Somogyi Néplap, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-02 / 78. szám

HATÁROZATOK NYOMÓDOH A lakosságot képviselő testületek - egye­bek között — határozatokba foglalják leg­fontosabb döntéseiket. Ebben kötelezik vagy fölkérik az egyes szakigazgatási, gaz­dasági, kulturális és egyéb szervezetet a benne megfogalmazott tennivalók végre­hajtására, megjelölve a felelősöket és az elvégzés határidejét is. A határozatok te­hát fontos szerepet töltenek be az állami és társadalmi életünkben. | Hogyan „kezelik” e dokumentumokat az érintett személyek, szervezetek ? Mennyiben építik be mindennapi tevékenységükbe? Milyen intézkedésekkel és egyéb eszközök­kel — és főként milyen eredményességgel — munkálkodnak megvalósításukért? E kér. désekre kerestek választ munkatársaink, s arról tájékozódtak: hol tartanak egyes, olyan határozatok végrehajtásában, amé- lyeknek határideje nem járt le vagy „fo­lyamatos” szóval jelölték. A kép - egészé­ben — biztató. A végrehajtás iránymutatói Ä tanács megyei, városi és községi testületéi évente töbib száz határozatot hoz­nak:. Egy-egy napirendhez olykor tizenöt-húsz javasla­tot is csatolnak az előter­jesztők, s többségiét — mó- doKításofclkall. kiegészí tések ­kjei — általában elfogadják. Milyen szerepe van a hatá­rozatoknak a tanácsi munka folyamatában ? Hogyan se­gíti a közösségi döntések végrehajtását? — e kérdé­sekről beszélgettünk dr. Tóth Sándorral, a megyei tanács jogi és szervezési osz­tályainak. vezetőjével — Az utóbbi időben meg­nőtt a határozatok tekinté­lye a végrehajtó szervek előtt. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy csökkent a testületi ülések és a napi­rendek szama, így nagyobb figyelmet lehet fordítani a tanácsi munka e fontos mre- zamntóra. Korábbam kétség­kívül sok volt a formális, semmitmondó határozat, melyre könnyű is meg nehéz is volt a jelentés a számon­kérés során. Az utóbbi években azonban már az előterjesztők is aszerint fo­galmazzák meg javaslatai­kat: mennyiben segíti az adott terület fejlesztését, ho­gyan vonja be a társadalmi erőkét egyregy ágazat tá­mogatásába, valamely fel­adat megoldásába. Ma már tehát a határozatok konkré­tabbak, átgondoltat» bak és lényeges tennivalókat tar­talmaznak, nem pedi g a munkaköri kötelességeket sorolják £08, — Azért — tapasztalatom szerint — még ma is kiad­nak olyan határozatokat, amelyek így kezdődnek: „Tö­rekedni keM ama— EH kell érni— Nagyobb gondot kell fordítami— — Igen, ilyenek is bele- foedeceúsmak. Néhol nehe­zem szakítanak a régi be­Szakközépiskolai szakmunkásképzés A szakközépiskolákban a megváltozott tartalmú kép­zéshez a felmenő osztá­lyoknak megfelelően a tárgyi fejlesztést biztosíta­ni kell. <164/1979. (XI. 13.) vb. sz. határozat.) A Minisztertanács 1976- ban hozott határozatot arról, hogy az 1978—79-es tanévtől a szakközépiskolák ipari, épí­tőipari, továbbá a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari szakjain térjenek át a szak­munkásképzésre. A megyei tanács végrehajtó bizottsága 1979 novemberében foglalko­zott a szakközépiskolai szak­munkásképzés beindításának tapasztalatai val. illetve a „tárgyi és személyi feltételek megalapozásával”. Az isko­lák az új tantervek mellék­leteként kiadott taneszköz- alapjegyzék alapján számba vették és meghatározták, hogy mi kell nekik az 1980— 81-es tanévben. A végrehajtó bizottság határozatai között szerepelt a megváltozott tar­talmú képzés tárgyi feltéte­leinek a biztosítása. — Hol tartunk most a ha­tározat végrehajtásában? Kérdésünkre Kállai István, a megyei művelődésügyi osz­tály főelőadója adott választ. — A szakközépiskolai szak­munkásképzésbe bevont me­gyei oktatási intézmények új feladata, hogy az eddigi gya­korlati képzéssel szemben négy év után érjük el: a vég­zett tanulók a termelésben a kezdő szakmunkások szint­jén legyenek képesek dolgoz­ni. A szakmunkásvizsgán a szakmunkásnorma hetven százalékát kell teljesíteniük. — A végrehajtó bizottság fölhívta a képzésben részt vevő vállalatok figyelmét, hogy ebben is segítsenek. — Fölmértük az iskolák igényeit, s megállapíthattuk, hogy csak a vállalatokkal közösen oldhatjuk meg az új képzési követelményeket En­nek nyomán elindult egy fo­lyamat, melynék ered menye, hogy több helyen tanműhelye­ket rendeztek be a vállalatok. A megyei tanács ugyanis két- miliió-hatszázötvenezer fo­rintot költhet — három év­ben — a szakközépiskolai szakmunkásképzés feltételei­nek. javításara. — Mit tettek as üzemek? — A Balatonboglari Állami Gazdaság gépeket adott át a kertészeti szakközépiskolának s vállalta ezeknek a karban­tartását is. A Csepel Művek kaposvári egyedi gépgyára, az EIVIRT kaposvári gyára, a húskombinát tanműhelyt épített és rendezett be. A Kaposvári Cukorgyár bizto­sítja az üzemegységekben a csoportos képzést. A tabi Béke Termelőszövetkezet ne­héz körülményei ellenére is vállalta, hogy a tanulóknak szociális juttatásokat biztosit — A kétmillió-hatszázót- venezer forintot három év alatt költi el a megyei ta­nács a szakközépiskolai szak­munkásképzés tárgyi eszkö­zeinek a fejlesztésére. Eddig mennyit fordítottak gépek beszerzésere? — EgyrmiliO-szazőtvene,er forintot. idegzet fséggél, mely szerint gyakran a központi, a fel­sőbb szervek által hozott va>gy pártszervi elvi hátáro- zatokat másolták át és fo­gadtok el sajátjuknak. Ter­mészetesein ezekben az ese­tekben a felettes szervek fölhívják a figyelmeit a hely­telen gyakorlatra, hiszen az ilyen határozatok ellenőriz­hetetlenek és nem is szol­gálják a testületi döntések érvényesítését. — Ha már az ellenőrzés­nél tanítunk: néhány éve még gyakori panasz volt, főként a helyi szakigazgatá­si szerveknél, hogy elmerül­nek: a határozatok, és az ezekre adandó jelentési kö- teüjeaettségek tömegében, — Számuk csök kenése és a hosszabb határidők változ­tattak ezen a helyzeten. A határozatok kezelese ma már jóval egyszerűbb, áfctekint- hetohb. A legfontosabb az, hogy mindinkább beépülnek a mindennapok gyakorlatába és valóságos iránymutatóivá válnak az ágazati fejleszté­seknek, a kulturális életnek és a hatósági munkának. Elégedettek azonban nem le­hetünk: mind a határoza­tot hozó testületeknek, mind a felettes szerveknek még sokat kell tenniük — első­sorban a feltételek megte­remtésében, de a folyamait** ellenőrzésben is —, hogy to­vább emelkedjék a határo­zatok rangja és az eddiginél jobban szolgálja a fegyelme­zett, következetes végrehaj­tást. Segítőkész szigor Ar Eleimíszererienőrzö és Vegyvizsgáló Intézet a feltárt minőségrontó tényezőkről és azok megszűntetéséről konzultáljon az érintett üzemekkel, kezeljék kiemelt fel­adatként a megtett intézkedések, utóellen­őrzések során történő minősítést. (A me­gyei tanács vb. 1980. július 8-i határoza­tából.) Dr. Sarudi Imre, az iwté­zet igazgatója: — Jól jött nekünk ez a beszámoltatás: a végrehajtó bizottság értékelése, feladat- meghatározása után érzékel- hetőein nőtt az intézet tekin­télye : megváltozott a lég­kör. Sok egyéb mellett kéz­zelfogható jele ennek az, hogy annyi munkát könnyí­tő és gyorsító műszert kap­tunk, amennyit előtte sok éven át nem. A határozat változást hozott a munka­stílusban is; * megértette mindenki, nem az a felada­tunk, hogy „bűnbakokat” keressünk, hanem az, hogy ügyeket Oldjunk meg. A ha­tósági szigor természetesen megmaradt: nem lettünk el­nézőbbek, de több időt for­dítunk a tények megállapí­tása mellett a hibák okai­nak föltárására. A feladat ilyen szemléletű megoldása az emberi kapcsolatokat is erősítette: ma másként fo­gadják munkatársainkat az üzemben, mint korábban. A hi­bák megszünteté­sének módjáról érdemi párbeszéd alakul ki az üzem és az in­tézet dolgozói között. ilyen előkészítés után vég­zik az utóellenőrzéseket, s ennek során sokkal kritiku- sabbak. Számon kérik, hogy megállapításaink alapján milyen intézkedések szület­tek. Példák bizonyítják ezt: a korábbi hónapokban több­ször is tapasztalták, hogy a tej zsírtartalma nem felel meg az előírásoknak; ebben, az ügyiben kétszer kezdemé­nyeztek szabálysértési eljá­rást, aztán elrendelték az utóellenőrzést. A vizsgálat tapasztalata: komoflyan vet­ték jelzéseiket a (tejipar il­letékesei. A múlt évben ész­lelték összetételi problémá­kat a húskombinát termé­keinél Erűnek alapján fe­gyelmi javaslatot tettünk: a vállalat vezetői példás szi­gorral és következetességgel jártak el. A mostani — utó- ellenőrzésnek számító —■ vizsgálataik azt bizonyítják: a termékek minősége orszá­gosan is kiemelkedő. A rendszeres ellenőrzések, a feltárt hibák megszüntetésé­ben jelentős a szerepe a bel­ső minőségellenőrzésnek. Ezt egyébként az élelmi&zer- . törvény is előírja. A nagy­üzemeiméi nincs is ezzel baj: megfelelő színvonalú a laboratóriumuk. A kisebb élelmiszeripari üzemekben, feldolgozókban viszont gya­korlatilag nincs ilyen labo­ratórium. Az intézet part­ner ebben — és megbízás alapján — elvégzi a vizs­gálatokat. Négy olyan ki­sebb húsfeldolgozó van a megyében, ahonnan már ide hozzák a mintáikat. Lesz-e mini szerviz Csurgón? Lehetővé kell termi, hogy - költségkímélő módoa — a VI. ötéves tervben meg­valósuljon a csurgói mini szerviz. (149/1980. (IX. 9.) vb. sz. határozat). A ha­táridő a tervezésre és a koordinációra: 198t. júli­us L, Az utóbbi évekbe* Csur­gón és vonzáskörzetében rendkívül megnőtt a sae- mel vgepkocsok szama, s egy­re sürgetőbbé vált egy olyan szerviz kialakítása, ahol el­végzik a garanciális javító- sokat. A Napsugár Ipart .Szövetkezetnél megvannak a feltételek e szolgáltatás be­vezetésére. Tegnap — há­rom hónappal a határidő le­járta előtt — Kovács Ist­vántól, zúz ipari szövetkezet műszáki és fejlesztési főosz­tályának vezetőjétől érdek­lődtünk, hogy lesz-e Csur­gón mini szerviz. — Szövetíoezetünfe már két éve vásárait egy ötven- szer százméteres területet a benzjnkúttal szemben, a most épülő kenyérgyár mel­lett; az építkezésekkel egy- időben a mi területünket is közműves lük, így ott fogjuk fölépíteni a mini szervizit a megyei tanács, a Kiszöv és az Okjusz támogatósával. A tervek készen vannak. Kö­rülbelül nyolcmillió forint­ból építhetjük meg a garan­ciális javítások, a diaginosz­tiíkad vizsgalatokira alkalmas állomást — Mikor kezdődik az épí­tés? — Időpontot ma még nem mondhatunk; tárgyalunk az Interág Rlt-vél, hogy közre­működésükkel elvégezhes­sük a dinitrolos alvázvédői­met is, ilyen szolgáltatással ugyanis a környéken, senki nem foglalkozik. A legköze­lebbi szerviz, amely a dinit- roi szabványainak megfelelő alvazvedelmet végzi, Keszt­helyen van. A válaszukra várunk... Talán jövőre meg­kezdődhet az építkezés, s 1983 első félévében már munkáiba állhat a csurgói szerviz. Túl a félidőn A tokár many gazdálko­dós feladatai. 151/1979, (X. 9.) ez. vb. határozat Évente csaknem másfél milliard forint értékű takar­mányt használnak fői a me­gye mezőgazdasági nagyüze­mei. Az állattenyésztés költ­ségeinek kétharmada a ta­karmány. Mindebből követ­kezik, hogy az ágazat jöve­delmezőségének javításában döntő szerepe van a takar­mánygazdálkodás színvona­lának. 1979 októberében a me­gyei pártbizottság is, a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága is foglalkozott a termelésinek e kiemelten je­lentős területével és: nem­csak határozatot, hanem a végzendő feladatokra intéz­kedési tervet is elfogadott. Ennek végrehajtásáról majd december végén ad tájékoz­tatást a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályvezetője. A takar many gazdálkodás színvonalának javítása ösz- szetétt feladat, sokak vannak erdekelve benne, ezért mo6t, a végrehajtás félidején túl — a teljesség igénye nélkül — »nagyító alá-» vettük az in­tézkedési terv megvalósulá­sát A határozatban foglal­tak szerint valamennyi me­zőgazdasági nagyüzem elké­szítette a taicarmánygaadál - kodás középtávú technoló­giai tervét (ennek hiánya korábban sok hiba forrása volt), és ez — a minősítés szerint — az üzemeknek több mint a felében jó alapot ad a munka színvonalasabb végzéséhez. Az intézkedési terv több pontja is foglalkozik a gyephasznosítás javításának fontosságával. A változás itt is érzékelhető: egy év alatt 40-ről 46 százalékra nőtt me­gyénkben a termő gyepterü­let es figyelemre méltóan — mintegy 30 százalékkal — emelkedett a hektáronkénti hozam, önmagában ez az eredmeny szép, de nyomban hozzá kell tenni: a hozamok növeléseinek meg igen nagy tartalékai vannak, bőven van tennivaló a cél elérése — az átlagok megkétszerezése — érdekeben. Jelentős az előrelépés a tömegtakarmanyok betaka­rításában és tárolásában. A feladatul is meghatározott géptársulások száma nőtt. 1979-ben tizenhét, tavaly már huszonegy korszerű, nagy teljesítményű gép üzemel gazdaságainkban- Javuló ki­használtságukra jellemző, hogy 16,5-ről 19,7 vagonra nőtt a napi teljesítményük. Ezek az eszközök megterem­tették a feltételt a betakarí­tás szakszerűségének fokozá­sához, a jobb minőségű siló­takarmányok készítéséhez. Nőtt a megyében — több mint had százalékkal — a korszerű silótér aránya is, e vonatkozásban azonban még messze vagyunk az igé­nyek teljes kielégítésétől. A gyepek, a melléktermé­kek jobb hasznosításával fontos feladat a szántóföldi takarmánytermő területek csökkentése. A mostani ér­tekeles arról tanúskodik, hogy az előző évhez képest három százalékkal kisebb szántóterületen terem takar­mány. Ezt a mérséklődést egy jó irányú folyamat kez­detének lehet csak tekinteni. A szántóföldi takarmányok hozamai meglehetősen ala­csonyak, az átlagok növelé­se önmagában is feltételt te­remt a további területcsök- kentóshez. Más oldalról: változatlanul vannak továb­bi lehetőségei a mellékter­mékek fokozottabb hasznosí­tásának. Már a múlt év fi­gyelemre méltó előrehaladást hozott: 700 tonnával több kukoricásáért, 3216 tonnával több szalmát, 7800 tonnával több borsószárat hasznosítot­tak takarmányként a nagy­üzemek, mint egy évvel ko­rábban. Több mmt megkét­szereződött a söripari mel­léktermékek és jelentősen nőtt a nyers répaszelet föl­használása. Az intézkedési terv szellemében 14 ezer 500- rol csaknem 33 ezer tonnára nőtt az energiatakarékos módszerekkel tarolt kukorica mennyisége. Hosszan lehetne értékelni a feladat egyes pontjaihoz kapcsolódó munkáit, ám elég, ha csupán egyetlen változás­ra utalunk meg; >*... te­remtsék meg a mérnöki szintű agazatiranyitás sze­mélyi feltételeit«. S az ered­mény tizenhétről huszonhét­re nőtt a főfoglalkozású ta- karmanygazdalkodási szak­emberek száma a nagvírí» mékben. SOMOGYI NÉPLAP EwÉíÉli

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom