Somogyi Néplap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-03 / 52. szám

Újrakezdés előtt Egy kicsit jobb időjárás kell és szerencse Rendkívül nagy a tétje a hátaiban. hamarosan meg­kezdődő növénytermesztési munkának. Az ősszel a gaz­dasagok csupán a terület te­lét tudták fölszántani, 7200 hektáron pedig a hó és a sál- lehetetlenné tette az őszi kalászosok elveteseL A kő­vetkező hetekben dől el: mit sikerül pótolni az elmarad- takból. Ez annál is inkább izgalmas kérdés, mért a most kezdődő ötéves mezőgazda­sági terv épp a növény ter- m eszi estól varja a legdina­mikusabb fejlődést. Milyenek az esélyek a terv első ötödének teljesítésére? — elsősorban ez a kérdés foglalkoztatta a nemreg le­zajlott agazatvezetői és íö- agronomusi továbbképzés résztvevőit. Bankuti Béla. a- termelőszövetkezetek 1 gyei szövetségének iómnoi.a- tarsa, a továbbképzések szer­vezője és vezetője, a konzul­tációk során pontos képet kaphatott a megye növény- termesztőinek véleményéről. — Sokuk számára már- már nyomasztó a felelősség A bizonytalanságot növeli, hogy még csak ezután dől el, víznyomas vagy fagy-kar miatt mennyit kell. kiszán ta­ni a rendkívüli etófesziles­sel elvetett táblákon. Az ösz- szel<*rlódott tavaszi munkák elvégzését nehezíti, hogy el­sősorban a cukorrépa- és a kukorica termesztés gépei a gazdaságok zömében erősen elhasználódtak. Kicserélé­sükre csak kevés tsz-nek van módja, s a javítást alkatrész- hiány hátráltatja. Nem mint­ha az idei téh gépjavítások­hoz kevesebb alkatrész állt volna rendelkezésre, mint más években, hanem mert az ősz végi kényszerű “gép- nyiizäs« jócskám megnövelte az igényeket. Gyakori volt a törés, a kikopás. — Mii vetnek a gazdasa­gok az elmaradt ősziek he­lyére? — Elsősorban tavaszi ka­lászosokat. Több mint ötezer hektárnyi lesz a terven fe­lüli kukorica is. Kedvező visszhangra találtak a cu­korrépatermelés növelése ér­dekében hozott új intézkedé­sek is. A gazdaságok szak­emberei szerint rokonszenves az az újszerű mód. ahogy en­nek kapcsán a népgazdasági érdeknek megfelelő irányba 'vonzzák (és nem erőltetik) a termelőket. Ha megfelelő az érdekeltség — mint ez eset­ben —, a tsx-ek irányítói kevés »rábeszélő« szóból is értenek: akik egy hónapja még a répatermelés meg­szüntetését fontolgatták, most többségükben inkább a területnövelés felé hajlanak... — A terméshozamok nö­velésének a fajtaváltástól a tapanyagadagok »őrelésén át a talajjavításig számos mód­ja van. Melyekben látják az üzemi szakemberek azt a tartalékot, amely lehetővé teszi a célok elérését? — Sajnos semmi esély nincs arra, hogy a fajtavál­tás az öt évvel ezelőttihez hasonló »ugrásokat« hozzon a termésátlagokban. A hazai fajták gyakran nem a leg­tökéletesebbek. Különöse« igaz ez az energiaköltséget meghatározó tulajdonság. a vízleadóképesség esetében. Lényegesen nagyobb lehető­ségek rejlenek azonba« a tápanvag-visszapótlás növe­lésében és kisebb vagy na­gyobb arányban a megye csaknem valamennyi gazda­ságában folyó tala j javítás­ban. — Ezek meglehetősem drá­gává teszik a termés növelé­sét. .. — Igaz, mígsem lehet ki­kerülni. Azt a »tápanyag­takarékbetétet«, amit több nagyüzem, a hetvenes evek közepén jellemző múl ragya- túladagolással. a földekbe tett. az elmúlt egy-két év meszelései -ki is váltottak«. A tapanvag pótlására szük­ség van. Olcsóbb viszont nagv gondosságod es szak­értelmet követelő módja az eredmenvek javításának a fajtához es táblához »igazí­tott* agroteghnika vagy az optimális vetésidő betartása. — Hogyan vélekednek a szakemberek a szántás nél­küli talajmwveles lehetősé­géről? ' — Néhány üzem nem győz­ve az elmaradt szántások pótlását, nyilván kipróbálja ezt a módszert, akkor is, ha egyébként tartózkodna tőle. Tény, hogy ahol csinálták, többnyire jelentős költség­megtakarításokat hozott. Nagy lökést adna e módszer elterjedéséinek, ha a tárcsán kívül is rendelkezésre állná­nak a külföldön használatos eszközök. — Mely témák keltettek a legnagyobb vitát? A téli műtrágyázás ered­ményességét többen is meg- kórdójelezték. mások szóvá tették, hogy a most haszná­latos eszközök nem tesziic lehetővé az. optimális szórás­képet. Különösen élénk ér­deklődést keltettek a búza- termeléssel kapcsolatos szak­mai kérdesek. — Végül is milyen aratást váraok a szakemberek Mii­ben? — A sárdagaszto vetések minősege a terület nagy ré­szén nem ad esélyt rekord termesre, ennek ellenére az agronömusok bíznak a terv- teljesílesben. Igaz. ehhez, most a szokásosnál kegye­sebb időjárás es szerencse is keúl. B. F. „Nincs szebb az érett erdőnél’ Fagazdasági társulás kiskörzetben Vörös György fiatal szak­ember, már nem egészen pályakezdő. A szakma gya­korlati tapasztalatait a so- mogyi erdőgazdaságnál sze­rezte meg. A múlt év de­cemberétől dolgozik a csur­gói Zrínyi Tsz.-ben Ha a munkahelyére, az erdőre te­relődik a szó. kibuggyan, be­lőle a szakmaszeretet. — Állítom, hogy niocs szebb dolog az érett erdő­nél ... — Egy fiatal tele van jó szándékú tenni akarással — és én most itt igen nagy lehetőséget látok . . . — Valljuk be, korábbon a szövetkezetben az erdész — ha egyáltalán volt — amo­lyan huszadrangú embernek számított. A fa áranak emel­kedésével, értékének felis­merésével megváltozik az erdész rangja . . . — Nem az a lényeg, bá­nyán vagyunk, hanem ho­gyan dolgozunk . . . Mondatok. villanások a beszélgetősünkből. Egy em­Hivatás és hobbi Á berepülőpilóta Ezrek néznék a magasba. Egyre erősödő zúgással ereszkedik földközelbe a ha­talmas helikopter. Leveleket, fűcsomókat sodornak az óriási lapátok légörvényei. Egy ideig mozdulatlanul áll a gép a levegőben, ma ki hir- leien meredeken fölemelke­dik. hogy ott újabb manő­verekkel kápráztassa el a nézőket. A két nagy teljesít- 'ményú, együttesen 650 lóerős motor könnyű játékszerként röpíti a nehéz légi jármű­vet. S mielőtt, a tiszteletkört leírva végleg eltűnik a tá­volban. a Hangár-dombon levő nézők tapsa, integetése kíséri az ügyes kezű pilótát. Ifjú Szemző Ernő mező­gazdasági repülő volt az, aki tavaly ősszel, a somogyi re­pülősödet jubileumán rende­zeti. ünnepségen bemutatta, hogy mit tud az alapító nemzedék utóda, egy mai fiatal repülő, és mire ké­pes egy. a laikusok által ne­hézkesnek veit légi jármű. — Sokkal könnyebbel L szabadabban mozog a heli­kopter. mint a merev szár­nyú gépek __ Nekem a re­p ülés hivatásom és hobbim. Persze az igaza a műrepülés, de a helikopter is nagysze­rű. Suhanni a földek felett, tudni azt, hogy a gép tartá­lyában levő vegyszerrel, il­letve annak kipermetezése- vel jelentős segítséget nyúj­tok ahhoz, hogy a gazdasá­gok dolgozóinak munkája igazán eredményes legyen. Nekem huszonkét téesz, két^ állami gazdaság földjein kellett elvégeznem ezt a fel­adatot. Januártól kerültem csak más beosztásba.„ A máit ér/ végén tizenöt vrzsga sikeres letétele után berepü lopd óta lett. s jawuar- tól ezt a felel őssegtei. jes. nagy hozzáértést kívánó munkát végzi a MÉM kapós- újlaki repülőgép-állomásán. — Hogyan lett a repülés a hivatása ? — Édesapám fiatal korá­tól vitorlazórepülö vök Négy esztendős alig mű Ham, amikor magával vitt az ak­kor még működő kaposúj la­ki Repülőtérre... Jakab László, az akkori parancs­nok — ma munkatársam — vitt föl gépevei. Felejthetet­len élményt jelentett, a ma­gasból nézni az alattunk el­suhanó tájat, a játékszernek tetsző házakat és más épü­leteket. Akkor határoztam el: repüiőpilóta leszek ... Minden nya,rat én is apám­mal töltöttem sl vrtoiíáaók tabunába«. E gyermekkori vágy ineg- va lósí iása kezdetben nehéz- ■ségekbe ütközött. Ugyanis mire tizenévesen engedélyt kapott, hogy vitorlázógépet vezethessen, megszűnt a ka­posvári kiiub. s csak évekkel később alakúit újjá. Amikor leérettségizett. mór üt a MÉM nyíregyháai novenv - vedőrepü 1 ő-főifikolaja; nyom . ban jelentkezett. Sikerrel fötvételizetit. s három eszten­deig tanwtk BlméSetS és gyakorJatt tantárgyak. acrwlmtwakt. műszerek, különleges felada­tok merev szárnyú gépek vezetése, vizsgák sokasága lévén az elsők között ka­pott lehetőséget, hogy előbb egy esztendeig Papán, majd Non logyban dotgozzon mezó- gazdaságj repülőként, heli­koptert vezethessen. Ormán jelenlegi beosztásába került. — Itt most inas a mun­kám. Korábban amikor ki­tavaszodott s megkezdődött a mwenyapoias. kora h»g»aá- Ují —r BBpkesteWi nnjfUtá» ig — vasárnap. ünnepen egyaránt szálltunk a földek fölött s vegyszereztünk. Na­ponta 14—16 órát. öl)—55 föl- szállást hajtottunk végre. Nekem kell most az állo­másra hozott új vagy javí­tásra beküldött gepeket ki­próbálnom. Nagy felelőssé­get jelent ez: csak olyan he­likoptert engedek kiadni, amivel pilótatársaim nyu­godtan. biztonságban végez­hetik munkájukat. . Jo érzés hallani, amikor hivatásának és hobbijának swepsegeröl beszel. A renge­teg tanulásról nem mint fárasztó teherről, hanem mimé munkájának szükséges velejárójáról szól. Évente kelti vizsgát lenni, s bizony, nem elegendő az eveikkel eaeWSI meguerzeö. tack*., a rengeteg gyakorlat, a . ta­pasztalat: ismerni kell a leg­újabb gépeket és az állan­dóan íejlödö repüléstechni­kát is. — Huszonötezer fölsxátlás. a levegőben töltött 2600 óra alapján mit tanácsol azok­nak a fiataloknak, akik ezt a pályát választják? — Nagyon szeressek a re­pülést és ne sajnálják a fá­radságot. amivel a tanulás jár... E hivatás fegyelme­zett. kiegyensúlyozott, egészséges embert kíván. Olyan embert aki úgy is­meri a munkájával járó gya­korlati és elméleti feladato­kat, hogy bármilyen körül­mények között azonnal es határozottam tud cselekedni. büMliú Utóik) bért mindig jellemeznek a gondolatai. A földrajzilag is közelálló szövetkezetekből mindenütt megalakultak a megyében a gazdasági kiskörzelek. Fő céljuk, hogy szorosabb együttműködéssel, a terme­lés, a munka, az élet min­den területén ésszerűbb szervezéssel jobban kihasz­nálják az összefogásban rej­lő tartalékokat. Van. ahol már előbbre állnak, van, ahoi még csak keresgetik, milyen módszer alkalmazása válna leginkább mindnyá­juk előnyére. Az inkei, az Iharoeberényi, a csurgói, a berzencei és a gyékényesi termel őszövet­kezet — lényegében a vala­mikori csurgói járás — al­kot egy gazdasági kiskörze- tet. Az útkeresés, a gyümöl­csöző együttműködés szándé­ka vezetett el a műit évi döntésig: „társuljunk a nap­jainkban egyre növekvő ér­téket jelentő fa vagy on ész­szerűbb hasznosítására”. — Az öt szövetkezetnek 5H09 hektár erdője van. Ez megfelel egy kisebb nagy­ságú erdészetnek. A tízéves uzemrerv lehetővé tenné az évi harmincezer köbméter fa kitermelését. Eddig 21—22 ezret termeltek k.i a szövet­kezetek. Pedig a fa most jó üzlet, nagy lehetőség — ta­valy csak a csurgói szövet­kezetben tízmilliót hozott ez az ágazat. Ám a kiskoráét egyik szö­vetkezete sem volt olyan helyzetben, hogy a fagazdál­kodás javítasa érdekében önállóan, hathatós lépést te- gven. A társulás megalaku­lásának ez az alapvető indí­téka. Emellett volt még egy másik, korántsem elhanya­golható szempont; a körzet ..szívében” ott van erdőgaz­daságnak egy fafeldolgozó üzeme. amely igényli az alapanyagot. * A fejlődés kényszere és egy jó adottság találkozott. 1081. január elsejével meg­alakult a társulás. A kiskörzet szövetkezetei mellett csatlakozott a társu­láshoz, aláírta a tagsági szer. ződést a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság is. Nemcsak a piac, az éitékesí- tés, miatt van ennek jelen­tősege, hanem azért is, mert fölszereltsége, jelentős szel­lemi és technikai felkészült­sége folytán tagként igen számottevő segítséget adhat a társulás eredményes mű­ködéséhez. És az sem elha­nyagolható, hogy vállalta: a tervezett beruházásokhoz. fejlesztésekhez félmillió fo­rinttal hozzájárul. Ennek fejében azonos árajánlat esetén elővásárlási joga van. — Mivel a feldolgozó, az ipari háttér megvan, társu­lásunknak legfontosabb fel­adata, hogy megteremtse a termelés biztonságát! Ha az első évben nem is, de igen rövid idő alatt kitermeljük az évi harmincezer köbmé­ter fát. A termelés biztonságához gépek kellenek. Ezért rövid időn belül mintegy három­millió forint- értékű közös gépparkot akarnak létrehoz­ni. . , Részietek a társulási szert /ödésböl: „közös munkavég­zés ; közreműködés a tervek elkészítésében; a Sefag se­gítségével a gépek javíttatá­sa; .szakmai továbbképzés es szakmunkásképzés szerve­zése; erdészeti növényvédő közös a 1 kail m a zasa ” stb. A kitermelt érték hatvan -—hetven százalékára a Se- fag-gal kötöttek szerződést, ez mintegy 23 millió forin­tos üzleti kapcsolatot jelent. Emellett természetesen el kell látni a szövetkezetek tagjait, a lakosságot tűzifá­val. Az alakulás utáni hóna­pokat élik. Tele bizalommal, tervekkel, tenni akarással. A társulás tagjai is, Vörös Györgv is. — Ha jót csináljuk, ez az együttműködés tartalmat ad­hat a kiskörzet létének. Na­gyon szeretném, ha mielőbb bizonyság lenne ez a tarta­lom. és nem is olyan soká­ra példa ... V őrös Marta GYORSLISTA a gépkocsi-nyereménybetétkönyvek február 27-i sorsoásárúi Az Országos Takarékpénztár a gépkocsi-nyeremény betét­könyvek 79. sorsolását február 27-én Budapesten tartotta. E sor­soláson azok a in mm és 5000 fo­rintos betétkönyvek vettek részt, amelyeket 1980. október :51-ig váltottak és 1981. január 31-én még érvényben voltak. 10 000 Ft-os betétkönyvek 13 024 482 s 105 13 038 021 Tg 13 020 595 S 120 L 13 041 210 D 13 032 387 S 105 13 045 096 S 105 13 030 733 S 120 L 5000 Ft-os betétkönyvek 13 «07 804 S 105 13 «12 988 Ts 13 «15 759 D 13 «20 588 S 105 13 «23 14 í S l íu L 13 «29 409 S 105 13 032 089 S 105 13 511 245 Ts 13 511 829 S 105 13 533 58« S 120 L 13 550 415 S 105 13 562 3«4 S 105 13 582 435 D 13 >90 859 Ts 13 591 07« S 120 L A gyorslksta közvetlenül a ho­zás után készült, ezért az eset­leges hibákért nem vállalunk felelősséget. A sorsolás eredmé­nyének pontos adatait a már­cius 4-én megjelenő hivatalos nyeremény jegyzék tartalmazza. A nyertes betétkönyvet vagy az ezt helyettesítő ,,igazolás“-! a betétkönyvet kiallíló takarék- pénztári fióknál, postahivatal­nál vagy takarék szövetkéz étnél hc*i bemiHdtm. Föl oem vett gépkocsi- nyeremények jegyzéke E jegyzék azon somogyi gép­kocsin.veremé ny-betétkönyvek számát tartalmazza, amelyeket az 1980. novemberig (1—7 sorso­lásig) kisorsoltak, a tulajdonosok azonban a nyereményt 1981. ja­nuár 31-ig nem jelentették be. íti ooo Ft összegű betétkönyvek'; 13 030504 13 036382 500« Ft összegű yk.-betétkönyvek 13 527 934 13 577 089 13 538 921 13 589 959 13 557 318 13 592 428 13 557 331 13 599 »«0 13 559 132 13 «21 230 13 566 901 A nyertesek a kisorsolt sze­mélygépkocsi hivatalosan meg­állapított fogyasztói árára tart­hatnak igényt. A kisorsolt betét­könyvvel vagy az ezt helyette­sítő ,,igazolas”-sal további ügy­intézésre a betétkönyvet kiállí­tó helyhez kell fordulni. A betétkönyvszámok azonosí­tásánál az értékelhető szamok előtt szereplő nullás s-za mókát nem keH ttgyeltimb* vonni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom