Somogyi Néplap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-22 / 69. szám

VUÄJG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARAú-UO-B SOMOGYI NÉPLAP XXXVn. évfolyam, 69. szám * t98T, március 22., wwámop Ifjúsági nagygyűlés Kaposváron , A FORRADALOM MÁRCIUSA Kettős zászlóbontásra emlékeztünk Tegnap este megfiatalodott a város. A márciusi ifjak utódai, lelkes, a hagyo­mányokra büszkén tekintő fiatalok soka­sága lepte el a megyeszékhely főterét, ahol országosan kiemelt eseményként rendeztek ifjúsági nagygyűlést a Tanács- köztársaság kikiáltásának 62., a KISZ zászlóbontása 24. évfordulójának alkal­mából. A zászlódíszbe öltözött Kossuth tér emelvényén, az ünnepség elnökségé­ben helyet foglalt Losonczi Pál, a Politi­kai Bizottság tagja, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Faluvégi La­jos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi államtitkár, Fejti György, a KISZ KB első titkára, Varga Péter, a megyei pártbi­zottság első titkára, a Központi Bizott­ság tagjai; Úszta Gyula, a Partizánszö­vetség főtitkára, a KEB tagja; Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Pál Antal vezérőrnagy, bel­ügyminiszter-helyettes, Sólyom Ferenc, a SZOT titkára, Bíró Gyula, az MSZBT fő­titkára, Nagy György ezredes, a munkás­őrség országos parancsnokának első helyettese, Kun István ezredes, a BM Határőrség pártbizottságának első titká­ra, Sugár Imre, a megyei tanács elnöke. Deák Ferenc, a városi pártbizottság első titkára, dr. Kovács Ferenc, a városi ta­nács elnöke, dr. Szerényi János, az SZMT vezető titkára, Varga Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára, vala­mint a fegyveres testületek, a KISZ és az úttörőszövetség megyei vezetői. A Himnusz * elhangzása után Pécsi Ildikó Tóth Ár­pád Az új isten című ver­sét maradta el, majd Sárái Árpád, a, KISZ Somogy me­gyei Bizottságának első tit­kára nyitotta meg a népes, igazán fiatalos hangulatú ün­nepi nagygyűlést. Többek között hangsúlyoz­ta, hogy nemzeti történel­münk lapjait gyakran vérrel írta az idő, s erről az utó­kor sohasem feledkezhet meg. Különösképpen nem, ha az emlékezés és a tisztelgés a magyar múlt egyik legdi- csőbb,. s egyben legtragiku­sabb eseményeit idézi. So­mogy népe mindig izzó szen­vedéllyel, a hősök és tetteik iránti tisztelettel, felelősség- tudattal gondol az 1919-es magyar proletárforradalom­ra, kegyetlen vérbefojtásá- nak szomorú napjaira. Büszke nemzeti öntudattal gondolunk arra — mondta —, hogy Somogyot, Kapos­várt nem érte felkészület­lenül a Tanácsköztársaság kikiáltásának híre. Itt már 1919 februárjának utolsó napjaiban 8—10 ezer prole­tár tüntetett, majd március 10-én a Somogy megyei di­rektórium megalakulása je­lezte az új kor eljövetelé­nek sürgető szükségszerűsé­gét. 62 évvel ezelőtt, 1919. március 21-én 800 fölfegy­verzett kommunista munkás várta a proletárdiktatúra ki­kiáltásának hírét. — A dicső napok emlékét idézni és megőrizni hiva­tottak megtisztelő köteles­— Tisztelt Nagygyűlés! Március 21-e van, ünnepel az ország! Köszönti azt a 62 évvel ezelőtti napot, amikor kikiáltották a Magyar Ta­nácsköztársaságot. Az éhe­zéstől, a nyomortól, a hábo­rú borzalmaitól megkínzott nép, munkások, parasztok és katonák a világon harma­dikként — a Párizsi Kom- mün, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom után, a szovjet példát követve dia­dalra vitték a szocialista forradalom ügyét. A magyar népre ekkor sugárzott elő­ször, igazán fényesen a sza­badság napja. Sok igaz