Somogyi Néplap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-01 / 51. szám
fcattrén Kiss Mihály Három varjú sétál A havas mezőben A havas mezőben Három varjú sétál Három varjú sétál Tollúk igazgatják Tollúk igazgatják Szárnyukat mozdítják Szárnyukat mozdítják Havas némaságban Havas némaságban Hová szállanának Hová szállanának Mégis elindulnak Mégis elindulnak Magasba fölszállnak Magasba fölszállnak Szárnyuk sudarával Szárnyuk sudarával Egem beborítják Egem beborítják Híremmel szánjatok Háremmel szálljátok Útnak induljatok Útnak induljatok Egyik szátl Gyámra Anyám udvarába Másik száll Majtényba Apám szállására Nem szátl a harmadik Szerelem útjára Kapj szél a szárnyába Kapj szél a szárnyába Új könyvekről Istenek és népek A ki-tűnő történészpr-ofesz- szora&k, Hahn Istvánnak Istenek és népek című nagysikerű könyvet második. — javított és bővített t— kiadásban adta közre a Minerva kiadó. Minden vallás lényege üt/, emberek egy csoportjának közös hite egy vagy több, az ember fölött álló, s nála nagyobb erő létezésében, amely erők képesek az emberek sorsát befolyásolni vagy döntően meghatározni. A kötet legterjedelmesebb részében az egyes népek vallásait mutatja be. Harmadik fejezetében a világvallásokat tárgyalja, közülük legtöbbet a kereszténységgel foglalkozik. Ma is sokszor használunk olyan kifejezéseket, fogalmakat, amelyek innen erednek: messiás, farizeus, kaideus, vagy találkozunk olyan szimbólumokkal, melyeket még a hívők mindegyike sem ismer pontosan. Mindezekre is rövid, világos magyarázatot ad Hahn István könyve, amely összefüggéseiben mutatja be a népek vallásait, a világvallások bonyolult, érdekes világát. A történelem színpadáról letűnt népek közül az egyik legérdekesebb és maga után a legtöbb rejtélyt hagyó az etruszk. Aki Olaszországban jác, sok helyütt találkozik emlékeikkel: sírszobrokkal, festményekkel, ékszerekkel, vázákkal. Massimo Pallot- Irno szinte egy egész emberöltőt szánt e sokszor csodált nép története, kultúrája kutatására. Tudását összegezi Az etruszkok című könyv. Készül a Bartók-emlékház M árcius 18-án ünnepélyes külsősegek között emlékházzá és kulturális központtá avatják föl azt a pasaréti — a Csalán út 29. szám alatti — kétszintes villát, ahol Bartók Béla, korunk egyik legnagyobb ae- neművéeze éit ée alkotott, 1932-től 1940-ig, amerikai emigrációjának kezdetéig. A napokban fejeződött be a villa átépítése, felújítása; azóta már meg is kezdődött a múzeum és a kulturális intézmény berendezése. Erről beszélgettünk dr. Straclcne Mohos Mártával, a Budapesti Történeti Múzeum közművelődési főosztályának vezetőjével, aki az emlékház anyagát összeállította és — munkatársai segítségével — elhelyezi. — Mit láthatunk majd a Bartók-emlékházban? — A földszinten Bartók és a természet kapcsolatával ismerkedhetnek a látogatók — válaszolja. — Itt helyezzük el a nagy zeneművész rovar-, ásvány- és növénygyűjteményét, valamint azokat a szebbnél szebb érmeket, amelyeknek gyűjtésével kevés szabad idejében ugyancsak szeretettel foglalkozott. Két képzőművészeti alkotás is díszíti majd a földszint falait: Fillenz Istvánnak Bartókról készült portréját és Mester Sándor grafikusművész munkája; ez utóbbi a Merkur bolygónak azt a kráterét ábrázolja, amelyet annak idején Bartók Béláról neveztek el. A földszinti tárlóikat Bartókról szóló könyvek töltik meg, s a Rózsavölgyi zeneműbolt kihelyezett részlegében a látogatók megvásárolhatják Baitók műveinek kottáit. hanglemezeit, magneto- fonkazettáit, a legújabb Bartók-köteteket és -tanulmányokat — Az első emeleten helyezzük el azt a XVII. századi festett kazettás famennyezetet, amelyet mindeddig az Iparművészeti Múzeumban őriztek. Egykori alkotója korának híres művésze: Asztalos Szabó István volt, s a közelmúltban konzerválta és restaurálta dr. Sárdy Dóránd. Az emeleten ölvén férőhelyes kamarahangversenylermet alakítottak ki, ezt quadrofon- Lechnikával, képmagnóval, dia- és filmvetítővel is fölszereljük. Rendszeresen tartanak majd itt nyilvános koncerteket. Az. emlékház vezetősége lehetőséget ad fiatal haza* és külföldi zeneművészek első nyilvános bemutatkozására. — Mit láthatunk majd az emlékház második emeletén? — Ott helyezzük el a Bartók életével és munkásságával kapcsolatos kiállítást. Bár tárgyi dokumentumaink nem túl gazdagok — a' zeneművész költözködései és a háború pusztításai sok mindent megsemmisítettek —, sikerült eredeti állapotában berendezni egykori dolgozószobáját, a faragott íróasztallal, a bőrfotellal és kedvenc Bö- sendorfer zongorájával. Külön tárlókban helyezzük el metronómját, tollát, tintásüvegét, ceruzáját, radírját es sakk-készletét. A falakat népi hangszerek, népművészeti cserépedények, valamint hímzett ingek és tarisznyák, népviseleti ruhák, szűrök, főkö— Hallotta? — Hallottam. Rémes! — Szóval: ezeket az a na ... izéket alkalmazzák. — Anabolikus sztereoído- kat. — Igen, igen... A fene tudja megjegyezni. De az biztos, hogy félelmetes szerek... Olt'astani. hogy egy év alatt akár húszkilós súlynövekedést is el lehet érni velük ... — Fantasztikus! Ennyit még a paprikás csirke Hokedlival sem használ. — Haha... Jó humora van! Ha ugyan szabad ennél a témánál humorizálni. Mert alkalmazni alkalmazzák ezeket az izéket, de nem törődnek-* iaxeetíúe&nemycickát. tők, mellények díszítik — mindezeket Bartók gyűjtötte hazai és külföldi népdalkuta- tó-útjain. Az emlékház valamennyi telimében hangszórókat helyezünk el, melyekből Bartók Béla zongorajátékát hallhatják a látogatók: saját műveit és mások szerzeményeinek tolmácsolását Erre a célra a rádió hangarchívumának eredeti Bartók- anyagait használjuk föl. Külön vitrinben mutatjuk be a nagy zeneművész hazai és külföldi kitüntetéseit, doktori talárját. Tájékoztatónk elmondta még: szeretnék fölhasználni az emlékházat zenei nevelés céljaira is. Az első emeleti kamaraterem hangversenyei mellett a nyári hónapokban szabadtéri koncertek is lesznek, s a villa kertjében rendszeres tárlatvezetéseket tartanak, majd előadássorozatokat rendeznek. Sok más tervvel is foglalkoznak; ezek közös célja: legyen az emlékház Budapest egyik nevezetessége, a környék zenei központja. A Bartók-emlékház megnyitása alkalmából avatják föl a villa kertjében Varga Imre szobrászművész egész alakos Bartók-szobrát. G. T. — Hat igen; következmények, azok vannak . .. Mert mi van akkor, kérdem én, ha a nagy testsúlyt nem bírják az ízületek? — Pedig a lábuk, az is fontos. — Persze, bizonyos mértékig meg is lehet érteni őket. A nemzetközi küzdőtéren, sajnos, ma mar csak úgy lehet helytállni, ha a legkorszerűbb eszközöket vetik be. Mert gondolja csak meg: az egyik országban elhatározzák, hogy nem adják be az anabolikus sztereoidokat, a másik országban meg a szemükbe nevelnek, s adjak to- swbbl Anrukor Brody Sándor 1884-iben eisó- könyvének, a Nyomomak néhány példányával felutazott Békésgyuláról Budapestre, sürgető gondként jelentkezett számává ' munkahely keresése. Először Rákosi Jenő Budapesti Hírlapjához lépett be újságírónak, de két héten belül afférja támadt a főszerkesztővel, s otthagyta a lapot (amivel egész életére hol titkos, hol nyílt ellenségévé tette önmagának Rákosi Jenőt). Bródy ezután a fiatal hírlapírók akkori törzshelyén, a Fiume es Kamimon kávéházakban tájékozódott a pesti sajtóviszonyokról, s egyre szűkítette a számba jöhető lapok számát. Végül is a Magyar Hírlapot választotta... Első fizetésként huszonöt forintot kapott, ami megélhetését biztosította. Ezért szinte mindent kellett írnia a lapba; riportot, hírfejet, színházi kritikákat. Akkoriban a hírlapírók mumI kaideje meghatározatlan volt. Általában délután Öt órakor kezdtek és addig dolgoztak, amíg az első lappéldányok elhagyták a rotációs gépeket. Ez rendszerint már hajnalban történt, s ekkor már a kávéházak várták az újságírókat. A kávéházi éietbe való bekapcsolódás I nélkülözhetetlen volt a munkához. Ott cserélődtek a hírek, ott értékelték a munkát, mondták el tapasztalataikat az idősebb kollégák. A kávéházakban Bródy rövidesein ismert egyéniség lett. Előbb azért, mert karcsú, szép fiatalember volt. Később pedig kalandjai tették nevezetessé. Ugyanis a kávéházak mellett legszívesebben színházba járt. Kritikái révén rövidesen művészeti titkárok, direktorok fogadták, és bejáratos lett színésznők öltözőibe. S ott legendás, sokszor emlegetett sikerei volnak. Némelyik idősebb pályatársa meg is j egyex.tek hogy „ez a Bródy a színésznők révén lett újságíró”. Természetes, hogy minden bálra, banketfcra szívesen várták. A nevezetesebbekről több hasábos tudósításban számolt be, olykor szinte már novellisz- tikus formában. A Magyar Hírlap egyik- másik fontosabb vidéki eseményre is kiküldte. Akkoriban az egyik legjelentősebb vidéki bál az EMKE (Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület) rendezvénye volt. A lap Bródyt küldte le Kolozsvárra, hogy beszámoljon erről. Ez már a tekintély jelének számított, írásainak, stílusának elismerését jelentette. A megbízás után „Bródy Sándor hazamegy a Tűzoltó utcába, a hónaposszobába és felveszi a frakkot. Télikabát helyett (ilyen nincsen) egy szeli ős malaclopó köpenybe burkolózik, és még aznap elutazik Kolozsvárra. — A riportot I elküldi, a riport megjelenik, de: ő marad, három évig kolozsvári lakos lesz” — írja fia, Bródy András. A Teírt esemény romanti»Készletek egy készülő könyvből. — így maradnak le a becsületesek, rhint a borravaló. Hiaba igyekeznek természetes módszerekkel. — Pedig azok a módszerek többet érnek, mert nincsenek karos mellékhatásai. — Nemrég olvastam, hogy egy ausztrálról kimutatták, hogy anabolikus sztereoidokat szedett; nem gondolt arra, hogy még a neme is megváltozhat. A marha ... — A borjú. — Mi az, hogy borjú? — Hát most beszéltünk róla, hogy ma már a borjúkat is anabolikus sztereoidokkal etetik... — Dehogy is arról beszélgettünk! Arról beszélgettünk, hagy a sportolók zabálják az anabolikus sztereoidokat. — Marhaság! — Mi az, hogy marhaság? — Hát az. hogy milyen jól elbeszélgettünk; pedig azt sem tudtuk, mtrol beszél a másik-.**. kus ízű- S valóba«, * Tények mást mondanak. 1886 őszén az elegáns, divatos fiatalember tényleg megjelent az Erdélyi Híradó sz.erke.sz- . tőségében, azért, mert a lap ■ tulajdonosa és főszerkesztője hívta le. Pestről ismerte már hírét, s itt a főszerkesztő „szabad kezet” ígért neki, írásaihoz tág teret biztosított. A megegyezést az Erdélyi Hiradó 1888. december 29-én adta hírül: „Bródy - Sándor, az ismert regényíró a szerkesztőség kötelékébe lép.” A munkát a ‘következő év január elsejétől kezdte 'el, s négy nappal később már cikkben számolt be arról, hogyan fogadták barátai annak hírét, hogy vidékre mégy. A romantikus kép a báli tudósításról így szertefoszlott. Nyilvánvaló, hogy Bródy nem hirtelen ötlettel ment el Kolozsvárra. A város sokat adott neki, amit nem csupán emlékezései bizonyítanak, hanem a-/. is, hogy fiát, Hunyadi Sándort is elküldte oda tanulni, életet .látni ... Másfél évet töltött az erdélyi városban, s ott — a visszaemlékezők szerint — friss, eleven, tüzes dolgokat írt, s szerkesztett ilyen lapokat. Bródyt leginkább a morális tisztesség foglalkoztatta. Ilyen alapion támadta az arisztokráciát, a polgári visszahúzódást, s írt cikket Harc a tisztességért címmel. Kernel te, hogy a cselekedetek következményeinek nem vállalása hitványság. S minthogy ez konkrétan egy arisztokratának szólt, Brody - nak párbajoznia kellett. Ezután röviddel visszakerült a Magyar Hírlaphoz .. Ez a lap akkor a társadalmi osztályok kibékítésének: idealisztikus programját tűzte ki célul. Ennek érdekében a szerkesztők olyan törzs-gárdát alakítottak ki, amelyik ismert újságírókból és a legjobb írókból állt. Főmunkatárs Mikszáth Kálmán volt. s dolgozott a lapnál. Bródy mellett Gárdonyi Gé-, za. a fiatal Ignotus. ,, A lap egyik műhelye volt az újságírás „meg! rodatmía- sításának”. A szerkesztők a munkatársaktól megkövetelték a tájékozottságot és az írni tudást egyaránt. S ez nagyon tettszett a közönségnek. Bródy ennek az irodai- miasítási folyamatnak a motorja volt. Meg tudta valósítani azt, amit Kiss József A Hét-ben elkezdett; napi eseményekkel foglalkozva válaszolt olvasói levelekre. Ekkor és itt akította ki Bródy azt a publicisztikai stílust, ami még a jelenkori újságírásban is erőteljesen hat. s aminek kettős eredője van: szugesztivitás és szubjektivitás, társítva a mindenkori igazsággal. Bródy publicisztikája nagyon közvetlen, mondhatni csevegő. Személyes kontaktusa van az olvasókkal, beszélget velük, és ezen át törekszik meggyőzni igazságáról. A beeszélgetést nála szinte szó szerint kell érteni, mert gyakran és szívesen használta a beszélt nyelv elemeit, úgy.- hogy vegyítette. oldotta irodalmias képekkel, fordulatokkal, hasonlatokkal. A beszélt piesti nyelv gyorsaságát oldotta és kötötte szépprózai .stílusmotívumokkal. Így váltak írásai frissekké, közvetlenekké és művésziekké. Hatvány Lajos jegyezte meg egyszer Bródyról, hogy vérbeli újságíró volt: sok- hangú. sokat átfogó, tájékozott, de a dolgokat mélységükben „igazán soha meg 'nem markoló tehetség”. A tények valóban a sokfelé tekintést bizonyítják. A napi munkája mellett volt eieje és ideje arra. hogy Kis almanachot szerkesszen az ifjúságnak. s Kártya-kódexet írjon Jókaival, Mikszáthtal, Ambrus Zoltánnal együtt.1.. Hírlapíróként aktualitást keresett mindenben, s ha felismerte, akkor kiállt mellé teljes szubjektumával. S zuggeszt ív stílusával szinte kényszerítétte az olvasót is arra. hogy állítását elfogadja. vagy legalábbis e’^ondol- ’■odion a tényeken. Minden újságolvasót arra igyekezett nevelni, ösztönözni, hogy saját szemével lásson. Lat-zko Affidrá* Sz'trmay Endre Mire a hold felszáll Madár, madár — megkopott a csőröd, amivel a kék csöndet felőrlőd“; feszítsd ki még felhőröptű szárnyad, hogy a fényes egeket bejárhasd. Gyöngyöm, gyöngyöm — hot a koszorúcskám? sípom, dobom elnémult, nem szól már, napsugaram, szemem kék bogára csöndet kötött tan agák bogára. Haja, haja — vigasztalj anyácska, most készülök hosszú utazásra; inure a hold felszáll a nagy égne, gywws éot- enpem bsszáa íeriyeswegro Bókkon Góbor Portré > A szakosított anyai, majd a jegyesség felsőfokú oktatásának hatására sikeresen leszokott önmagáról. Híreket nem hallgat, mert sohasem közölnek használható ételrecepté Véleménye szerint a havi 8000 különben is véd a bombázások ellen. Távolabbi tervei: talán megtanul olaszul és férjenek — reggel — jobb teát főzni. Gőz József ANABOLIKA 1 Brody, a publicista
