Somogyi Néplap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-28 / 74. szám

Nemzeti újjászületésünk kora Magyarország története, 1709-1848 „Szeretettel köszöntelek a mai anyanyelvi órán..." kapcsolódás ez a programo­A magyar történetírás tíz­kötetes nagy vállalkozásának most megjelent V. kötete történelmünknek talán leg­egyértelműbb megítélésű korszakát tárgyalja. Ki vi­tatná ma. a magyar jakobi­nusok úttörő jelentőségét vagy az 18ÖO-as és 4ü-es években kibontakozó re­formmozgalom és nemzeti megújulás páratlan éis föl­emelő voltát, annak a nat évitizednek a fontosságát, amikor a »haza és haladás« kérdése magától értetődő egységben volt? Lehetetlen nem adózni csodálattal e kor nagy egyéni és közös teljesítményeinek, amelyek a politika, a nyelv és az irodalom, a tudomány és a művészetek területén szü­lettek, ráadásul igen nehéz gazdasági és politikai körül­mények közepette. A nem­zethalál nem is minden alap. nélkül fenyegető víziójának reakciójaként új nemzet (sőt több nemzet) született eb­ben az időszakiban Magyar- országon, az elvben es prog­ramként a társadalom vala­Franciaország a műemlék­védelem terén nincs könnyű helyzetben. Védeni, restau­rálni kellene a 17 ezer év­vel ezelőtt készült lascaux-i barlangíest menyeket, az ó- kori gall-római és a kö­zépkori emlékeket Tízez­rekben lehet számolni a vá­rakat, kastélyokat, templo­mokat, kápolnákat, szobro­kat és mindazokat az emlé­keket, amelyeket a jelen köteles megőrizni az utókor számára. Aix-en-Provence a Lyon— Avignon—Azúi-pait autóút mentén feleszik. Provence egykori fővárosát ma 80 ezer ember lakja. Aix-en- Prwence a platánok, a ku­tak, a régi épületek, a pa­loták városa. Hangulatos háttér ez a nemzetközi zenei fesztiváloknak, és a turisták is előszeretettel keresik föl ezt a dél-franciaországi vá­rost. A szocialista országok kö­zül Magyarországon fo­gyasztjuk a legtöbb alkoholt: .évente 11,5 liter százszáza­lékos alkohol jut egy főre. Az ENSZ adatai szerint 1978-ban világviszonylatban a hetedik helyen álltunk, a fogyasztás emelkedése a leg- gyprsabbak között volt, a tömény szesz fogyasztásában pedig Magyarország a világ- ranglistán a második helyre került Ezek a statisztikai adatok nem tartalmazzák a hazánkban illegálisan elő­állított és elfogyasztott szesz mennyiségét A megdöbben­tő adatok még ijesztőbbé ak­kor válnak, ha az alkoholiz­mus következményeit is hoz­zá vesszük; a fiatalabb kor­osztályok halálozási többle­tét az alkohol okozta bal­esetek. öngyilkosságok ad­ják. Az alkohol istákra jel- lemaő májzsugor-hal álozás 1960 dta a háromszorosára növekedett.' A szándékos bűntettek 80 százalékát az mennyi osztályát és rétegét magába foglaló polgár: nem­zet. Mindez a Habsburg- centrálizáció és abszolutiz­mus elleni állandó harcban ment végbe, a feudális ter­melési mód mind nyilván­valóbb (s e küzdelem har­cosait anyagilag is súlyosan érintő) válsága közepe le. E küzdelem motorja a kor liberális eszméit magáévá tevő és a hazai viszonyok­hoz adaptáló reformpárti nemesség volt, amely a tör­ténelemben ritkán tapasztalt módon fölismerte az átala­kulás szükségességét. E "ör- ténelmi érdemet nem csök­kenti, hogy a polgári átala­kulás potenciálisan neki is (mint valamennyi osztály­nak) anyagilag is érdeke volt. és hogy az időben vég­rehajtott reformmal 1789. a forradalom megismétlődé­sét, közelebbről pedig a ’Pa­rasztság fölkelését akarta elkerülni. A reformok útját az is nehezítette, hogy Ma­gyarországon a nem magyar nemzetiségek is akkoriban (a magyaroknál valamivel A városban sok műemlék található. A városháza mel­lett az óratorony a XVI. szá­zad elejéről származik, kö­zelében az egykori Estienne de Saint-Jean-palota nap­jainkban a régi Aix múzeu­mát foglalja magába. A Saint-Sauveur székes­egyház egyik része még a XII. század második felében épült provence-i román stí­lusban, igen szép nyolcszög­letű kupolával. Képünkön látható a székesegyház ke­resztelő kápolnája: ez más­fél ezer éves. A XV. század­ban restaurálták, akkor ka­pott külön kupolát is. Saj­nos, ma ismét kisebb res­taurálásra érett ez a párat­lan értékű műemlék. A régi Aix-ot egyébként a rómaiak alapították az idő­számításunk előtti 123-ban. Marius konzul e város köze­lében i. e. 102-ben győzelmet aratott a teutonok fölött. alkohol hatása alatt követik el. A gyilkosságok 70 száza­léka, a testi sértések 80, a garázdaság 85, a hivatalos személyek elleni erőszak 90 százaléka esetén kimutatha­tó az alkoholfogyasztás. Régen eldőlt már az a so­kat vitatott probléma, hogy az államnak nagyobb haszna van-e az alkohol árusításá­ból, összehasonlítva azzal a kárral, amit az alkoholisták pénzben kifejezhetően okoz­nak. Mert bár pillanatnyilag úgy látszik, hogy jelentős jövedelem folyik be tuda­tosan megdrágított szeszes italok árából az államkasz- szába — ez nem ellensúlyoz­za azt a rombolást, amit az alkohol hosszú távon okoz. Nem lehet eléggé hangsú­lyozni azt a kárt sem, amit erkölcsileg jelent, például a családok fölbomlása, a bű­nözés ... Hazánkban igen sokan föl­ismerték az alkoholizmus­nak a társadalomra és később) léptek a polgári nemzet lé válás útjára, s ez nemcsak nemzetiségi ellen­téteket szült, hanem a bécsi udvar reforméi lenes taktiká­zását is megkönnyítette. A Magyarország átalakulásáért folytatott politikai küzdelem egyúttal az egész Habsburg- birodalom átalakulásáért folyt, ez pedig nemzetközi szinten is akadályozta a re- lómunocgafnaat, hiszen a Habsburg hatalom változat­lan fönnmaradását egyaránt kívánták az európai autok­ráciák és a kialakult hatal­mi egyensúlyhoz mereven ragaszkodó oolgárosult nyu­gat-európai hatalmak. Mindenesetre e kötetből világosan kitűnik, hogy az 1848-as magyarországi for­radalom nem a külföldi »példának«, esetleg a liberá­lis elemek nemzetközi ösz- szeesküvésenek volt a ter­méke, hanem az előző kor­szak szerves folyománya, a rendszer gazdasági és politi­kai válságának a tünete, s egyben a válság megoldása. A politikai történet a kö­tetnek csak egyik vonulatát alkotja. Igen részletes, ala­pos képet kapunk a gazda­sági élet alakulásáról, a piaci vonzáskörzetekről. Az összkép lassú, de állandó fej­lődést mutat, ami a sok gátló tényező (egyrészt — összefoglaló kifejezéssel — a feudális maradványok, más­részt a Habsburg gazdaság- politika) ellenére jött létre. Olvasmányos- és informativ képet rajzol a kiadvány — kellő nemzetköizi összeha­sonlítással — a társadalom­ról. s különösen a közne­messég életmódjának leírása hat igen. sikerültnek. Mind­ebből egyértelműen áll ösz- sze a kép: a század köze­pére gazdasági, társadalmi és politikai szinten egyaránt elkerülhetetlenné vált a ra­dikális változás. 1945 előtt született nagy történelmi összegezéseink sem hallgattak a magyaror­szági nem magyar népekről, elsősorban azonban »magyar történet »-et írtak.' A mostani tízkötetes szintézis és a je­len kötet kiváltképp pótol minden mulasztást; igen alapos kép«» ad a horvátok, románok, németek, szlová­kok, szerbek és ruszinok helyzetéről, mozgalmáról és szellemi életéről, helyenként már nem is összefoglaló ké­zikönyvbe, hanem monográ­fiába illő részletességgel. (A nemzetiségekkel foglalkozó részek méltó összegezését je­lentik a szerző, a közelmúlt­ban elhunyt Arató Endre életművének.) Egészében véve megálla­píthatjuk: az V. kötet ma­gasan megfelel a vele szem­ben támasztott követelmé­nyeknek, sok olvasóra szá­míthat nemcsak itthon, ha­nem külföldön is, nemcsak a szomszédos országokban élő magyarok, de az összes magyarul tudó szakember és érdeklődő körében. S egy­úttal példát ad a nehéz kér­dések elfogulatlan ábrázolá­sára is. egyénre egyaránt ható ve­szélyét. Sokoldalú küzdelem indult ellene — olyannyira, hogy külön intézmény is lé­tesült Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság néven. Az 1974. évi 10. számú tör­vényerejű rendelet létrehoz­ta az együttműködni nem akaró, garázda és visszaeső alkoholisták kötelező mun­katerápiás alkoholelvonó- intézeti kezelését. Valameny- nyi tömegszervezet — első­sorban a Magyar Vöröske­reszt — fokozta az alkoho­lizmus elleni propagandát. És végül megalakultak a gyógyuló vagy gyógyult be­tegek öntevékeny, egymást segítő közösségei. De minden szervezet eredményes mun­kájának feltétele — a jó szándékon túl —, hogy meg­határozott jogköre legyen. Ez pedig még nem alakult ki véglegesen, és mi taga­dás, az eredmények is vá­ratnak magukra. O. É. A siójuti alsótagozatos is­kolában fülhallgatókat tesz­nek a fejültre a második osz­tályosok. A tanító a magnó­ba helyezi a szükséges ka­zettát, majd a másik három osztályhoz fordul. Nyugodtan foglalkozhat velük, a máso­dikosokra szinte oda sem kell figyelnie: a magnó se­gít, és ők tudják, mi a dol­guk. Ha a felsőbb osztályo­sok közül valakinek keil egy kis ismétlés, máris belehall­gat a magnós anyagba, s végzi a kijelölt feladatot. Kezdődik az adás. „Szeretet­tel köszöntelek, a mai anya­nyelvi órán. Most a rokon­értelmű szavakkal foglalko­zunk.” A hangtanár utasítást ad, a gyerekek a feladatlap fölé görnyednek. Minden gyaikorlat megoldása után ellenőrzik, hogy helyes-e. A munka végeztével aztán a hangot egy kis pihentető muzsika váltja föl. Van. mi­kor a magnó „megtornáztat- ja” a gyerekeket. Különösen a matematikaórákon fogad­ják szívesen az apróságok a frissítő mozgást. Bár a mate­matika tulajdonképpen érde­kes. hiszen a feladatlapok gazdag illusztrációval, rajzo­lási lehetőséggel készültek. Róka Gyula, az iskola ta­nára aztán összeszedi a la­pokat, s ellenőrzi, hogy ha­ladnak tanítványai az anyag elsajátításában. — Négy éve, hogy bekap­csolódtunk a Kecskeméti Pe­dagógiai Továbbképzési Ka­binet magnós programjába — mondja — A testnevelés kivételével minden tantárgy anyagát központilag állítják Össze. A program lényege a tananyag fokozottabb és ön­álló elsajátítása. Aki ismeri egy osztatlan falusi iskola életét, el tudja képzelni, mekkora segítség ez — pe­dagógusnak és gyermeknek egyaránt. Ugyanakkor meg­terhelő is, hiszen egy-egy ilyen órán nem lehet „lazíta­ni”, a nevelőnek is alaposan föl kell készülnie. A prog­ram soha sem osztályzási, hanem gyakorlási segítség. Matematikából az új anyag­nál még magyaráznom kell, de olvasásnál már nem szük­séges. Az iskolában két éve nem volt bukás. A differenciált foglalkozással, a korlátlan gyakorlási lehetőséggel meg­szűnt az osztályismétlés. — Talán még a házi fel­adat is ... —• Nem, házi feladatot azért kapnak a gyerekek. Természetesen nem annyit, mint korábban. Kell, hogy legyen otthon Is munkájúik, hogy folyamatosan gyako­roljanak. S jó, ha a szülő is látja, miként folyik a tanítás az iskolában. A siójuti magnós progra­mot ismerik a szakemberek, szerte a megyében, így szin­te érthetetlen, miért nem alkalmazzák másutt is. Róka Gyula fölsorol néhány köz­séget, ahol volt, de nevelő- váltás, körzetesítés miatt megszűnt, Megvei értekezle­teken az osztott iskolák ta­nítói mindig kérnek tőle a fel nem használt feladatla­pokból, és ezeket sikeresen alkalmazzák ' saját osztá­lyaikban. A teljes programot azonban mégsem vállalják szívesen. Rendkívül időigé­nyes. sok rendszerezéssel, előkészülettel jár. De a siójuti iskolásoknak és ta­nítójuknak mindemellett mégis jut másra idejük. Legalább is erről árulkod­nak az osztály polcain so­rakozó kukoricalovak, szebb­nél szebb anyag- és termény-^ bábok, illetve az előadáshoz szükséges díszletek. — Három éve kezdtünk el habozni, akkor alakítottuk meg Katica bábcsoportunkat. Bábíórumokra járunk, ver­senyeken veszünk részt; megértünk már egy tévéeze- replést is. Májusban mi kép­viseljük Somogy megyét Oroszlányban, a dunántúli bábfesztiválon. A kaposvári gyerekeknek rendszeresen tartunk előadásokat az ifjú­sági házban. Kellemes ki­zott oktatás menetében... S hogy miért épp bábké- szítéssel foglalkoznak a gye­rekek? Tanítójuk ismert fa­faragó, több kiállításon is szerepelt már, s az idén részt vesz a boglárlellei Kapoli és a nyíiegyházi országos népi - iparművész-kiállításon. A gazdagon díszített, kisebb- nagyobb tárgyakon kíyjil egész szobára való bútort is faragott. Valamennyi ott van az iskolai szolgálati lakás­ban. Nefn eladó egyik sem; különösen nem a bölcső, amely már a második kis- unókát szolgálja. — A faragás mellett ne­kiláttam a gyűjtésnek is — mondja Róka Gyula. — A Sió menti régi élet tárgyi eszközeiből olyan sok van már, csak hát nincs helyiség, ahol kiállíthatnánk. A közeljövőben, talán, ez is megoldódik. Ambrus Agnes Bartók és Somogy Bartók Béla születésének századik évfordulója tisztele­tére az évfordulóhoz méltó összeállítást közöl a Somogy, megyénk kulturális folyóira­ta. Olsvai Imre Bartók és Somogy című tanulmányá­nak első részlete, amelyet a Szülőföldünk rovatban olvas­tam. választ ad arra a kér­désre: milyen kapcsolatban állott a zeneszerző. gyűjtő megyénkkel. Legtöbben csu­pán azt ismerik, hogy 1906- ban Balatonberényben gyűj­tött fonográffal — illetve az akkor Tolnához tartozó Ká­nyán. Bartók jegyezte le fo­nográfról Vikár Béla, Garay Ákos és Seemeyer Vilmos tizennyolc településen gyűj­tött százharminchat felvéte­lét is. 1936-ban pedig Bartók Béla részt vett a budapesti rádió stúdiója,ban a hetven­nyolc somogyi dallam gra­mofonfelvételén. Nagy ré­szüket ő is jegyezte le. Végül ami Bartók és Somogy szo­ros kapcsolatát bizonyítja: áttanulmányozta. rendsze­rezte és az akadémiai köz­ponti nagy gyűjteménybe so­rolta Kodály Zoltán. Lajtha László és Ádám Jenő, vala­mint mások leiegyzett somo­gyi anyagát, összesen tehát mintegy öt-halszáz dallam­ban találkozott Bartók Béla Somoséval. László Ferenc tollából értékes tanulmány született Bartók első rapszó­diájáról, születésének előz­ményeiről, Sárosi Bálint Bar­tók és a hangszeres zene kapcsolatát villantja föl Fo­dor Andrással beszélgetve. 1925-ben Bartók Béla Ka­posváron adott hangversenyt az akkori színigazgató, Mo- ríházy Miklós fölkérésére. A hangverseny helyi sajtóvissz­hangjáról is olvashatunk a Somogy legújabb számában. Itt jegyzem meg: értékes fo­tók, dokumentummásolatok teszik teljessé a Bartók'-em- lékszámot. Bartókról, a tanítóról álta­lában kevesebbet szólnak — Breuer János erre irányítj® a figyelmünket. A zeneszerző közvetlenül a Tanácsköztár­saság előtt adta nevezetes nyilatkozatát, miszerint: „Nálunk sok nagy tehetség lappang a szegény nép gyer­mekei között, akiket örökre betemet a meg nem ösmerte- tés, a tanulás és fölösmerés hiánya. Ezen gyökeresen csakis a népiskolai énektaní­tás megreformálása segít­het.” Íme dióhéjban a Kodály- módszer bartóki megfogal­mazása — fűzi hozzá a ta­nulmányíró. Gál István Bar­tók, Babits, illetve a zene­szerző és a Nyugat című fo­lyóirat kapcsolatát elemzi ér­tékes dokumentumok fölvil- lantásával. Bartók Béla siófoki szüle­tésű barátja, ismerőse port­ré) át. rajzolta meg Matyiké Sebestyén József Az „isme­retlen” Révész Géza című írásában. A Somogy ez évi második számában nem elég fölhi- vóan. de egy értékes doku­mentum is található s ez Rippl-Rónai és Ady kapcso­latát idézi — Móricz Virág útján. A költő és a festő ka­posvári megismerkedésének a története olvasható ki töb­bek között RippLRónai visz- szaemlékezéfiéből. amelyet „végig korrigált Móricz Zsig- moi»d ceruzája” — írja Mó­ricz Virág az Örömmel kül­döm ... bevezetőjében. H. B. SOMOGYI NÉPLAP MŰEMLÉKVÉDELEM J. G. > Több mint 11 liter évente

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom