Somogyi Néplap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-31 / 76. szám

Megyei labdarúgó-bajnokság Mit vár az Ibusz 1981-től? (folytatás a 4. oldalról) Gacs. Jak: Segesdi, Mohácsi, Hoffmann, Czimbalek, illet­ve Gacs, Bán, Szakács, Nagy. Nagyatád ifi — Balaton­szárszó ifi 3:1. Balogh Gyula Kiss 3. SE—Tab 1:0 (0:0) Kapoly, 600 néző. V.: Sae- recz. Kiss J. SE: Czanka — Szabó, Kellner, Kovács, Böröcz, Prancz, Károlyi, Ferenczi (Szakái) Hor­váth, Ober, Orosz (Varga). Ed­ző: Kétszeri Ferenc. Tab: Gróf — Ulreich, Németh (Berki), Sző- nyi, Vinkler, Kovács Gy., Ba­lázs (Kovács L.), Andros ovics, Reichert J., Vendl, Reichert Z. Edző: Puha József. Küzdelmes, jó iramú, de közepes színvonalú mérkőzés volt. A többet támadó ha­zaiak akciói rendre elakad­tak a szervezetten és fegyel­mezetten védekező tabi hátvédsorban. A 89. perc­ben egy 16 méteres szabad­rúgásból sikerült megszerez­ni a hazaiaknak a győzelmet jelentő gólt. Góllövő: Káro­lyi. Jók: Böröcz, Prancz, Károlyi, Horváth, illetve Ba­lázs, Reichert J., Vendl, Re­ichert Z. Kálmán Ferenc VBKM Vasas—Csurgó 6:0 (3:0) Kaposvár, 500 néző. V.: Szabó T. Vasas: Fodor — Fekete, Pataki, Horváth, Ató, Fábián, Borbély, Varga I., Molnár (Pintér) Pável (Czimmermann). Várnai. Edző: Fülöp János. Csurgó. Üst — Ja- garics (Botika), Kisgéczi, Ko­vács A., Kiss, Horváth D.. Ko­vács J., Bodzsár, Horváth A. (Radák), Elckl, Kovács Gy. Ed­ző : Készéi Ferenc. A közepes iramú, kemény összecsapásokkal tarkított mérkőzésen a Vasas-fölény tíz emberrel is további négy gólt eredményezett. Kiállít­va: Fekete. Góllövők: Var­ga I. (3, kettőt 11-esből), Fá­bián, (11-esből), Borbély, Várnai. Jók: Pataki, Varga I., Várnai, Átó, illetve Üst, Kiss. VBKM Vasas ifi — Csur­gó ifi 3:1 Csupor Gyula Szőnyi SE—Kadarkút 2:3 (1:1) Taszár, 150 néző. V.: Tóth. Szőnyi SE: Dénes — \liovecz, Kovacsik, Horváth, Brunner, Hu­szár, Öncső, Kiss S., Szabó, Kiss J., Bódi (Putzer). Edző: Balogh László. Kadarkút: Turmann — Bakonyi Harcos, Schwindt, Mé­száros, Szigeti G.. Németh (Rácz), Matán, Púpos (Jakab), Szigeti Cs., Hosszú, Edző: Ma­tán József. A jól kezdő hazaiak a 10. percben váratlanul gólt kap­tak. De ezután is lendület­ben maradtak, és fordítani tudtak az eredményen. A vezetés tartására rendezked­tek be, s végül ez okozta pontvesz. lés ükét. Góllövók: Oncsó, Szabó, illetve Hosszú, Szigeti G. (11-esből). Jók: Dénes, Miovecz, Kiss S., Schwindt, Szigeti G., Szigeti Cs. Németi Péter Marcali VSE—Karód 1:0 (0:0) Karád, 150 néző. V.: Vaj­da. Marcali: Szigetvári — Batki, Bálint, Bcczk, Hajdú, Kolozs, BUNDA Kifordítom, befordítom ... Tetszik ismerni, ugye? Aki mégsem, annak talán némi támpontot jelent az alábbi meghatározás: szőrös, meleg és bével kezdődik. Rendsze­rint a hideg, téli hónapok­ban használják, ám a sport­életben még a rekkenő nyá­ri melegben is föl-fölbuk- kan. Most ez utóbb? válto­zatról lesz szó. Bunda. Életkoráról nin­csenek pontos adataink. Szakértői vélemények sze­rint első felbukkanásának; időpontja több évtizeddel korábbra tehető, s azóta meglehetősen rendszeres. Tettenémi szinte lehetetlen; akcióit becsületes külső lep­le alatt hajtja végre, s ha a szükség úgy kívánja, kitűnő alibit igazol. A komoly hagyományokkal rendelkező bundázósdi szer­vezői, résztvevői nem kér­kednek alkotásukkal. Ellen­kezőleg! Rosszindulatú ás- kálódásnak, becsületbe gá­zoló rágalomnak tartják, ha valaki az »előre megbeszélt« jelzőt használja az esemény kapcsán. »Bunda csak akkor van, ha bebizonyítják!« — hangzik a furfangos mottó, amelynek megalkotói jól tudják: nemcsak a házas­ságban, hanem a pályán, a medencében, a páston is ne­héz az in flagranti. Coubertin báró, az újkori olimpia életrehívója aligha­nem megfordulna a sírjában, ha tudná milyen veszélyes kórokozó támadta meg a sportmozgalmat. Olyan be­tegség, amelyre egyelőre még nem találták meg a gyógymódot. Születtek ugyan határozatok, fegyelmi ítéle­tek, nehezítették ugyan ilyen-olyan szabálymódosí­tásokkal a bundázók dolgát, ám a megoldás még késik. A bunda előfordulási te­rülete igen széles: a labda­rúgástól a különböző csapat­játékokon át a vívásig szám­talan sportágban. Elsősorban ott, ahol az eredmény, a tel­jesítmény megítélése nem másodperceken, centiméte­reken múlik. (Ámbár ilyes­mire is volt már példa.) Labda rúgó- b undabotrá- nyokrol már sokat hallot­tunk, arról viszont jóval ke­vesebbet, hogyan zajlik le az ilyesmi, mondjuk, a ví­vásban vagy az öttusavívás­ban. A jelentősebb verse­nyek, . bajnokságok rajtja előtt az edző, a szakember Lengyel Gyula rajza. összehívja az egyesület ver­senyzőit, s közli velük, hogy X-nek (az egyesület legjobb­jának), úgymond: »le kell adni az asszót.« Magyarázat általában nincs, s ha mégis, az valami ilyesmi: »Mások is ezt csinálják, és mi nem adhatunk nekik ennyi előnyt...« Ellenvélemény többnyire nincs, és aki más­ként cselekszik, megnézheti magát. A gyakorlati lebonyolítás már gyerekjáték, csupán né­mi színészi alakítást igényel a küzdő felektől. Pontosan annyit, amennyi esetében a csörte vezető bírája mégnem érzi veszélyben a falvédőn elfoglalt helyét... A váloga­tott versenyző támad, ifjú ellenfele hősiesen védekezik, sőt időnként egy-egy jól irányzott visszaszúrással igyekszik eltalálni a leve­gőt . .. Persze, akadnak éles szemű csörtevezető bírák is, akik — átlátva a szitán — félbeszakítják a műcsörtét, s imigyen szólnak: »Ejnye­bejnye, most már aztán tes­sék igaziból vívni, mert kü­lönben olyat teszek ...« Olyat azonban soha nem tesz egyik bíró sem, hiszen ha tenne — ha kizárná a bundázókat — jószerével nem maradna induló a ver­senyen ... Nem is olyan régen elő­fordult, hogy X csak úgy Guriezs, Elek (Ecker). Luka, Izsák, Szabó. Edző: Sándor Im­re. Karád: Keresztes — Szalai, Komáromi I., Lepenye. Komáro­mi II., Balogh, Takács. Károlyi Baranyai, Németh, Hoppár. Ed­ző: Torma Lajos. A végig mezőnyfölényben játszó karadiák képtelenek voltak gólt lőni. A marcali ellentámadások mindág veszé­lyeseknek bizonyultak; a lá­tottak alapján a döntetlen igazságosabb lett volna. Gól- lövő: Kolozs. Jók: Bálint, Hajdú, Izsák, illetve Keresz­tes, Takács. Marcali ifi — Karád ifi 3:0 Főnyedi László A forduló válogatottja: Ke­resztes (Karád) — Miovecz (Szőnyi SE), Pataki (VBKM Vasas), Vendl (Tab), Zaty- kó (Siófok), Pusztai (Boglár- lelle), Varga I. (VBKM Va­sas), Segesdi (Nagyatád), Károlyi (Kiss J. SE), Túli (Siófok), Fürtös (Siófok). 1. Táncsics SE 2. Kiss J. SE 3. Siófok 4. Boglárlelle 5. Latinca SE 6. Barcs 7. Tab 8. VBKM V. 9. Nagyatád 10. M. VSE 11. Fonyód 12. Szőnyi SE 13. Karád 14. B.-szárszó 15. Csurgó 16. Kadarkút 19 13 2 4 48-17 28 19 10 7 2 28-10 27 19 10 6 3 63-24 26 19 9 7 3 61-27 25 19 9 7 3 35-23 25 19 9 5 5 26-19 23 19 11 — 8 34-24 22 19 9 3 7 38-23 21 19 8 5 6 35-27 21 19 7 7 5 25-27 21 19 7 4 8 22-31 18 19 2 7 10 16-42 11 19 4 3 12 13-46 11 19 4 1 14 25-45 9 19 2 4 13 13-47 8 19 2 4 13 14-64 8 Országos ifjúsági bajnok­ság: K. Rákóczi—Dunaújvárosi Építők 1:0. Országos serdülő bajnok­ság: K. Rákóczi—Dunaújváro­si Építők 3:1. nyerte meg Y előtt az év legnagyobb viadalát öttusá­ban, hogy a vízválasztó ví­vószámban több csörtet ka­pottajándékba, mint a meny­nyit Y. Ennek azonban ob­jektív okai voltak: az adott eseményen X-nek több klub­társa szerepelt, mint Y-nak. No, de ez mind részlet- kérdés. A fontosabb az, hogy bunda van, bunda elleni gyógyszer viszont nincs. Jobb híján azon elmélked­het csak a tiszta sportra áhító ember, hogy hol ron­tották el annak idején, mi­kor s mivel adhattak alkal­mat ennek a kórnak arra, hogy megtámadja a szüle­tésekor nemes és tiszta sportot. Ha jó az okfejtés, a gon­dolatmenet, az ember álta­lában el is jut a fertőzés el­ső pillanatáig, a bunda lét­rejöttéig. Ezt az a pillanat jelenti, amikor az illető sportágban fölbukkant az anyagi érdek, a pénz, a biz­nisz. Vagyis amikortól az illető sportág már foglalko­zást, megélhetési formát je­lent ... Vagyis amitől Coubertin annyira óvott... Pilhál György Idegenforgalmi szakemberek tanácskozása 15 százalékos forgalomnö­vekedésre számítunk, s ezt főként a beutazók, a keres­kedelmi szálláshelyeket, szolgáltatásokat igénybe ve­vő turisták révén kívánjuk elérni. A belföldiek számá­ra új, vonzó utakat szerve­zünk, főként a Szovjetunió­ba, a Távol-Keletre, Közép- Ázsiába, a Fekete- és a Bal­ti-tengerre, valamint a Kau­kázuson túli köztársaságok­ba. Célul tűztük ki a gyógy- turizmus fejlesztését, a fő­városban és vidéken egy­aránt Jól kiépített gyógyfürdők, gyógyászati részlegek várják a vendégeket. Az I busznak, a legrégebbi, a legnagyobb utazási irodának leginkább kötelessége ma az épülő új szállodák működésének elősegítése; evégett jelentős erőfeszítéseket tesznek 18 or­szágban működő külképvise­leteik közreműködésével. — Hogyan vélekedik á Balaton-parti lehetőségek­ről? — A tavalyinál lényege­sen nagyobb forgalomra szá­mítunk, a déli és az északi parton egyaránt. Az eddig megkötött szerződések alap­ján — 30—40 százalékkal nagyobb forgalmat jeleznek a tavalyinál — optimisták lehetünk. Persze nem ál-ta­na, ha az idő is kellemes lennie a főszezonban. Talán a múlt évi forgalomcsökkenés­nek is „köszönhető”, hogy a szálláshelyek és a szolgálta­tások színvonala javult: jó­val kevesebb panasz érke­zett az Ibuszhoz, mint 1979- ban. Az idén az árak nem emelkednek, lényeges árfo­lyammódosítás történt vi­szont a forint rovására, s ez kedvezően hat a beutazó szervezett turizmusra. Sz. A. Tv-jegyzet Színháza képernyőn Három napig tartó tanács­kozásra érkeztek tegnap Sió­fokra az ország Ibusz-iro- da vezetői, a határátkelőhe­lyeken és a szállodákban mű­ködő Ibusz-szolgálatok kép­viselői. A mintegy 120 ide­genforgalmi szakember a 43. számú építőipari válla­lat aranyparti üdülőjében vitatta — vitatja — meg a múlt esztendőben végzett munka eredményeit és az idei feladatokat. Az értekez­let szünetében Németi Jó­zseffel, az Ibusz vezérigazga­tójával beszélgettünk az említett témákról. — Az 1980-as évben vég­zett munka értékelésekor néhány előre nem látható befolyásoló tényezőt is figye­lembe kellett vennünk — mondta —; a többi között a múlt év januárjától ható új árakra, a nemzetközi hely­zetre és a nem éppen ked­vező időjárásra gondolok. Az utóbbi különösen hatott a Balaton idegenforgalmá­ra: tavaly 14 millió volt a Magyarországra utazó turis­ták száma, hárommillióval kevesebb, mint 1979-ben. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni: 17 millió kül­földi fogadására, színvonalas ellátására nincs még fölké­szülve az ország, valamint azt, t)ogy az utazók és a ke­reskedelmi szálláshelyeket Igénybe vevők számának csökkenése 1980-an világje­lenség volt. — Ennek ellenére elmond­hatjuk, hogy idegenforgalmi célkitűzéseinket elértük, kö­vetkezésképpen az 1980-as évet alapvetően eredményes­nek mondhatjuk. A pénzfor­galom például nagyobb volt a tavalyelőttinél, s konverti­bilis valutából a bevétel 1979-hez képest jelentősen nőtt. Tavaly ötmillió magyar állampolgár utazott' külföld-, re. A belföldi turizmus va­lamelyest csökkent ugyan, ám az üdülők száma növe­kedett. Emlékezetes volt az Ibusznak tavaly az élettani kongresszus megszervezése: hatezer ember érkezett kül­földről e jelentős eseményre, olyan országok is képvisel­tették magukat ott, amelyek az olimpiát is bojkottálták. — Mit vár az Ibusz 1981- tól? — A világot sújtó gazda­sági nehézségek ellenére is úgy tetszik, hogy az embe­rek utazási kedve, igénye nem csökkent, bár az ener­giaárak növekedése okán minden bizonnyal rövidebb utakra indulnak a turisták, és a tartózkodási idő csök­kenésére is számítani keli. Ami a hazaiakat illeti: az év első háix>m hónapjában szerzett tapasztalatok alap­ján a magyar állampolgárok is ragaszkodnak utazási el­képzelései khez. Edd ig 3(1 ezer úttal többet adtunk e}, mint a múlt év azonos idő­szakában. Az idén mintegy Már-már azt hittük, a Te­levízió lemondott a színhá­zi előadások közvetítéséről, illetve „felvételkanzervek” tálalásáról. Ám az utóbbi napokban — ki tudja milyen szerkesztői „elv” alapján ? — három alkalommal is színházi produkciók kerültek képernyőre. (Vagy a színhá­zi világnaphoz társították a másik két felvételt, „színhá­zi három világnappá” mó­dosítva?). Mindegy, örül­jünk a ténynek, hogy ku- kucskálóládónk segítségé­vel bekapcsolódhattunk is­mét „a” színházi életbe! Georg Büchner, a hamar ellobbanit zseni Woyzeck cí­mű remekének előadását Kaposváron — a Csiky Ger­gely Színházban — már volt alkalmunk látni a Stúdió K színházi alkotóközösség elő­adásában. A Fodor Tamás vezette együttes hátborzon­gató hitelességgel élte e megnyomorított ember vé­res orámáját. Olyan pro­dukció, amely méltán képvi­selte külföldön is a ma­gyar színjátszást, noha nem „hivatásos művészek” alakít­ják a szelepeket. Milyen kár, hogy a Televíziónak akkor „jutott eszébe” elővenni a Stúdió K felvételét, amikor a mozikban is pereg egy Woyzeck-Variáns. Klaas Kins kivel a főszerepben... Másmilyen színház a ira- dáehbeli Három nővér, Cse­hov gyönyörű-szomorú drá­mája. Olga, Mása, Irina csöndes tragédiáját lehet így is játszani, ahogy Adóm Ottó rendezte. És lehel úgy is, miként néhány évvel ez­előtt a Vígszínházból láttuk. Ez a mostani Három nő­vér kissé a tegnap színját­szását idézte: szép előadás, enyhén patetikus modorban, emelkedetten. Élmény a cse- hovi mű így is. („Ellene ját­szott” az agyonzsúfoJit dísz­let!) Hűnek lenni a klasz- szikusokhoz legjobban azon­ban úgy lehet, ha a művekben megpróbáljuk megkeresni a mába su­gárzót, a napjaink gond­jaira is válaszolót. Emlék­szünk még a kaposvári Iva- nov-előadásra, mely a Cse­hov: „felesleges emberrel” jelenünk céljukat nem. lelő entellektüeiljeire utalt? Jó 25. színházi hagyo­mányt követett a szombat este látott Brecht-danab, a Népszínház Egy fő az egy fő című előadása. (A Stúdió K stílusával tart rokonságot inkább, mint a hagyomá­nyokhoz ragaszkodó Madách színházi produkcióval!) Ke­mény, erősen didaktikus mű ez, zabolátlan, kócos, de ro­konszenves. Játszódhatott volna bármely gyarmaton, nemcsak Elő-Indiában. Egy ember személyiségvesztését mutatja. Ugyanakkor arra figyelmeztet, élnek közöt­tünk Galy Gay-ok, „semmi­lyen emberek” — hogy tri- fonovi jelzőt használjak —,. akik épp mert nem tudnak nemet mondani, mindenre rávehetek. „Semmilyennek” lenni veszélyes luxus! Bri­gitta Soube'yan vendégren­dezésében Igíödy István ala­kított figyelemre méltót. Töröcsik Mari modoros „sót- lansága”. és egy öncélú ren­dezői fogás — Fairchild őr­mestert Jobba Gabi alakí­totta — érdemel említésit, persze negatív értelemben. L, L. Először egymást segítsük! Harmincöt éve vál jak ha­zánk mozgássérültjei, hogy létrejöjjön érdekvédelmi szövetségük, s most, a rok­kantak évében valóra válik az elképzelés: május 30-án tartja alakuló küldöttköz­gyűlését — Budapesten az Építők Rózsa Ferenc Szék­hazában — a Mozgáskorlá­tozottak Egyesületeinek Or­szágos Szövetsége. Az orszá­gos szervezet figyelemmel kíséri majd a mozgássérül­tek társadalmi beilleszkedé­sét, támogatja a tagokat, nemzetközi kapcsolatokat épít ki; szervezi az egyesü­letek tapasztalatcseréjét, együttműködését. A megyei egyesületek önállósága ter­mészetesen továbbra is meg­marad. Az országos egyesület alap­szabálytervezetét vitatták meg a napokban a somo­gyiak. A központi program elfogadásán kívül olyan kér­dések is napirendre kerültek, amelyek nemcsak megyénk­ben várnak megoldásra, ilyen volt például a Hvcomat gép­kocsik elosztásával, a ben- rinjegyek kiutalásával kap­csolatos észrevétel. A közgyűlésen a javasla­tok között szerepelt egy szö­vetkezet létrehozása is — a rokkantak részére —, ahol a különböző szakmák képvise­lői összehangolják munká­jukat. Máté Ferenc, a nép­művészet mestere szerint ugyanis először egymást se­gítsék, s utána, ha önerőből nem boldogulnak, akkorfor- riuljanak a társadalomhoz támogatásért. Ezt tették több mint ne­gyed századig. A rokkantak évében azonban az átlagos­nál is nagyobb figyelem kí­séri a mozgássérültek életét, sorsát; fölajánlások és vál­lalások születtek, támogató akció indult. Ehhez hozzájá­rullak a központi intézkedé­sek. Somogybán a kezdet biz­tató. A közgyűlés«« me­gyénk több vállalata, üze­me szocialista brigádjainak képviselői vettek reszt., s ígérték: a sérültek sza,nyit­hatnak rájuk. Nemcsak pénzbeni segítségre gondol­nak (bár ez is fontos). ha­nem »tárgyi« támogatást adnak az egyesületnek. Áp­rilis lü-én nyílik a mozgás- sérültek képzőművészeti ki­állítása, s a nyerteseknek több vállalat értékes jutal­mat ajánlott föl. Az Állami Biztosító soron kívüli kár­rendezést, a Fogtechnikai Vállalat — ugyancsak soron kívül — íogsor.iavítast vál­lait. A KPM Közúti Igazga­tósága a kaposvári mozgás- sérült gyerekeket segíti majd: mesedél titánokat, film­vetítéseket szervez, meglá­togatják a családokat, ki­rándulni viszik a kicsiket. A kaposvári áfész cukrászüze­mének Haladás szocialista brigádja á közgyűlésen mu­tatkozott be; nagy halom saját készítésű süteményt hozott. A résztvevők később is emlegették őket — nem­csak az édesség miatt, ha­nem őszinte kedvességükért. A Somogy megyei Vendég­látó Vállalat a kaposvári Park étterem bejáratait a Hónap végére úgy alakítja at, hogy a rokkantkocsival közlekedőik, a nehezen moz­gók is könnyen bejuthatnak a sima beton fel járókon Érdemes lenne erre az öt­letre fölfigyelnie más válla­latoknak is! Hiszen a moz­gássérültek gyakran azért nem mehetnek színházba, moziba, mert a lépcsőkön nem boldogulnak kocsijuk­kal, arra pedig kevesen vál­lalkoznak, hogy ölben felvi­gyék őket. Az országos szö­vetség — amely az Egészség- ügyi Minisztérium felügyele­te alatt működik majd — remélhetőleg talail megoldást a gondokra is. A. Á. SOMOGYI NÉPLAP > Közösségek a mozgássérültekért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom