Somogyi Néplap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-19 / 66. szám

Bizaíam I *1 felelősség Magasabb színvonal — Választ várnak a kör­zetemben — így fejezte be felszólalását az egyik testü­leti tag a kaposfői közös ta­nács és a mépfrontbizottság legutóbbi, együttes ülésén. Ha a vitában részt vevő tár­sai nem is tették kérésük­höz, javaslatukhoz e beszá­molási kötelezettségre utaló mondatot, valamennyi fel­szólaló megnyit vá n u lásá ból érezni lehetett: új módon akarnak dolgozni, a koráb­binál magasabb színvonalon kívánják képviselni a la­kosság érdekeit, segíteni tö­rekvéseik megvalósítását. Ezen az ülésen minde­nekelőtt úgy nyilvánult meg elhatározásuk, hogy a falugyűlésen elhangzott vé­lemények. kérések teljesíté­sét, illetve a megvalósítás tervét tartalmazó listán vé­gigmenve, következetesen rákérdeztek a megoldás módjára, eszközeire és idő­pontjára. Nemigen nyugod­tak bele abba sem, ha egy településfejlesztési feladat után ez állt: a határidő 1981. Közelebbről is tudni akarták, melyik időszakban, hónapban számolhatnak a2 elkészüléssel. Mert várják »tőlük a körzet lakói, akik ma már nem elégednek meg azzal a válasszal, hogy „majd Intézkednek” vagy „nincs rá fedezet”. Sajnos, az előző ciklusok­ban gyakran kellett halla­niuk] a tanácstagoknak a kurta „nines”-et, a ,.nem lehet” elutasító — a megva­lósítás lehetőségét is elvágó — kifejezését Így aztán a lakosság választott képvise­lőinek: többsége lassan bele­törődött, hogy Kaposfón és társközségeiben nem lehet moadrtaanä a körülményeken. Egy részük ugyan formáli­san végigülte a tanácskozá­sokat, de az utóbbi években jó nehányam erre sem tar­tották méltónak e fórumot, mondván: úgy sem figyel­nek a szavunkra. Ä tavalyi választások so­rán a tames élére új elnök került, és változott a vb-tit- kár személye is. De legalább Ilyen fontos, hogy a tanács- tagok 48 százaléka kicseré­lődött. A héten tartott ülés azt bizonyította: kedvező hatása volt a változásoknak, a frissítésnek, Látványos eredmények­ről, persze, aligha számol­hattak be a tisztségviselők, ehhez a háromnegyed esz­tendő túlságosan kevés. De a tervek megalapozottak, a törekvések közösségi ötlete­ket és megoldási módokat tartalmaznak. Hiszen együtt alakították ki ezeket az érintett, illetve érdekelt gazdasági és egyéb szervek­kel, s természetesen a ta­nács és a mépfron tbizottság tagjaival. Nyíltság; határozottság és felelősség jellemezte az ak­tív tanácsülést. Szükség is van a közös gondolkodásra és cselekvésre, a hátsó gon­dolatok nélküli vélemény- nyilvánításra, ha a régóta feszítő településfejlesztési feladatokat minél rövidebb idő alatt meg akarják olda­ni. És ez nem csupán anya­gi, tárgyi gyarapodást jelez majd, hanem a bizalom erősödését is a tanács iránt Apja nyomdokain A kaposvári állomáson, a motorszerel ő-műhelyben dol­gozik Mer kei László. Vala­mikor az Akövnél tanult, s utána — jövőre épp másfél évtizede — a vasúthoz sze­gődött — Családi okokból. Édes­apám évekig motorvonat-ve­zető volt, s én gyerekfejjel sokszor elkísértem. Égy-egy rövidebb útvonalon ott ül­tem mellette a vezetői ál­lásban; akkor határoztam el, hogy követem példáját Ami­kor 1967-ben a MÁV-hoz ke­rültem, egy ideig én is ab­ban a beosztásban dolgoz­tam: Kaposvárról Barcsra, Siófokra, Szigetvárra, . Sik­lósra, Beremendre és más ál­lomásokra vezettem a sze­relvényt. Arra, amerre édes­apám. Jó ideig egymást vál­tottuk az ÁBY 427-es dízel- mozdonyon. Aztán megnő­sültem, és a műhelybe ke­rültem; most a mozdonyok javítása, karbantartása a fel­adatom , .1 Merket László a többszö­rös aranykoszorús Vörös Zászló brigád tagja, s azon belül egy kisebb — hattagú — munkabrigád vezetője. A nemrég tartott brigádgyűlé­sen elhatározták, hogy sza- badszombati keresetükből Segítik a mozgássérülteket. Évek óta patronálják a Ma­dár utcai óvodát, ahová egyik 'brigádtársuk. Simon Ferenc gyermeke jár; játé­kokat készítenek javítanak, és más munkákat végeznek. Persze a. legfőbb vállalásuk, hogy a személy- és tehervo- natokat vivő mozdonyokat mindenkor kifogástalanul megjavítják. Merkei László itt, az ál­lomáson lelt kommunista. Elvégezte az öthónapos párt­iskolát, s a 1 apszer vegeiében pártvezetések tag mellette pedig a MÁV kaposvári üzemfőnökségének pártbi­zottságában, tevékenykedik KISZ-ŐBSzekötöfeént még egy pártmegbizatásas 1967-4ŐS munkásár, a megye» törzs szakalegységében raj­parancsnok. — Édesapám példáját kö­vettem ebben is: ő alapító munkásőr... Hétéves lehet­tem, amikor először vonul­tak föl Kaposvár utcáin a munkásőrök, s menetük élén ott haladt édesapám. Nagyon büszke voltam arra, hogy egyike volt a munkáshata­lom fegyveres védelmezői­nek. Sokszor beszélt nekem a szolgálatban, a gyakorla­tokon szerzett ’élményeiről, egymást segítő összefogásuk­ról. Nem bántam meg, hogy követtem: nagyszerű embe­reket ismertem meg a tes­tületben, olyan munkásem­bereket. akik tudják, hogy mire kötelezi őket a mun­kásőrséghez való tartozás... Szavait, társairól mondott elismerését bizonyítja, hogy múlt évi tevékenységükkel harmadszor érdemelték ki a munkásőrségben a kiváló raj címet Merkei László Kiváló Parancsnok kitüntetést ka­pott, azonban a többieket dicséri: — Ott van például Simon Ferenc, aki tavaly vette át a. Kiváló muskásőr-jelvényt, s a 15 évi szolgálat után já­ró érdemérmet, s aki ugyan­csak itt, a vasútnál, a mo­torszerelő-műhelyben cso­portvezető. Aztán Hegyes László, Weidli József meg a többiek: nagyon sokat tettek azért, hogy rajunk harmad­szor is kiváló lehetett Az üzemíőmökség pártfen- zottsága és az a pártalap- szervezet, ahová ő is tarto­zik, rendszeresen figyelem­mel kíséri a munkásőr-párt- megbizatás, valamint a gaz­dasági feladatok teljesítését Tihanyi László, az alapszer­vezet párttitkára így véleke­dik: — Csak jót mondhatok valamennyi munkáséiról. Az elmúlt években a gazdasági feladatok példás teljesítésé­ért adott jutalmazáskor mindig kaptak a munkás­őrök. Merkei Laci két ki­váló-jelvényt s egy minisz­teri dicséretet kapott eddig munkája elismeréséül a vas­útnál. , Merkei László kétgyerme­kes családapa, leánya négy-, fia pedig tízesztendős. Az ifjú Merkei László szintén vonzódik a vasúti techniká­hoz. számtalanszor el kísér­te édesapját a motorszerelő- műhelybe, s érdeklődve fi­gyelte, mivel foglalatoskodik. — Lehet, hogy ő is követi majd apja példáját? Csak egy kicsit gondolko­dik a harminchárom éves férfi, aztán így- búcsúzik: — Vasúti hivatásomat nyugdíjba vonulásig, mun­kásőri pártmegbizatásomat, amíg egészségeim engedi, ad­dig kívánom teljesíteni. Nem beszéltem ugyan erről még a fiammal, de nagyon sze­retném, ha ő is, mint én tet­tem, nyomomba lépne a vasútnál és a munkásőrség­ben. Szálai László Hozzászólás cikkünkhöz Tréfálkoznak” az utasok Húszezer járművet vizsgáztattak tavaly Szigorította ellenőrzéseit az autófelügyelet Kevesebb a szabálytalanság p. u 0 SOMOGYI NÉPLAP Tizennégyen foglalkoznak a somogyi utakon közleke­dő járművek ügyeivel a KPM Autófelügyelet megyei szervezeténél. A motorizáció fejlődésevei munkájuk osz- szetevőinek aránya is meg­változott Ma már kevesebb időt vesz igénybe a műsza­ki vizsgáztatás, többet aszol-' gáltatás és a közúti, vala­mint a .szakfelügyeleti el­lenőrzés. Megyénkben 65—67 ezer, rendszámmal ellátott gépjármű van, ezek közül évente húszezret keäl vizs­gára vinni. Érdekességként említhető, hogy egyre több kerti traktort is levizsgáztat­nak az autófelügyeletnél. Számuk ma háromszázra te­hető Somogybán. A közleke­désfelügyelet felelősségtől-. jes munkáját végző szak em­beriek: tevékenységiét jócskán megkönnyítette az 1979 má­jusában. átadott kaposvári, vásártéri üzemcsarnok. Itt található ma az ország leg­modernebb vizsgálóállomá­sa. Korábban „albérletben”, különféle üzemeknél zajlott le a járművek műszaki vizs­gáztatása. A közlekedési szakmákban oly sok ártal­mat, megbetegedést okozó kipufogó gázokat egy nagy teljesítményű légkondicioná­ló berendezés szívja éL — A megalakulás éve, 1972 óta az alapító tagok mind itt vannak — mondja Ilon Miklós, az autóietügye- let Somogy megyei kjnendeit- ségének vezetője. — A mun­kakörülmények javulása megtartó erő, — Hogyan értékeli az au- tófel ügyelet tavalyi munká­ját? — A rendelkezésűnkre ál­ló munkaidőalap szerint a tervezettnél két százalékkal több járművet vizsgáltunk meg. Műszaki állapotuk ösz- sz,ességében jónak mondha­tó. Tapasztalataim szerint az idősebb magánautósok kü­lönleges gondossággal törőd­nek kocsijukkal. Nagy ér­téknek tartják, gyakran vi­szik. szervizre. Autójuk ál­lapotán látszik, hogy szere­tik a gépet. A fiatalok között is jócskán akad, aki tudja, hogy az autó üzemeltetésé­ből veszélyek is adódhatnak, ezért óvja a kocsiját. A magánautósok egy része azonban csupán munkaesz­köznek tekinti járművét. Ezek az embereik elhanyagolt gépekkel jönnek a műszaki vizsgára. De a színvonal ör­vendetesen javul. 1968-ban, amikar a vizsgáztatások kezdődték, napi 35 kocsiból csupán öt felelt meg a mű­szaki előírásoknak. Tavaly a bukási arány átlagosan tíz százalék volt A hivatásos gépkocsivezetők minden kö­rülmények között kikénysze­rítik vállalatuktól a megfe­lelő javítást, a jó karbantar­tást — Mit tapasztattak a köz­úti ellenőrzések során ? — Tavaly mintegy hétezer járműnél vizsgáltuk meg, hogy szabályosan vezették-e a menetokmányokat, nem fondult-e elő szabálytalan gépkocsihasználat vagy jog­talan igénybevétel. Három­száz esetben találtunk hiá­nyosságot, és ez nagy fej­lődés az előző évek 20—25 százalékos arányához ké­pest. Néhány vállalatnál és termelőszöfvetkezetnél azon­ban a vezetők nem segítik kenőképpen a gépjárműelő­adó munkáját. Csak a felü­letességgel magyarázható hogy sokadrangú kérdésként kezelik a járművek üzemel­tetését, pedig az üzemanyag­fogyasztási előírásoktól a jogszerű használatig minden ide tartozik. Ma is előfor­dul, hogy az általános ren­deltetésű, fehér rendszámos gépkocsit magáncélokra ve­szik igénybe. Az autófelügyelet ellenőr­zi, hogy a műszaki vizsgáz­tatásra jogosult Alii és a szövetkezeti szervizek zárt technológiás rendszerei meg­felelnek-e a követelmények­nek. Dolgozói rendszeresen előadásokat tartanak az Au­tóközlekedési Tanintézet gépjárműelőadó-képző tan­folyamain. Ez igen fontos, mert ma már számos ren­delet és jogszabály írja élő a gépjármű-üzemeltetés szempontjait. Állandóan kapcsolatban vannak a ter­melőszövetkezeti gépkocsi- ügyintézőkkel is. A szakmai fejlődést hivatott szolgálni az évente Keszthelyen ren­dezett gépjármű-ügyintézői tanfolyam, melyen a Közle­kedési és Postaügyi Minisz­térium jogszabályalkotó munkatársai az előadók. Az autófelügyelet részt vesz a megyei orvosszakértői bi­zottság munkájában is; a mozgássérültek gépkocsi- igényjog06ultságának elbí­rálásában segédkeznek... L. f 9 A Somogyi Néplap már­cius 10-i számában „Tréfál­kozik” a Volán címmel megjelent írásuk arra ösz­tönzött, hogy néhány példá­val elmondjam: miként „tré­fálkoznak” velünk, helyijá­ratos gépkocsivezetőkkel. „Tréfálkoznak velünk a kedves utasok, amikor el­nézik, hogy garázda embe­rek feltépik az ülések mű­bőr borítását, beszakítják a kocsik belső oldalát borító lemezeket, rongálják a jegy­kiadó automatákat, dohá­nyoznak a kocsikban, gyak­ran féktelenül szemetelnek és ínzultálják a többi utast. „Tréfálkoznak” velünk a városgazdálkodási vállalat; ezt bizonyítja a 3-as és 7- es autóbuszok végállomásai­nak állapota és a 4-es járat egész útvonala. Ez utóbbi végállomás balesetveszé- lyessegeről 1975 októberében ■ az Önök lapjában írtak. Azóta befejeződött az V. ötéves terv, intézkedés — gondolom, „tréfából” — az- -óta sem történt. „Tréfálkoznak” velünk büntetlenül a közlekedés egyéb résztvevői, amikor nemcsak megállnak az autóbusz-megállóban, ha­nem ott is várakoznak. Fő­leg a vasútállomásnál (a 4-es és 11-es indulási he­lyén) és a Széchenyi téren, az Ady Endre utcában. A vasútállomás előtti ál­lapotokról nem a Volán te­het; tény, hogy az utasok ezrei futnak naponta a több mint félkilométer hosz- szan elnyúló indulási he­lyek között. Amíg a Május 1. utcát érintve közlekedtek a buszok, ilyen gond nem volt Ide kívánkozik egy kérdés, amelyre nem a lap­tól várok választ Tessék mondani: a 12-es járatot miért nem tiltották ki a Május 1. utcából? Miért különb a 12-es vonalán la­kó 10—15 ezer ember, mint a város más részén élő 50 ezer? Nem „tréfából”, de csak­ugyan előfordul, hogy a fu­tó utas orra előtt becsukó­dik a busz ajtaja. Tessék el­hinni, hogy 5—10 perce* járatsűrűség mellett nincs lehetőség a távolról futó utasok megvárására. Utasa­ink ugyanis „tréfából” ugyancsak elősegítik a me­netidő betartását. A kapós»- , vári utas csak addig siet, amíg egyik lába föl nem ér a kocsi lépcsőjére; fölnyo- makod’ik a zsúfolt autóbusz­ra még akkor is, ha az ut­ca végén, már jön a követ­kező. Ha egy zsúfolt kocsi­ból 20—30-an leszállnak, né­hány új utas szinte nem fér föl, mert a többiek el nem mozdulnának a helyükről. ,;Tréfából” eszébe sem jut váratlanul fékezni a gépko­csivezetőnek. Az autóbusz ugyanolyan résztvevője a forgalomnak, mint bármi­lyen, más jármű, ugyanúgy ki van téve a felelőtlen gyalogos „mazsolák”, hiva­tásos és maszek „berepülő- pilóták” okozta váratlan helyzeteknek. Egy megoldás van: tessék kapaszkodni, mivel a tehetetlenségi erő akkor is kibillenti egyensú­lyából a tisztelt utast, ha valamilyen okból levesszük lábunkat a gázpedálról. Hogyan fordulhat elő a kétféle irány táblával való közlekedés? Figyelmetlen­ségből is megeshet, de ez a ritkább eset. Az utasok leg­többször valamelyik „tréfás” kedvű társuk áldozatai, aki megfordítja a kocsi végén levő táblát. Megjegyzem, hogy ezek soha nem utaz­nak egyedül. Lehetséges, hogy a többiek együtt de­rülnek a „tréfán”? Egyéb­ként á közeli jövőben olyan táblákat fogunk elhelyezni, amelyekhez nem '( férnek hozzá a „tréfás kedvű” uta­sok. Végül szeretném elmon­dani, hogy a helyijáratos gépkocsivezetők kihasznál­ják a munkaidejüket, meg­dolgoznak a bérükért, s — kevés kivételiéi — nagy fi­gyelemmel, udvariasain és becsületes«» tevékenyked­nek. Vtmcs György belylláMrtos autóbuszvezető Fertőz az almafa- varasoda's Az aknafavarasodós tava­szi fertőzési folyamatát el­indító aszkóspórái kifejlőd­tek, s így a korábbi éveknél jóval előbb, már március 14—15-ón megfigyeltük: első spóraszóródását a Kapos­vár, Bárdudvarnok, Vese körzeteiből gyűjtött fertőzött aimafaileveleken. Ez azt je­lenti, hogy a kórokozó fer­tőzésével már a rügypatta­nás időszakában számolni kell. Arinak ellenére, hogy az utóbbi évben a levélfertőzés inegyénkben nem volt túl nagy (30—50 százalék), föl kell készülni az erős tavaszi A szigetcsépi Lenin Tsz-ben 1979 tavaszától tenyésztenek kecskéket. Jelenleg négyszázat nevelnek; ebből kétszázöt­ven anya, hatvan növendék, tíz bak és nyolcvan a gida (MTí-fotó — Király Krisztina felv. — KS) fertőzés elhárítására, alma­és körtefáknál egyaránt A múlt év betakarítási mun­kái miatt a gyümölcsösök­ben sok helyütt elmaradt az őszi lombfertőtlemítés, a sza­porít ókép letek, tömegesen átteleltek. A fertőzött leve­lekben a szaporítótestek szá­ma az elmúlt éveknél jóval több; a továbbiakban a spó­rák szóródásának üteme a csapadék mennyiségiétől függ. Egy kiadós eső után az érett spórák tömegesen kiszaba­dulnak, s a csapadék hatá­sára elindítják a ' fertőzés folyamatát. A spórák a le­vegőben több hétig is élet­ben maradnak — ezt csak leémiai védekezéssel tudjuk hlegel őzni. Feltétlenül meg kell kez­deni — még szárazabb, me­leg időben is — alma- és körtefáink rügyfakadás utá­ni védelmét. Ha az idő a to­vábbiakban is hűvös, csapa­dékos lesz, a védekezést fel­tétlenül meg kell ismételni zöld-, illetve piros,bimbós állapotban. Az első védeke­zésre a rézoxiklorid 50 WP 0,3 százalékos vagy a Miltox Special 0,3—0,5 százalékos oldatát javasoljuk. A bimbós stádium után viszont a réz- tartalmú szerek perzselési veszélye miatt már csak a résmentes gombaölő szerek (Zineb, Polyram-Combi, Di thane M—45) használha­tók. Az almafáknál a per- metléhez feltétlenül kever­jük hozzá a lisztharmat-fer- tőzés megfékezésére — már a rügypattanáskori védeke­zés során — vagy a Thio- vit, vagy a Kumulus 0,3 szá­zalékos oldatát is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom