Somogyi Néplap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-08 / 57. szám
Bányagépek - barokk palotában Látogatás Sopron megújult múzeumában Foglalkozása: háziasszony Recept Mátyás király udvarából Terebélyes asszonyságot képzelek magam elé, miközben Boglárlelléin Kovácsion Lászlómét keresem. A nyolc- gyerekes asszonyról ugyanis az a hír járja, hogy imád főzni, közel száz darabból álló szakácskönyvgyűjte- ménye van. A családi ház kapuját egy jó alakú, enyhén őszülő, középkorú asszony nyitja ki. — Világ'élelemben háziasz- szony voltam, nem is lehetett másként, hiszen egy tizenkét gyerekes tanyasi családban én voltam a legidősebb lány. Gondolhatja, hogy korán a tűzhely mellé állítottak. Fiatal koromban sokat keseregtem azon, miért születtem én olyan helyre, ahol mindig csak házi munka van, s még reményem sincs arra, hogy valami mást tanuljak... Nem voltam még tizennyolc éves, amikor férjhez mentem, no gondoltam, most más lesz az életem, változik a helyzet. De ahogy születtek a gyerekek, beláttam, belőlem, amíg csak élek, háziasszony ' marad. Amikor meghalt a nagyanyám, aki egy nagyon jól főző asszony hírében állt — egy időben dolgozott az egyik legnagyobb szegedi szálloda konyháján is, mint vezető szakácsnő —, s mi örökösök kinyitottuk a ,,si- tonérját” meg a ládáját, kiderült, nagy értékű szakácskönyvgyűjtemény maradt ránk:-.. A könyvekből több a szegedi múzeumba került. Két napja — március hatodikén — Kittenberger Kálmán, a neves Aírika-vadász, állattani gyűjtő és útirajzíró születésének 100. évfordulója alkalmából a Magyar Posta hat címletű, összesen 16 forint névértékű emléknyek iránt érdeklődött az örökségből, én a könyveket hoztam el... Következő karácsonykor a legnagyobb! k fiam ajándékozott meg egy szakácskönyvvel: mondván, ^nyalkám, ebben annyi finomság van, ilyeneket főzzél! Mindettől függetlenül bennem is volt hajlam, hogy a család szerény anyagi lehetőségei ellenére minidig változatosan, jól főzzek. — Azt mesélik, hogy Annus néni — ha> szabad így szólítanom — varázsló, 1 hiszen, ha hazajön minden gyerek, némelyik már feleséges- gestől, férjestől, csodálatos dolgokat művel... — Nézze, van abban valami, hogy a főzés művészet. Különösen akkor, ha mondjuk havi hatezer forintból kellett egy tíz tagú családot etetni, úgy, hogy az ételek táplálóak, kalóriadúsak, ugyanakkor egészségesek, vitaminban is gazdagok legyenek. Tehát egy héten nálunk csak egyszer volt tészta, sokszor zöldféle, gyümölcs és természetesen gyakran hús, méghozzá inkább marha vagy baromfi vagy hal, mert ezek sokkal egészségesebbek, mint a sertéshúsból készült ételek. A kiskertben, télen meg a melegházban még karácsonykor is zöldelit a saláta. — Megtervezi-e a napi vagy a heti étrendet?. — Bizonyos mértékig igen. Közbejöhetnek azonban olyan dolgok, hogy ha nem kapok -meg valamit, vagy a tervezett alapanyag helyett szebbet, látok, akkor azt veszem meg, így módosul az 1849-ből és a csepeli Vörös Ezred 2. zászlajának lobogója szerepel rajtuk. * * * Március végén, Bartók Béla születésének 100. évfordulóját 20 forint, névértékű blokkal köszönti a posta. etrend. Maradékot elvből sohasem tálalok, naponta rendszeresen kétfélét főzök, levesből és második fogásból egyaránt. Ez részben kényszer is, hiszen a férjemnek három évvel ezelőtt volt egy súlyos epeműtéte, azóta ö csak diétásat ehet. A család egyébként nem válogatós, szinte mindent szeretnek, ha jól van elkészítve, de nagyon kényesek arra is, hogy ízlésesen legyen tálalva. Már a hároméves unokám is segít teríteni, s ha elfelejtek virágot vagy valami zöldet termi az asztalra, szóvá teszi... — Hány emberre főz naponta ? — Most már „csak” háttá, hiszen a többiek nem járnak haza vagy nem itthon laknak már, de vasárnap, nem is beszélve az ünnepekről. névnapokról, születésnapokról. tizenöt-húsz családtag ül az asztalnál. — Hogy győzi mindezt? — Ügy, hogy nagyon szeretem csinálni. Élvezem, közel ötven év után is, amikor a tűzhely mellé állhatok, meg úgy. hogy a család minden tagja besegít. öt fiam van, mindegyiket arra neveltem, hogy segítsen a feleségének. A főzés nem olyan „tudomány”, amelyiket szorgalommal ne lehetne megtanulni. .. Manapság nagyon sokat hallunk az egészséges táplálkozás fontosságáról. Sajnos a mai emberek többsége nem tulajdonit ennek jelentőséget, meg az étkezést sem tekin ti szer tartásnak, persze megértem őket, nincs elég idejük... —, Vannak-e különleges receptjei? — Vannak, csak sajnos többnyire olyan alapanyagokból, amit nálunk nagyon nehéz vagy egyáltalán nem lehet beszerező i. Van egy XVII. századi szakácskönyvem, amiben például leírják, hogy Mátyás király udvarában hogyan készült a töltött jér- ce ... Körlési Zsolt Hangulatos niúzeumudvar Sopron nevezetes műemléki belvárosa a közeimültban új látni valóval gazdagodott. Néhány lépésnyire a Storno- háztól. a Kecske-tempilom- tól, a Templom utca 2. szám alatti egykori Esterházy palotában megnyílt a Központi Bányászati Múzeum. Sopronnak két fontos kapcsolata van a bányászattal. Itt, a közeli Brennberg völgyében ringott a magyar szénbányászat bölcsője; 175.'i-ban nyitották meg a Felvidék első iparszerben termelő szénbányáját. Másrészt a város 1919 után neigyven évig adott otthont a bányászati felsőoktatásnak; a Selmecbányái akadémia települt ide és innen került Miskolcra. Annak idején a közlekedés és a mezőgazdaság a millennium ünnepségeire . összegyűjtött anyagot központi múzeumba helyezte el, a bányászat azonban elmulasztotta ezt a lehetőséget. A két világháború közt sem sokat tettejc ennek pótlására, a felszabadulás után pedig sokáig az újjáépítés és nem a régi emlékek gyűjtése, megőrzése volt a feladat. Űttö- rö jelentősége volt ezért dr. Faller Jenőnek, a soproni egyetem docensének, aki 1952-ben a Bányászati Lapokban cikket írt a műszaki emlékek védelméről, és javasolta, hogy Sopronban gyűjtsék össze ezeket. 1955- ben a Magyar Tudományos Akadémia illetékes bizottsága döntött a Központi Bányászati Múzeum létesítéséről. A soproni városi tanács a Nehézi pari Minisztériumnak adta a volt Esterházy palotát, amelyet múzeumként 1957-betn nyitottak meg. A m i n tegv 420 négyzetméteres kiállítási területen modelleket, maketteket, térképeket mutattak be. Tizenhárom évi nyilvatar- tás után — mivel az épület állaga megromlott és a gyűjtött anyag is kinőtte a raktárakat — becsukták a múzeumot: a helyreállításra, bővítésre a soproni belváros átfogó műemléki rekonstrukciót ána k keret ében nyílt lehetőség. A terveket és a kivitelezést az Országos Műemléki Felügyelőség, a költségeket a magyarországi bányászati vállalatok állták. Az épület alapjait az 1400-as években rakták le. most az 1700-as esztendőknek megfelelő állapotban állították helyre. A palota, amely hátsó falaival és kertjével a régi soproni várbás- tyónak támaszkodik, az Esterházyak városi háza volt, és két zenetörténeti nevezetessége is van. Az 1790 köA csalad többi tagja inkább a bútorok, meg az edér Bartók emlékblokk kiadás előtt sort adott ki. A hat érték több színű, ofszet nyomással a szovjetunióbeli Goznak Nyomdában készült Gál Ferenc grafikusművész tervei alapján. Az utolsó értek kivételevei a bélyegeken afrikai állatok láthatók, Attika térképe előtt, bejelölve az adott állat elterjedési területéi. A . negyvenfilléresen gepárd, a hatvainfilléresen egy hím oroszlán, az egyforintoson leopárd, a kétforintos értéken egy orrszarvú, míg a háromforintos értéken nagy kudú, a négyíorintosom pedig egy elefánt látható. A hatodik bélyegen Kittenberger Kálmán portréja, tőle jobbra Afrika térképe, a bélyeg alsó részén pedig a Nemzeti Múzeum sematikus homlokzatrajza, alatta egy vadaszpuska. A sor megjelenésének napján egyébként a Budapesti Természettudományi Múzeumban emlékkiállítás nyílt, amelynek alkalmi postahivatala emlekbélyegzőt is használt. * * * A február 14-én megjelent Batthyány Lajos emlékbélyeg kiadása után a posta újabb emléksorok megjelentetését tervezi. Az egyik történelmi zászlóinkat mutatja majd be, így az Árpád- házi László XI. századbeli, Hunyadi XV. századból származó címeres zászlaja. Bethlen Gábor lobogója 1600- ból, Rákóczi Ferencé 1706- ból, IroűwedSátóZÍo 1-848— Utazunk időiben beszerezni — csiná- juk meg otthon. Hozzávalók: 80 széles tar- kan szőtt (nyugágy) heveder- vaszombol 1,50 m-t vásárolunk. A szabásmintát felnagyítjuk. 1 kocka = 10 cm. A hétvégeken, több napos Irán, vagy a szabadság legkezdése előtt gyakran óhajtunk fel; de jó lenne gy mindent elnyelő nagyagy táska, lehetőleg súly- alan, és a kezünket szaiba- lon hagyó minőségben és léteiben. Bár a szaküzle- íkben csak ritkán, és igen övid ideig kapható jó for- iájú, megfelelő méretű háíítók — ha nem sikere*. Szükségünk van; 1 koraiakéi talprészre. 1 oldalrészre, ennek külsejére 3 részre osztott zsebet varrunk. A zsákoldal felső szabadon lévő nyílását 2 azonos nagyságú (összevarrt) tetőrésszel fedjük. Összeállítás: a részeket duplán visszahajtva 2-szer levarrjuk. A zsák felső nyír 18 +-20 33 1 ' 1 — TT 1 Hh J , Áseb . _______ _ □ _i • _±_ ■ 26,5 -f— 2 7—(— 26,5 —(~ lásán befűző lyuksort (ring- lit) készítünk, amit használatkor fonott zsinórral, vastagabb spárgával összehúzunk. A zsebközéprészekre 3 db nagyméretű patentot, gombot varrunk. A vállpántok 3 cm szélesek (mérettől függően) 1,70 m, félbehajtjuk, a végződéseket az alsó, olda !f-a l-tal prész b, és b’ ponthoz illesztjük. A felső, középrész a hátközép, oldal- tető találkozási pont középpontjához illeszkedik. Az elejeközépen, a visszahajtott tetőrész, régi táska bőrcsatjával záródik. A LAT INC A SÁNDOR MG. TSZ fölvesz 2 mezőgazdasági gépszerelőt, 2 autószerelőt, 1 hegesztő lakatost, 2 traktorvezetőt. Jelentkezés; a központi telepen, Űjmajorban, a műszaki vezetőnél. (158644) rül épült és a most helyreállított kerti pavilonban minden .jel szerint Haydn is játszott, az IBOO-as évek elején itt lakott Rauch András zeneszerző, neves soproni orgonista. A rekonstrukció előtt az első emelet néhány értékes traktusa a szomszédos épülethez tartozott, most ez is a múzeumot gazdagítja. Feltárták a korábban betemetett pincerészt. Ezekkel és a tetőtér-beépítésekkel együtt a hasznosítható terület 1500 négyzetméterre nőtt. Ennek mintegy leiét kiállítás foglalja el, a többit könyvtár, iroda, restaurátorműhely és fotólabor, olvasóterem, kutató- és vendégszobák. A Központi Bányászati Múzeum a magyarországi érc-, szén-, olaj-, földgáz- és vízbányászat. történetét, technikájának fejlődését mutatja be. Loggiás udvar, előterében a múzeumalapító Faller Jenő szobrával. A leghelyesebb a nézelődést az első emeleten kezdeni. Itt, az „előszobában” a bányászat jelentőségét méltató dokumentumok kapnak majd helyet. Most idős Szabó István Kossuth-díjas szobrász Bányászszobor Alt- ni érc műhelyéből faszobrai vannak kiállítva; a neves művész személyes emlékei alapján faragott meg alakokat és jeleneteket a régi bányászéletből: a szobrokat a Nógrád megyei múzeum kölcsönözte. Az első emeleten a 'kibányászott érceket láthatjuk, m,ajd régi és új gépek makettjei. modelljei szemléltetik a bányászati technika fejlődését. A földszinten A bányászat a képzőművészetben című kiállítást rendezték be. Számos érdekesség mellett Feszty Árpád 1885-ben készült Bányászszerencsétlen- ség című olaj képére érdemes külön felfigyelni és a Mentére műhelyéből kikerült Kőbányá&z című szoborra. A városi tanács a múzeum rendelkezésére bocsátotta a fertőrákosi kőfejtő mintegy ezer négyzetméteres földalatti terét. amelyben fokozatosan berendezik a magyar bányagépek skanzenjét. Az országban több helyen működik kisebb-nagyobb bányászati múzeum, helytörténeti gyűjtemény, ezek kutató és gyűjtő munkájának összehangolása is a soproni múzeum feladata. Nemreg határozat született arról is, hogy központi kutatóhellyé fejlesztik a soproni intézményt. Máris a világ sok hasonló múzeumával van kapcsolatuk: magyar dokumentumokat tárnak fel külföldi levéltárakban, könyvtárakban és hazai adatok'-al segítik a környéző és távolabbi országok . kutatóinak munkáját. G B