for­radalmár, köztük Kun Béla. Szamuely Tibor, Korvin Ottó emelte magasra a szabadság zászlaját. Egész Európa fi­gyelt enre a hősi tettre, amely megreszkette üte az imperialista hatalmaikat, bá­torította az elnyomott népe­ket, és erőt adott a forradal­mát, hazá ját védő orosz pno- letairiátusnaik. ségtudatával köszöntöm if­júsági nagygyűlésünk részt­vevőit — fejezte be rövid A fiatal Ady Endre a kö­vetkező körképet festette a század eleji Magyarország­ról: »Itt mindenütt szörnyű­séges siralomvölgy és re­ménytelenség az élet... Itt él és uralkodik százezer em­ber; születik, vért izzad, kin- szenved és meghal sok mil­lió... Itt, ebben a kis sze­rencsétlen országban el kell felejteni gondolkodni az em­bernek, ha nem akarja, hogy megfuttassák, hamar célhoz juttassák kálváriáján. Itt a segítség nem azoké, akik se­gítségre szorulnak, de a bi­lincs sem azoké, akik meg­érdemlik. Itt hazugság, meg­alázkodás és butaság az eny­hítői csak az élet kínos ter­hének. És még mindig csak visszafelé megyünk!* 1918-ban azonban megfor­dult a magyar nép sorsa. A visszafelé helyett előre kez­dett menetelni, és néhány hónap leforgása alatt a ha­ladás élvonalába került. 1918 végén hazánkban forradalmi megnyitóját Sárdi Árpád. Ezután Petőfi: A nép ne­vében című versét adta elő Madaras József, s az ünnepi nagygyűlések szokásától el­térő módon, dr. Klujber László rendezésében politi­kailag sokatmondó, hangu­latában megragadó és lelke­sítő műsor részese volt a több mint tízezer somogyi fiatal. Szerepet vállait « prog­ramban Balázsovits Lajos, Kovács István, Dinnyés Jó­zsef, Csizmadia Sándor, Cser- nák Árpád. Csákányi Eszter, Eperjess Károly, Czakó Klá­ra, a Táncsics gimnázium és a mezőgazdasági főiskola diákszínpada és az Ifjú da­losok klubja. A forradalmi lendületű és előremutató program közben Köpf Lászlóné, a KISZ KB titkára mondott ünnepi be­stédet. helyzet alakult ki. A hábo­rút vesztett Ubalkodó osztály már nem volt képes a régi módon kormányozni; az év­százados elnyomás és a há­ború kínjaitól meggyötört nép pedig nem volt hajlan­dó a régi módon élni. Az or­szág, a nép további sorsa attól függött, hogy van-e olyan társadalmi erő, amely képes a tömegek ügyét győ­zelemre vinni, amely, ha kell, képes a forradalmi vív­mányok megvédésére és to­vábbvitelére. Volt ilyen erő. Létrejött a tudatos, szervezett élcsapat, mely megfogalmazta és kép­viselte a munkásosztály, a nép forradalmi céljait. Meg­alakult a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja. A magyar munkásosztály forradalmi élcsapatának lét­rejötte máig ható fordulatot jelentett a nép ügyéért ví­vott harcban. A párt rövid idő alatt megnyerte a mun­kások, parasztok, értelmisé­giek tömegeit, megvívta for­radalmát, magához ragadta a hatalmat, amely heves küz­delem árán, de békés úton, fegyveres harc nélkül került a dolgozó nép kezébe. A for­radalom az imperialisták minden dühödt igyekezete ellenére is győzedelmeske­dett. A nép akaratát nem lehetett elfojtani, mert a forradalom tüzeben ott égett minden addigi ma­gyar forradalom, szabadság­harc lángja. Budai Nagy An­tal, Dózsa György, Bocskai, Rákóczi, Kossuth, Petőfi és a többi neves és névtelen hős lángoló lelke. A Tanácsköztársaság év­ezredes álmok valóra váltását kezdte meg. Megmutatta, milyen nagy erő lakozik a népben, milyen lehetőség rejlik a gyárak, á földek köztulajdonba vételében, mi­lyen szellemi energiákat szabadít fel a társadalmi ha­ladás a tudományban, a művészetben, a »kultúra minden területén. Ezernyi oldalról mutatkozott meg az eddigi elnyomottak és kire­kesztettek előtt a szooiaiiz­Az ifjúság nem felejti a forradalmak tanulságait mus, jobb világa. Olyan erő­vel, amely tízezrével állítot-. ta csatasorba a tanáeshatal- maí védeni kész munkáso­kat, parasztokat, értelmisé­gieket. És amikor a dicső 133 nap után kihullt kezükből a vö­rös lobogó, örök emlékezeté­be adták a további nemze­dékeknek: a magyar nép harca a magyar munkásosz­tály kezébe van letéve. To­vábbadták azt a hitet és meggyőződést, hogy a ma­gyar dolgozó nép sonsa el* valasztiiataUan a szovjet hatalom, a világ első szo­cialista állama s a töbhi, sza­badságáért küzdő nép sor­sától. Ak 1919-es Tanácsköztár­saság . példa ma is a szocia­lista Magyarországon élő, dolgozó embereknek. Példa, melyet minden felnövekvő nemzedéknek ismernie -Jkell, és szívébe kell zárnia ta­nulságait. na, akik a párthoz elsőként csatlakozva, gondolataikat, tetteiket, iiatal életüket ad­ták a szocialista forradalom­nak. Emlékezünk arra, ami­kor a véres ellenforradalom után, éppen a Tanácsköztár­saság évfordulóján bomlott lei újra a magyar ifjúkom- raun isták zászlaja, melyen ma is ez a két évszám áll : 1919—1957. Ezek az évfordulók azt bi­zonyítják számunkra, hogy a forradalmakban mindig ott küzdöttek az ifjúság leg­jobbjai az élvonalban. 1848 márciusának eTmdí- tói, 1919 vdlágfarradalam- hi tű kommunistái, 1945 új vi­lágot teremtő, forradalmat véghez vivő harcosad között mindig ott volt a magyar ifjúság legjava. A haladó társadalmi erők számítottak is arra, hogy a fiatalok dön­tő többsége egy lesz velük. Így van ez ma is, amikor népünk a fejlett szocialista A Tanácsköztársaság el­szánt forradalmárai,, köztük a. somogyi direktórium ve-, /etöje. La tinea Sándor el­évülhetetlen példát adott el­vi szilárdságból. Különbséget tudott fenni tudatos ellen­forradalmár és megtévesz­tett nincstelen között, s az országban először, a kisajátí­tott; úri nagybirtokon létre­hozta az első termelőszövet­kezetet. Tiszta embersége, népszerűsége tekintélyt biz­tosított számára. Személyi­sége. tettei még az ellenfor­radalmi banditákat is arra késztették, hogy a nyilvános tárgyalást nem vállalva, or­vul gyilkolják meg a Ná- dasdi-erdőben. Tisztelt Nagygyűlés« Néhány nappal ezelőtt tisztelegtünk az 1848-as for­radalom és szabadságharc hőseinek emléke előtt. Né­hány nap múlva kigyúrnak majd a hálatüzek, és lerak­juk a köszönet virágait a felszabadító szovjet katonák sírjára. Ma azonban az 1919- es forradalmár példaképe­inkre emlékezünk. köztük azokra a* Ujukommunistak­társ adatom építésén mun­kálkodik. A szocializmus építésének útján magunkkal visszük forradalmaink emlé­két, tanulságait. Megőrizzük népünk történelmének hala­dó hagyományait, de felelni tudunk saját korunk, min­dennapi életünk kérdéseire is. Bizonyítja ezt az ifjúsági szövetség mindennapi mun­kája, s az az elkötelezettség, ahogy készülünk a KISZ X. kongresszusára — fejezte be beszédét a KISZ Központi bizottságának titkára. A forradalmi elődökre emlékeztető műsor tovább pergett, tapsot, együttérzést, együtt gondolkodást sugall­va. Befejezésként — mintha egyetlen hatalmas, öblös to­rokból zúgott volna az ének, ezer és ezer fiatal, jövőnk letéteményesei zengték együtt a DlVSZ-indulót. Ezután a vendégek és a fiatalok a Csiky Gergely Színházba vonultak, ahol Babarczy László rendezésé­ben ünnepi gálaestet tekin­tettek meg. (Erre az ese­ményre keddi számunkban visszatérőnkül /

Next

/
Oldalképek
Tartalom