Somogyi Néplap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-22 / 69. szám

Kommunista műszakok Exporttermékek készültek Ragyogó tavaszi napsütés, jó hangulat. Egymással évőd- ve ültetik a facsemetéket — nyolcvannégy darabot — a máskor irodában dolgozó leá­nyok, asszonyok. Néhány fér­fit is látni közöttük. A sportpálya mellett egy népes csoport Varga János­nak, a pártvezetőség titkárá­nak az irányításával az MHSZ-klub lőterét alakítja ki. A párttitkár csákányt emelget, mások lapáttal, ásó­val, gerebl,vével szorgoskod­nak. Elkészült, már a kerítés, végeztek a csemeték elülteté­sével — a vártnál jóval ha­marabb —, új feladatot ke­resnek. A műhelyekben is serény munka folyt. A Horizont, a Petőfi és a November 7., meg a többi szocialista brigád tag­jai kora hajnalban bejöttek munkahelyükre, hogy a sür­gős exporttermékek, köztük a szovjet megrendelésre készü­lő 12,5 tonnás vonópad ha­táridő előtt elkészülhessenek. — KISZ-istáink 95 százalé­ka, összesen 403 dolgozónk vesz részt a kommunista mű­szakban, amelyet trösztünk KlSZ-bizottsága. a párt-, a szakszervezeti és a gazdasági vezetőség felhívására szer­veztünk a KISZ X. kongresz- szusának a tiszteletére. A tel­jesítménnyel és a munka mi­nőségével elégedettek 'va­gyunk. Fiatal gyárunkban ez Munkával töltötték a már­cius 21 -i szabad szombatot a Videoton és a BVG tabi gyár­egységének dolgozói. A kom­munista szombaton csaknem ötszázán vettek részt e két munkahelyről a társadalmi munkaakciókban. A fizikai dolgozók termelőmunkát Végeztek. A Videotonban elkészültek a VDI billen­tyűzetek, VSD kártyák, a floppy diszk egysé­gek és a különböző' kábelok, valamint a gyár készáruprog­ramjának teljesítéséhez szük­séges alkatrészek. A két gyáregység többi dolgozója a nagyközséget csinosította. Fá­kat, díszcserjéket ültettek, és a 2-es számú napközi ottho­nos óvodánál végeztek társa­dalmi munkát. Mások a ta­valy ültetett erdősáv pótlá­sán, az 1-es számú óvoda te- reprendezésén és az MHSZ szak — tájékoztatott Horváth ZoUán szervező mérnök, a Csepel Művek kaposvári ne­hézgépgyára KlSZ-bizottsá- gának a titkára. A budapesti gyártól is ér­kezett egy tíztagú csoport Dittel Gábornak, a törzsgyár KISZ-vezetősége 'tagjának az irányításával, hogy együtt ünnepeljenek és dolgozzanak a kaposvári fiatalokkal. Ott serénykedtek a lőtér, a kerí­tés építésénél, a sportpálya meszelésénél. Ök is megkap­ták azt az emléklapot, ame­lyet minden kommunista szombat résztvevői jogos büszkeséggel vihetnek ma­gukkal, ragaszthatnak be a brigádnaplóba. Ezt lehetett tegnap, szabad szombaton látni a Csepel ka­posvári gyárában. Hat órát dolgoztak fiatalok, idősebbek, hogy munkájukkal köszönt­sék a KISZ X. kongresszusát Keresetüket vállalati lakás- építési akcióra, támogatásra ajánlották fel. Délután pedig, a munkát befejezve, a fővá­rosból érkezettek a gyár és a keleti iparvidék fiataljaival sporttalálkozón mérték össze tudásukat adóázoba környékének csino­sításán munkálkodtak. A tanácá költségvetési üze­mének dolgozói bontási mun­kákat végeztek. A kaplar- üzembő] többen az úttörő-ki­rándulóhely befejezésén mun­kálkodtak. Sokan bekapcso­lódtak a falunap munkájába a József Attila, a Virág úti es a Kossuth Lajos úti lakó­telepen élók közül is: ők a környék csinosításán dolgoz­tak, fákat és virágokat ültet­tek. A március 21 -i falunap munkájában részt vett az ideiglenesen