Somogyi Néplap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-12 / 60. szám
Előtérben a minőségi feladatok Udvariasan, szakszerűen, rugalmasan Aki rendszeresen figyelemmel kísérte az utóbbi öt- tiz évben, miként igazodott a változó gazdasági élethez a vállalatok többsége, az tudja, hogy másképpen közelítenek meg egy-egy fontos témát a pártszervezetek is. Jó példa erre a Somogy megyei Élelmiszer-, Háztartási es Vegyiáru Kiskereskedelmi Vallalat pártalapszer- vezete. Hadi Józsefné párttitkar gazdasági beosztásánál fogva is jól tájékozott, hiszen ő az igazgatási-információs osztály vezetője. — Ez az év jól indult. Szót értettünk az emberekkel. Ismertettük velük a vállalat üzletpolitikáját, melyet jóváhagyott a bizalmi testület. Természetesen párttag- gyűlésen is szó ■ volt róla. Elkészült az alapszervezet munkaprogramja. Elém teszi a stencilezett munkaprogramot. Azt keresem, hogyan alkalmazták a helyi viszonyokra azt, amit a városi pártbizottság jelölt meg. Elsősorban azt kérte a kereskedelmi pártszervezettől, hogy segítsék a kiegyensúlyozott alapellátást, a választék szélesítését. Ezenkívül többet foglalkozzanak az üzletek és az ottani munka kulturáltságává], A szakszerű, udvarias, gyors kereskedelmi munka továbbfejlesztése álljon nevelési tevékenységük középpontjában. A munkaprogramban ezt így fogalmazták meg: „Kiemelt fontosságú kérdésnek kell tekinteni az udvarias, előzékeny, szakszerű kiszolgálás megvalósítását minden kereskedelmi egységünkben. Annál is inkább, mert erőfeszítéseink ellenére a vásárlók és a felettes Szervek részéről gyakran kapunk jogos kritikát.” — A taggyűlésén megfogaj- maztuk a feladatokat Jó alapot adott ehhez az igazgató tájékoztatója a tavalyi eredményekről, gondokról, az idsi tervről, az- üzletpolitikáról. Sok függ a központban. a hálózatban dolgozó vezetők példamutatásától, s attól, mint oldják meg ezeket a feladatokat. Az,üzemi demokrácia minden fórumai felhasználjuk, hogy megismertessük a célokat, a végrehajtás feladatait a dolgozókkal. Már eddig is sok javaslatot, észrevételt kapott a vállalat vezetősége. — Mit tart legfontosabbnak a pártszervezet? — Úgy foglaltunk állast a taggyűlésen, hogy ugrásszerű, mérhető változást érjünk el az udvarias kiszolgálást illetően. Szerintünk ehhez megvannak a személyi, a tárgyi föltételek. Érzékelhető fejlődést kívánunk elérni a vásárlókkal való bánásmódban, az áruajánlatban, a személyi higiéniában, a boltok rendjében, tisztaságában. Magunk mellé tudtuk állítani a dolgozókat ebben. Itt vannak például a szocialista brigádok. Eddig is vállaltak ilyeneket, de nem mindig volt mögötte tartalom. Ez most nem lesz elég! Mindazzal, ami a minőséget szolgaija, szeretnénk javítani a lakosság közérzetén, a kereskedelem szolgáltató jellegen. A mi boltjainkban naponta betérnek az emberek élelmiszerért, olykor többször is, így ez csöppet sem mindegy. Az alapvető cikkekből folyamatos, kiegyensúlyozott ellátásról gondoskodnak, megteremtik annak föltételeit, hogy a vásárlók megtalálják az olcsó, a közepes árú cikkeket, s kinek-kinek .a pénztárcája szerint a drágább élvezeti cikkeket is. — Sokkál nagyobb figyelemmel kell kísérnünk, miként változnak az igények, A boltok feladata a rugalmas alkalmazkodás. Nálunk sok az úgynevezett helyettesítő áru, igy lehel mit ajánlani. Én is tudom, hogy itt Sok a tennivaló. Az előadók közül némelyik könnyen azt mondja: Nincs... vagy: Rendeltünk, de nem kaptunk. Már az is minőségi változás, ha a vásárló nem megy el üres kézzel, segítenek a keresett cikk helyettesitéseben. A pártszervezet új kezde- ményezése a hat pártcsoport, munkájának erőteljesebb segítése. A boltok szétszórtsága miatt közvetetten, érvényesül a beleszólás. Emiatt fontos a munkahelyi fórum. — Azt tűztük célul, hogy a párt-, a szakszervezeti bizalmi, a munkahelyi vezető nagyobb -összhangban működjön együtt. Sokkal'több kezdeményezést várunk a bolti három- és négyszögektől is. A városi pártbizottság azt kérte tőlünk, hogy jobban fogjuk át az egész működési tervi leiünket. Ez ennek is megfelel. A munkatórvet mdst úgy készítették el, hogy a minőségű, feladatok megoldását segítse. Az év első felében taggyűlésén értékelik, hogyan valósul meg az udvarias, előzékeny, szakszerű kiszolgálás. — Ez azért is érdekes — mondta Hadi Józsefné párttitkár —, mert előtte társadalmi aktívák révén tapasztalatokat szerzünk a boltokban is. Lajos Géan Meddig kisgép a háztáji traktor? öreglakról indult el a panasz. mely a lengyeltóti nagyközségi pártbizottság jelzése alapján jutott el hozzánk. A megye bármely községéből elindulhatott volna ... A lényeg: a tsz-ék vagy állami gazdaságok által kiselejtezett zetorok és 1ás traktorok nagy része még használható volna a háztájiban. Sajnos ezt lehetetlenné teszi a rendelet, amely használt gép esetében 35 lóerőben határozza meg a háztájiban használható típusok legnagyobb teljesítményét Igaz, a bontás előtt álló kis traktorok — például MTZ 50-esek — tényleges teljesítménye ebbe „beleférne”, a felügyeleti szervek azonban a már csak papíron létező teljesítménnyel számolnak. Aj. érintettek — számuk csupán a lengyeltóti körzetben 25—30 — ügy érzik, ez a tavalyi rendelkezés ellentétben áll a háztáji termelés fokozását szorgalmazó, s a felsőbb fórumok által is megerősített alapelvekkel. Elöljáróban szögezzük le, a rendeletet nem valamiféle akadékoskodás, hanem az ésszerűség szülte. Tény, hogy 35 lóerőnél nagyobb teljesítményű gépet a mai háztáji területnagyságok mellett már nem lehet kihasználni. Az is igaz, hogy a jóval norma alatti teljesítményt nyújtó masinák fogyasztása az űj gépeknél jóval magasabb. Márpedig fél teljesítményű gépet kétszeres fogyasztással működtetni pazarlás. Ez azonban az éremnek csak egyik oldala. A másik? Fecske József, a lengyeltóti Mezőgép dolgozója, aktiv háztáji termelő, régi ma- gamtrak toros. — UE 28-asom, van, így a hatóságokkal nem gyűlt meg a bajom — legalábbis egyelőre. A háztáji gazdaságokban a ma alkalmazott két ..gépnemzedékkel” a korábbi eszközök — minden igyekezel es rendszeres karbantartás ellenére is — rövidesen eltűnnek. Mi lép a helyükbe? — Ügy tudom, az Agro- ker-telepeken vásárolhatók kisgépek. — Ha valaki kifogja, s persze van rá 100—150 ezer forintja. Ráadásul ezek a mini traktorok elsősorban a „nagyban” kertészkedők számára hasznosak. Kukoricánál „-— én elsősorban ezt termelek —, mélyszántáshoz jobban hasznosítható egy „letett” MTZ 50-es. Ezek a gépek azonban a. roncstelepre kerülnek. — Ki tudna használni egy ilyen gépei? — Akinek „félhivatalosan” van, az a füreszeléstől. a fuvarozástól a , szántásig mindenhol használja. S hogy kihasználja-e teljesen ? Az embereknek sokat számit, hogy ugyanazt a munkát gyorsabban elvégezhetik. Ha csupán ez lenne a gépek haszna, az is több, mint ha ócskavas lesz belőlük! Egy selejtezett kis traktor ára — a MAGÉV-en keresztül — 25—30 ezer forint, így tehát eszközökkel, sőt pótkocsival együtt is csak fele annyiba kei'ül, .mint egy új mind gép, Szován József tez-elnököt arról kérdeztük, mi a közös gazdaság érdeke a magángép-hasznosítással kapcsolatban, — A tsz-nek látszólag mindegy, hogy a MAGÉV-, illetve a MÉH-telepröl hova kerül a traktor. Valójában nem így van. Az a tag. akinek nincs a háztájiban gépe, a tsz-Löt várja földje megművelését.. Erre pedig képtelenek vagyunk. A háztáji igények legtöbbször egybeesnek a munkacsúcsok idejével. Mindennek tetejébe a nagy traktorokkal a háztájiban végzett munka — térítés ide vagy oda — kész ráfizetés. Gondolja csak meg, mekkora költséggel jár, ha egy nagy traktor több kilométert „vonul ’, fölszánt egy darabka földet — pár perc alatt —, azulan visszatér. Növeli a gondot, hogy a környéken sok a zártkerti amely inkább csak fogattal művelhető. Abból azonban csupán öt van. Lengyeltótiban több emberrel — köztük a nagyközségi tanács elnökével és a körzet párttitkárával — beszélgettünk a traktorgondról. Itt hangzott el az alábbi vélemény. — Lényegében fölösleges korlátozás ez. Tegyük fel: a háztáji termelő korlátlanul vásárolhatna bármilyen gépet. Egy bizonyos, akkor sem venne Rába Steigert! Csupán olyat, amelyikkel meg megta lál.ia a számítását. Ez viszont csak akkor lehetséges, ha jelentősen növeli termelését, vagy szolgáltatásokat végez a géppel. A többlettermék kell, a szolgáltatásra kielégítetlen igények vannak. Végül is a személyes érdekeltség garancia lehet az ésszerűségre. Nem biztos, hogy amit a rendelettel — népgazdasági szinten — „nyerünk” a réven, azt nem veszítjük el a vámon! Ámbár mérlegelésre vár: vajon az energiatakarékosság milyen helyet foglalt el a rendeletalkotók gondolkodásában ? ... Talán lesz, akiben felötlik a kérdés, nem valamiféle „politikai megfontolás” van-e a nagyobb gépek magánhasználatának tilalma mögött. Egyértelmű. hogy nem. A magángazdálkodás mtienzi tásának. növekedése, a háztájiban használt eszközök korszerűsödése — némi áttétellel — a leim élői kedv növekedése fontos gazdasági erdek. Csupán arról lehet szó. hogy a rendelet megalkotói az ésszerűség egyik oldalát nem mérlegelték kellő alapossággal. Egy megoldás azonban az érvényben levő rendelet keretein belül is van. Ez a géptársulás. Mint megtudjuk. Lengyeltóti körzetében, a há- csi gazdák fontolgatják ezt a lehetőséget. Bíró Ferenc Somogyi rendszer külföldön Import helyett keszthelyi fajták A Somogyi Burgonyater- melési Rendszer 3600 hektáron gazdálkodik, ebből 5— 000 hektár Csehs/lovakia területén van. Tizenhárom termel «szövetkezet és négy állami gazdaság tartozik hozzá, éz utóbbiak közül kettő szlovák. A rendszer nemrég nyerte el a fenti címet. Korábban a Solamun. Intenzív Burgonyatermelési Rendszer része volt, melyet az Állami Gazdaságok Országos Központja irányított. Ekkor még csak területi rendszerszervező volt a Dél-Somogyi Állami Gazdaság, amely most a termelési rendszer gesztora. A Solamun rendszerszervezői közül ma két gazdaság irányít burgonya termelési rendszert: a Szentlőrinci Állami Gazdaság óutóeéses művelésre al*t iá. a dél-stmnógyiatk pedig a hagyományos aaód- saert ahcaimaJiBák. — A múlt esztendő nagyon kedvezőtlenül hatott a burgonyára — mondta Gergő Sándor, a rendszer vezetője. — Tavasszal hosszan tartó, hideg, csapadékos időjárás következett közvetlenül az ültetés után. Ebből erednek a töhiányok: a gumó elpusztult, elrohadt a levegőtlenné vált talajban. A hektáronkénti főszám alig 30 ezer volt — 40 ezernek kellett volna lennie. A 3154 hektárból több mint kétszázon egy szem burgonya sem termett a belvíz miatt. Így aztán 16,3 tonna lett az átlagtermés a szokásos 20—22 helyett. A két szlovák gazdaság viszont szép átlagot ért el: 2214 tonnát. — Hol fekszenek a cseh- sdovak területek? — A Morva folyó és a Kis-Kárpátok között. Ott az évi csapadékmennyiség kevesebb. mint nálunk. Esős volt az év azon a részen is, de es- itthon az átlagosnak felel meg. Minden területen elvégezték a teljes talajren- denést. Ac a lagesövezei t táblákén, nemcsak a vízéi - vezetést, hanem a duzzasztást is megoldottak. Ezek a tényezők megmutatkoztak az eredményekben is. Tavaly a Dél-somogyi Állami Gazdaság bekapcsolódott az új magyar fajták szaporításába. Hatvan hektáron szaporították a magyar rózsa fajtát, ez egy pi- ros héjú, fehér húsú, desi- rée típusú burgonya. „C” kiont ültettek és törzselit szaporítási fokozatot értek el.. Ez már 200—220 hektárrá lesz elegendő. A törzselitből továbbra is vetőgumót szaporítanak az idén, ebből les* majd a szuperéül. A „C” klon nyári ültetése keszthelyi kezdemenyezés, célja, hogy levélsodróvirus-memes szaporítóanyagot lehessen előállítani. A magyar rozsa szaporítóanyagát a nagykorpáéi kerület adja majd. Ezenkívül kis mennyiségben ültettek KR—ll-es fajtaje- löltet is. — Csak akkor lehet az importot megszüntetni — mondta Gergő Sándor —, ha a keszthelyi fajták elszaporodnak. és a fogyasztóközön- ség elfogadja őket. Az egész ország ellátásához szükséges szapodí'.óanyag előállítása nagy feladat lesz, hiszsm a tsz-eken. az állami gazdaságokon kívül a csaknem kétszer akkora területű háztáji gazdaságok Igényeit is ki kell elégíteni. Az import és a hazai szaporítóanyag között nincs nagy árkülönbség, viszont a hazai fajtákért nem kell tőkés valutával fizetni, mint a ma elterjedt holland fajtákért. M. E. Univerzálosok a lakóhely fejlesztéséért Erdei tornapálya és sífelvonó Egy kissé meglepődött Kántor László, amikor megtudta látogatásunk okát. A városi KISZ-bizottságon jól működő, értékes munkát végző alapszervezetek után érdeklődtünk, s a kaposvári Uni verzál Vas- és Faipari Szövetkezet fiataljait az elsők között említették. Miért volt furcsa ej az Univerzál KISZ-ttikárának? Azért, mert csupán két éve alakult az alapszervezetük, amely most tizenhét KISZ- tagból áll. Nem számolhatnak be nagy múltról, látványos rendezvényekről, ám ez a rövid idő is elég volt ahhoz, hogy igaza közösség jöjjön létre. Kántor László részlegvezető a szövetkezetnél. Parányi kis irodájában ültünk le. Szüntelenül nyílt az ajtó; érdeklőd tek, telefonál fákvagy csak bekukkantottak. — A finommechanika megszűnésekor, 1978-ban kerültem ide néhány fiatallal együtt. Aj első időben nem volt könnyű elfogadtatni magunkat, hisz KlSZ-szerve- zet nem működött, ismeretlen volt az ifjúsági mozgalom tevékenysége. Ötvennyolc harminc év alatti fiatalunk van, jé részük bejáró, s a falujában KISZ-es. Most a tavalyinál kisebb az alapszervezet létszáma, többen bevonultak, s nálunk sem ritka, hogy jobb . fizetésért, könnyebb munkáért kilépnek, más szakmában helyezkednek el. A mostani közösség azonban jól összerázódott. A falon oklevél bizonyítja munkájuk elismerését, a. s /ökreiívben pedig „A lakóhely fejlesztéséért” kitüntetést őrzik, tavaly kapták. A KISZ-védnökséggel épült Kassa útijai óvodánál mintegy 70—80 ezer forint értékű munkát végeztek. bár ez nemcsak a KISZ-esek érdeme: a mozgalmon kívüliek, az idősebb dolgozók is szívesen adták szakmai tudásukat. A Gyertyános-völgyben erdei tomapályát alakítottak ki, sajnos nem becsülik 'meg eléggé azok, akiknek készült. Rendszeresen hívják őket a város óvodáiba, bölcsödéibe, ahol a fűtés javítását vállalták. Két éve elkészítették a simonfai pályához a sífelvonó tea veit — a városban egyre több embert vonz ez a sport, közülük is jó néhá- nyan kedvelik. Mindössze ötezer forint kellett volna, hogy valóra váljon az elképzelés, de nem kapták meg. — Fontos összetartó erő a napi munka, de nem ez az egyetlen. Jól ismerjük egymást: aki építkezik, annak segítünk; az egyik srác a faluja csapatában focizik, a meccseken együtt szurkolunk; én a Somogy Tánc- együttesben táncolok, a bemutatóra rendszeresen eljönnek a többiek. Ez az alapija annak, hogy jól érezzük magunkat a közösségben. — Milyen szerepe van a szövetkezet gazdasági tevékenységében az. alapszervezetnek? — A vezetőségi üléseken mindig részt veszünk, ha bennünket érintő témát, tárgyalnak. A béremelésnél javaslatot leszünk arra, hogy az egységekben melyik fiatal képviselje a többiek érdekeit. Szerepet vállaltunk a termékszerkezet-váltás kialakításában. a vezetők külön kérték, hogy javaslatokkal, ötletekkel segítsünk ebben. Elkészítettek a fiatalok egy épületimakettet, mely többszörös kicsinyítése az eredeti tervnek. Jelentős a pénzmegtakarítás vele, s ráadásul könnyen be lehet mutatni a vevőnek, jól szolgálja a reklámot. Mintegy négyszáz óra munkával készítettük a makettet. Jól bevált a KISZ-Radar is, igaz nem úgy oldottuk meg. mint máshol. Semmi értelme nincs, hogy az észlelt hibákat, hiányosságokat leírjuk, és adminisztratív úton továbbítsuk. Sokkal egyszerűbb módja ennek a személyes intézkedés. — Tervek? — A gazdasági munkában továbbra is a termelékenység fejlesztésére törekszünk, a közművelődésben pedig a .Tükör klub tevékenységének felélesztésére. Ez a klub a szövetkezeti fiataloké, ’ szeretnénk olyífn programokat adni, hogy szívesen járjanak oda, ha csak hetente egy-két órára is. I. E. V
