendez­vényeken lehet majd rájuk számítani. A teherforgalmi üzem Súg­ván Éndre . KlSZ-alapszar­Egy szovjet tiszt rajzos naplója 1945-ről fya® Kotorta, — S ha el­veszne, j szór érintettem. Mindé® vá­rosnak van »illata«, és ea — Ezt a napifőt tükörnek tekinthetjük — méz fel az a termedésorányí tők közössé­ge. — A gépkocsivezetők pób­tikai képzését KISZ-csopoo- tokban végezzük. Beindítot­tuk az úgynevezett radar- mozgalmat. Az úton levő dolgozók levélben tesznek föl kérdésieket, s mi eljuttatjuk hozzájuk a válaszokat. Czulák József a táramöbely Benin Szocialista brigádjá­nak a vezetője. Végül engedett a kérésem­nek. Menczsr Géza Buda­pestre érkezve lefordította a napló szövegét. A múzeum­ba®, pedig laponként lefény­képeztek az értékes dokn- mieinitumidkat, amelyek ha­rn árosára visszakerültek Moszkvába. Még azon az őszön önálló kiállításit ren­deztek a Kokorin naplója alapján készült rajzokból és a szövegből. Kofcorimit pedig feieeégével együtt meghív­ták a kiállításra. Az eredeti napló vékony kis füzet gépírásos fordítá­sa. Mit láitott és jegyzett föl a szovjet grafikusművész, a Vörös Hadsereg katonája 1945 tavaszán? — Rendkívül jeBwnzó Kő­korira ra az a néhány sor, amellyel teását kezdi — vé­lekedik a fed fedező és ol­vasni kezd: „Életemben legmeglepőbb érzés voJlt — írja —, ami­kor egy kis ország ismeret­len. városának földjét elé­rni nden érzékeimmel igyekez­tem ezt megragadni.” Nézzük tovább. „Budapest a romok és a kiégett roncsok városa, és mégis gyönyörű maradi.” „A béna, nyomorék város­ban pezseg az élet Az em­berek ige® gyorsan alkat- mazkodmak a körülmények­hez.” „Ugyanaz a fcfváracsiság, mosolygós tekintet, ha raj­zolsz. Egy orosz tiszt Ezen­kívül németül is. angolul 5s beszél. Sehogy sem tudják egyeztetni ezt.” „Ezt a várágáirusnőt egy kávéházban rajzoltam. Vé­gül odajött a pincémé és letett elém egy szál rózsát A várágéiruslány küldte a rajzért.” A BORBÉLY „Réztányér az ajtó felett. Tudd, ha ide belépsz, meg- boraotválraak, megmytenak.” AZ ITALOK Bor, Sör, Pálinka — Rendkívül fontos szavak.” összecsukott füzetből Men- czer Gusztáv, akiinek szív­ügye lett ez az 1945-ös írás —. a felszabadulás utáni év tükre. — Kokorin a felszabadulás wtóra nem jött többé Ma­gyarországra ? — De igen,’ még a hiva­talos meghívás előtt, es er­ről az útjáról is készített egy újabb rajzos aaplócskáit — Találkozott azóta a raj­zóiéival? — Ha Moszkvában jártát, sohasem mulasztom el, hogy fölkeressem vagy legalábbis felhívjam őt telefonom. Mit is mondhatnék még! Kokorin igazi művész. A pesti életet akarta lerajzol­ni. Azokban a nehéz napok­ban szeretettel közeledett hozzánk, és olyannak ábrá­zolt benmüniket, amilyenék valóban voltunk: romok kö­zött élő. megújulás után só- várgó, eleven embereknek. Sz. B. — Mit várnak az új okta­tási és művelődési központ­tól? — A szocialista brigád há­rom fontos művelődési prog­ramot vállalt. Igényeljük az író—olvasó találkozóikat, rendszeresen tátogatjuk a könyvtárat. Mivel a tanmű­helyben a holnap szakmun­kásaival foglalkozunk, külö­nösen fontos, hogy tudásunk ne kopjon meg. Itt szeret­nénk tartani a brigád össze­jöveteleit is. Az orvosi rendelő, az üzemegészségiügyi szolgálat megszervezése nem kevésbé fontos intézkedés volt, része a törődésnek: a közművelő­dés és az egészség védelme szinte elválaszthatatlan egy­mástól. Dr. Fárbás Judit üzemor­vos: — Január 1-tőd szervez­ték meg az üzem egészség - ügyi szolgálatot. Ezt megelő­zően a körzeti orvos heti két alkalommal egy-egy órát foglalkozhatott csupán a be­tegekkel. Márciustól naponta nyitva a rendelő ajtaja. Fő feladatom a megelőzés. Sok elhanyagolt esettel találko­zom. A reha b uh rációnak, nagy jelentősége van. Máris tervezik: az orvosi rendelő fejlesztését. Labora­tóriumot rendeznek be a legszükségesebb vizsgálatok elvégzésére. Gyakori beteg­ség a sofőrök körében a reu­ma; fizikoterápiái gyógyásza­ti eszközöket vásárol a vál­lalat. Távolabbi terv a fo­gászati rendelő fölszerelése. H. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom