Somogyi Néplap, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-04 / 80. szám
A kitüntetés elmaradt ünnep után a hétköznapokról Oktatást, művelődési központ a Volánnál Kérés könyvet olvastak tavaly a textilíoövek Jóesef Attila kártolóbrigád- jáfoan. Mármint a vállalá- suteíhoz képest Még Barna Féri sem tudott segíteni a kedvezőtlen statisztikán, pedig őt igazán könyvszerető embernek tartják a társai. De — bevallja töredelmesen — friss kiadású olvasnivalókra bukkant a boltokban; kedvűkért azokat a köteteket is félretette, melyeket az előző napokban kölcsönzött a gyár könyvtárából. Pedig az egyéb feltételek alapján ismételten megillették volna az aramykoszorús szocialista brigád címet Ahogy az esetet meghallottam, egy kicsit sajnáltam őket De gyorsan kiderült hogy inkább irigylésre, mint szánakozásra méltóak. Ugyanis őket egyáltalán nem keserítette el a kitüntetései-! maradasa. — mivel már nem a címek ötestik a brigádjukat. Magsabb szántó ösztörH y-öie, munkáinak körükben. Mint ahogyan nem a kol-* csóarzöt* köteteik száma határozza meg azt sem, »Hlyen a művelt séffiik szintje, minősége. Az egymásért érzeti felelősség, a kapcsolatok embersége, az érintkezés kulturáltsága, a társak igaz be~ csűlese, a légStorteremteo készsége, a. minőségi munka tudata és kötelessége legalább annyira jelzői a mű- véLtségnek, mint az ismeretek mennyisége. Persze az utóbbit sem becsülik le. Á könyvtár változatlanul kedvenc betérolvelye jó néhány brigádtagnak. Hiszen a politikai. szakmai, munkavédelmi vetélkedőkön nem állták! volna meg a helyüket a könyvek nyújtotta adaték nélkül. És József Attilát sem ünnepelhetnék lő módon — születésének évfordulóján — a nyomtatott szó mellőzésével. Ilyesmire nem is gondolnak. Épp ezekben a napokban válogatnak nagy gonddal müvei között; hogy önálló műsorral űsz- lelegjenek névadójuk emléke előtt. Keresem a nyitját közösségük megkapóan közvetlen hangulatának, annak az elégedettségnek, mellyel idegeket zsibbasztó munkájukat végzik. Panasz és dicsekvés nélkül. Égymásra figyelve, tekintetekkel, félsza- •vakkal tartva a kapcsolatot. Mi tagadás, néha harsányak is, amikor tréfa csattan a munka ritmusát megszakító szusszanatban. Mi a kulcsa jó kedélyüknek, tartásuknak, szigorú igényességüknek önmagukkal és társaikkal szemben ? Talán # bri- gadvezetőjük, Lévai János né póztalan és észrevétlen irányítási stílusa, összetartó erejű egyénisége? Az évek során kialakult figyelmesség egymás iránt, részvétel w mások gondjaiban, készség a társ bajainak vigaszt adó átélésére? A munkaérintkezés apró, értéket hordozó, sok helyütt hiányolt,'jó érzést keltő gesztusai? Az együtt látott színházi előadások közös élménye? A pécsi műemlékek hangulata; a győri Duna-part villódaó szépségé, a szentendrei utcák emléke? Vagy a kirándulások sava-borsa, a derű, a nótaszó a buszban, a tréfálkozás, a felszabadult évó- idősek? A látókört bővítő kitekintés üzemükből: látogatás a cukorgyárban, a nyomdában, a fazekasoknál, a. ruhagyárban? Kapcsolatok más munkahelyekkel, mindenekelőtt a miskolci textilesekkel? Az együtt végzett társadalmi munka, a közösen vállalt kommunista műszakok? A gyes-en levők, a táppénzesek meglátogatása? Vagy az a családi öröm, ahogy féltő, anyai szívvel és szülői igényességgel fogadták maguk közé Jutkát, a miskolci kislányt, és emelték munkáját saját követel*- ményszintjüfcre? Azt hiszem, egyetlen kérdést sesn Háború «*5Tta_ még alig eszmélő országunkban. csak lassan, fokozatosan in dúlt meg az étet Mindent elölről IkéHett kezdenünk. Különös, elsactaoritó látványt nyújtott ajakiban a napok! bam Budapest Rofaotin. a szovjet katonatiszt! a Vörös Hadsereg művészcsoportjával érkezett Magyarországra, Ez a társulat közvetlen a háború kitörése uitán alakult meg színészekből. zenészekből, képzőművészekből, hogy a harcoló katonákat szórakoztassa a fronton, a háború szüneteiben. Kokorin főhadnagynak akkoriban egyetlen teendője volt a romokban, heverő országokban: rajzolni! De nemcsak rajzolt, ‘hanem háborús naplót is vezetett. Aztán, amikor eljött az ideje, visszautazott a hazájába, katomazsákjábam a rajzmap- pával és a naplóval. Múltak az évek, Kokorin rajzairól naplójáról, mely úgy tűni végleg elveszett a szemünk elől nem is tudhattunk, amíg egy szerencsés véletlen közbe nem szólt. A véletlen vagy pontosabban a véleitűen felfedező Menczer Gusztáv volt, aki 1975-ben a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatójával Horváth Miklóssal járt kint Moszkvában, —'• Jubileumi kiállításra szánt anyagokért mentünk ki. Néhány olyan grafikát is kaptunk, amelyre a főigazgató nem is számított. Feltűnő volt ennek az ismeretlen művésznek a munkája, Az egyik rajz, még jól emlékszem rá, reveremdás papot ábrázolt hátizsákkal. Az ismeretlen rajzoló annak idején alaposan körülmezlhe- tett nákmk. Sietve megér- déklődtük a címét, és felhívtam őt telefonon. A meglepődött Kokorin megígérte, hogy eljön a szállodánkba, és hoe néhányat a régi rajzok közül. Meglepetésünkre egy naplót is mutatott. A rajzos napló stílusa, közvett- iensege rendkívül megragadott — meséli a felfedező. — Azt kértem tőle, hadd vihessem magammal Magyarországra. — Már kétszer volt szívinfarktusom — védekezett félig [tréfásan, félig koma Az üzemcsarnokok, az irodaépület mellett új létesítményt avattak a Volán 13. sz. Vállalat kaposvári központjának a területén. Az oktatási és művelődési központban helyet kapott az orvosi rendelő, a KISZ-klub és az étterem. Mintegy ezer dolgozó látja hasznát a 7,5 millió forintért épült létesítménynek. A dolgozók egymillió forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a szép tervek megvalósításához. lehet ltitüntetnf; az okosan eltöltött, tudatosan szervezett, évek felhalmozódó, egyént és közösséget formáló, gazdagító hagyományai teremtettek körükben anyagiakkal aligha merhető értéket Művezetőjük — Baksa Lajos, egy a gyáralapítók közül — azt mondja: a harminc év során, melyet a „textil’’-ben megért, sokféle mozgalom indult de a szocialista brigádok építőerejét egyik sem közelítette meg. Nem közhelynek vagy divatos dicsőítésnek szánt megállapítását elsősorban a József Attila brigád magatartásából vonta le. „Nem azt nezik, mit, hogyan nem lehet megcsinálni, hanem önmagukat szervezik, veszekedés, dühös hangoskodás nélkül. Akkor is, ha túlórára van szükség vagy éppen nem tervezett szabadságra kell menni. É4s adnak arra: milyen tépnék megy tovább a kezükből”. Igen, azt hiszem, ez már szocialista vonásokat hordozó közösség Még akkor is, ha néhány könyvvel kevesebbet kölcsönöztek, mint amennyi egy cím eléréséhez szükséges. A nyáron — köaEeess egy miskolci brigáddal —• Aggtelekre készülnek. Áprilisba® a főváros a kirándulásuk célja. Belépőt szereztek a Parlament épületébe) is, ahol a legtöbben még nem jártak. Vezetőjük már megcsodálhatta az Országház belső pompáját, amikor két évvel ezelőtt átvette a Munka Érdemrend ezüst fokozatát Mondani aligha kell, milyen boldog volt. De elfo- gódott Is a sok idegen ember között a sosem látott csillogásban. Most érzése másfajta lesz a díszes meray- nyezetek. a kupola alatt: ismét a közös élmény öröme vár rá és társaira. Faál László / Az avatásra ünnepi köntösbe öltözött az űj épület, melyet hazánk felszabadulása évfordulójának tiszteletére adtak át mindennapos használatra. Harsányi Edit, a művelődési központ vezetője, könyvtáros a dekorá- cióikkaJ. szorgoskodott ott- jartunkkor, közben szívesen beszélt terveikről, s mutatta be a vállalat büszkeségét. Az új, szabad polcos szak- szervezeti könyvtár kötetei még érintetlenek, de tudjuk, hogy a vállalat dolgozói az eddigi szerény körülmények: ellenére is az önművelés fontos eszSoözétiék tekintették a szakkörayveket, a szépirodalmi alkotásokat. Az ötezer-négyszáz kötet még inkább ráébresztheti az itt dolgozókat arra, hogy munkájukhoz nélkülöző etetten. a könyv, s az elolvasott művek életük gazdagító ja, A* olvasótábor gyarapítása, a könyvtár népszerűsítése szorosan hozzá tartozik a létesítmény tartalmas működésének megszervezéséhe*. Az oktatási feladatokat szülte naponta teljesíti az új központ. Sokait vesznek részt különféle politikai, szakmai tanfolyamokon, előadássorozatokon. S nemcsak a vállalat dolgozói látják hasznát az oktatási és művelődési központnak; a műszaki és közgazdasági hónap májusi rendezvényeinek otthont biztosítva a városi vérkeringésbe is bekapcsolódik. A Közlekedés- tudományi Egyesület megyei szervezete előadássorozatot tervez. Az avatóünnepségen a kiemelkedő társadalmi munkát végző dolgozok jutalmat kaptak. A tizenhétből - az egyik Török Ferenc termelésirányító. A teherforgalmi üzemben tíz szocialista brigád tevékenykedik. A gépkocsivezetők sokat járnak vidékre, hosszú utat tesznek meg, mire ismét hazatérnek. Számukra különösen nagy jelentősége van az űj könyvtárnak. A hét végi rendezvényeken lehet majd rájuk számítani. A teherforgalmi üzem Súgván Éndre . KlSZ-alapszarEgy szovjet tiszt rajzos naplója 1945-ről fya® Kotorta, — S ha elveszne, j szór érintettem. Mindé® városnak van »illata«, és ea — Ezt a napifőt tükörnek tekinthetjük — méz fel az a termedésorányí tők közössége. — A gépkocsivezetők póbtikai képzését KISZ-csopoo- tokban végezzük. Beindítottuk az úgynevezett radar- mozgalmat. Az úton levő dolgozók levélben tesznek föl kérdésieket, s mi eljuttatjuk hozzájuk a válaszokat. Czulák József a táramöbely Benin Szocialista brigádjának a vezetője. Végül engedett a kérésemnek. Menczsr Géza Budapestre érkezve lefordította a napló szövegét. A múzeumba®, pedig laponként lefényképeztek az értékes dokn- mieinitumidkat, amelyek harn árosára visszakerültek Moszkvába. Még azon az őszön önálló kiállításit rendeztek a Kokorin naplója alapján készült rajzokból és a szövegből. Kofcorimit pedig feieeégével együtt meghívták a kiállításra. Az eredeti napló vékony kis füzet gépírásos fordítása. Mit láitott és jegyzett föl a szovjet grafikusművész, a Vörös Hadsereg katonája 1945 tavaszán? — Rendkívül jeBwnzó Kőkorira ra az a néhány sor, amellyel teását kezdi — vélekedik a fed fedező és olvasni kezd: „Életemben legmeglepőbb érzés voJlt — írja —, amikor egy kis ország ismeretlen. városának földjét elérni nden érzékeimmel igyekeztem ezt megragadni.” Nézzük tovább. „Budapest a romok és a kiégett roncsok városa, és mégis gyönyörű maradi.” „A béna, nyomorék városban pezseg az élet Az emberek ige® gyorsan alkat- mazkodmak a körülményekhez.” „Ugyanaz a fcfváracsiság, mosolygós tekintet, ha rajzolsz. Egy orosz tiszt Ezenkívül németül is. angolul 5s beszél. Sehogy sem tudják egyeztetni ezt.” „Ezt a várágáirusnőt egy kávéházban rajzoltam. Végül odajött a pincémé és letett elém egy szál rózsát A várágéiruslány küldte a rajzért.” A BORBÉLY „Réztányér az ajtó felett. Tudd, ha ide belépsz, meg- boraotválraak, megmytenak.” AZ ITALOK Bor, Sör, Pálinka — Rendkívül fontos szavak.” összecsukott füzetből Men- czer Gusztáv, akiinek szívügye lett ez az 1945-ös írás —. a felszabadulás utáni év tükre. — Kokorin a felszabadulás wtóra nem jött többé Magyarországra ? — De igen,’ még a hivatalos meghívás előtt, es erről az útjáról is készített egy újabb rajzos aaplócskáit — Találkozott azóta a rajzóiéival? — Ha Moszkvában jártát, sohasem mulasztom el, hogy fölkeressem vagy legalábbis felhívjam őt telefonom. Mit is mondhatnék még! Kokorin igazi művész. A pesti életet akarta lerajzolni. Azokban a nehéz napokban szeretettel közeledett hozzánk, és olyannak ábrázolt benmüniket, amilyenék valóban voltunk: romok között élő. megújulás után só- várgó, eleven embereknek. Sz. B. — Mit várnak az új oktatási és művelődési központtól? — A szocialista brigád három fontos művelődési programot vállalt. Igényeljük az író—olvasó találkozóikat, rendszeresen tátogatjuk a könyvtárat. Mivel a tanműhelyben a holnap szakmunkásaival foglalkozunk, különösen fontos, hogy tudásunk ne kopjon meg. Itt szeretnénk tartani a brigád összejöveteleit is. Az orvosi rendelő, az üzemegészségiügyi szolgálat megszervezése nem kevésbé fontos intézkedés volt, része a törődésnek: a közművelődés és az egészség védelme szinte elválaszthatatlan egymástól. Dr. Fárbás Judit üzemorvos: — Január 1-tőd szervezték meg az üzem egészség - ügyi szolgálatot. Ezt megelőzően a körzeti orvos heti két alkalommal egy-egy órát foglalkozhatott csupán a betegekkel. Márciustól naponta nyitva a rendelő ajtaja. Fő feladatom a megelőzés. Sok elhanyagolt esettel találkozom. A reha b uh rációnak, nagy jelentősége van. Máris tervezik: az orvosi rendelő fejlesztését. Laboratóriumot rendeznek be a legszükségesebb vizsgálatok elvégzésére. Gyakori betegség a sofőrök körében a reuma; fizikoterápiái gyógyászati eszközöket vásárol a vállalat. Távolabbi terv a fogászati rendelő fölszerelése. H. B.
