Somogyi Néplap, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-25 / 96. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SOMOGYI ÁRA: 1,40 F* \ NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 96. szóm * 1981. április 25., szombat Tíz éve város Nagyatád Emlékülés a művelődési házban Kitüntetés a legkiválóbb társadalmi munkásoknak Zászlődíszhe öltözött teg­nap reggelre Dél-Somogy legnagyobb települése, a ti­zenháromezer lakosú Nagy­atád. A központban levő Gábor Andor Művelődési Központ előtt fölvonták a település címerével ékesített arany—sárga színű lobogót — jelezve az ünnepet. Az El­nöki Tanács tíz éve nyilvá­nította várossá az egykori nagyközséget. Zsúfolásig megtelt a mű­velődési ház színházterme délután négy órakor, s az évforduló alkalmából emlék­ülést tartottak. A város egy­kori és mai párt-, illetve ál­lami vezetőin kívül eljöttek a megyei pártbizottság és a megyei tanács képviselői. Az elnökségben foglalt he­lyet többek között dr. Túri Imre, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. Uifz Ferencné, a városi tanács elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd — a tizedik évfordulóra emlékez­ve — Hamvas János, a vá­rosi pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Emlékeztetett arra, hogy az Elnöki Tanács döntése a község városiasodó fejlődé­sének elismerését jelentet­te; elismerését annak a munkának, amelyet a me­gyei tanács településhálózat­fejlesztő törekvéseinek szol­gálatában a járás és a köz­ség vezető testületéi végez­tek a lakosság lelkes támo­gatásával. Hangsúlyozta: — Tudtuk, hogy a városi rang igán sok kötelezettsé­get ró a nagyatádi emberek­re, ezért — gondos mérle­gelés után — már a város­avató ünnepségen megfogal­maztuk fő feladatainkat: szép várost kell építeni, ked­vező szerkezetű iparral, fej­lett mezőgazdasági környezet­tel, modern közintézmények­kel, korszerű kereskedelem­mel, jó lakás- és közműellá­tással, kulturált igazgatással. Ha most számba vesszük az elmúlt tíz év munkáját, sze­rénytelenség nélkül mond­hatjuk: Nagyatád tervszerű­en fejlődött. Ma a lakosság közösségi és egyéni szükség­letei a hasonló nagyságú vá­rosok szintjén elégíthetők ki( A Vöröskereszt szerepe a béke megőrzésében [ubileumi program Centenáriumára készül az 1881. májusában megalakult Magyar Vöröskereszt — kö­zölte a szervezet székhazá­ban tegnap tartott sajtótájé­koztatón Gyűszű Miklós fő­titkárhelyettes. Május 4-én Budapesten — az Építők Szakszervezetének székházá­ban — rendezik meg a köz­ponti ünnepséget, amelynek az lesz a fő célja, hogy to­vább erősítse a ma már több mint egymillió vöröskeresz­tes aktívával működő moz­galom mindennapi kapcsola­tait a lakossággal. Az építő- munka idején ugyanis a vö­röskeresztnek elsősorban az egészségnevelésben vannak társadalmi és szakmai fel­adatai; például az elsőse­gélynyújtók kiképzésében, az egészségóvó életmódra neve­lésben, a tisztasági mozgalom szervezésében. A centenáriu­mi ünnepséget megelőzően országszerte alapszervezeti, lakóterületi, megyei rendez­vényeken emlékeznek meg a jubileumról. Kitüntetik a mozgalom legeredményesebb munkásait, közöttük a 30, il­letve 40 éve vöröskeresztes munkát végző aktivistákat. A jubileum alkalmaDól május 4. és 7. között Buda­pesten rendezik meg a Nem­zeti Vöröskereszt és Vörös Félhold társaságok III. eu­rópai regionális konferenciá­ját, amely elsőrendűen arra hivatott, hogy erősítse az együttműködés szálait a nemzetközi vöröskeresztes mozgalomban. így a napi­rendre kerülő témák között első helyein szerepel a vörös­kereszt szerepe a béke meg­őrzésében. Szó lesz majd a természeti katasztrófák esetén szerve­zett segélyakciókról, a fejlő­dő országok vöröskereszt szervezeteinek támogatásá­ról, az egészségügyi és a szociális munka vöroskeresz- tes tormáiról és tapasztala­tairól, illetőleg az ifjú vö- röskaresztesék szervezetei­nek szélesedő együttműködé­séről Európában. és a város minden tekintet­ben alkalmas középfokú köz­ponti szerepkörének ellátá­sára. . — Nagyatád ma már iga­zán város — mondotta Ham­vas János, majd arról be­szélt, hogy az elmúlt évti­zedben megváltozott a város képe: új lakótelepek, üze­mek, új boltok, vendéglátó­helyek épültek, a régi házak helyén parkok és