hazánkban tar­tózkodó szovjet alakulat több katonája is, aki Kapói yon a tanácsház mellett levő fel­szabadulási emlékmű kör­nyékét tette rendbe A falu­napon a nagyközséghez tar­tózó valamennyi társközség­ben megszervezték a faülte­tési. Két gyáregységből ötszázan A hét közepén megzavar­ta ugyan a mezőgazdasági munkákat a megyénkre is rázúduló, esőt és orkánsze­ni szelet hozó hideghullám, de a hívatlan vendes — Be­nedek melegtől duzzadó zsák­jától megriadva — gyorsan odébbállt. Így mind a közös gazdaságokban, mind a kis­kertekben igazi " . a hét első, illetve utolsó nap­jaiban. Gépek százaival, munkáskezek sokaságával igyekeztek pótolni a lema­radást a taiajmü velősben és a vetésiben. Az időjárás kedvezőbbre fordulása csak fokozta az egyébként is jó hangulatot azokban a középiskolákban, szakmunkásképző intézetek­ben. melyekben különböző elnevezéssel —= KISZ. vagy iskolanaip. diáknapok stb. — gazdag programok alapján emlékeztek meg a hét vé­gén a tavasz egyik jeles if­júsági ünnepéről, a Ta­nácsköztársaság évforduló­járól. Nincs mód felsorolni a változatos tartalmú és for­májú rendezvénysorozatokat, tgy csupán ízelítőül említem meg a fonyódi Karikás Fri­gyes Gimnázium és Posta­forgalmi Szakközépiskola ünnepségét, melynek során koszorúzással emlékeztek meg az intézmény névadójá­ról —r ebben az évben lenne 90 éves —, somogyi költők­kel találkoztak, és megren­deztek az elsős postás tanu­lók eskütételét is; a barcsi 13 SOMOGYI NEI PLAP gimnázium és szakközépisko. la kiállításokkal és vetélke­dőkkel színesített rendezvé­nyeit, melyeken jugoszláv középiskolai küldöttség is részt vett; a csurgói ipari és mezőgazdasági szakmunkás­képző intézet gazdag műso­rát, a tizennyolc évesek ün­nepélyes köszöntésével, ké­zimunka- és fotókiállítással. A héten bolgár vendége­ket köszönthettünk megyénk­ben. A Hazafias Népfront rendezvénysorozata kereté­ben szerdán és csütörtökön nagygyűlésein vettek részit az államisága 1300. . évforduló­jára készülő Bolgár Nép- köztársaság képviselői. Ka­posvár. Görgeteg, Nagyatád, Csurgó, Somoigycsdcsó vol­tak látogatásaik állomásai, melynek során megkoszorúz­ták a felszabadító harcok­ban elesett bolgár hősök sír­emlékeit, és találkoztak a helyiségek vezetőivel. Több fontos tanácskozást rendeztek a múlt héten me­gyénkben. Igaz, döntési jog­gal nem rendelkeznek a ta­nácstagi csoportok, illetve a tanácsi bizottságok, de a vita és a határozatok előkészítésében jelente» sze­repet töltenek be. Hétfőn a megyei tanácstagok kapos­vári, pénteken a kaposvári járási csoportja vitatta meg a testület jövő hét keddjére összehívott ülésének anya­gait A fő téma — a VI. öt­éves terv tanácsi fejleszté­si és pénzügyi terve — a megye egész lakosságát, életkörülményeit érinti. Ezt figyelembe véve a legegy- nerűbb, még oly jelenték­telennek látszó észrevétel­nek. javaslatnak is fontos szerepe lehet. Ezért vitatták meg részletesen, szakembe­rek bevonásával a tervja­vaslatot, és foglaltak állást támogatása™!, illetve alakí­tottak ki egységes álláspon­tot, melyet a megyei ta­nácsülésen fejtenek ki. A következő tervidőszak tennivalóinak sorában fontos helyet foglal el környeze­tünk óvása a különböző szennyező forrásoktól, hatá­soktól. Ezen belül különös fi­gyelmet érdeme] természete­sen vizeink gondos tisztán tartása. E tekintetben me­gyénket mindenekelőtt a Balaton' ügye foglalkoztatja. De feladataink vannak dé­li területünkön is. különös tekintettel a Dráva tervezett vízlépcsőjének , kialakításá­ra. A természeti értékek megőrzésében közös tenn i - valóink vannak a szomszé­dos Jugoszláviával. Az együttműködés egyik állo­másaként kedden magyar és jugoszláv szakemberek közös tanácskozást tarlónak Kaposváron, melyen átte­kintették az eddigi intézke­dések eredményeit, 'és meg­határozták a következő idő­szak feladatait. Elsősorban a községek el­látásának gondjairól és fej­lesztési törekvései ről esett szó azokon a küldöttközgyű­léseken. melyeket hiegyénk több áfész-e a múlt héten hívott össze. A tanácskozá­sokon mindenekelőtt az áru- választék bővítését, korsze­rűbb körülmények kialakí­tását kérték a küldöttek, de sokian foglalkoztak a felvá­sárlás zavaraival, megszün­tetésük tennivalóival is. Paa! László A józan ész kevés „Rövidzárlat 9 9 Veszteségrendezés! eljárás folyik a fonyódi tsz-ben. E bevezető mondat — jóllehet tényt állapít meg — némi­képp félrevezető. Ez a mí­nusz 4.3 millió nem fémjel­zi hitelesen sem a gazdaság eredményeit, sem jövőbeli esélyeit, a veszteségek zömét ugyanis egyfajta üzemgazda­sági és részben számviteli „rövidzárlat” okozta. „Ha novemberben észbe kaptunk volna, ha a számokat, csak egy kicsit■ alaposabban val­latjuk. Hiszen lett volna még lehetőség . .Uigyan hány­szor hangozhat el hasonló önvád a tsz irodájában. Mondhatná bárki, méltat­lan egy alapjában jó gazda­ság munkáját épp esv ilyen sokba kerülő „műhiba” után bemutatni. A „miért ?”re két: nyomós ok is felel. A7. elmúlt egy­két évben több példa volt arra, hogyan segített át a mélyponton egy nagyüzemet a gondokkal való nyílt szem­benézés. Az önkritikus hely­zetelemzés — ha a nyilvá­nosság előtt történt is — sohasem csorbította még egyetlen tsz jó hírét sem. Emellett a fonyódi hely­zetkép néhány tanulságot is kínál... A gazdaság összterülete 2400 hektár, ennek azonban csaknem a fele megannyi próbálkozás ellenére sem hasznosítható zsombékos, na<las terület. A szántó csak 1300 hektár. E kis területen azonban magas fokon gépe­sített, intenzív a termelés. Hatszáz hektár a kukori­ca területe. Az eredmények­re jellemző, hogy a — más­hol. rekordot jelentő — 6,1 tonnás hozamot itt súlyos csapásnak érezték, s az is, hogy a fele ekkora terüle­ten vetett búza átlageredmé­nyével negyedikek voltak a megye 82 tsz-e között. Jelentős, majdnem más­félszáz hektáros a szántó­föld» zöldségtermesztés, il­letve a kerteszet. Sárgarépát például — ennek tavalyi összhoaama száz vagonnyi volt — iparszerű rendszer­ben termelnek, de a többi növénynél is a korszerű, nagyüzemi módszerek a jel­lemzőek. Olajos növényeket 160 hektáron vetettek. Az állattenyésztés legsi­keresebb területe itt az évente csaknem félmillió broiler csirkét előállító or­dacsehi baromfitelep. Ko­rántsem ilyen eredményes azonban az ugyanott talál­ható, 2800 hízót kibocsátó .sertéstelep. 600 anyás juhá­szaink másként kihasznál­hatatlan területeket haszno­sít. A gazdaság vezetői jól lát­ták, hogy az alaptevékeny­ség, és főként ilyen kis ará­nyokban — teremjen, a ku­korica akár 7.5 tonnát — kevés a hosszabb távon is eredményes gazdálkodás­hoz. ezért fejlesztették a melléküzemágakat Forgácsolóüzemük a buda­pesti Transzvil! exporttermé­keihez készít rendkívül fi­nom megmunkálást igénylő alkatrészeket, s hasonlóképp eredményes a tíz járművel és a megfelelő segédgépek­kel dolgozó szállítórészleg. Takarmánykeverő-üzemük a Tsz-kerrel kötött szerződés alapján tavaly 700 vagon ke­veréktakarmányt állított elő, s ezt a mennyiséget az idén várhatóan más-félszeresére növelik. Építő- és lakatos- brigádjuk sem szűkölködik feladta tokban.... Összességében — talán az egy sertéságazatot leszámít­va — nem rossz, a kor írat­lan követelményeihez és az adottságokhoz jól alkalmaz­kodó termelési szerkezet ez. A többé-kevésbé eredmé­nyes ágazatok évi összes be­vétele megközelíti — s ez a méreteket figyelembe vé­ve ugyancsak jó eredmény — a százmillió forintot Hogy lehet, hogy az utób­bi két—három évben mind­ez csak az energia. és anyagáremelkedések „ledol­gozásához” és a „Balaton- parti munkaerőelszívó hatá­sok” bérrel való ellensúlyo­zásához. röviden: a szinten tartáshoz volt elég? Hiszen ebben a tsz-ben több van, és több lehet. A Balaton kö­zelsége a közhiedelemmel el­lentétben — ma inkább hát­rányokat (gondoljunk csak a szigorúbb környezetvédel­mi követelményekre vagy a munkaerő-elszívó hatásárál), mint előnyöket jelent Hogy melyek lehetnek a gazdaság pénzügyi megszd­lárcLításának lépései, arra a napokban zajló, a megyei sziakirányítók által végzett elemzés ad majd részletes választ Van azonban egy vizsgálat nélkül is levonha­tó és minden másnál fonto­sabb következtetés: érjen el egy gazdaság önmagában bármilyen jó terméseredmé­nyeket, a nyereség magas szintű közgazdasági elemző­munka nélkül elöbb-utóbb elfolyik. A józan paraszti ész ma is fontos, nem pótolhatja azonban ez a folytonos ön­elemzést. Mert a józanság­ra, az ésszerűségre a fonyó­di tsz is több rokonszenves példát ad. Ilyen a szűkös munkaerő jó kihasználása (a kertészet asszonyai a ba­romfitelepen is dolgoznak, a forgácsolóüzem dolgozói tübbpk között a kazlazásban is részt vesznek). Ugyan­csak hasznos ötlet volt a répakoptató gépsor beállítá­sa: jobb áron és nagyobb ér-* tékesítési biztonsággá! fél­kész terméket szállíthatnak a konzervgyárnak ... Hogy lehet, hogy ilyen eredményes és ésszerű meg­oldások ellenére is olvado- zott a nyereség? — efféle kérdésre már csak a fent hiányolt „önelemzés” adhat választ A korszerű „üzem- gazdasági háttér” feltétele a gyors piaci alkalmazkodás­nak, a termelési költségek optimalizálásának, a maga­sabb fokú gépkihasználásnak és mindannak, amely vég­sősoron Fonyódon oda veze­tett, hogy a termelési szín­vonal növekedése ellenére is csökkent a nyereség, apad­tak a tartalékok. S végiül: a számok azt is megmutatták volna, hogyan kerülhető el ez a „rövidzárlat”. Szinte biztosra vehető, hogy ezek a hónapok fordu­latot ' hoznak a gazdaság éle­tében. A tsz-nek minden esé­lye megvan rá, hogy akár egy-két éven belül ismét a kiváló szövetkezetek sorába kerüljön. F> író Ferene Számvetés a Danuviában A Danuvia nagyatádi gyá­rában 270 fiatal, azaz har­minc éven aluli dolgozik. Közülük 109-en tevékenyked­nek hat KlSZ-alapszervezet- ben. Munkájuk, magatartá­suk meghatározói az útkere­ső gyár életének. Ezért is kí­sérték különös figyelemmel a KISZ-esek minap megtar­tott küldöttgyűlését. Érdemes belehallgatni Egyed Árpádnak, a KISZ-bi- zottság titkárának beszámo­lójába. Gondok, vitára érde­mes kérdések, elismerésre al­kalmat adó eredmények egyaránt akadna«, bőven az összegezésben. — KISZ-es tagjaink egyéni vállalásai szorosan kapcso­lódtak az akcióprogramhoz. A kommunista műszakokon a KISZ-tagok 70—80 százaléka jelent meg, s munkájával je­lentősen segítette a felaján­lás teljesítését Tavaly az Al­kotó ifjúság pályázatra ki­lencen jelentkeztek. Mind­egyik munka dicséretet érde­melt, készítői díjat kaptak. Az persze más kérdés, hogy a fiatal alkotók kollektíváját meg kellett szüntetnünk, mert a korábbi évekhez ha­sonlóan rosszul működött, de hiszünk abban, hogy van ki­út kereshetünk megoldást. Sajnos a KISZ-Radar akció­ban nem sikerült előre lép­nünk, pedig szükség lenne rá. .. Csak ennyi baj lenne? Saj­nos nem. Mert a beszámoló­Iskolai évkönyveit iára Pécsen Különleges gyűjteményt hoztak létre Pécsen: a XIX— XX. századi iskolai évköny­vek tárát. Hajdan volt vagy ma is működő baranyai isko­lák kiadványait gyűjtötték össze, a legkorábbi a pécsi alreáltanoda háromlapos ér­tesítője 1824-ből. A Baranya megyei könyvtárban ezernél töbo iskolai évkönyvet őriz­nek már. Elsődlegesen azért gyűjtik, mert helyi kiadású és tartalmú nyomdai termé­kekről van szó. Ezen túlme­nően azonban gyakorlati je­lentőségűje is van, hiszen fontos iskolatörténeti, hely- történeti és életrajzi adato­kat őriztek meg az elmúlt másfél évszázadból. A közel­múltban például Xantus Já­nos élettörténetének kutatá­sához nyújtott segítséget a gyűjtemény. Az 1837-es év­könyv alapján ugyanis kide­rítették, hogy tanulmányai­nak egy részét Pécsen foly­tatta a nagy természettudós, a fővárosi állatkert és fü- vészkert megszervezője. Nyugdíjügyekben is segí­tett már az évkönyvtár. A hivatalos iskolai értesítő alapján a megyei könyvtár igazolást adott a hozzá for­dult dolgozóiknak arról, hogy bizonyos években ipari isko­lába jártak, és az igazolást el is fogadta a társadalombizto­sítási igazgatóság. ból kitetszett, másutt is van­nak gondjaik. Például a po­litikai képzés körül, az Ifjú Gárda szervezettségében, az Edzett ifjúságért mozgalom­ban, vagy éppenséggel a kul­turális munkában, önkritikus beszámolót tartott a KISZ- bizottság. Lett volna miről vitatkozni! Csakhogy a vita elmaradt, legalábbis lényegi kérdést nem érintettek: a fel­szólalók. A közelmúltban a vállalat és az ifjúság vezetői asztal­hoz ültek, hogy tisztázzák gondjaikat. Abban mindenki egyetértett, hogy a problé­mákat a gyár és a KISZ ér­dekében is orvosolni kell. Rövid idő telt el a nevezetes megbeszélés és a küldöttgyű­lés között, szómon kérni alig­ha szabad, miért nem történt semmi. Ahogy a gyár igazga­tója fogalmazott, vannak dol­gok, melyekben türelmesnek kell lenni még akkor is, ha a fiatalok érthető türelmetlen­ségével találkoznak. Valószí­nű rpegoldódik a KlSZ-helyi- ség kérdése, tálán arról is szó eshet, hogy a vállalat tornatermet bérel a város­ban, hogy télen is sportolhas­sanak fiataljaik. És amiről nem' esett szó? Mert olyan is akadt. A választás előtti szünet­ben ifjú barátaim lelkesen vitatkoztak parázsló cigaret­tájuk mellett — a termen kí­vül! Ott el merték mondani gondjaikat, bajaikat, melyek­ről odabent mélyen hallgat­tak. Pedig hát a KISZ kül­döttgyűlése arra lett volna hivatott, hogy a fiatalok minden gondjáról szó essen. Nagy Jenő A Somogy megyei ZÖLDÉRT Vállalat kaposvári kirendeltségének üzemelésében levő 433. sz. zöldség-gyümölcs bolt alábbi lenyomatai bélyegzője elveszelt Sm. ZÖLDÉRT V. 433. sz. boltja KAPOSVÁR 6481 A bélyegző érvénytelen. 184380)

Next

/
Oldalképek
Tartalom