Somogyi Néplap, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-23 / 94. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 1,40 FI SOMOGYI NÉPLAP I ‘az MSZMP SOMOGY MEGYEI Bl Z.OTTS AGA N A K L A P J A XXXVII. évfolyam, 94. szám 1981. április 23., csütörtök Az egyszerűsítés halárai Csaknem közismertek azok a túlzások, amelyek még 6—7 éve is jellemezték mezőgazdasági beruházásainkat. Azóta mindenki belátta (nemcsak az üzemi vezetők, hanem azok is, akik annak idején szorgalmazóik a csillogó létesítmények megépítését), hogy egy 100 ezer forintos állattérőhelyen korszerűen lehet ugyan termelni, de gazdaságosan, a pénz megtérülésével kecsegtetően semmiképp. Végül is ne tagadjuk: a gazdasági kényszerűség segítette diadalra az ésszerűséget. Ma már közhely, hogy olcsón, egyszerű megoldásokkal kell építkezni. Több jel mutat azonban arra, hogy né- hán.van máris ugyanannyira eltúlozzák az egyszerűsítést, mint tették tíz éve a »-korszerűsítés-« esetében. Evek kellettek ahhoz, hogy belássuk: a korszerű (értsd drága és látványos) nem feltétlenül ésszerű. Jó volna most mindezt elkerülni, s máris leszögezni: a túlontúl egyszerű (értsd olcsó és primitív) sem feltétlenül gazdaságos. Itt is megvan az a határ, amelyen túl már köny- nyen a ló nuásik oldalára kerülünk. A beruházások ésszerűsítésében, az olcsóbb megoldások keresésében nagyon sok jó eredmény született. Ezeknek köszönhető, hogy egy-egy új állatférőhely ára ma legföljebb harmada a korábbiaknak. E kedvező Változásoktól azonban néhányan, úgy látszik, vérszemet kaptak, s be- láthatatlannak ítélik az »olcsó bbitás-< további lehetőségeit. Akik pár éve a tudományos technológiai forradalom bűvöletében éltek, most az egyszerűség jelszavával futnak holtvágányra. Az még nyilvánvalóan észszerű, hogy a drága acél- és betonszerkezeteket olcsóbb faanyagokkal cseréljük ki, s talán az is, hogy például némelyik új tervezésű, juhho- dálynak már oldalfala sincs. Félő azonban, hogy a további »egyszerűsítésnél« már a tető is elmarad ... Ezzel a túláradó egyszerűsítési, vagy találóbban primitivizálási törekvéssel el lehet jutni a kérdéshez, hogy »egyáltalán miért fejlesztünk«. Olcsón lehet sertéshúst termelni szerfás, öreg ólakban is. Miért nem, ilyeneket építünk? Alapvetően két okból. Egyrészt, mert ezekben lehetetlen volna a mai exportkövetelményeknek megfelelő minőségű — s ráadásul nagy tömegű — árut előállítani. Másrészt, mert már ma sem — holnap még kevésbé — akadna ember, aki ezekben dolgozna. Félreértés ne essék: nem arról van szó, hogy exportképes húst csak csempézett hizlaldában lehet termelni, csupán 'arról, hogy az egyszerűsítésnek, a beruházási költségek mérséklésének megvan a határa. Egy még oly egyszerű új létesítménynek is eleget kell tennie az alapvető korszerűségi követelményeknek. Legyen az istálló akár hulladékdeszkából, de mellette álljon ott a legmodernebb tejl>áz, s csillogjon az ellető... Érdemes mindezt végiggondolni. miközben az olcsónál is olcsóbb megoldások elterjesztését sürgetjük. Lenintől tanulva, lenini módon Lenin-emlékünnepség Moszkvában Díszünnepséget rendeztek szerdán Moszkvában, a Kreml kongresszusi palotájában Vlagyimir lljics Lenin, a kommunista párt és a szovjet állam megalapítója, a nemzetközi munkásosztály vezére, a marxizmus zseniális teoretikusa születésének 111. évfordulója alkalmából. Az ünnepség elnökségében ott voltak az SZKP és a szovjet állam vezetői, élükön Leonyid Brezsnyevvel, valamint az SZKP sok veteránja, a termelőmunka számos kiváló képviselője, több világhírű tudós, író, művész. Az ünnepséget Viktor Gri- sin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Moszkvai Városi Pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd Konsztantyin Csemyenko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. — Lenin emlékének ünnepe most egybeesik azzal, hogy megkezdjük az SZKP XXVI. kongresszusa határozatainak megvalósítását — hangoztatta Csemyenko. —A kongresszus pontos választ adott azokra az alapvető kérdésekre, amelyek _ a 80-es évek küszöbén a szovjet társadalom, a szovjet nép előtt állnak. Folytatta azt az irány vonalat, amelynek célja: mélyreható fordulatot elérni a gazdaságban azoknak a sokoldalú feladatoknak a megvalósítása érdekében, amelyek az emberek jólétének növelésével függnek ösz- sze. A párt gazdaságpolitikájának alfája és ómegája a konkrét gondoskodás a konkrét emberről, az emberek szükségleteiről. Ez az elv testesül meg a közfogyasztási cikkek termelése fejlesztésének és a szolgáltatások bővítésének a kongresszus által kidolgozott programjában. Folytatják az agrár-ipari Eredményes tervidőszak után Növekszik az élelmiszer-feldolgozás Céltudatos fejlesztő munka eredményeként kiemelkedően jó évet és egyben sikeres tervidőszakot zárt a Siófoki Állami Gazdaság. A korábban gyengén gazdálkodó, veszteséges, viszonylag kis méretű nagyüzemből gazdaságilag szilárd, jól szervezett üzem lett. Tavaly, azzal együtt, hogy csökkent a dolgozók létszáma, 15 százalékkal nőtt a termelés, és ennél jóval nagyobb arányban, mintegy hetven százalékkal javult a gazdálkodás eredményessége. Szép sikereket értek el a szántóföldi növénytermeléssel — példának említjük a hektáronként hat tonna feletti búzaátlagot, s csaknem ki- lencvenhárom mázsás hektáronkénti borsóhozamot. A faiskola, a gazdaság egyik legeredményesebb ágazata tavaly 45 millió forintos bevételt ért el. Egymillió-négyszázezer törzses gyümölcsfaoltványt termeltek és értékesítettek, ezen belül — az igényeknek megfelelően — növelték a csonthéjasok, a bogyósok arányát, bővítették a választékot. Az említett ágazatok mellett a siófoki gazdaság fő jellemzője a gyümölcstermelés. Erre alapozva alakította ki a nagyüzem az élelmiszer-feldolgozó iparát. A múlt év kedvezőtlen időjárása ellenére az eddigi legszebb eredményt hozta a gyümölcságazat. A gazdaság vezetői úgy itélilí meg, hogy az 5540 tonnás gyümölcshozam közepes termésnek számít, az eredményesség elsősorban a jól szervezett bel- és külföldi értékesítésnek köszönhető. Az összes gyümölcs harminckilenc százalékát szállították szocialista és tőkés komplexumok fejlesztését annak érdekében, hogy jelentősen megnöveljék az élétrmszertermelésl. A népjólét emelése így szilárd gazdasági alapra támaszkodik. Csemyenko aláhúzta: az SZKP nemcsak az ország gazdasági potenciáljának növelésiében, a szovjet emberek szükségleteinek kielégítésében látja a holnap feladatait (Folytatás a 2. oldalon) JÖ91 3 szén. A gőzgép feltalálása után meredeken emelkedett a föld mélye kincsének, a fekete gyémántnak az értéke, majd az elektromosság elterjedése, az erős iparosodás egyenesen nélkülözhetetlenné tette. A robbanómotorok feltalálása után viszont a kőolaj lett a sztár. Az olaj és a szén árviszonyában bekövetkezett átalakulás azonban oda vezetett, hogy ma már a régen szinte értéktelennek vélt tőzeg- és barnaszéntelepeket is érdemes feltárni és kiaknázni. Képünkön: A régi csille helyett szállítóhevederen jön a szén a bányából. piacokra. Ez az ágazat további számottevő fejlesztés előtt áll, a most induló tervidőszakban mintegy 220 hektárnyi gyümölcs telepítését tervezik. Ez ad alapot a konzervipari tevékenység fokozására is. A feldolgozás évről évre nagyobb arányt képvisel a gazdaság összes termelésében. Az ágazat vezetői, dolgozói erőfeszítéseket tettek tavaly, hogy ellensúlyozzák a szabályozóváltozásokból adódó hátrányokat, elhárítsák a veszteséget. Csúcsidőben növelték a műszakok számát, ezzel emelték a nyereséget hozó exporttermékek arányát, megteremtették az üveges termékek előállításának feltételeit — és lehetne sorolni a kisebb, nagyobb, az itt dolgozóktól nemegyszer áldozatot is kívánó intézkedések sorát. A jelenlegi hat-nyolcezer tonnás termelést a mostani tervidőszakban csaknem kétszeresére, tizennégy-tizenöt- ezer tonnára kívánják emelni: Céljuk, hogy az élelmiszer-feldolgozó ágazat árbevétele meghaladja a kétszáz- millió forintot. A fejlesztésen belül új gyümölcslé-palackozó üzem építését tervezik, növelni kívánják a magasabb feldolgozottságú termékek arányát, és fokozni az export- termékek gyártását. A termelés fejlesztését szolgáló célok mellett nem feledkeznek meg a gazdaság irányítói az értéket előállító emberről sem. Tovább javítják a konzervüzemi dolgozók szociális ellátását új öltöző, fürdő építésével, és az eddigiekhez hasonlóan jelentős összeget — évente mintegy tízmillió forintot — fordítanak szociális célokra. Kitüntetett somogyi vállalatok, szövetkezetek A párt XII. kongresszusának és hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tiszteletére ihdított munkaversenyben elért eredményéért több somogyi vállalat és szocialista brigád kapott kitüntetést. A Központi Bizottság kongresszusi zászlaját és vele együtt a kiváló vállalat címet a Somogy—Zala megyei Fű- szért nyerte el. A Központi Bizottság kongresszusi oklevelét kapta meg a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Kőszegi brigádja, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság nagyatádi Határőr brigádja. A KISZ Központi Bizottságának kongresszusi oklevelét a barcsi Dráva Ipari Szövetkezet Magyar—Szovjet Barátság brigádja kapta meg. A Minisztertanács és a SZOT vörös zászlaját a Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat, a Minisztertanács vörös zászlaját pedig a barcsi Vörös Csillag Tsz nyerte el. A Magyar Népköztársaság kiváló brigádja kitüntetést a posta siófoki Béke brigádja kapta meg. A szakma kiváló brigádja kitüntetésben részesült a Közúti Építő Vállalat Lady János brigádja. A megyei pártbizottság kongresszusi oklevelét kapta a VBKM Kaposvári Villamossági Gyárának Lendület, a Kaposvári Húskombinát Tóth Lajos, a káposmórői tsz Latinca "Sándor, valamint - a Somogy megyei Állami Építőipari . Vállalat Bombái Gyű. la brigádja. Kiváló vállalat címet kapott a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat, a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, a Balatoni Halgazdaság, a Nagyatádi Konzervgyár, a Somogy megyei Temetkezési Vállalat és a nagyatádi költségvetési üzem. Kiváló szövetkezet a Kaposvári Fazekas Háziipari Szövetkezet, a csurgói Napsugár, a Siófoki Építőipari Szövetkezet, a balatonszárszói takarékszövetkezet, az osztopá- ni Győzelem, a kőröshegyi Jobb Élet, a somogyjádi Alkotmány, a kisgyaláni Egyesült Erő, valamint az igali Aranykalász Tsz. Dicsérő oklevelet a nagyatádi takarékszövetkezet, valamint -a Gabonaforgalmi és •Malomipari' Vállalat kapott. Kiváló gyáregység címmel tüntették ki a VBKM Kaposvári Villamossági Gyárát, a nagyatádi Tszker-t, a Május 1. Ruhagyár. marcali telepét és a Videoton tabi gyáregységét. A kitüntetéseket május elseje alkalmából adják át a vállalatoknak, szövetkezeteknek és közösségeknek. Anyagi érdekeltség A húskombinát a termelés növeléséért A Kaposvári Húskombinát hatodik ötéves tervi feladatai sorában az az egyik jelentős célkitűzés, hogy a tervidőszak végére megyei termelésből biztosítsa az üzem sertés- ellátását. Ennek érdekében első lépésként tavaly harminchét, nagyüzem részvételével, a húskombinát gesztorságával sertéstermelési társulást alakítottak; az exportminőséget anyagilag ösztönözték, kilónként negyvenfilléres felárat fizetve. A gesztor így mintegy nyolc és fél millió forintot fordít a minőségi hús előállításának ösztönzésére. Ebben az évben négyszáznyolcvanezer sertés felvásárlását tervezik, ebből nyolcvankétezer hízót idegen megyék adnak. A húskombinát, célja, hogy ezt a mennyiséget 1985-re somogyi üzemek termeljék meg. A szervezés segítésének talán - leg célravezetőbb módja az anyagi ösztönzés. A napokban a sertéstermelő társulás tagjai közül tizennyolc nagyüzemmel kötöttek külön együttműködési megállapodást. Ez az egyezség a sertéstermelés mennyiségi növelését célozza. Az együttműködő nagyüzemek vállalják, hogy az 1979—1980-as átlaghoz képest 1982-ig legalább harminc százalékkal növelik hízósertés-kibocsátásukat. így 1982-ig nemcsak a többlet-, hanem valamennyi értékesített sertéshús kilója után további harminc fillér felárat fizet a húskombinát. Ezzel a módszerrel lényegében a folyamatban levő kapacitásbővítő rekonstrukciók anyagi fedezetéhez kívánnak hozzájárulni. A terv szerint 1983- tól már csak értékesített többletsertés ütán kapnak a gazdaságok felárat. Az együttműködő tizennyolc üzem már ettől az évtől folyamatosan összesen hetvenezer többletsertés értékesítését vállalta. Számukra a húskombinát évente mintegy ötmillió forint felárat fizet. Mivel ez a többletmennyiség még nem helyettesíti a más megyéből ide kerülő hízómennyiséget, ‘ a húskombinát egy másik akciót is kezdeményezett, amelyre ''mintegy tizenhárommillió forintot fordít. Elsősorban új telepet építő vagy nagyarányú rekonstrukciót végző hat nagyüzem írt alá egyezséget a húskombináttal. Számukra sertéskilónkénit húsz fillér felárat fizet a felvásárló, és 1983-ig hitelezi számukra a. kocákat. Ez a forgóeszköz-kihelyezési akció lényegébe» azt jelenti* hogy a hitel visz- szafizetéséig a kocák a húskombinát tulajdonában maradnak, de a gazdaságok számára termelnek. Az előzetes számítások szerint mintegy kétezerrel több koca kerül így a nagyüzemekhez, ez pedig további huszonöt-har- mincezer hízót eredményez. A támogatásnak, az anyagi érdekeltségnek ez a két formája feltételt teremt arra, hogy a tervidőszak végére, a főként exportigényeket kielégítő húskombinát a megyében vásárolja meg a feldolgozáshoz szükséges alapanyagot. Nemzeti egységben a szocialista Magyarországért!
