Somogyi Néplap, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-25 / 96. szám
Magas a rezsi Törmelékek, szerszámok, létrák között küzdőm előre magam a íolyoéón, Ez az emelet nemcsak a mi munkahelyünk, hanem az építőipaié is. Ráfért már a régi épületre a teljes fölújítás. Két héttel ezelőtt végigvésték a folyosó egyik imát, beleraktak mindenfele drótot, kábeleket; most vésik a másik falat. A maradék hálózat ide kerül. Amit szépen bevakoltak, azt meg nem vésték ki újra; ám ami késik, nem múlik ... Mindenesetre több olyan szobában festenek újra, ahol 'korábban már parkettáztak, lakkoztak ... A folyosó végére érve azon kapom magam, hogy dúdolok: „ront vagy javít, de nem henyél” ... Volt erre régebben egy népi mondás: „Akár fejtünk, akár varrunk, azért mégis csak dolgozunk”... -Határidőre azért elkészül. A költségkeretet sem lépik túl; úgy íkalkuláltak annak idején, hogy beleférjen az ilyen is. Meg a felújítás költségeibe az újravésések, az újru- csiszolás, az újralakftozás, az újrafestés. Aztán csodálkozunk, hogy magas a rezsi. Mármint a társadalmi rezsi. Van, ugye, üzemi általános költség, vállalati általános költség és társadalmi általános költség. Mindhármat bele kell tenni az árba, hogy a teher térítődjön. Azt is dúdolhattam volna, hogy megfizetünk mindenért, mindéi pillanatért. Múltkor azt mondja nekem egy aranyos finn ismerősöm, hogy a szocializmus igei rokonszenves neki, csak egy kicsit drága. Már úgy volt, hogy megsértődöm, aztán úgy volt, hogy védekező magyarázatba kezdek, de a végén csak zavartan krá- kogtam. Persze, hogy drága, amikor a társadalom olyan nagy terheket vállalt magára a társadalmi juttatásokban, a szociálpolitikában, az esély- egyenlőség megteremtésében, a teljes foglalkoztatás feltételeinek megteremtésében, a lakásellátásbai, az oktatás- és egészségügyben. Persze, hogy drága, amikor olyan sok elmaradt dolgot kell megcsinálnunk. Mindezt mondtam volna neki, ha nem jutott volna eszembe épületiünk renoválása, a meg sem épített híd újjáépítése, a sok befejezetlen beruházási, a sok mondvacsinált beosztás, a kényszerűségből tartott „munkavállalók” hada, a hatalmas apparátusok, a semmittevésbe belefáradok, a kihasználatlan drága gépek. Meg az is eszembe jutott, hogy milyen csodálatosan nagy a termékárak tisztajövedelem-tartalma, mintha a munka társadalmi termelékenysége a csillagokig érne. Közben amikor a termék elhagyja az országot, a határon meg kell támogatni, mert a világpiac ezt a hatalmas tisztajövedelmet nem akarja elismerni. Itthon mégis kell ez az árfölpumpálás, mert ebből származik az állami költségvetés bevétele. Az ő dolga ugyanis, hogy fedezze a társadalmi rezsi nagy részét. Abból, amit beszed. Az ő dolga az ország adósságállománya után a kamatokat fizetni, a veszteséges vállalatokat támogatni, az alacsony jövedelem- szintű családok elfogadható életszínvonalát biztosítani. De mivel a költségvetés nem sokkal többet oszthat el, mint amennyit beszed, a teher térítődik a vállalatokra, szövetkezetekre, a családokra. Nemcsak az egyes termékeknek van „rezsiviselő képességük”, hanem « társadalomnak is. Ha túl magas a rezsi, olyan érzésé van az embernek, hogy valahol lyukas a zseb, elfolyik a pénz. S épp az az összeg folyik el, amellyel javítani lehetne az anyagi ösztönzésen, a népgazdasági mérlegeken* az életszínvonalon. Dr. Pírityi Ottó 13 SOMOGYI NÉPLAP Fölkészültek a valutabeváltásra Az OTP nyári terveiből Több volt az érdeklődő Licitálás a Kapos bárban Piaci körkép Pironkodott a paradicsom A pályázók helyet foglaltak az elnökséggel szemben, s kezdetét vette a licitálás. Elsőként a kaposvári Domb utcában levő Dorottya kisvendéglő kelt el... Gyorsan peregtek az események tegnap délelőtt a Kapos bárban, ahol a Somogy megyei Vendéglátó Vállalat szerződéses üzemeltetésre meghirdetett üzleteiért, licitáltak a pályázók. Az előírt feltételeknek megfelelően közjegyző és a vállalat jogtanácsosának jelenlétében Farkas György, a vállalat gazdasági igazgatóhelyettese vezette a versenytárgyalást. Minden üzletnél ismertette az átalánydíj minimumát — énről indult a licit — a forgó- és az állóeszközök értékét, a forgalom után havonta fizetendő összeget, az üzletvezetőre háruló költségeket. Üjna és újra el kell mondani, hogy a licitálás, a levegőben röpködő százezrek vagy milliók azt jelentik, hogy a szerződő vállalkozó harminchat hónap alatt, a majdani, havi forgalom után. fizeti ki az átalánydíj teljes összegét, egyenlő részletekben. Magyarul: vállalja például, hogy három év alatt a Hársfa italbolt működtetése során összesen egymillió-háromszázhatvan- ezer forintot befizet a vállalat kasszájába. Az ajánlat a jövendőbeli magasabb forgalom elérésének szándékára szol. A Hársfa italboltnál némi izgalom is volt a licitálás, során; végül is a vállalat egyik dolgozója nyert, aki jól ismerte az üzletet. A licitálás után tört ki rajta az idegesség, nem úgy, mint a színházi büfé jövendőbeli üzemeltetőjén, aki fiatal kora ellenére nagy nyugalommal, a licit tizenegyedik lépcsőjében, győzte le ellenfelét. A negyven főnyi közönség — rokonok, barágálatd ideje«, most lesz egyre több a hiba. A Patyolat a szomszédos »házban« van. Kovács Bálint főmérnök elmondta: — Június 30-án adjuk át az új szalont. Mosó- és vegytisztitóüzlet lesz. Jelenleg a technológiai szerelés tart. A határidő nem csúszik majd. Két hónap múlva tehát megszűnnek a lakótelepen élők fölösleges útjai. Szabad idejükből több jut majd az érteémes tevékenységre. L. P, tok, leendő alkalmazottak — csendben figyelte a versenytárgyalást. Elkelt még a Szomjas és a Kapos italbolt, illetve a íomyódi Napsugár kempingben levő Búzavirág büfé. — Nyolc üzletet hirdettünk meg szerződéses üzemeltetésre — mondta a zökkenőmén tesén leza j 1 o tt versenytárgyalás után Farkas György —, és bérbe akartuk adni a Pipacsot is. A kedvező feltételek ellenére ez utóbbira, es két Ba- laton-parti üzletre. nem akadt jelentkező. Tizenkét pályázat érkezett. Ez volt az első versenytárgyalás, és igyekeztünk vonzóvá tenni a feltételeket. A szerződéses üzemeltetésre szóló pályázatok kiírását tervezzük ősz- szei és jövőre. Mintegy negyven üzletet kívánunk ebben a kedvező formában átadni. Cs. L. Az első idei paradicsom pironkodott az ára miatt tegnap a kaposvári hetipiacon. 160-ért árulták, de 120 forintért sem vették. Szegeden és Békéscsabán már 80-ért is kapható. Többeket hozott viszont kísértésbe a darabonként 5—6 forintos zöldpaprika. Nyolcért mesébe illő töltenivaló cecert adtak. Szemben a 30 forintos orosházi árral, nálunk még mindig 50 az uborka kilója. Semmivel sem kecsegtetőbb a fonnyadozó kígyóuborka 40- ért. Ha kilóra mérnék, nagyjából ennyibe kerülne a fejes saláta is; három forint egy csomó retek és már kettőért is adnak egy kis köteg zöldhagymát. A karalábé 10-ért fogyott. Megjelent a tavaszikel is, és fejenként 10—12-ért kelendő is volt. Az utóbbi áron kapható egy kiló téli fejes káposzta. Szegeden és Szolnokon még fele ennyibe sem kerül. Zalaegerszegen viszont már csak 15-ért lelhető. Egy kiló vegyes zöldség 12 forint, a sóska és spenót kupaconként 4-ért fogy. A burgonya észrevétlenül drágul: az' ara ugyan változatlanul 6 forint, viszont egy kilóból 2—3 szemet már eleve, el kell dobni... A fővárosban egy forinttal drágább a burgonya, Debrecenben kettővel. A hagyma minősége is egyre több kívánnivalót hagy — ma. Tíz forint kilója. Két-há- rommal olcsóbb a Dél-Alföldön, drágább viszont — ugyanennyivel — Zalában. A fokhagyrpa ára 55 forint a kiskereskedőknél, 80 a Zöldért standján: A szabadpiacon az országban már sehol sem drágább 65—70-nél, Békéscsabán vagy Szegeden pedig 30-ért is mérik. 80 forint a gomba java. Egyre kevesebb az alnvi s mái- az ütődött is 12 forint. Pesten ugyanennyiért kapható, Békésben és Zalában viszont csak 16-ért lehet elfogadhatót venni. Senkinek sem túlit föl egy halom va- lószínűtlenül szép körte; 20 forint volt az ára. A haromfipiac árai valamelyest mérséklődtek. A szárnyas azonban így sem volt túl kapós. Egy délceg kakas megért 140 forintot, háremének tagjait kilónként 40-re tartották. Az élő pecsenyecsirkének kilója 44 forint. Szembeszökően drágább Zalában és Debrecenben, olcsóbb viszont a Dél-Alföldön és Komlón. A húsvéti keménytojások maradványait épphogy legyűrő vásárlók nem kaptak kapva á tojáson, így az 1,40- es ár is magasnak látszott Ezer színben tarkállott a virágpiac. A legszebb nárcisz szála 1 forint, 2,50-ért szálanként különleges tuliijánt árultak. A nemesített orgona csokra 10 forint, az átmenti bokrokról szedettet 6- ért adták. 5-ért kínáltak egy csokor gyöngyvirágot A szekfű nyolcért most nem fogyott annál is Inkább nem, mert ötért is árulták. B. F. Szolgáltatóház a Béke-Füredi lakótelepen Gelka, fodrászat, Patyolat Nem volt különösebb felhajtás, ünneplés, hanem szép csendesen megnyílt Kaposváron a Béke—Füredi városrész szolgál ta tóközpontj á - ban a Gelka-szei-viz, a fodrászat és a kozmetika. Itt lesz még a Patyolat is, a tisztító Vállalat azonban egy kicsit később nyitja meg üzletét. A szolgál la tóház javít valamit az úgynevezett kapcsolódó beruházások statisztikáján. E téren, azaz a lakótömbökhöz szükséges üzlethálózat és szolgáltató kapacitás, valamint az egyéb létesítmények létrehozásában ugyanis "nem jeleskedett« Kaposvár az elmúlt ötéves tervben, A statisztika szépítésénél persze sokkal fontosabb az, hogy az ott lakók — sok ezren vannak — élete lesz könnyebb, nem kell a szolgáltatásokért a város másik végébe zarándokolni. A fodrászatot a kaposvári szolgáltató szövetkezet szerelte föl csaknem egymillió •forint értékű berendezéssel. A 'férfi- és a női fodrászaton kívül kozmetika is van itt, és a város első iérfikoz- metika-szalonját is ebben a szolgáltatóházban lehet megtalálni. Ez "utóbbira különösen nagy szükség volt, mert az erősebb nem képviselői szégyellősebbek, mint a hölgyek. A kamaszod és az érzékenyebb bőrű felnőttek nem szívesen jártak a női kozmetikába, sőt jó néhá- nyan. akiknek szükségük lett volna bőrápolásra, inkább ed sem mentek. A forgalom még szerény, mert eddig kevesen vették észre az új fodrászatot, de várhatóan gyorsan megnő. A Gelka-szerviz ugyanebben az épületben a földszinten van. Sárközi András szervizvezető elmondta: — Szép, tágas helyiségeket foglalhattunk el. Ez a szerviz már a szakosodás jegyében kezdi meg a munkát. Elektromos háztartási gépek, mosógépek, hűtőszekrények és hasonlók, valamint kereskedelmi és vendéglátóipari berendezések javítását végezzük majd itt. De minden egyebet is átveszünk és kiadunk itt, a rádiókat, a tévéket és más eszközöket azonban másutt »gyógyítják«. A 320 négyzetméter alap- területű, jól fölszerelt szerviz 17 embert foglalkoztat. Rövid idő alatt elkészülnek a javítások, ennyi szakember ugyanis képes a gyorsszolgál- tatás elvégzésére. Minderre nagy szükség van, mert a lakótelep négy-öt éves lakásaiban mostanában jár le az első háztartási gépek »szolAz idén egy hónappal előbb indultak ellenőrző korúira az OTP Somogy megyei Igazgatóságának szakemberei. mint tavaly. Időben kellett kezdeni a fölkészülést, hiszen a múlt évinél nagyobb turistaforgalomra számítanak. Helyi fiókokat, kirendel tségeket, takarékszövetkezeteket látogattak meg a Balaton-parton, s megnézték a megye valamennyi takarékpénztárának valutabe- vál főhelyét. — Siófok területén az OTP fiókjainál, a vásárcsarnokban és Balatonkilitiben működik valutabeváltó — mondja Pék György, az OTP megyei igazgatóhelyettese. — Június közepén ■ nyitjuk meg a két pénztárt, s napi két- háromszázezer forintos forgalommal számolunk. A legtöbb külföldi turista itt váltja be pénzét. Nyárra külön fölveszünk még öt embert az egyéb takarékpénztári feladatok ellátására. E takarékszövetkezetek behálózzák a Balaton somogyi partját. A földváriak azonban Ságvá- ron is szeretnének létrehozni pénztárt, hogy enyhítsék a zsúfoltságot. Tavaly Lengyeltótiban és Taibon létesítettek valutabe- válfót, de ezeket a külföldi turisták közül nem sokan keresték föl; inkább a kornyék lakosságán segített, hiszen a legközelebbi beváltóhely Siófokon van. — Milyen lehetőség van arra, hogy a nyári sorbaállást az OTP-nél valamilyen módon enyhítsék? — A múlt évben a siófoki, a boglárlellet és a fonyódi fiók Logos.—80-as gépet kapott; a korszerűsített valuta- beváltás lényege, hogy a beprogramozott árfolyamokról a gép azonnal elkészíti, másolattal együtt, a bizonylatot is. A beváltás gyorsított folyamatában egy ember el tudja végezni többnek a munkáját. — Mekkora forgalomra számítanak az idén? — Tavaly kétszázezer ügyfél jött, s ez száznyolcvan- milliós forgalmat jelentett; ■ az idén többre számítunk. Természetesen az idegenforgalmi szervezéstől is függ, hogy hányán akarják szabadságukat Magyarországon tölteni. — A külföldre készülő magyar turisták a valutával összefüggésben milyen változásokra számíthatnak? — Emelkedett a valuta árfolyama, igazpdva a kereskedelmi árnövekedésekhez, s míg tavaly hatezer forint értékben válthattak be pénzt az utazók, most nyolcezer-ötszáz forintnyi valutát kaphatnak. Április 21-én Pécsen Somogy, Tolna és Baranya megye részére tartanak központi tájékoztatót az OTP-s szakemberek, s megbeszélik az ügyintézéssel, a beváltással kapcsolatos problémákat. Napirendre kerülnek a technikai, ügyviteli gondok is. — Tapasztaltak-e már csekkekkel való visszaélést? — Az OTP-nél tíz év alatt csupán egyszer próbáltak hamis csekket beváltani. Inkább a szállodai beváltók gondja ez. — Mit ellenőriznek a szakemberek a pénzbeváitasi körút során? — Elsősorban az OTP fiókjainak személyi feltételeit, beleértve a dolgozók nyelvtudását is — mondja Szentes József osztályvezető —, és hogy rendeltek-é megfelelő számban nyomtatványokat; ellenőrizzük a gépek állapotát, a biztonsági intézkedéseket. Nyáron a Bala- toh-parti fiókok a megyei OTP-forgalom nyolcvan százalékát bonyoíitják le. Hatvan beváltóhely működik ott: a megyei beváltóhelyeknek jóval több mint a fele. Somogy valutáiorgalma tavaly 554 millió forint volt, s felét az OTP bonyolította le. Nagyon fontos tehát, hogy megfelelően felkészüljünk erre az évre is. A. A.