játszóterek állnak. E tíz év eredményeinek említése után a városi párt- bizottság első titkára szólt a nagyatádiak előtt álló ten­nivalókról is. Elmondta, hogy a fontosabb célok a tíz év­vel ezelőttiekkel azonosak: a város tervszerű, minden oldalú fejlesztése, az embe­rek életének szebbé tétele. — Bővítenünk kell a munkalehetőségeket a szak­képzett férfiak számára, s építőiparunknak alkalmassá kell válnia arra, hogy a la­kások fölépítése mellett meg. oldja a felújítási és korsze­rűsítési feladatokat. Bizton­ságosabbá kell tenni a vá­ros vízellátását, tovább kor­szerűsíteni a kereskedelmi hálózatot, a külsőbb terüle­teken is... Hosszan sorolhatnánk még a feladatokat, amelyekhez ma is, mint korábban a nagyatádiak segítségét vár­ják. S hogy a városlakók sokat tesznek otthonukért, azt bizonyítják a tegnapi emlékülésen átadott kitünte­tések is. A városi tanács 1974-bea alapította a Nagy­atádért emlékplakettet, s ezt minden évben azok a közösségek és személyek kap­ják, akik a legtöbbet tették á Rinya-parti településért. Az idén a cémagyár és a konzervgyár képviselői vet­ték át — munkájuk elisme­réseképpen —, illetve Műdig István, a megyei tanács osz­tályvezetője és Hubay Sán­dor, a Nagyatádi Járási Hi­vatal elnöke. Nyolc személy és egy együttes az Érdemes társadalmi munkás kitünte­tő jelvényt kapta meg. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Ta­nács törvényerejű rendelettel módosította a Munka Tör­vénykönyvét. A rendelkezé­sek szerint a heti munkaidő 42 óra, ezzel összefüggésben — a munkaidő-alap védel­mében — az ebédidő kiadá­sának rendje is módosul. A törvényerejű rendelet 1981. július 1-én lép hatályba és rendelkezéseit az ötnapos munkahét bevezetésének idő­pontjától kell alkalmazni. Az Elnöki Tanács módosí­totta az anyakönyvekről és a házasságkötési eljárásról szóló törvényerejű rendele­tet. ) Hozzájárult az Elnöki Ta­nács hét végzett diplomás kitüntetéses doktorrá avatá­sához. Az Elnöki Tanács megfosz­tott magyar állampolgársá­gától öt külföldön tartózko­dó személyt, arra érdemtele­nekké váltak. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéb folyamatban levő ügyekben döntött. Acéltorony Pákoxdon. Kiss János, a Videoton elektroműszerésze egy harminc méter magas acéloszlopot épí­tett; szakmájával rokon hobbija is televízióamatőrködés, s az oszlop tetején elhelyezett antennákkal a környező országok mintegy tíz televízióadóját tudja »fogni«. Nem ritka a nagy távolságú vétel sem: nemrég spanyol, angol, svéd és afrikai tv-adóállomások azonosítása is sikerrel járt. Képünkön: Kiss János a tv-antennákat ellenőrzi az acéltorony tetején. (MTl-fotó — Tóth Gyula felv. — KS) Áz ötnapos munkahétről Trethon Ferenc sajtótájékoztatója A népgazdaság hatodik öt­éves tervéről szóló törvény végrehajtásáról intézkedő minisztertanácsi határozat előirányozta, hogy 1982. ja­nuár 1-től fokozatosan átkeli térni az ötnapos munkahét­re. ' Az áttérés pontosan meg­határozott feltételeiről, a végrehajtással kapcsolatos tennivalókról Trethon Fe­renc munkaügyi miniszter tájékoztatta az újságírókat a Pai-lamenitben. Mint elmondta, az ötnapos munkahét társadalompoliti­kai jelentőségére való te­kintettel az előkészületi munkálatok a szokásosnál is jóval sokrétűbbek voltak, ezekbe beVonták az érdekelt központi irányító és társa­dalmi szerveket és véle­ményt cseréltek jónéhány N DK-beli küldöttség Somogybán Háromtagú NDK-beli de­legáció érkezett megyénkbe csütörtökön Ingrid Rein- hardtnak, az ifjúsági kérdé­sek hivatala osztályvezetőjé­nek vezetésével. Vendégein­ket az Állami Ifjúsági Bi­zottság hívta meg. Arról tá­jékozódtak Somogybán, ho­gyan tölthetik szabad idejü­ket a fiatalok. Tegnapelőtt délelőtt a ba- latonföldvári Expressz nem­zetközi tábort tekintették meg. Ezt egyébként jól is­merik az NÍ>K fiataljai; évente több csoportot fogad­nak a csereegyezmény alap­ján, Kaposvári tartózkodásuk első állomása a Killián György Ifjúságii és Űttörő- művelődési Központ volt, ahol ismertették velük a ház tevékenységét, programjait, a legújabb terveket, s filmet mutattak be megyénkről. Este az Unió ifjúságii klub­ba látogattak, mely a cukor­gyár, a húskombinát, a Delta Ipari Szövetkezet és az Édosz művelődési ház támo­gatásával épült (ók a fenn­tartók is). Itt elsősorban a klub technikai feltételeiről, a klubtagsági viszonyról, a pénzügyi feltételekről érdek­lődtek. A magyar fiatalok elmond­ták, hogy a közösség önkor­mányzattal működik, s a hu­szonéveseken kívül már az apróbb gyerekeknek is szer- veznek programot. Népszerű­ek lettek a vasárnapi mati­nék. bábműsórok. rajzfilmve­títések. Megyénkben 259 if­júsági klub működik, a ka­posváriak közül’ az Unió a legszebb. Tegnap délelőtt Tóth Ká­roly, a megyei tanács elnök- helyettese fogadta a baráti országból érkezett vendége­inket, s tájékoztatta őket Somogy általános helyzeté­ről. Hafíner László megyei if.lúsági titkár pedig az ifjú­sági munkáról, a fiatalok gazdasági, sporttevékenysé­géről, a művelődési és szó­rakozási lehetőségekről szá­molt be. A találkozó után megtekintették a Dózsa sportcsarnokot, valamint a SÁÉV munkásszállóját, dél­után a szennai falumúzeum, a fonyódi sporttelep, majd a tonyódligeti gyermekbiroda­lom. az 1100 személyes úttö­rőtábor volt az úti cél. Az Állami Ifjúsági Bizottság vendégei ma Budapesten folytatják programjukat. termelő és szolgáltató válla­lattal. Az Elnöki .Tanács álé. tál jóváhagyott törvényerejűd rendelet -szerint a rövidebb munkahétre áltáléiban 1982; január. 1-től lehet, áttérni. A folyamatosan, három vágy több műszakban termelő üzemele, továbbá azok a gaz­dasági egységek, amelyek­ben a három vagy több mű­szakban, illetve a folyamatos munkarendben dolgozók szá­ma meghaladja a fizikai dol­gozók létszámának a felét, már 1981. július 1-től kezdő­dően alkalmazhatnak ötna­pos munkahetet. 1982. első felének végére általánossá kell tenni a rövidített mun­kaidőt­Az egy műszakban dolgo­zók heti törvényes munka­idejét 42 órában, a több mű­szakban és a folyamatos munkarendben dolgozóikét pedig 40—42 órában kell megállapítani. Az utóbbi esetben a munkaidőt a gaz­dálkodó szervek saját hatás­körükben állapíthatják meg. Űj vonása a munkarendnek, hogy az ebédidő a követke­zőkben már sehol nem. lesz része a törvényes munkaidő­nek. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy az öt­napos munkahétre csak ak*' kor állhatnak át, ha emiatt nem romlik a vállalat gazda­sági helyzete, nem csökken a dolgozók munkabére. A rövidebb heti munkaidő nem. akadályozhatja a vállalatok közötti kooperációt. nem hátráltathatja a lakosság szükségleteinek zavartalan kielégítését, s nem mehet a lakosság ügyei intézésének rovására,.1 Az ötnapos munkahétre való áttérést önerőből kell megvalósítani, ez a követel­mény azonban csak akkor teljesíthető, ha a rövidebb munkaidő ellenére sem csök­ken a kollektívák és egyé» pék teljesítménye. Ennek egyik föltétele, hogy a kieső mukaddőt- a veszteségidők. mérséklésével ellensúlyoz­zák a .-gazdasági , szervek. A jelenlegi statisztikák sze- njíatt , a, munkaidőnek mint- liélfcül számított égésznapos igazolt és igazolatlan távoliét miatt a munkaidőnek mint­egy 3—5 Sizázaléka megy ve­szendőbe. További 10—15 . százalékos, időveszteség adó­dik abból, hogy a dolgozók a munkaidő egy részében egy­részt szervezetlenség, más­részt fegyelmezetlenség miatt nem dolgoznak. Mindenütt javítani kell a tartalék- és veszteségforrás-feltáró elem­zések színvonalát, s szerve­zési intézkedésekkel kell csökkenteni a kieső munka­idő mértékét. A továbbiakban Trethon Ferenc arról szólt, hogy a gazdálkodó szerveknek — a szakszervezet bevonásával — a vállalati sajátosságoknak megfelelő programot kell ki­dolgozniuk, amelyben rögzítik az ötnapos munkahét beve­zetésével kapcsolatos összes tennivalókat, s meghatároz­zák azokat az intézkedéseket, amelyekkel a munkaidő rö­vidítésével származó munka­időalap-kiesés hatását el­lensúlyozzák. A programnak ,tartalmaznia kell a dolgozók munkarendjét, munkaidőbe­osztását, a teljesítményekre és munkabérekre vonatkozó intézkedéseket. Ha több szerv tevékenységét érintik az elképzelések, azokat elő­zetesen egyeztetni kell. En­nek keretében Budapesten és á nagyobb városokban meg kell őrizni a lépcsőzetes mun­kakezdés terén elért ered­ményeket. A programot a kollektív szerződéshez ha-' senlóan meg kell vitatni a dolgozókkal, s csak ennek alapján önthető végleges for­mába. előre o vi. Ötéves terv megvalósítasiíért!

Next

/
Oldalképek
Tartalom