Somogyi Néplap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-20 / 67. szám

/ A népegészségügy harcosa volt * 80 éve halt meg dr. Fodor lózsef Kassák Lajos: ... Ez a csöndesnek, visz- sza vonultalak ismert ember viharokkal és tüzekkel volt tele. Valóban a csöndes fe­lületű tóhoz lehetne hason­lítani, aminek a mélyén megfékezhetetlen erők dúl­nak. Érzelmeinek és szelle­mének kavargó mélyeit kényszerült kifejezni, s mü­veinek szerkezete olyan volt. mint a vas- és betonépít­mény. Nem csoda, ha azok, akik felületi összehangoltsá­got, az érzelmes melódiák folytonosságát szeretik a ze­nében., elfordultak Bartók műveitől. Assz.imetrikus kompozíciók ezek, ellentétes hangzatok viadala, amiket a lüktető ritmusok vonalai fűznek egybe. Nem az anarchikus hisztéria formát­lan kifejeződései, egyáltalán nem h iányák belőlük á klasszikus mértéktartás, csak éppen az iskola sza­bályain törnek át és nem kényszerítik /ránk egy újabb Iskola törvényeit. Nyilván ezért van — ha Bartók dön­tő hatással volt is a modern zenénk alakulójára —. nin­csen«^ majomügyességű epi- gonjai. Tanulni lehet tőle. de lehetetlen, meredek útjain könnyedén utána sietni. Ma­gányos maradt hát mindvé­gig, bárha nemcsak naigy- szerű, kozmikus művészi szellem, hanem a népből jövő, s arccal a nép felé for­dult, a szenvedőkkel rokon­ságot tartó ember- is volt­József Attila: Egyes zenészek BachboJ próbáljak megértetni Bartó­kot. Ez lehetetlenség, Bach Elkészült az idei marton- vásári Beethoven-bangver- senyek programja. Június 20-án, július 4-én, valamint augusztus 14-ón, 15-én ren­deznek koncertet az MTA Mezőgazdasági Kutatóinté­zetének parkjában, levő szi­geten. A Magyar Állami Hangiversenyzeinékart az év­adnyitó hangversenyen, jú­nius 20-án Uri Mayer kana­dai karmester vezényli, s a Fidelio-nyitány, a G-dúr ro­mánc, az F-dúr románc és olyan, mint a szokás. Ha valaki szokásból tesz vala­mit. a szokásnak az értei­mét csak úgy foghatja föl. ha e,gy eredeti helyz«; at fog löl (probléma) és* old meg. Tehát Bartókiból érthető meg Bach és nem fordítva. Németh László: . . . Bartók jövője a zene- történetben, s a hallgatók szívében, érzésem szerint lóként áltól függ. hogy anya-, gának ez a bazhi összefogá­sa mennyire sikerült. Kodály Zoltán életműve, ha kisebb igényű is, de vitathatatlan; értéke, helye: nem függ a lelkesedés hozzájárulásától. Bartók sokkal nagyobbra je­lentette be igényét, de tán problematikusabb. . . . vajon nem volt-e túlságosan a „jö­vő muzsikusa", hogy min­den idők muzsikusa lehes­sen — a 7, elemek, amelyek­ből építkezett, az igazolt disszonancia törmelékei nem teszik-e mégis laza alapúvá, akármilyen hősi volt is, az építkezést? Az aggályt nem nyomhatom el, de inkább magamban keresem az okát, . . . Ha ma írnék róla, tán nem is a kompozícióiról beszélnék, azt annyi kiváló munka teszi fölöslegessé az­óta, hanem Bartókról, az ér­telmiségi emberről. Ma, ami­kor társadalmunk nagy ré­sze értelmiségivé válik, nem lenne fölösleges megmutat­ni : mi volt ebben a tiszta, munkás. fegyelmezetten szenvedélyes emberben, ami ha tehetségében, nem is érünk fel hozzá, mindnyá­junk előtt mintává teheti. Bár húszéves körömiben lát- hattiam volna őt olyasfor­mán, mint most! a C-dúr mise hangzik fel Kiss András hegedűmű­vésznek, valamint a Magyar Állami Operaház énekmű­vészeinek és a Budapesti Kórusnak a közreműködé­sével. Július 4-én Ali Rali­ban iráni karnagy vezényle-- tével és Lantos István zon­goraművész közreműködésé­vel a Coriolan-nyHányt, ac- moll zongoraversenyt, vala­mint a 3. Eroica szimfóniát tolmácsolja a Magyar Álla­mi Hangversenyzenekar. Az utóbbi évtizedben nap nap után emlegetjük a kör- 'nyeaetvódelmet, amellyel m zgvédhe.jük szervezetünket a kóroktól. Dr. Fodor József a múlt század hetvenes évei­től haláláig ennek az em­ber- és környezetvédelemnek volt az úttörője. A bakterio­lógia míg gyerekcipőben járt, nem léteztek nagy ha­tású antibiotikumok, amikor az akkori idők pusztító jár­ványaival szemben fölvétte a harcot. Bukócsán született 1843. július 16-án. Becsben es Pesten végezte egyetemi ta­nulmányait, s 18úö-ben avat­ták orvossá. Már medikus korában is a higiénia fog­lalkoztatta, így kezdő orvos- cent a Rókus kórházban a népegészségügy érdekében végzett kutatásokat. Ezek­nek elismeréséképpen a ma­gyar állam 1870-ben ösztön­ül i.jal nyugat-európai tanul­mányúira küldte. München­ben — a világ akkor egyet­len közegészségtani egyetemi , tanszékén — hallgatott higi­éniai előadásokat. Később Angliában tanulmányozta az egészségügyi helyzetet. Ha­zatérése után könyvben szá­molt be tapasztalatairól. Adatai alapján kitűnt Ma­gyarország közegészségügyi eímaradottsága. 1872-ben a kolozsvári egyetemre az „államorvos- tan" tanárává nevezték ki, ahol nyomban az egyetem tanrendjébe iktatta a köz- egészségtan oktatását. 1874- ben a budapesti orvostudo­mányi egyetem számára fel­állított közegészségtani tan­szék élére került. A világon — a müncheni után — ez volt a második ilyen jelle­gű tanszék. Dr. Fodor József Közép- Kelet-Európában elsőként foglalkozott önállóan és mélyrehatóan a bakterioló­giával. Elsősorban az olyan járványos betegségek érde­kelték, mint a hagymáz (tí­fusz), pocsolyakor (malária) és a bujakór (szifilisz), mert a nép körében ezek szedték a legtöbb áldozatot. Hirdet­te, hogy a fertőző betegisé- geket mikroorganizmusok okozzák. Kutatta a járvá­nyok megelőzésének lehető­ségeit és az immunitás oka­it. Véleménye szerint az im­munitás okai a vérben ta­lálhatók, s annak baktérium­ölő tulajdonságai léteznek. Álláspontját világhírű tudó­sok is az álmok világába tar­tozónak ítélték. Elméletét később számos külföldi ku­tató átvette, eredményeit el­ismerte, így a vér baktéri­umölő hatásának vizsgálatá­val előfutára lett a seroió- giának ' (szérumtan). Dr. Fo­dor elsőségét és érdemeit e tekintetben ma már az egész tudományos világban elisme­rik. Az országgyűlés 1876-ban megalkotta a közegészség­ügyi törvényt, amelynek ki­dolgozásában dr. Fodor vál­lalta az oroszlánrészt. Ez a törvény óriási lépést jelen­tett ,az ország közegészség- ügyében. Határára a városok vízvezetékeket, csatornákat építenek, az egészségtelen ivóvízü vidékeken artézi ku­takat fúrtak, mocsarakat csapoltak le. Az élelmiszer- iparban és -kereskedelem­ben, valamint a vágóhidakom szigorú higiéniai intézkedé­seket vezettek be. Mindezek hatására javult az általános egészségügy. Javaslatára 1885-ben — a világon Ma­gyarországon elsőként -— bevezették az iskolaorvosi Intézményt, a középiskolák­ban pedig az egészségtan ok­tatását. A nép szociális helyzetét ismerve javasolta az orvosi szolgálat államosítását és a közegészségügy állami ha­táskörbe vételét. Kijelentet­te: „Ne legyen a kórház dí­szes, szép? De igen, legyen! Az a szegény ember ne érezze, hogy ő nyomorul­tabb, mint más, és miért nyomorultabb, mert más ágyban született? Ha többet fordítunk kórházra, szegény- j házra, kevesebb marad ágyú- ra, puskára!” 1886-ban dr. Marku.sovszky Lajossal megalapította az Országos Közegészségügyi Egyesületet, a mai Országos Közegészségügyi Intézet szellemi elődjét. A Magyar Tudományos Akadémia munkásságának elismeréséül 1885-!ben rendes tagjai sorába választotta. Or­szágokon, nemzeteken felüli tevékenységéért, az egész emberiséget érintő higiéniai kutatásaiért a Cambridge-i egyetem d íszdok toráv á avat­ta és bíborpalástjával éke­sítette. Haladó szellemű munkás­ságának súlyos betegség ve­tett véget 1901. március 20- án, 58 éves korában halt meg. Kelen vary János I A martonvásári Beethoven hangversenyek programja Tőrdöfések hátulról A Magyar Tanácsköz­társaság —i fennállá­sának 133 napja alatt — egyszerre kellett szembe­nézzen a külső, katonai túl­erőben levő ellenség fegy­veres támadásával és a bel­ső veszedelemmel, az ellen­forradalmárok szította láza­dásokkal. A hatalmát vesz­tett úri osztály — amely el­sősorban a vidéki gazdag parasztságra támaszkodott, és kihasználta mindazt a nyomorúságot, amelyet nem a proletárdiktatúra, hanem a négyéves esztelen háború okozott, de amelynek követ­kezményeit 1919 tavaszán és nyarán kellett elviselnie az ország lakosságának — szervezkedések és lázadások egész sorával támadta hát­ba a háborúban álló mun­kásállamot. A később, az ellenforradalom idején „ha­zafias tetteikért” elismeré­sekkel, kitüntetésekkel ju­talmazott ellenforradalmá­rok igazi arculatára mi sem jellemző jobban, mint hogy mozgalmaik mindig akkor élénkültek fel, amikor a frontokon válságosra fordult a honvédő Vörös Hadsereg helyzete. Miután április 16-án meg­indult a királyi Románia imperialista csapatainak tá­madása, először a Tisza környéki városok és falvak ellenforradalmárai léptek föl nyíltan. A Forradalmi Kormányzótanács április 21- en alakította meg a front mögötti rendkívüli bizottsá­gokat, elnökké Szamuely Tibort nevezte In. A fiatal forradalmár, aki — a Kom­munisták Magyarországi Pártjának más kiemelkedő vezetőivel együtt — Szöv- jet-Oroszországból tért ha­za, megkapta kinevezési ok­mányát: „A Forradalmi Kormányzótanács megbízza a tiszántúli Vörös Hadsereg mögött a rend és a fegye­lem fenntartásával, és fel­hatalmazza őt: e célra, ha szükséges, a forradalmi tör­vényszék mellőzésével is bárminemű eszközt igénybe vegyen.” Az erre a célra berende­zett különvonatot mindig oda irányították, ahol a ka­tonatiszteknek, rendőrtisz­teknek, a dzsentri közigaz­gatás vezetőinek, községi bí­ráknak, gazdag parasztok­nak és más, az új rendet gyűlölő és megszilárdítását megakadályozni igyekvő ellenforradalmárok és cso­portjaik mozgolódtak. Né­hol legföljebb csak egy-két napra sikerült magukhoz ra­gadni a helyi uralmat. Má­sutt még ennyi sikert sem könyvelhettek el, a helyi vöröskatonák, -örök szétug- rasztották őket. Minden el­lenforradalmi felkelés, le­gyen az kisebb vagy na­gyobb, nemcsak azt bizo­nyította, hogy a tanácskor­mánynak sok ellensége van, hanem azt is, hogy azok nem számíthatnak sikerre, a proletárdiktatúra még ilyen körülmények között is a tö­megek nagy többségének tá­mogatását élvezi, s elég erős a belső ellenség fékentartá- sára. Mindez azonban azt is jelentette, hogy a forrada­lom vívmányainak követke­zetes és kérlelhetetlen meg- védelmezését olyan erőkre és olyan, emberekre kell bízni, akik meg akarnak és meg tudnak birkózni ezzel a feladattal. Voltak ilyen emberek. Például Szamuely mellett Korvin Ottó, a Belügyi Népbiztosság nyomozóosz­tályának vezetője. A június 24-i puccs után felháboro­dott keserűséggel tette meg jelentését: már azt megelő­zően részletesen beszámolt a Kormányzótanács legfon­tosabb tagjainak a készülő lázadásról, s ha az intézke­désre illetékes szervek azo­kat figyelembe vették volna, a puccskísérletet minden bizonnyal meg lehetett vol­na előzni. Az ifjú Tanács- köztársaság államapparátu­sában, hadseregében, a rendőrség helyébe lépő Vö­rös Őrség parancsnokságán azonban ott voltak nemcsak a gyemgekezű habozok (akiknek legtöbbje aztán a feherterror idején kegyetle­nül megfizetett akkori ma­gatartásáért). hanem a min­denre elszánt árulók is, akik kulcspozíciókból tartot­tak. a kapcsolatot az an lan t­megbízottakkal, s akik a kí­nálkozó lehetőségekre vár­tak. Ami a június 24-i esemé­nyeket í Heti: néhány órával azelőtt, hogy az ellenforra­dalmárok három dunai mo­nitora a Dunáról lőni kezd­te volna a Szovjetházat, vagyis a Hungária Szállót, ahol abban az időben a pro­letárdiktatúra vezetői és azok közvetlen családtagjai laktak, s a Ludovika tiszti- iskolás növendékei elfoglal­ták volna a józsefvárosi te­lefonközpontot, került ki a nyomdából a Vörös Újság aznapi száma. Ebben — nyilván, mert a párt lapjá­nak szerkesztői is tisztában voltak azzal, hogy valami készül, s erős kézben, és nem az áruló Haubrich Jó­zsefében kívánták tudni a fővárosi karhatalmat — le­szögezték: „Követeljük, hogy a statáriális intézkedé­sek végrehajtásával azt a férfiút bízzák meg, aki erre egyedül alkalmas.” A Sza­muely Tibor mellett szóló érvek ezek voltak: „bátor és erélyes ember”, „egyfor­ma forradalmi kötelesség­gel tesz meg egy több ezer kilométeres repülőutat a forradalom szolgálatában és ver le egy ellenforradalmat, ha szükség van rá”, s „a forradalomért tud szenved­ni és tudna meghalni, de mei kíméletlen lenni”. kor kezdődő rendezvény es. Ugyanitt mától látható A Bakony és karsztjai című fo­tó- és dokumentum-kiállítás. A nagyatádi Gábor Andor Művelődési Központban teg­nap nyílt a Drávái harcok című bolgár fotódokumentá­ciós kiállítás. Ugyanitt lát­ható Nagygyörgy Sándor fo­tóművész kiállítása is. szientjakabi Mó­ricz Zsigrhond Művelődési Köz­pontban és a ka- posfüredi klub- könyvtárban, po­litikai plakátki­állítás a Somogyi Kaptárban — ez 11 e ra 30 perckor kezdődik —, kép­zőművészeti tár­lat a Kilián György Ifjúsá­gi és Ü ttörő Művelődési Köz­pontban 12 órá­tól, baráti talál­kozó ugyanott, térzene. könnyű­zenei koncert, A BM Kaposvár Táncegyüttes ön­álló estet tart a Latinca Művelő­dési Központban stb. A politi­kai nagygyűlést a Kossuth térén tartják — mű­sorral egybekötve — 18 órakor. Példaadóan gazdag prog­ramot biztosít a KISZ So­mogy megyei Bizottsága a forradalmi ifjúsági napok időszakában. A kaposvári rendezvények sorúból emel­jük ki a holnapi Latinca- emléktúrát: a fiatalok 8 óra 30 perckor indulnak a taní­tóképző főiskola elöl. (Rossz idő esetén más program kö­vetkezik.) Lesz filmvetítés a A kaposvári Csiky Ger­gely Színházban Triptichon címmel gálaműsort rende­zett Babarczy László Jászai- dijas művész. Ez 20 órakor kezdődik. Képünkön a mű­sor egyik szereplője, Czakó Klára látható. Barcson ma diáknapok kezdődnek az Erdészeti, Vízépítési és Vízgazdálko­dási Szákközépiskolában. Rendkívül gazdag a prog­ram, amint ez a díszes meg­hívóból kiderül. A barcsi Móricz Zsigmond Művelődé­si Központban szombaton 9 órakor kezdődik az úttörő művészeti szemle körzeti bemutatója. A környező községekben. kiemelkedően szereplő színjátszó és báb- csoportok vesznek részt a dramatikus színjátszás ren­dezvényén. Vasárnap 15 órá­tól Homokszentgyörgyön tartják a felnőtt körzeti be­mutatót. Népdalversenyt hirdettek Siófokon a Dél-balatoni Kulturális Központban. Ven­dégek: Budai Ilona népdal­énekes és Pócsik Dezső ci- tera művész. Holnap 15 óra­Ez a figyelmeztetés is ké­sőn érkezett. Az ellenforra­dalmárok, akiknek összeköt­tetései egészen Gödöllőig, az akkor ott székelő hadsereg­főparancsnokságig vezet­tek, hozzáláthattak tervük megvalósításához. Az is igaz azonban, hogy ez a felke­lés is — hasonlóan a vidé­ki akciókhoz, amelyekre elő­zőleg májusban és június első felében került sor — kudarcra volt ítélve. Csakhogy^ Szegeden, a de­markációs vonalon túl, ott szervezkedett a fehérkor­mány. Tagjai francia kato­nák védelme alatt, jelenték­telen rangú francia tisztek­nek gazsulálva, senkit sem­mire nem kötelező „minisz­tertanácsi határozatok” megvitatásával, valamint bridzseléssel töltötték az időt. Fegyveres erejük, a később annyit dicsőített „nemzeti hadsereg” azokból a tisztekből állt. akik elme­nekültek a muhkásállam te­rületéről. I nkább szépen kivár­ták, amíg az idegen túlerő megfojtja a Magyar Tanácsköztársasá­got. ö,k lettek az ily módon „győztes” ellenforradalom fegyveresei, akiknek „hős­tetted” a levert, védtelen nép elleni kegyetlenségek sorozatából álltak: kínoztak, akasztottak, heréitek, élve eltemettek. Ezeknek a gyáva brigantiknak jutott osztály­részül * bosszú gyönyörű­sége. Pintér István A kaposvári Csiky Ger­gely Színházban ma elmarad A melegház című Harold Pinter dráma előadása, va­sárnap viszont kétszer is előadják a darabot: 15 és 19 órai kezdettel. A művet vendégként Gazdag Gyula rendezte. Rajhona Ádám, Jordán Tamás, Spindler Bé­la, Tarján Györgyi, Bezeré- dy Zoltán, Tóth Béla és Dánffy Sándor alakítja a szerepeket. A 48-as ifjúság útján levő városi könyvtárban ma 15 órakor Mátyás király udva­rában jártunk címmel »fan­tázia utazáson- vesznek részt a harmadikos napközis gye­rekek. A cseri fiókkönyvtár­ban az alkotók klubja kiál­lítási megbeszélést tart ma 18 órakor. A Petőfi-emlék- könyvtárban — Honvéd ut­ca 1. — 18 órától Bartók zenéjével foglalkoznak az ifjúsági klub tagjai. A La­tinca Művelődési Központ nyugdíjas pedagógus klub­jában olaszországi élmény- beszámolót hallgatnak ma 17 órakor Ugyanitt — de a színházteremben — ma 14 órakor az ifjúsági hangver­senysorozat rendezvénye zaj­lik majd Századunk magyar zenéje és költészete círnmeL A Vörös Csillag moziban Kicsi a kocsi, de erős cím­mel színes, szinkronizált amerikai filmet játszanak. Mi történik akkor, ha az autó kezdi »irányítani« a gazdáját? Erről szól a film. A Szabad Ifjúságban a ko­rai előadáson A két arany­ásó című színes, szinkroni­zált NDK-kalandfilmet vetí­tik. Az esti két előadás programja Az amerikai ba­rát című NSZK—francia krimi, melyet Patrícia Highsmith regényéből for­gattak. Dennis Hopper játssza a címszerepet. A Latinca mozi színes, történelmi filmet kínál, a kétrészes Pugacsovot. A szovjet alkotás II. Katalin cánnő uralkodásának idején játszódik, föleleveníti az 1773-as parasztfelkelést, me­lyet a kozák Jemeljan Pu- gacsov vezetett. Andrej Szaltikov rendezőt a cárrá koronázott parasztvezér alakja köré költött legendák ihlették meg. Pugacsovot Jevgenyij Matvejev, Katalin cámőt Vija Artmane kelti életre a vásznon. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom