Somogyi Néplap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-13 / 61. szám
„A háztáji és kisegítő gazdaságok termelésében kialakult színvonal megőrzéséhez, illetve fokozásához fontos érdekeink fűződnek. Különösen o vágóállat-, a zöldség-, gyümölcs- és a tejtermelésben.” Farbeszed volt ez a .javából kistermei ok és a termelést szervezők, üzemi és minisztériumi irányítók között. Párbeszéd az eredményekről, a gondokról, az igényekről és a gátakról, egyetlen cél érdekében: éljünk jobban a háztáji és kistermelésben rejlő, nemzeti érteket teremtő lehetőségekkel. A sok urat, hasznosat nyújtó mezőgazdasági könyvhónán méltó zárórendezvénye volt az a kistermelői fórum, amelyet a megyei könyvtárban rendezett tegnap a házigazda, a Hazafias Népfront, a megyei tanács és a Mészöv. Varga Karoly, a népfront megyei titkára megnyitójában utalt ama. hogy ennek az évente ismétlődő fórumnak hagyománya van Somogybán, a megjelentek az érdeklődök nagy saáma pedig bizoenyifcottias igény is van rá. Az rn5—76-ban hrantt központi inteákedéseket o kistermelés megújhodásának fordulópontjaiként tarthatjuk utamon, azóta hazánkban ennek a tevékenységnek olyan szerveaeti rendszere alakult ki, melyre figyelnek a szocialista testvénországok is, tanulmányozva agrárpolitikánk sikerét.. Ez azonban korántsem jelenéi ásd, hogy minden tekintetben kihasználtuk a lehetőségeket. Dr. Misi Sándor, a Mezőgazdasági és Élelmeaástigyi Minisét érkim főosztályvezetője vibundttojában eteésorbam ezekkel a gondokkal foglalkozott. A társadalom csaknem minden rétegére Kiterjedő. hasznos tevékenység ériekét sok tekintetben lehet méltatni, de talán a legkifejezőbb »mutató« aiz, hogy hazánk a háztáji és kisegítő gazdaságoktól kapja az ósz- szes mezőgazdasági termelés egyharmadát, innen származik a® árutermelés 22—23 százaléka. Bizonyos termékeknél — nyúlhús, mez. bogyós gyümölcsök — mind a belföldi ellátásban.- mind az exportban meghatározó a kistermelők szerepe. — A nagyüzemi, gazdálkodás szerves része ez a társadalmilag hasznos tevékenység — hangoztatta dr. Misi Sándor. — Foiylaioito! többletmunkát kíván, s így jogos az igényük, hogy tisztességes jövedelem is szár- mazaon belőle. Ez a jövedelem nem is olyan nagy. mint sokan hiszik: országos átlagban az egy főre jutó óránkénti jövedelem 12—14 forint Az elmúlt négy-öt év a termelés fejlődésével, megújhodásával együtt figyelemreméltó, és hadd tegyük hozzá: további intézkedéseket is kívánó tapasztalatokat hozott. A bevált, eredményeiket hozó intézkedéseik ellenóte 120—150 ezerrel csökkent a kistermeléssel foglalkozó csaladok szama. Az okot javarészt a folyamatos urban!- zálódásban keli keresni, de köznej átsaanak benne kedvet szegő, etevoit hatósági intézkedések, jogszabályok, helytelen helyi döntések. Jól érzékelhető, hogy nőtt <t kisegítő gazdaságok árutermelő szerepe, megindult egyfajta szakosodás, nőttek az writermeies méretei. Kulturáltabbá és bizonyos mértékig könnyebbé vált a munka: 1960-ban 2600, tavaly 20 ezer különbözei motoros kisgépet ajánlott a kereskedelem a termelőiknek. Az ilyen jellegű igények mind jobb kielégítését döntő fontosságúnak minősítene az előadó, mivel ez egyik lényeges eleme annak. nogy a fiatalok is mind nagyobb számban bekapcsolódjanak az értékes tevékenységbe. — Nagy fejlődés bspao*- tafható a kistermelést iniegÚj gépműhely Barcson A szín nem került pénzbe — Istvánéiból helyezték ál a központba. Lefestették, körbefalazták, a padozatba korszerű szerelőaknát mélyítettek. Mindezen kívül csak az ablakokra, a burkolatra, az álmennyezetre és a világításra kellett áldozniuk. Tavaly ősszel kezdték, s várhatóan áprilisra fejezik be a barcsi Vörös Csillag Tsz új gépműhelyének építését. A munka nyomán több mint ötszáz négyzetméteres alapterülettel bővül * fedett javítótér. Létrehozását a régebbi to'ületi ről az ágazatira való áttérés nyomán megnövekedett géppark és a javítások szakon • tása tette szükségessé. Átadása után körülbelül húsz szerelő végzi a gépek — koztuk a kombájnok — szervizmunkáit, és ott javítják a gépkocsikat is, A fűtés még ideiglenes, de a végleges berendezések már a műhely sarkában varnak beszerelésre. A lakatosbrigáJ az utolsó belső simításokat' végzi, szomszédságukban viszont már szerelnek egy üutod ráló nagyüzemek — termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, áíészek — munkájában, a Hazafias Népfront, a forgalmazó és ellátó vállalatok tevékenységében. — hangsúlyozta a főosztályvezető —, de látnunk keli, hogy nemigen javítottunk az elmúlt időszakban ezeknek az integrációs szerveknek az érdekeltségén. A háztáji és kistermelés fejlesztésének ezért most egyik kulcskérdésévé vált a nagyüzem érdekeltségének mcgic.em lése. A kistermelés érdekűben sok intézkedés született és var ha tó ezután is, de feltétlenül ösztönözni kell a nagyüzemet, hogy az eddiginél jobban, szervezettebben működjön együtt ezzel az ágazattal. Ltalt a vitaindító a termeltetés bürokratikus vonásaira, valamint az egyszerűsítés fontosságára; hangsúlyozta a bevált módszeiek terjesztésének jelentőségét, országos példaként említve a Bárdibükki Állami Gazdaság tehénkihelyezési akcióját. Az értékes, közvetlen hangú. a gyakorlat problémáit jól. tükröző vitaindítóhoz ketten mondtak korreferátumot. Mikié Vilmos, a megyei tanács oserta Ív vezető-helyet lese a kistermelés megyei tapasztalatairól, dr. Nemes Kálmán, a Mészöv elnökhelyettese az áfészek termelést szervező tevékenységéről szólt. Nem túlzás:' a kezeik sokasága lendült a magasba, és órákig tartott az ezt követő párbeszéd. Talán a legfigyelemreméltóbb az volt, hogy nem hangzott el egyetlen olyan észrevétel sem, amely ilyen vagy olyan formában ne ennek a haszn yg tevékenységnek a fejlesztését szolgálta volna. Még akkor is igaz ez, ha a kérdések, az igények egy részére ma még ~nem~-et keil mondani. Csak címszó szerint: szóba kerött a jelentős árutermelést folytatók társada- kimöiztosításáinak kérdése: a kiskertek gépi megművelésének mind súlyosabb gondjai, ezzel összefüggésben a kisgépellátás javítása, gép- társulások szervezése; a szerződések, a termelés intézésének egyszerűsítése: a felvásárlás, az átvétel jobb szervezése. Sokszínű és értékes volt ez a fórum, mint ahogy ez jellemzi ennek a tevékenységnek az egészét. Utat mutatott, biztatott a .folytatáshoz — és talán ez a legnagyobb érdeme. ▼. M. SlÉL. Elkészült az első ütem W Építik a cukorgyári répafogadó állomást Kopácsolás hangja fogad réggel a Kaposvári Cukorgyárban. Az új répafogadó állomás építése a jó idő beálltával tovább folytatódik. A gyárudvai-on mindenütt körbeáilványozotit vezetékek utalnák a kampány utáni npgy karbantartásra. A központi vezérlőterem elektromos berendezéseit farostlemezből készített spanyolfal veszi körül. Az alsó szinten hatalmas vascsövek, gépelemek hevernek szanaszét A gyár karbantartói és a külső kivitelezők szinte szétszedték az üzemet. Szekeres András KlSZ-titkár, az egyik kísérőm elmondja, hogy bővítik a cükoioddalt, ezért van a szokásosnál több munka. Valóban, a főépület előtt halomba dobálva, ócskavasként várnak elszáll ításra a kiszolgált alkatrészek, berendezésék. A répafogadó á&omás — a répamechani ráció. ahogyan a cukorgyáriak mondják — nagy területet foglal el. Régen évtizedekig itt voltak a cukorgyári kockák, az ülepí- tögödrök. A donneri, a Gorkij utcai gyerekek hajdan kedvelt játszóhelyén ma. újonnan épült vágányok vezetnek kőzúzalék- és betonágyukban a húskombinát felé. A cukorgyárba ezentúl innen érkeznek ma jd a répa- szállító szerelvények — ezzel is tehermentesítik a kaposvári vasútállomást. Néhány éven belül a gyári belső iparvágányt is összekötik a húskombinát felöli sínekkel. A sínhálózat egyik végén már áll a vontatóba/., benne az erős, villanymotoros csör- lőkkel. Az »Elia--naiv nevezett ürítő alá ezekkel húzzák majd be az irány vonatokat. A vízágyútomyok forgathatók, és betonfalak veszik őket köi'ül. A közúti ürítő is üt. van. Innen széles betonút vezet a gyár Zalka Máté utcai bejáratához. Itt állnak mérlegre majd a vasúti vagonok es a teher kocsi k. Mező fi Tibor műszaki ellenőr a répa útját mutatja. Az ürítőkből először a kö- é.s gaziögó berendezéshez, kerül a szállítmány. A berendezés felszínt része impozáns vasszerkezet.. A hatalmas betonteknőben rácsok, esi - gák, láncok tömkelegé utal ama, hogy még szerelik a gépeket. Innen föld alatti csatornán jut a répa a szi- vattyúházba, onnan a föld felett; a gyárig. A három óriás szivattyúivá keltő már lenn gubbaszt a majd háromemeletnyi mélységben. A tis-zla víz. szivatty óhazának betoniemeaeit most asaáuzzak. Csajághy Károty termelési osztályvezető elmondta, hogy a beruházás első üteme már elkészült. Eddig 138 millió forintba került. Az idén szerelik a víztisztító berendezéseket. Ezek naponta 8—10 ezer köbméter vizet tisztítanak meg. Ebben az évben kialakítják a vízköröket — így a kibocsátott szennyvíz mennyisége jelentősen csökken. Amíg csak lehet,, visszaforgatják a vizet. Ezután a zagy. egy tárolóba kerül, a szennyvizet pedig kivezetik a sántosi tárolókba. A teljes beruházás 1983-ra fejeződik be. A következő kampány alatt már használni fogják az új vasúti sinhálózaiot, az ürítőberendezéseket es a répacsatornát. A gyár térülőiének délnyugati részen répa- tarolót is kialakítanak. Ha a közúti és «as úti rendsze z teljes kapacitással beindul akkor napi ötezer tonna répát fogadhatnak. Ezzel a gyár a külső körülményektől — elsősorban az időjárástól és a viszontagságos szállítástól — függetlenné válik. Á folyamatosabb szállítás nyomán csökken a járműpark állásideje. Ce. i,: HETESI TERVEK Többet a környezetért A«z amvmfft tehetőségek korlátozottsága mindenütt lassítja a fejlődést. Ám, ahol töprengenek, keresik az összefogás lehetőségét, építenek a közösségért ternní akaró emberekre, ott van értelme a tervezésnek. Erről beszélgettünk Hetesen. Lukács István tanácselnök és Bánó- czy Gyula vb-titkár nyomban tényekkel igazolta ezt. — Az elmúlt ötéves tervben megoldódott egy régi gondunk, elkészült és a lakosság használatba vette a vízmüvet. Ehhez és még sok más feladat megoldásához nagy segítséget nyújtottak a településeinken — Heles, Juta, Csombárd — élók. Most egyik fontos célunk, hogy társadalmi összefogással többet tegyünk a környezet védelméért, szépítéséért. Kevés tanács büszkélkedhet azzal, hogy közigazgatási területén 80 000 négyzetméter park van. A fák, bokrok ápolásába, gondozásába mindenkit bevonunk. Sétáira, pihenésre is alkalmasak lesznek ezek a parkok, már megvan az a 30 pad, amelyet a tavabuaai kitelye- ÓMM. _ Értelmes célókért ebben a községben is szívesen dolgoznak az emberek. A község iskolásai az 'elmúlt években sok szép .sportered mény- nyel hívták fel magukra a figyelmet. Tavaly ők indullak a megyei iskolai sportversenyeken a kaposvári járás színeiben, és három 1., két. , 2. és négy .3, helyezést éllek el. A megyei sportvezetéstől 50 000 forintot kaptak, hogy az iskola park ban levő bitumenes pályát világítással láthassák el. legyen mód az esti edzésekre, versenyekre. A Vikár Béla Tsz gépműhelyének Bánki Danát szocialista brigádja vállalta, hogy társadalmi munkában elkészíti a pályához szükséges sporteszközök vasállványait. Ez a kis község elhatározta. hogy az idén 1000 óra társadalmi munkával segíti Hetes és a többi község fejlődését. Az elmúlt években is több alkalommal bizonyította tenmiakarását a tsz brigádja. Jutában például az óvodához fedett teraszt épí- jUiUck, áo'y az aprója-siok rossz időben le játszhassanak. E svjpp példát mások is , követik. A pánkok kialakításában, a tervek elkészítésében, a fák kiválasztásában, gondozásában évek óta sok segítséget nyújt Sörnyei Sándor erdőmennök. Ö tervezte például a község szülöttének emlékére a Vikár parkot. Most a hetesi KlSZ-fiata- lok elősövénn.yel ültetik kórul. Tavaly 20 ezer forintért vásároltak, az idén szintén ennyiért vesznek facsetne- léket. melyeket a fásítási akció keretében a községek parkjaiban, útjai mentén ültetnek el a fiatalok. Azt is vállalták, hogy a parkokba kihelyezendő padok vasvázait szabad idejükben felállítják. Tavaly a három településen a társadalmi munka trióké meghaladta az 1.4 millió forintot. Jelentős segítséget nyújtottak az ott élők abban, hogy elkészülhetett a 850 méter hosszúságú Voro- silov utca. — Az idén csak 900 ezer forint társadalmi munkai. tervieziuuJs. — miat hagyUt .tova fl tanácsülés —; ér isméi-ve lakosságunk szorgalmát. igyekezetét, közösségi felelősségérzetét, bátrán kijelenthetjük: az egymillió forintot is meghaladja| ennek a munkának az értéke —t mondják a tanács vezetői. Arról is tájékoztatnak, hogy a Hazafias Népfront községi bizottsága által nemrég rendezett tanácskozáson úgy határozlak a hetesiek: társadalmi összefogásból elkészíttetik ’Vikár Béla mellszobrát, és a róla elnevezett szép parkban állítják fel. Dr. Horváth Imre nyugalmazott, pécsi főiskolai tanar — a község szülötte — evekig tartó munkával elkészítette a "község monográfiáját. A munka 1223-itol napjainkig mutatja be Hetes lönte- nelét. A pécsi nyomdában készül a gyűjtemény, s 450 példányban hamarosan megjelenik. A Vikár Béla Termelőszövetkezet — s ez jelzi, menynyire fontosnak tartják a község történetének megörökítését — 40 000 forinttal járult hozzá a nyomdai költségekhez. Szalui László SOMOGY] NÉPLAP FÓRUM A KISTERMELÉSRŐL Érdekeltség, együttműködés
