Somogyi Néplap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-26 / 72. szám

/ VÍLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK] ARA-. t,40 Ft SOMOGYI NÉPLAP MSZMP SOMOGY BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 72. szám * 1981. március 26. csütörtök illést tart a Magyar Szocialista Monkáspáil Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülé­sét március 26-ra összehívták. A Politikai Bizottság a nemz« tközi helyzetről szóló tájékoztató és a belpolitikai élet időszerű k :rdé- seinek megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. MTI) Elutazott Sinowatz osztrák alkancellár Szerdán soproni látogatás­sal ért véget dr. Fred Si­nowatz osztrák alkancellár, közoktatási és művészeti mi­niszter négynapos magyar- országi látogatása. Az oset­Dfszünnepség a Zeneművészeti Főiskolán Emlékhangverseny Bartók Béla születésének 100. évfordulóján A magyar és az egyetemes kultúra kimagasló alakja, a világ zeneirodalmának korszakos hatású alkotója, Bartók Béla születésének 100. évfordulóján, szerdán este ért. lék­hangversenyt rendeztek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Fő­iskola nagytermében. A Bartók Béla Estdéfcbé­aottság ünnepi estjén részt vettek: Losonczi Pál, az. El­nöki Tanács elnöke, a Bar­tók Béla emlékbizottság el­nöke, Maróthy László, a Bu­dapesti Pártbizottság első tit­kára, Övári Miklós, a Köz­ponti Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai. Jeien voltak a Bartók Béla emlékbizottság tagjai, politikád, társadalmi és kulturális életünk kiemel­kedő személyiségei. Ott '«olt Bartók Béláné Pásztory . >ti- ta, valamint ifjú Bartók Bé­la. Az ünnepségen részt ' et­tek a Budapestre akkredii ált diplomáciai képviseletek ve­zetői is. A dfszünnepségem bes sé­det mondott Aczél György, az MSZMP Politikai Biá >tt- ságának tagja, a Minis A er- tanács elnökhelyettese. Aczél György beszéde Tiszteit ünneplő közönség! Barátaim, itthon es a nagy­világban! Bartók Bétára emlékezünk, aki 1940 őszén e terem falai közt búcsúzott szülőhazájá­tól, mert úgy érezte, hogy csak így maradhat hű önma­gához, népéhez, eszméihez, eszményeihez. Kova. legna­gyobb zeneszerzője, az elő­adóművész, a tudós, a neve­lő utolsó hazai hangversenye végén, amikor a lámpák fé­nye kialudt, lehajtotta a zon­gora fedelét; százak voltak tanúi megrendítő búcsújának. Kevés név volt és van tör­ténelmünkben, amelyet, ha bárhol kiejtenek a világon, oiy egyértelműen idézné föl Magyarországot, mint az övé. Zenéje ma már az egész emberiségé, de a zeneszerző a mi népiünk szülötte, és mi most azt vizsgáljuk, műve mit mond Magyarországnak, a ma élő, a jövendő nemze­dékeknek. És mert zenéje el­szakíthatatlan a világtól, -ó- la szólva az emberiség igl zi, jobbik részéhez kötődi nk magunk is. Bartók Béla le­né j ét es emberségét nem te­het szétválasztani, benne < .et és mű tökéletes egységkt nt élnek. Gyermekként nézi az e er évéit ünneplő Magyaron; á- got, hogy ifjúként a m: le- neurni ünnep hazug disz! ted és jelmezei mögé látva ei- fedezi a nép elnyomató át, a vad. »magyar ugart-. 1 ár tudatos humanistaként él át az első világháborút, m jd 1918- ban fellélegzik és az 1919- es Tanácsköztársas ig zenei direktóriumában se iá meg nem tagadott szere et vállal. Mindvégig kémén; st elutasítja a Horthy-rends ar barbárságát, a népeket ej y- másra uszító sovkiiznm ;t, nem alkuszik meg a nép 1- nyomö hatalommal, szigo-i í­Felavatták Bartók Béla emlékművét an és gyűlölettel nemet mond a fasizmusnak 1931-ben írja önmagáról, a sokat idézett szavakat: »Az én igazi vezér- eszmém a népek testvérré válásának eszméje, minden háborúság és munden viszály ellenére, ezért nem vonom Ki magam semmiféle hatás áltól, eredjen szlovák, román, arab vagy bármiféle más for­rásból, Földrajzi helyzetem következtében a magyar for­rás van hozzám legközelebb, ezért műveimben a magyar hatás a legerősebb-. És mert a Hajtásai ban valóban meg­szólalnak a népek dallamai nemzetgyalázónak 'kiáltják ki őt, kora legnagyobb ma­gyar muzsikusát, szemére ve­tik. bogy több román, szlo­vák népzenei anyagot gyűj­tött és dolgozott fiü, mint magyart. Válasz a vádakra: hogy a faji tisztátalanság csak javára válik zenéimnek. Eziért mondták az ország far siszta - vezetői hazai iatlan teút- mérgezőnek. Műve a panasz kimondása és a bizalom szava. Műve hit az értelemben, a meg­érett, pontos, emberséges jövő vágya és reménye. Mű­ve vallomás az értelmetlen­ség, a káosz, a reménytelen­ség ellen,. Műve az elnyo­más, a terror gyűlölete. Mű­ve a szabadság hite. Műve a tiszta erkölcs és történelmi tanulság, műve a legszebb haza fiság. Bartók Béla nem volt kommunista, de kimondta zenéjével, hogy minden megpróbáltatást el­viselhet és legyőzhet az em­ber, mert van út előre, föl­felé a történetemben. Ezt valljuk mi isi, ez köti ötsz- sze öt elszakít hatatlanul szo­cialista világnézetünkkel. Igaza voit Saatoolcsi Bencé­nek, nagy zenetudósunknak, (Folytatás a 2. oldalon) rák alkanoeilárt magyaror­szági tartózkodása során fo­gadta Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke es Aczél György miniszterel­nök-helyettes. Vendéglátó­jával, Pozsgay Imre műve­lődési miniszternél a kétol­dalú tárgyalások során átte­kintették a két ország kul­turális és közoktatási kap­csolatainak helyzetét. A sokoldalú markoló. Az építkezéseknél, a mezőgazdaságban, a bányászatban egyre gyakoribbak az erőgépekre szerelt különböző alakú és méretű markolók. Igénybevételük hatékonyabbá, gyorsabbá, így gazdaságosab­bá teszi a munkát, és igen sok, ma már egyre nehezebben megszerezhető élőmunkát szabadít fel. A KGST-országok közül többnek az ipara ráállt e gépek tömeges termelésére. Energiatakarékos technológiák a mezőgazdaságban A VI. ötéves terv energia­gazdálkodási programja a mezőgazdaságban már az első évben 1981-ben jelentős sikereket ígér. Az idén egye­bek között fordulat várható a takarmányok tartósításá­nál, és újabb gazdaságokban kezdték meg a nagyüzemi próbákat a mezőgazdasági melléktermékek energetikai felhasználására. A VI. ötéves terv előh-árry- zata szerint 1981-ben két- h árammii lió tonna kukoricát mesterséges szállítás nélkül — többszázezer tonna fűtő­olaj megtakarításával — nedves állapotban tárolnak Úgy, ahogy a növényt a föl­Együttműködő gyárak 30 millióval csökken az évi gyártási költség Két vállalat, asz. Orion, és a Székesfehérvári Könnyű­fémmű kollektívájának együttműködésével évi 30 millió forint értékű import- megtakarítást eredményező újítás született. Az Orism mikrohullámú berendezései­hez szükséges tápvonalak kü­lönleges kábelei ezentúl ha­zai alumíniumból is előállít­hatok, mégpedig minden kü­lönösebb beruházás, techno­lógiai átalakítás nélkül. Ed­dig a híradástechnikai gyár különböző fémötvözetekból és vörösrézből készülő kábe­leket vásárolt külföldön a tápvonalakhoz, ami lénye­gesen megdrágította a ter­méket. Az új&tás híradásteohmológusok és a mettalográtusök három évi fejlesztő munkája és hosz- szadalmias vizsgálatok előz­ték meg mindkét vállalat­nál, valamint a távközlési kutató intézetben. A leg­fontosabb feladat az volt, hogy az alumíniumkábel pontosan, ugyanazt »tudja-, mint az importált termék. A fikeres kísérletek után a székesfehérváriak vállalták; ez Orionhan kialakított spe­ciális szerszámokkal nagy tisztaságú alumíniumból gyártani fogják a kábelt úgy, hogy annak nyúlása vagy zsugorodása se változ­tassa meg a belső teret, te­hát a mikrohullámú láncon továbbított jel, akár telex, akár rádió- vagy telefonvo­nal, nem veszíthet értékéből. Az Orion a mikrohullámú láncokat főleg exportra ké­szíti. Legfőbb vásárlóik kö­zül a szovjet és a csehszlo­vák felhasználók máris mi­nősítették és elfogadták az új típusú kábelt, az NDK- beái és a bolgár cégek pe­dig most vizsgálják a min­tákat. öeknől a gazdaságokba be­hozzák: Az úgynevezett ned­ves tárolás módszerei már ismertek; tavaly 470 ezer tonna kukoricát raktok él így a téli hónapokra, és mint is- mételen megái lapí tották: a fontos termény minősége a hosszai hónapok alatt alig romlott, sőt egyes vitamino­kat az új tárolással sikerült épségben megőrizni. (A ku­korica szárításánál erre nincs lehetőség és más fontos táp­anyagok is megsemmisülnek az olaj fűtötte légáramban.) Az idén összesen 800 ezer tonna kukoricát tárolnak a légmentesen elzárt silókban^ amelyeket az idén már há­rom hazai üzemiben állítanak elő. A három változat lehe­tővé teszi az el térő anyagi lehetőségekkel rendelkező gazdaságok ellátást. Van egy olcsóbb tárolótípus és egy közepes áron elérhető meg­oldás is rendelkezésre áll. Azonban mindkettőnél mu­tatkozik kisebb veszteség. A legfejlettebb megoldás, ame­lyet licenc alapján honosít meg a Szellőző Művek Bor- sodnádasdi Lemezgyára nem tartozik ugyan az olcsó szer­kezetek közé, de lehetővé te­szi a termés veszteség nél­küli raktározását. A tárolóik 500—1000 köbméteresek. A program megvalósítását állami támogatás segíti. Az ilyen beruházásokra a sertés­telepeken 35, tehenészetek­ben 30 százalékos arányban kaphatnak támogatást a gaz­daságok, pályázat útján pe­dig további jelentős állami hozzájáruláshoz juthatnak. 600 hektár szántást már pótoltak Bartók Béla születésének 100. évfordulója alkalmából, a centenárium napján, szer­dán felavatták a zeneszerző emlékművét, Somogyi József Kossuth-díjas szobrászmű­vész alkotását a XI. kerületi Bartók Béla út és a Fadrusz János utca kereszteződésénél levő parkban. A Himnusz hangjait követően a Vándor- kórus ’ előadásában Bartók! két kórusműve csendült föl. majd Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke mon­dott avatóbeszédet. A zeneszerző életútját, munkásságát méltatva a töb­bi között hangsúlyozta, hogy a bartóki életmű a magyar kultúra forradalmi vonulatá­nak része, amelyben az igaz haaafiság és a nemzetköziség szétválaszt hatatlanul van je­len. Alkotásait, amelyek az elnyomott parasztság, estesre­des énekét ötvözték a légi i- lettebb európai zenei t r- mákkal, életeben kevesen r- tették meg, s művésze it gyakran támadták a tár. i- dalmilag reakciós körök, a zenei értékek demokratrzm: í- sának megteremtését cé ó erőfeszítései visszhangba li­nók maradtak mind a í- renejózsefi, mind a Hortt •- Magyarországon. Ezt követően az amtékm i- nél a Bartók Béla-emlékl - zottság nevében Kállai Gy - la, a Hazafias Népfront C - szagos Tanácsának éhről ?, Pozsgay Imre művelőd« á miniszter, Szépvölgyi Zott. n és Láng István, a Magy r Zeneművészek Szövetség - nek főtitkára helyezett i kosaomt. A/, ünnepség z Intemacionálé hangjaival é t áéget. Zavartalan ünnepi ellátást ígér a húsipar Raktári készletekből hoz­ták a budapesti vágóhídon a kereskedelmi vállalatok meg­bízottai elé a húsipar ünne­pi -árukínálatát; amolyan börze volt ez, amely alkal­mat adott a kereskedőknek a választék rftegbekintésére és újabb megrendelésekre. A termékek minőségét a Köz- ért-ek, élelmiszerlboltofc meg­hívott vezetői általában jó­nak tartották, és miután a jelenlevő ipari szakemberek hasonló minőségű árut ígér­nek az április 4-i kettős ün­nepre és húsvétra, a fogyasz­tók, a vásárlók zavartalan, jó ellátásra számíthatnak. Az ünnepekre országosan 2600 tonna főtt, füstölt árat, sonkát, lapockát, tarját, fe­hérpecsenyét, combot sibb. biztosít az állami húsipar. Emellett természetesen az állami gazdaságok, tsz-ek és az áfész-ek húsüzemei is be­kapcsolódnak a forgalmazás­ba. Mindent egybevetve — amint az értekezleten kide­rült — a kereskedelemben megrendeléseit az ipar teljes egészében kielégíti, már március 30-án megkezdik az üzletek feltöltését. Amennyi­ben szükség lesz rá, úgypót- szállitmányokat is irányíta­nak majd a raktárt tartalé­kokból a kereskedelmi háló­zatba. (Tudósítón któl.J Az iga* Aranykalász Ter- meJőszövetkeziet összes szán­tóterülete majdnem, 2400 hektár. Az őszá vetést csak részben sikerült elvégezni a rossz időjárás miatt 150 hek­tár vetés maradt el. Az őszi mélyszántást 750 hektáron fejezték be. X tél folyamán nagy gon­dot fordítottak a gépek ja­vítására, karbantartására. Rendbe tettek öt nagy telje­sítményű erőgépet és 10 MTZ traktort. „Kijavították az ezekhez szükséges munka­gépeket is. Januárban és feb­ruárban műtrágyát szórtak az őszi vetésekre. A termelőszövetkezet ve­zetősége elkészítette a ta­vaszra szóló ieiadattervéket. Ennék megfelelően kezdtek aozzá az elmaradt és a so­ron következő munkák vég­zéséhez, amá az emberektől és a gépektől a legnagyobb erőkifejtést követeli meg. Március:'20-ig már 600 hek­táron, pótolták a szántást. Március • 16-án kezdték meg. a vetést, és 148 hektáron földbe került a tavaszi árpa magja. A cukorrépa vetése március 22*én kezdődött 159 hektáron. Lucernát telepíte­nek 95 hektáron, a napra­forgó magját 319 hektáron teszik földbe. Az igáM Arany­kalász Tsz a KITE tagja, és a társulás által meghatáro­zott technológia szerint 674 hektáron Vetnek kukoricát. Sokat várnak a traktorosok­tól, az irány,ítóktol. Ügy dön­töttek, hogy amíg nem vé­geznek a vetéssel, nem lesz ünnep, pihenőnap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom